Új Ifjúság, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1966-09-06 / 36. szám

Hi­SZOMBAT, AUGUSZTUS 27: Vietnam nemzetközi következményei foglalkoztatják továbbra is a közvéleményt. De Gaulle tábornok világ körüli útján Djiboutiban aggodalommal beszélt a vár­ható fejleményekről. Johnson elnök a novemberi kong­resszusi választások közeledtével most beutazza az E- gyesült Államok vidékeit és beszédeket mond. Ezeknek a pacifista szólamoknak az a nagy hibájuk, hogy telje­sen mellőzik azt a realitást, melyet az elnök jómaga is ismer. A szovjet-amerikai viszonyban addig nem lehet kimozdulni a holtpontról, amíg az Egyesült Államok folytatja és kiterjeszti vietnami agresszióját. VASÁRNAP, AUGUSZTUS 28: A nyugatnémet válság még korántsem ért véget, mert a NATO-krfzissel szorosan összefügg. • A francia államfő látogatásakor Djiboutiban tün­tettek az ország függetlenségének hívei. A meghirde­tett nagygyűlést a véres incidensek miatt lemondták. A francia közvélemény ráeszmélt arra, hogy a gyarmat ti probléma még nincs teljesen megoldva. HÉTFŐ, AUGUSZTUS 29: A francia elnök utazását világszerte nagy érdeklődés kíséri. Kambodzsában de Gaulle és Norodom Szihanuk tanácskozásának középpontjában a vietnami p^blémák álltak. KEDD, AUGUSZTUS 30. Az ENSZ kilenc tagállama kérte, hogy a szeptember 20-án kezdődő ülésszakon ismét tűzzék ki napirend­re a népi Kína ENSZ -jogai helyreállításának kérdését. SZERDA, AUGUSZTUS 31: Erhard nyugatnémet kancellár befejezte kétnapos oszlói tárgyalásait. # Sem Johnson, sem de Gaulle nem nyilatkozott még Mansfield szenátornak arról a javaslatáról, hogy a két államférfi találkozzék a vietnami helyzet megtárgyalá­sára. CSÜTÖRTÖK. SZEPTEMBER 1. Az amerikai képviselőház hadügyi bizottsága meg­szavazta azt a törvényjavaslatot, amely felhatalmazza az elnököt, hogy 190 ezertartalékost és nemzeti gárdistát hívjon be. PÉNTEK, SZEPTEMBER 2. U Thant, az ENSZ főtitkára bejelentette, hogy nem jelölteti magát a főtitkári funkcióra. Azért vonul visz- sza, mert az ENSZ nem tudta megoldani a vietnami konfliktust. Levelében leszögezte, hogy az ENSZ-tag- ság összetételében sem érték el a kívánt eredményeket, ami természetesen Kína ENSZ helyzetére is vonatkozik. A második számú Hanoi légelhárító üteg védelmezi a Vietnami Demokratikus Köztársa­ság fővárosát az 1945 októberi forradalom vívmányait. Mi történik Kínában ? A politikai megfigyelők az egész világon ezen törik a fe­jüket. A kérdésre nehéz a vá­lasz, mert az események még folynak és nehéz jóslatokba bocsátkozni. Augusztus elején Mao-Ce- tung elnöklete mellett zajlott lé a Kínai Kommunista Párt KB plénumának ülése. A plé­num határozata kihangsúlyozta, hogy: hatékonyan kell harcolni az imperialisták és a revizio­nisták ellen. Majd azzal fejező­di be; hogy „Mao-Cé-tung elv­társ korszakunk legnagyobb marx-leninistája." A határozat nagy visszhang­ra talált. A „vörös gárda" „Nagy kulturális proletár-for­radalom" jelszóval mozgalmat Indított A gárdisták röpirato- kat terjesztenek, melyekben a határozat szigorú betartását követelik. Értékelik a „lázadás" eddigi szakaszát és leszögezik, hogy ez a szakasz a „régi le­rombolását és egy új korszak megkezdését" jelenti. A fővárosból vörös karszala­gos diákok utaznak vidékre, hogy terjesszék a forradalmat A vörös gárdisták egyes váro­sokban ellenállásba ütköznek. Syng Taoban a városi pártbi­zottság „revizionista" vezető­sége hatalmas tüntetést ren­dezett a vörös gárdisták éllen. Több helyen összetűzésre ke­rült sor a munkások és a vö­rös gárdisták között. Pinesiang- ből érkező hírek szerint a for­radalom élé ott a tartományi pártbizottság vezetője ellen i­rányult. Nyilvános gyűléseken bírálják, hogy elnyomják Mao- Ce-tung eszmélt. Pekingben folytatódnak a' szovjetellenes tüntetések. Vajon milyen célokat követ ez az akció? A világsajtó erre a kérdésre körülbelül ezt a választ adja: a vörös garda a pekingi tézist követi, mely sze­rint „az új világot, az új tár­sadalmat csakis a tömegek mozgósításával lehet elérni. Kí­na technikai elmaradottságát, szegénységét kényszermunká­val, a tömegek fanatizálásával lehet ellensúlyozni. A kínai kommunizmus az a szegénység marxizmusa és ne a kényelem és fényűzés marxizmusa le­gyen. Majdnem katonai jelleg­gel bírjon. Az egyéni szabad­A pénz Hiába mondják, hogy a pénz­nek