Új Ifjúság, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1966-09-20 / 38. szám
BESZÉLJÜNK AZ ERKÖLCS ,WRŐL Nil lennék ÉN ! Egy 18 éves lány a következőket válaszolja: Sok szülő azt hiszi, ha gyermekét félti és őrzi, semmisem történhet vele. Ezt némely e- setben meg lehet érteni, hiszen sok fiatal fiúra és lányra ráfér a szülői fegyelem. Ďe a kedves szülők ezt ne olyan módon próbálják elérni, hogy megfosztják gyermekeiket egy életreszóló élménytől vagy korlátozzák őket sokszor olyan dolgokban is, ami más fiatalnak természetes. A féltés nem 'elég arra, hogy gyermekek már erkölcsösek is legyenek. Ezt nehéz megmagyarázni, de így van. Egy szülőnek elsősorban tanítani és nevelni kell gyermekét arra, hogy milyen következményei lehetnek az erkölcstelen életnek, Nem korlátozni és félteni kell tehát, hanem nevelni. Nem gondolok itt a falu pletykájára, mert az a legtöbb esetben nem komoly, inkább csak kellemetlen, s ezen túl kell tennie magát minden fiatalnak. Ezért, kedves szülök, gondoljanak vissza a fiatalságukra, mikor nem volt még meg az a lehetőség, ami ma és nem utazhattak külföldre. Ezért ne éljenek a régi megszokással. Nyugodtan engedjék el gyermekeiket azzal, hogy viselkedj rendesen és érezd jól magad. Láss többéi a világból mint én, legyél műveltebb. okosabb, így bizonyára erkölcsösebb is lesz. H. Jolán Én azt mondom, hogy a szüleim akarata ellenére is elmennék bárhová. De nekem ők a külföldi utat sohasem elleneznék. Meg kell vallanom, hogy a vitaindító cikk elolvasása után — enyhén szólva — infarktus kerülgetett. Az volt az érzésem, hogy nem a XX. században és nem Csehszlovákiában élnek azok a szülők, akik any- nyira féltik lányukat, hogy külföldre sem engedik el. Furcsa dolog ez, de szerintem mégiscsak egy kidomborodása az emberek mindennapi maradiságá- nak és kispolgáriasságának. Erről a maradiságról és kispol- gáriasságről kevés szó esik az újságokban, pedig ezzel többet kellene foglalkozni, esetleg vitát indítani, hogy mi erről a fiatalok nézete. Sok szülőnél a vallás is szerepet játszik. Aki istenhívő, és maradi, annál érthetően öngyilkosság számba megy a szexuális nevelés. Az emberek nagyobb hányada pedig ilyen. A fiataloknál talán valami gyöngeség, hogy a múlt erkölcsétől félnek megválni. Tizenhat éves vagyok, nem bírom felfogni, hogy félthetnek egy fiatalt egy kedvezményes külföldi úttól. Talán azt hiszik, hogy külföldön csak emberevők és ősmajmok élnek? Tiszta szerencse, hogy i- lyen maradi egyének nem járnak külföldre, nem foglalják a helyüket el azoknak, akik tanulni mennek, újat ismerni és szórakozni. Azt hiszem, minden a nevelésen fordul meg. Tanítóinknak tudni kellene, hogy a fiatalok nevelése nemcsak kereseti lehetőség, ha nem is túl nagy a kereset, hanem a jövő emberének formálása. Az idősebbeket már nem, vagy alig lehet nevelni és ha a fiatalok közül akadnak erkölcstelenek, nem terheli ez az iskolát és a tanítók lelkiismeretét? Bátrabban kellene bírálni a tantestületeket a fiatalok erkölcsi és etikai nevelésé miatt. Én javasolnám, hogy az említett titkár-elvtárs, akiről a vitacikkben volt sző, változtasson foglalkozást, mért valóban nehéz ilyen fiatalokkal boldogulni. Talán meg sem érdemlik, hogy velük törődjön. Barátaimnak is az a véleménye, hogy az i- lyen „modern“ fiatalokkal nehezen építjük fel a kommunizmust. Alföldi Skopec Róbert, Csúz, 2 A pszichológusokat világszerte foglalkoztatja a probléma: miért oly sok a rossz házasság? Két