Új Ifjúság, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1966-09-06 / 36. szám
HiSZOMBAT, AUGUSZTUS 27: Vietnam nemzetközi következményei foglalkoztatják továbbra is a közvéleményt. De Gaulle tábornok világ körüli útján Djiboutiban aggodalommal beszélt a várható fejleményekről. Johnson elnök a novemberi kongresszusi választások közeledtével most beutazza az E- gyesült Államok vidékeit és beszédeket mond. Ezeknek a pacifista szólamoknak az a nagy hibájuk, hogy teljesen mellőzik azt a realitást, melyet az elnök jómaga is ismer. A szovjet-amerikai viszonyban addig nem lehet kimozdulni a holtpontról, amíg az Egyesült Államok folytatja és kiterjeszti vietnami agresszióját. VASÁRNAP, AUGUSZTUS 28: A nyugatnémet válság még korántsem ért véget, mert a NATO-krfzissel szorosan összefügg. • A francia államfő látogatásakor Djiboutiban tüntettek az ország függetlenségének hívei. A meghirdetett nagygyűlést a véres incidensek miatt lemondták. A francia közvélemény ráeszmélt arra, hogy a gyarmat ti probléma még nincs teljesen megoldva. HÉTFŐ, AUGUSZTUS 29: A francia elnök utazását világszerte nagy érdeklődés kíséri. Kambodzsában de Gaulle és Norodom Szihanuk tanácskozásának középpontjában a vietnami p^blémák álltak. KEDD, AUGUSZTUS 30. Az ENSZ kilenc tagállama kérte, hogy a szeptember 20-án kezdődő ülésszakon ismét tűzzék ki napirendre a népi Kína ENSZ -jogai helyreállításának kérdését. SZERDA, AUGUSZTUS 31: Erhard nyugatnémet kancellár befejezte kétnapos oszlói tárgyalásait. # Sem Johnson, sem de Gaulle nem nyilatkozott még Mansfield szenátornak arról a javaslatáról, hogy a két államférfi találkozzék a vietnami helyzet megtárgyalására. CSÜTÖRTÖK. SZEPTEMBER 1. Az amerikai képviselőház hadügyi bizottsága megszavazta azt a törvényjavaslatot, amely felhatalmazza az elnököt, hogy 190 ezertartalékost és nemzeti gárdistát hívjon be. PÉNTEK, SZEPTEMBER 2. U Thant, az ENSZ főtitkára bejelentette, hogy nem jelölteti magát a főtitkári funkcióra. Azért vonul visz- sza, mert az ENSZ nem tudta megoldani a vietnami konfliktust. Levelében leszögezte, hogy az ENSZ-tag- ság összetételében sem érték el a kívánt eredményeket, ami természetesen Kína ENSZ helyzetére is vonatkozik. A második számú Hanoi légelhárító üteg védelmezi a Vietnami Demokratikus Köztársaság fővárosát az 1945 októberi forradalom vívmányait. Mi történik Kínában ? A politikai megfigyelők az egész világon ezen törik a fejüket. A kérdésre nehéz a válasz, mert az események még folynak és nehéz jóslatokba bocsátkozni. Augusztus elején Mao-Ce- tung elnöklete mellett zajlott lé a Kínai Kommunista Párt KB plénumának ülése. A plénum határozata kihangsúlyozta, hogy: hatékonyan kell harcolni az imperialisták és a revizionisták ellen. Majd azzal fejeződi be; hogy „Mao-Cé-tung elvtárs korszakunk legnagyobb marx-leninistája." A határozat nagy visszhangra talált. A „vörös gárda" „Nagy kulturális proletár-forradalom" jelszóval mozgalmat Indított A gárdisták röpirato- kat terjesztenek, melyekben a határozat szigorú betartását követelik. Értékelik a „lázadás" eddigi szakaszát és leszögezik, hogy ez a szakasz a „régi lerombolását és egy új korszak megkezdését" jelenti. A fővárosból vörös karszalagos diákok utaznak vidékre, hogy terjesszék a forradalmat A vörös gárdisták egyes városokban ellenállásba ütköznek. Syng Taoban a városi pártbizottság „revizionista" vezetősége hatalmas tüntetést rendezett a vörös gárdisták