Új Ifjúság, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1966-10-04 / 40. szám
Ki. Kapuzárás az atlétáknál Még lesz ugyan egy-két derült napunk, a kassai BékemaratonndL azonban lényegében befejeződött -az atléták idénye. Már a Pravda Nagydíján is hűvös őszi idő nehezítette az atléták feladatát, ám még így is elég jó eredményeket értek el néhány verseny számban, elsősorban a férfiak és nők vágtafutásában. Remekül hajtott a salakon a néger Kone, Afrika szülöttje. Már a táv közepén jelentős előnnyel vezetett és 10.2 mp-es kitűnő idővel győzött. A nők versenyében Éva Lehocká, az ország leggyorsabb nője diadalmaskodott. Ügy látszik példát vett Konetől, mert ő is csúcseredményét beállítva, 11.5 mp. futotta a versenyt. — Örülök, hogy győztem, de főképp annak, hogy tartom a formámat — jelentette ki a gazellalábú Éva. A copfos kismama, Hanka Chmelková, sem maradt adósa a nézőknek. A budapesti Európa-bajnoki aranyérem nem véletlenül hullott ölébe. A Pravda versenyén is könnyedén győzött. A magyar atléták közül Kiss György a 10 000 méteres táv után lépett a győzelmi emelvényre, Kulcsár Gergely a gerelyvetésben szerezte meg a győzelmet Nagy érdeklődéssel vártuk Varjú Vilmos szereplését. A budapesti Európa-bajnok- ságon aranyérmet szerzett, mégis elégedetlenkedett. Arra a kérdésre, miért volt annyira ideges — az EB-n, mentegetődzve válaszolta: — Szerettem, volna nagyot dobni. Jó formában éreztem magam, de csak az első dobásom sikerült. Pedig szerettem volna még az idén megjavítani az Európa-csú- csot. Varjú Vilmos a televízió képernyőjén figyelemmel kísérte a magyar—francia futballmérkőzést. Erősen szurkolt a magyar csapatnak. de különösen Albert Flóriánnak. — Öt tartom a legjobb magyar játékosnak. Most is nagyon jól játszott. A csapat összteljesítménye lehetett volna jobb is. Danák a versenye előtti napon a lelátóról figyelte atlétatársai küzdelmét. Kiegyensúlyozottan, nyugodtan. Ügy látszik a budapesti feszült idegállapot csak átmeneti volt. — Amióta világcsúcsot dobtam, jóval nagyobb a felelősség. Mindenki győzelmet vár tőlem. A verseny előtt is azt kérdezgették, lesz-e új vüágcsúcs. Ez nagyon idegesített. Sajnálom, hogy gyengébben szerepeltem. de remélem, lesz még egyikét nagy dobásom Rövidesen már csak a fedettpályákon látjuk viszont az atlétákat. Valamikor az őszi idény korábban ért véget a salakon, és köveiket zett a téli pihenő. Bezzeg más a helyzet manapság! Pihenés? Szó sincs róla. Az atléták bevonulnak a fedettpályákra és éppen olyan szorgalommal folytatják ed- ! zésüket, mint nyáron. Kül- \ földi meghívások, fedettpá- ] lyás versenyek. Nincs pihenő ! a salakon. A fejlődés, az \ egyre nagyszerűbb eredmé- , nyék fokozottabb munkát kívánnak. Az atléták kapuzárása csak szimbolikus, a gyep szőnyeg, a salak után a fedettcsarnokok parkettje következik. A célkitűzés: Mexikó. Az 1968 évi olimpiai játékok. — Csák az szerepelhet jól az olimpiai játékokon. Oki a téli hónapokat is jól kihasználja. Szépség, karcsúság, üdeség A fiatalság titka a sport, a karcsúságé a torna. Testtartás. rugalmasság, magabiztonság, frisseség, üdeség — erre törekednek az asszonyok, lányok. Tánc, balett, torna. Ezt a hármat egyesíti magában a modern gimnasztika és a sporttorna mai formája. Láthattuk a televízió képernyőjén a dort- mundi tornászvilágbajnokságon, láthatjuk a művészi tornaversenyeken. A tornaszerek legjobbjainak versenyén méltóságteljesen mozgott a koronázatlan királynő: Vera Čáslavská. Am aztán megjelent egy vidám kislány, kacagva, könnyedén. Egy copfos, 17 éves lány: Natalja Ku- csinszkaja. Mint valami huncut kis erdei nimfa, pergett, forgott, táncot lejtett, súlytalanul, magabiztosan. Lámpaláz? Félénkség? Még