amerikai lélekbúvár többezer házasságot „analizált ki“ és nagyon érdekes — megszívlelendő megfigyeléseket tett: a tartós házasság fontos tényezője az életkor! Szerintük a huszonkét éves vagy ennél fiatalabb férfi és a tizenkilenc évnél fiatalabb nő házassága rendszerint válással végződik, ellenben sikerültek a házasságok amiket a 27- 30 éves férfiak illetve a 22-28 éves nők kötnek. A nagyon fiatal emberek házasságának balsikerét elsősorban a házasfelek lelki illetve társadalmi éretlenségével magyarázzák, mert a szinte még gyermekszámba menő férfi a legritkább esetben tudja helyesen megválasztani élettársát és ilyen korban nála nagyob- bára a külső a döntő (csinos arc, jó alak) a jellem és vér- mérséklet pedig másodlagos tényező. Ugyanaz vonatkozik a nagyon fiatal nőre is. A jólsza- bott zakó, az ügyes mozgás számára garancia, hogy szíve választottja megfontolt, józangondolkodású férfi lesz, akire a maga és családja irányítását rábízhatja. Ebben a korban anyagi helyzetük is rendszerint gyenge lábon áll. mert még nincs olyan fizetésük, hogy abból gondtalanul megélhessenek. A 27 évnél idősebb férfi illetve 22 évnél idősebb nő társadalmi és anyagi helyzete már szilárdabb és a felek lelkileg, testileg nagyobbára kiforrott egyéniségek. Nem annyira külső, mint inkább belső kvalitások miatt választják egymást. Ebben a korban minden egészséges lelkületű ember tisztában van már azzal, hogy a házasság nemcsak egy testi kapcsolat legalizálása, hanem két felnőtt embernek egész életre szóló szövetsége, amivel nem szoktunk játszani. Nagyon érdekes a két pszichológus másik megfigyelése is. A harmincon tűi lévő férfiak „nehezen“ házasodnak és nem a legideálisabb férjek, viszont a nők, akik harminc évnél idősebb korban mennek férjhez, jóformán kivétel nélkül elsőrangú feleségnek bizonyulnak. A nő számára tehát a házasság még ma is jelentősebb életcél, mint a férfiak számára és így, állapodottabb korukban is gyorsan illeszkednek az űj környezetbe és a megváltozott életformába. A még idősebb férfiak nehezen vagy sohasem tudnak lemondani beidegződött szokásaikról. Leveleznénk• Peregi Katalin, Jakab- szállás, Arany János u. 2 sz., Magyarország. 25 éves, fiatalemberekkel levelezne és ismerkedne: 20 éves. • Kazai Lászlóné, Helvő- bába. Micsurin út 21 sz.; Magyarország. Különféle témákról levelezne magyarul, 23 éves. • Bíró Zsuzsanna, Jászpáti, Alkotmány u. 6 sz., Magyarul levelezne színész- képgyűjtésről, 14 éves diáklány. • Barabás Ferenc, Véménd, Petőfi u. 446 sz., Ba- ranya-megye, Magyarország. Különféle témákról levelezne magyarul. 19. éves. • Sárközi Ferenc, Kecskemét, őz u. 12 sz„ Magyar- ország. 17 éves diáklányokkal levelezne és ismerkedne. 19. éves. • Nagy Katalin, Anna Jászapáti, Bajza u. 14 sz., Bé- lyeggyújtésről levelezne, 14 éves. • Pleyer Imre, Kecskemét, X. kér. Magyarország, Április 4. fér 1 sz. Különféle témákról levelezne magyarul. ismerkednénk Mikor házasodjunk? Rengeteg fiatal látogató érkezik Brnóba, a Nemzetközi Gépipari Vásárra. Nem csoda, mert elsősorban a fiatalokat érdeklik a gépek. Az autókiállítási pavilon állandóan fiatalokkal van tele. De a mező- gazdasági gépek körül és a legújabb gyártmányú traktorok mellett is fiatalok vitatkoznak. Csoportokba verődve beszélik meg a gyártmány minőségét, célszerűségét. Nézni való sok van. 37 országból 962 kiállító vesz részt ezen a nagy nemzetközi ipari találkozón. A gépgyártó világcégek ugyanúgy képviselve