éllen. Több helyen összetűzésre került sor a munkások és a vörös gárdisták között. Pinesiang- ből érkező hírek szerint a forradalom élé ott a tartományi pártbizottság vezetője ellen irányult. Nyilvános gyűléseken bírálják, hogy elnyomják Mao- Ce-tung eszmélt. Pekingben folytatódnak a' szovjetellenes tüntetések. Vajon milyen célokat követ ez az akció? A világsajtó erre a kérdésre körülbelül ezt a választ adja: a vörös garda a pekingi tézist követi, mely szerint „az új világot, az új társadalmat csakis a tömegek mozgósításával lehet elérni. Kína technikai elmaradottságát, szegénységét kényszermunkával, a tömegek fanatizálásával lehet ellensúlyozni. A kínai kommunizmus az a szegénység marxizmusa és ne a kényelem és fényűzés marxizmusa legyen. Majdnem katonai jelleggel bírjon. Az egyéni szabadA pénz Hiába mondják, hogy a pénznek nincs szaga, lehet, hogy a rómaiak idejében nem volt, most azonban a papírpénz nagyon is „szagos". Különösen szennyes, ha mikroszkópon keresztül szemlélik. A pénz tehát ártalmas az egészségre, a- mit csak azért hiszünk el, mert a francia bakteriológusok állítják. S még így sem szívesen. A különféle pénzegységek vizsgálata során a francia szakértők azt is megállapították, hogy a pénzt szennyező baktériumok válogatósak. A görög papírpénzen érzik magukat legság teljes elnyomásáról, a magántulajdon tökéletes megszüntetéséről, olyan terror-rendszer bevezetéséről van szó, a- mely erőszakkal akarja elérni, hogy a hivatalos politikai i- ranyzat semmiféle ellenkezésbe ne ütközzön." Mi is felvetettük a kérdést: Vajon kinek válik hasznára ez a forradalom, amely felégeti az emberi kultúra örökbecsű értékeit. Szobrokat rombol, kiváló művészeket az öngyilkosságba kerget, a tudósokra ilyen táblákat aggat: „Reakciós tudós." Vajon, ha lecsendesedik ez a „kulturális forradalom" mi marad meg belőle a kínai hétköznapok számára? ártalmas jobban, de a spanyol és kínai pénzen is milllárdszámra rajzanak. A dinár iránti érdeklődésükről a jelentés nem ad hírt. A francia papírpénz viszonylag higiénikus — mondják, — ennek azonban van egy titka. A francia pénzverdében olyan színű pénzt nyomnak, a- mely a baktériumoknak a legkevésbé tetszik, azonkívül a festékbe bizonyos vegyszert kevernek, amely baclluselhári- tó. Olyan végyszer egyelőre nincs, amely a pénzt a sze- gényember kezébe juttatja. ...New Yorkban a főiskolai hallgatók annyira ellustultak. olyan kevés sportot űznek, hogy az utóbbi három hétben összesen 16 tatnak ki. ...Philadelphiában olyan társaság alakult, amely a háziállatokat akarja felöltöztetni, nehogy „erkölcstelennek" hassanak. A társaság versenypályázatot írt ki, melyet egy Alan Abel nevű egyén nyert meg az akváriumi halak számára tervezett modellekkel. ...San Franciscóban Duncan Jonhston bőrműves 25 évvel ezelőtt ingyen kijavította egy bizonyos Stem- heim kisasszony táskáját. A hálás idős hölgy most végrendeletében nem feledkezett meg erről a nagylelkűségről és egy millió dollárt hagyott a bőrművesre. Gonosztevő vagy eszménykép ? Egy királynő könnyei Fabiola Belgium királynőjéről sok szó esett mostanában. Az utóbbi napokban kiszivárgott a hír, hogy a királynőnek meg kellett operáltatnia magát. S a 38 éves Fabiolának már kevés reménye van arra, hogy gyermeket szüljön és trónörököst ajándékozzon a férjének. A királynő egyéni tragédiája könnyen egy egész nép tragédiájává válhat. Fabiolát tiszteli a nép, de a királyi család mindig