a nyoma sem! Az eredmény: három aranyérem. A győzelmi emelvény legmagasabb foka. A szürke ismeretlenségből ugrott a csúcsra. A fehérmaslis kislány nem tartotta be teljesen a játék- szabályokat. Nem haladt fokozatosan a lépcsőfokokon, egy merész szökelléssel — illetve hárommal — fenn termett a legmagasabb dobogófokon. Először lett válogatott, ám nyomban rácáfolt azokra, akik azt állítják, hogy a nagy versenyek légkörében nélkülözhetetlen a lány, amikor visszapillantott és tapasztalat. Világbajnokokkal látta, hogy a többiek elmarad és olimpiai aranyérmesekkel tak tőle. Hamar visszaszaladt, kellett megküzdenie, mégis já- pirulva, mosolyogva, aligha volt tékosan, könnyedén, mosolyog- nálánál boldogabb ember a nagy va, tudatos önbizalommal vé- teremben, gezte gyakorlatait: Imponáló tökéletességgel. A A | A dortmundi világbajnokság után örömtől kipirult arccal válaszolgatott £ kérdésekre: — Váratlanul ért a győzelem, a három aranyérem? Váratlanul bizony! Nagyon féltem a világbajnokságtól... Érdekes, ez egy cseppet sem látszott meg rajta. — Hogy nagy volt-e az önbizalmam? Nem is tudom megmondani. Nagyon szeretek tornázni, és mindegy, hogy üres tornateremben vagy a világ- bajnokság nézőtere előtt. Sőt az utóbbinál még jobb, mert megtapsolnak a gyakorlat után... Natalja Kucsinszkaja nagy tapsot kapott a dortmundi nézőktől. Meghódította a nézőket. Amikor a tiszteletkört járták, Natalját magával ragadta kis- lányos lendülete. Vidám hánya- vetiséggel haladt az élen, integetett a tapsoló nézőtérnek és közben nem is vette észre, hogy elszakadt a többiektől. Csak akkor kapott észbe, mikor már vagy tizenöt lépéssel járt a többiek előtt. Mint valami győztes gladiátor, úgy vonult a dortmundi sportpalotában. Csak akkor lett ijedt kisSzépség és harmónia Tálalás Albert-módra Nem szakácskönyvből vettük a címet. A Népstadionban látottak adták az ihletet. Ha költő volnék, ódát írnék Albert Flóri játékművészetéről. Sokan rosszalják, hogy zengjük a magyar középcsatár dicséretét. Bizonyára most is akadnak olyanok, akik főképp azt kifogásolják, hogy Farkas Jancsi lőtt négy dugót a francia válogatottnak. mégis Albertról áradozunk. Farkas Jancsi, a Vasas csatára is megérdemli a dicséretet. hiszen négy lőtt gól már egymagában is sokat mond. Azt is tudjuk, hogy Albert Flórián igen sok mérkőzésen csapnivalóan rosszul játszik. Léléktelenül. Szinte sétál a pályán. Amikor azonban jól játszik, már pedig a franciák ellen ismét pompásan játszott, akkor ő a mezőny legjobb embere. Már a mérkőzés 5. percében gólveszélyesen tört a francia kapura. A francia védelem buktatta. Tizenegyes. Mészöly Kálmán nagy bombája elzúgott a kapufa mellett. Elmaradt a gól. de a folytatás nem sokáig váratott magára. Albert olyan forintos labdákat tálalt Farkas és a többi csatártársa elé, hogy a kínálkozó gólhelyzeteket nem volt nehéz értékesíteni. A magyar csapat 4:2 arányban győzött és ez a győzelem azért is értékes, mert a gallkakasos legénység nem játszott alárendelt szerepet. Albert és a többi magyar jétákos a brazilok elleni mérkőzésen játszott formája tetőfokán. Világbajnoki küzdelemben. A franciák elleni mérkőzésen csupán Albert értje el a „brazili“ formát. A sérült Bene hiányzott a magyar gólgyártó gépezetből, Albert vezérletével azonban igy is biztos magyar győzelem született. GONG UTÁN Még mindig mostohasorban sínylődik nálunk az ökölvívás, csak ritkán szólal meg a gong, jelezve, hogy kezdődhetik a keménykötésű legények küzdelme a szorító kötelei között. A sajnálatos halált okozó két eset óta megnövekedett az ökölvívást ellenzők tábora. Még szerencse, hogy az élvonalbeliek szóhoz jutnak és dicséretükre legyen mondva, igen jól