vannak, mint a nyugati nagy magánvállalkozók. Csodálnivaló gépeket hoztak ide. Legalább 80 km-t kellene gyalogolni, ha valaki tüzetesen akarná bejárni a vásárt. Több mint 20 e- zer a kiállított tárgy. A zsebben könnyen elférő^ igen értékes műszerektől kezdve a „felhőkig érő“ toronydarukig lehetne osztályozni nagyság szerint a bemutatott tárgyakat. Mindent áttekinteni lehetetlen. A látogatók is inkább csak az őket közvetlenül érdeklő gépeket nézik meg tüzetesebben. Ha tanulságot akarunk levonni, akkor az a következő lehet: a világon rohamosan fejlődik elsősorban az elektrotechnika, az anyagmozgató-gépek, a mezőgazdasági gépek, a különböző közszolgáltatási üzemek gépesítése, a közlekedés- és a szerszámgépipar. Emellett az ipari esztétika állandóan előtérben van. A munkapszichológia annyira utat tört magának, hogy követelménnyé állította fel minden elkészíteti gép szépségét, esztétikáját. Elektronika nélkül vagy nem létezik gép, vagy a gép gyártását lehetetlen lenne nélküle megvalósítani. Az anyagmozgatás gépesítése pedig azért elsőrangú követelmény, mert az üzemekben a gyártási költségvetést nagyrészben az anyagmozgatás emészti fel. Az anyagmozgató automaták tehát csökkentik az önköltséget, olcsóbbá teszik az ipari termékeket. A közlekedés fejlesztéséről sokat beszélnek és hatalmas iramban fejlődik. Az emberek simogatják a villany- és Diesel-mozdonyokat, örülnek, ha látják a legújabb típusú csehszlovák gyártmányú csuklós villamost és az autók mellett elbalGÉPIPARI VASÁRON lagva felsóhajtanak, csak pénz kellene, hogy valamelyik autót megvásárolhassák. Az ember mozgékonnyá vált. Az utazás, munkába járás, távolabbról is, elkerülhetetlen a mai világban. A vonatok zsúfoltak, az autóbuszokban sokszor kényelmetlen az utazás. Igen fontos tehát a közlekedés fejlesztése és az itt bemutatott közlekedési eszközök sokasága bizonyára enyhíti majd az emberek utazási gondjait. A legújabb gyártmányú Zetor traktorok magukra vonják az érdeklődést. Szépek is meg jók is. Fiatal traktorosok állítják, hogy kár szántani vele, annyira szép és jó. Dehát miért gyártották volna a 4 010-es típusú legújabb Zetor traktort, ha nem szántanának vele. Az élet-tempó nem engedi az időt aprólékos dolgokra elfecsérelni. A közszolgáltatási üzemek segítenek és az ipar valamint a mezőgazdaság további korszerűsítése után a fölszabadult munkaerőket a közszolgáltatási üzemek szippantják fel. Például Angliában is ötször annyian dolgoznak a közszolgáltatásban, mint a mezőgazdaságban. A helyzet nálunk is ide fejlődik. A különböző szolgáltatásokban lévő nagyszámú munkás termelését pedig csak úgy lehet rentábilissá tenni, ha kiválóan gépesítik a munkájukat. Láthatunk itt már olyan ruhamosógépet, amely pillanatok alatt mos, szárít és kivasalva, összehajtva adja vissza a belédobott ruhát. A szerszámgépek szorgalma pedig bámulatos. Mikroszkopikus pontossággal lelkiismeretesen csiszolják, fúrják vagy forgácsolják az anyagot. A gyárakat ők teszik kellemes munkahellyé. A velük dolgozók értelmiségi munkakört töltenek be. Ök kényszerítik az embert a továbbtanulásra, a fejlődésre. És figyelmeztetnek. hogy soha nem szabad megállni az életben. Repülőgépek keringenek a hatalmas vásár felett. Reklámfeliratokat vonnak maguk után, lobognak, mint a zászlók. A szökőkutak vize gyöngyözik, rózsák pirosianak a kiállítási pavilon felé. A karcsú villamosok százai ontják ide a tömeget, a tanulni- vágyó kíváncsiskodókat Bagota István ŕ