hűvös fenntartással kezeli. Egyetlen ember, aki valóban szereti, az a férje, Baudoin király. Fabiola egy spanyol nemesi családból származik, anyjára úgy emlékezik, hogy az inkább száz macskát tartana, mint semhogy a szegény embernek egy darab kenyeret nyújtana. Baudoin első látásra beleszeretett a szerény külsejű családi körben a „csúnya kis kacsának" nevezett Fabiolába, aki röviddel azelőtt egy orr-operáción esett keresztül. A szomorú fiatal király 1960 óta boldog házaséletet él Fabiolával. A királynő élete nem irigylésre méltó. Az udvarban csupa ellenség leselkedik rá. Rossz szemmel nézi Liliane, de Rhéty hercegnő Baudoin mostahaanyja is, aki nem bírja elviselni, hogy Fabiola és nem pedig ő az ország „első asszonya". Leopold, az ex- király is elidegenedett fiától. A király öccse, az élnivágyó iszákos Albert herceg sokat hallat magáról, de még többet foglalkoznak a lapok a feleségével, a fiatal Paola hercegnővel. Őneki mindene van. Mindene, ami után Fabiola vágyik. A szép olasz hercegnő nincsen tekintettel Fabiola érzékenységére és örökké érezteti vele, hogyha trónörökösről van szó, akkor ő gondoskodhat róla, hiszen fia és lánya is van. Fabiola már többször is anyai örömök elé nézett, de sajnos, sosem sikerült kihordania gyermekét. Személyesen is felkereste a pápát és kérte bontsa fel házasságát, Baudoin vegyen el egy más nőt, aki majd trónörökössel ajándékozhatná meg az országot. A király azonban nem akarja elfogadni ezt az áldozatot — szereti Fabiolát. A királynő, Gemsel svéd nőgyógyász tanácsa szerint, állapotos nők hormonjából készült injekciókat kapott. És valóban néhány hónap múlva feltűnt az udvarnak, hogy a királynő nem jelent meg a hivatalos fogadtatásokon: gyermeket várt Az orvosi jelentésekből kitűnik, hogy a hormonális kezelés következtében ikerképződ- ményröl van szó, amely miatt a királynő élete veszélyben forgott és ezért a terhességet meg kellett szakítani. Baudoin király ma 35 éves. Még sohasem állt olyan közel ahhoz a gondolathoz, hogy lemondjon a trónról. Fabiola jelenleg igen rossz lelkiállapotban van. Idegei teljesen felmondták a szolgálatot. Belgiumban az a hír járja, hogy a király, ha majd Spanyolországból, — ahol most üdül — egyedül tér vissza Belgiumba, fontos nyilatkozatot tesz. Talán lemond a trónról? Visszavonul? És megírja a belga királyi család történetét, amelyen már évek óta dolgozik? Az utolsó fejezetet állítólag csak Fabiolának szenteli. így válhat egy asszony egyéni tragédiája, esetleg egy egész nemzet tragédiájává. Gyilkosok és gonosztevők mindenütt, az egész világon vannak. Pszichológusok, jogászok, világszerte felteszik a kérdést: Mit tehetünk a bűnözési hullám ellen? Hiszen nem egy-két súlyos „szenzációs" bűnügyi esetről van szó, hanem arról a megdöbbentő jelenségről, hogy az Egyesült Államokban a bűnözések számának emelkedése csaknem hatszorosan meghaladja a lakosság lélekszámának növekedését. Bizonyára hallottak Richard Speckről, a chicagói „mészárosról“, aki meggyilkolta egy ápolónőképző iskola 8 növendékét és Charles Whiteman egyetemi hallgatóról, aki a texasi Austinban 17 emberéletet oltott ki és 32 járókelőt megsebesített. Az anyját és a feleségét is megölte, hogy megkímélje őket a tömeggyilkosság elkövetésének hírétől. Hát igen, azt mondják, őrült volt — ezzel a megjegyzéssel intézik el sokan az esetet. A tömeggyilkos boncolásánál, — mert amint tudjuk a rendőröknek sikerült leteríteniök — egy