szerepelnek a nemzetközi viadalokon. Most legutóbb Heczei a baráti hadseregek bajnokságán aranyérmet szerzett Budapesten, és igen jó, technikás mérkőzéseken bizonyította, hogy a gátló körülmények ellenére is a hagyományokhoz méltóan szerepelnek a szorító mokány harcosai. Heczei remek mérkőzéseket vívott. Amikor legyőzte a lengyel olimpiai aranyérmest, nyitva állt az út a döntőbe. A győzelemért azonban drágán kellett fizetnie, megsérült, de sérülése nem volt annyira komoly, hogy a döntőt ne vívhassa meg. Kasprzyk, a lengyel ökölvívás egyik büszkesége, a legyőzőitek listájára került. Heczei a döntőben a szovjet Kurocskinnal került szembe. Kurocskin a magyar Gálit verte. erős küzdelemben, s ezért a Heczei—Kurocskin találkozó esélyese a szovjet ökölvívó volt Heczei azonban pompás küzdelemben a szovjet ökölvívó fölött is győzelmet aratott és megszerezte az aranyérmet. A második menetben Kurocskin megroggyant később aztán magához tért, de Heczei győzelmét egy pillanatig sem veszélyeztette. A baráti hadseregek ökölvívó-bajnokságán több meglepetés született. A magyar Gúla legyőzte az Európa-bajnok Barannyikovot. azt az ökölvívót aki Tokióban vitás győzelmet aratott Kajdi János fölött. A döntőben Gúla ellenfele az olimpiai bajnok lengyel Grud- zien volt, vele szemben a magyar fiú már nem boldogult, bár teljesen egyenrangú ellenfele volt. Nagy meglepetésre a magyar Klenovits megérdemelten győzte le a szovjet Grigorjevet. A magyar ökölvívók közül a legszebb sikert azonban Kajdi Jancsi aratta. Amióta Papp Lászlóval, a háromszoros olimpiai aranyérmessel, edzhet, Kajdi Jancsi formája meredeken ível felfelé. Pillanatnyi megingás nélkül jutott a döntőbe. ahol a szovjet Sulga volt az ellenfele. Kajdiról a tokiói olimpiai játékok után azt re-, besgették, hogy' már nem a régi, nem bírja a harmadik menetet és soha sem léphet Papp Laci nyomdokaiba. Nos, Kajdi alaposan rácáfolt a híresztelésekre. Pompásan védeKajdi János, a legjobb magyar ökölvívó kezeit, nagyszerűen támadott és amikor megkezdődött a harmadik menet, már biztos volt Kajdi győzelme. Sulga, az erős ütésű szovjet ökölvívó már csak abban reménykedhetett, hogy egy jó találattal kiüti Kajdit. Kajdi azonban nem ijedt meg ellenfele kemény öklétől, a harmadik menetben is villámgyorsan reagált és egy csapott horga után a szovjet ökölvívóra számoltak rá. Kajdi fölényes tudással, megérdemelten szerezte meg az aranyérmet. A mérkőzés után elégedetten nyilatkozott tanítványáról Papp Laci. De elégedett volt Kajdi Jancsi is: — Örülök, hogy győztem és még nagyobb igyekezettel készülök a mexikói-olimpiára. Eurőpa-bajnokságot már nyertem, de olimpiai aranyérmet még nem. Sajnos, annak idején Tokióban nem sikerült... A tokiói olimpiai játékok jelentik Kajdi Jancsi legnagyobb bánatát. Megkérdeztük tőle, hogyan is volt Tokióban. — Kikaptam. A szovjet Ba- rannyikovtól. Még ma is állítom, hogy igen balszerencsés mérkőzésen. Nem ért ütés, csupán elcsúsztam és a icesz- tyűkkel rátámaszkodtam a deszkákra. Amikor felálltam, a mérkőzést vezető bíró rámszólt, töröljem le a kesztyűket. Én a mezembe töröltem a kesztyűk alját, akkor rontott rám Barannyikov. Védtelenül álltam Barannyikov ütése telibe talált. Mint valami kalapács, úgy ért az ökle. A mérkőzést elvesztettem. Pedig igen lelki- ismeretesen készültem az olimpiai játékokra. No, de nem bai, még elég fiatal vagyok ahhoz, hogy jól szerepelhessek az 1968 évi olimpiai játékokon. A mostani felkészülésem még jobb, hiszen Papp Lászlótól sokat tanulhatok. — Doktor úr, elfelejtettem mondani, hogy analfabéta vagyok Kép szöveg nélkül Kép szöveg nélkül Az öreg ember nem vén ember — Egy pillanat, megnézem, hogy van-e elég pénzem! I