agydaganatot találtak. Az ilyen daganatok nem váltanak ki őrültséget. Az agydaganat halálos betegség lehet, de orvosi statisztikák szerint az ilyen betegek nem gyilkolnak. A sok ezer és ezer agydaganatos beteg között még nem akadt gyilkos. Akik Whitemant ismerték, azt állítják, hogy sohasem viselkedett abnormálisán. A legjobbakat mondják róla. Igen kellemes, udvarias, finom fiatalember volt. Boldognak, megelégedettnek látszott. A tanárai szorgalmas diáknak ismerték. Pont olyannak írják le, mint az ideális amerikai diákot. Az apja jómódú kereskedő volt, aki három fiát szigorúan nevelte. Az anyja igen szorgalmas templom-látogató. Charles is ministrált, majd egy cserkész- csapat vezetője lett. 18 éves korában már önkéntes a tengerészeknél, húszéves korában már egy szép szőke lány vőlegénye, majd térje. Ebben az eseménytelen életben nagy zavart idézett elő, hogy a szülők „vénségükre elváltak“ és Charles sokat vitatkozott az apjával. Gyűlölte őt. Lehet, hogy felmerült benne az az elhatározás, hogy megöli, lehet, de ez a körülmény még nem indokolja a tömeggyilkosságok elkövetését. Az életrajzában feltűnő, hogy túl sok benne a „lövöldözés“. Az apja is szenvedélyes vadász volt. A házuk tele volt fegyverekkel. Charles már kisfiú korában kitűnő céllövő volt. Külön fegyvergyűjteménnyel rendelkezett. Kalandokról álmodozott. De ez nem rendkívüli egy amerikai fiú életében. Ez is az életstílushoz tartozik. Minden amerikai áruház díjmentesen küldi a raktáron levő fegyverek jegyzékét. Fegyverhásználati engedélyre nincs szükség. Dadd szenátor összeállította a statisztikát. Évente átlag 17 ezer ember hal meg Amerikában „véletlenül“ és ötezer esik gyilkosság áldozatául. A lövöldözés nem erkölcstelen, sőt ellenkezőleg igen férfias dolognak számít. Az amerikai regényekben, a filmeken és a televízióban állandóan lövöldöznek. Az utcákon is gyakoriak a csete-pa- ték. Kennedy elnököt is az utcán lőtték le. És ha a Warren bizottság jegyzőkönyvében lefektetett megállapításnak hitelt adunk: mesterlövés volt. így hát ismerjük el Charles Whiteman tipikus, valóban egészen tipikus fiatal amerikai volt. Már, megállapítottuk, gyilkosok és szörnyű bűntettek mindenütt előfordulnak. De nem mindenütt fordul elő, hogy a társadalom eszményképei válnak tömeggyilkosokká. És még valami: az sem általános jelenség, hogy az eszményképek és a bűntevők között olyan észrevétlenül kicsi az átmeneti határ. Nemcsak a filmeken és a televízióban dicsőítik az egészséges férfiasság megnyilatkozásait a lövöldözést, hanem a mindennapi életben is. Amit Charles Whiteman megengedett magának, az valószínűleg sok fiatal amerikai fiú és lány valóságos álma. Isteni dolog magasból a kicsi, védtelen embereket célbavenni. Milyen kiváló céllövőnek kell lenni! Az egyetlen hiba úgy látszik az, amit Charles elkövetett, hogy rossz, azaz nem a megfelelő helyen lövöldözött, amikor ösztönös vágyát elégítette ki. Vissza kellett volna mennie a hadsereghez és Vietnamban kellett volna lövöldöznie, akkor még amerikai nemzeti hős is válhatott volna belőle. Vietnamban az amerikaiak azt teszik, amit eddig még egy háborút viselő hatalom sem tett: minden nap megszámolják az áldozatokat és erre büszkék. Sok ilyen Charles Whiteman van az amerikai hadseregben és igyekeznek túltenni a csúcsteljesítményen: 80 perc alatt 14 védtelen embert lelőni a repülőgépről. Talán ez a gondolat öntött belé erőt, amikor szörnyű tettét elkövette.