nincs szaga, lehet, hogy a rómaiak idejében nem volt, most azonban a papírpénz na­gyon is „szagos". Különösen szennyes, ha mikroszkópon ke­resztül szemlélik. A pénz te­hát ártalmas az egészségre, a- mit csak azért hiszünk el, mert a francia bakteriológusok állít­ják. S még így sem szívesen. A különféle pénzegységek vizsgálata során a francia szak­értők azt is megállapították, hogy a pénzt szennyező bak­tériumok válogatósak. A görög papírpénzen érzik magukat leg­ság teljes elnyomásáról, a ma­gántulajdon tökéletes megszün­tetéséről, olyan terror-rend­szer bevezetéséről van szó, a- mely erőszakkal akarja elérni, hogy a hivatalos politikai i- ranyzat semmiféle ellenkezés­be ne ütközzön." Mi is felvetettük a kérdést: Vajon kinek válik hasznára ez a forradalom, amely felégeti az emberi kultúra örökbecsű ér­tékeit. Szobrokat rombol, kivá­ló művészeket az öngyilkosság­ba kerget, a tudósokra ilyen táblákat aggat: „Reakciós tu­dós." Vajon, ha lecsendesedik ez a „kulturális forradalom" mi ma­rad meg belőle a kínai hétköz­napok számára? ártalmas jobban, de a spanyol és kínai pénzen is milllárdszámra raj­zanak. A dinár iránti érdeklő­désükről a jelentés nem ad hírt. A francia papírpénz vi­szonylag higiénikus — mond­ják, — ennek azonban van egy titka. A francia pénzverdében olyan színű pénzt nyomnak, a- mely a baktériumoknak a leg­kevésbé tetszik, azonkívül a festékbe bizonyos vegyszert kevernek, amely baclluselhári- tó. Olyan végyszer egyelőre nincs, amely a pénzt a sze- gényember kezébe juttatja. ...New Yorkban a főisko­lai hallgatók annyira ellus­tultak. olyan kevés sportot űznek, hogy az utóbbi há­rom hétben összesen 16 tatnak ki. ...Philadelphiában olyan tár­saság alakult, amely a há­ziállatokat akarja felöltöz­tetni, nehogy „erkölcstelen­nek" hassanak. A társaság versenypályázatot írt ki, melyet egy Alan Abel nevű egyén nyert meg az akvá­riumi halak számára terve­zett modellekkel. ...San Franciscóban Dun­can Jonhston bőrműves 25 évvel ezelőtt ingyen kija­vította egy bizonyos Stem- heim kisasszony táskáját. A hálás idős hölgy most vég­rendeletében nem feledke­zett meg erről a nagylel­kűségről és egy millió dol­lárt hagyott a bőrművesre. Gonosztevő vagy eszménykép ? Egy királynő könnyei Fabiola Belgium királynőjéről sok szó esett mostanában. Az utóbbi napokban kiszivárgott a hír, hogy a királynőnek meg kellett operál­tatnia magát. S a 38 éves Fabiolának már kevés reménye van arra, hogy gyermeket szül­jön és trónörököst ajándékozzon a férjének. A királynő egyéni tragédiája könnyen egy egész nép tragédiájává válhat. Fabiolát tiszteli a nép, de a királyi család mindig hűvös fenntartással kezeli. Egyetlen ember, aki valóban szereti, az a férje, Baudoin király. Fabiola egy spanyol nemesi családból származik, anyjára úgy emlékezik, hogy az inkább száz macskát tartana, mint semhogy a szegény embernek egy darab kenyeret nyúj­tana. Baudoin első látásra beleszeretett a sze­rény külsejű családi körben a „csúnya kis kacsának" nevezett Fabiolába, aki röviddel azelőtt egy orr-operáción esett keresztül. A szomorú fiatal király 1960 óta boldog házas­életet él Fabiolával. A királynő élete nem irigylésre méltó. Az udvarban csupa ellenség leselkedik rá. Rossz szemmel nézi Liliane, de Rhéty hercegnő Baudoin mostahaanyja is, aki nem bírja elviselni, hogy Fabiola és nem pedig ő az ország „első asszonya". Leopold, az ex- király is elidegenedett fiától. A király öccse, az élnivágyó iszákos Albert herceg sokat hal­lat magáról, de még többet foglalkoznak a la­pok a feleségével, a fiatal Paola hercegnővel. Őneki mindene van. Mindene, ami után Fabiola vágyik. A szép olasz hercegnő nincsen tekin­tettel Fabiola érzékenységére és örökké érez­teti vele, hogyha trónörökösről van szó, akkor ő gondoskodhat róla, hiszen fia és lánya is van. Fabiola már többször is anyai örömök elé nézett, de sajnos, sosem sikerült kihordania gyermekét. Személyesen is felkereste a pápát és kérte bontsa fel házasságát, Baudoin ve­gyen el egy más nőt, aki majd trónörökössel ajándékozhatná meg az országot. A király azonban nem akarja elfogadni ezt az áldoza­tot — szereti Fabiolát. A királynő, Gemsel svéd nőgyógyász tanácsa szerint, állapotos nők hormonjából készült injekciókat kapott. És valóban néhány hónap múlva feltűnt az udvar­nak, hogy a királynő nem jelent meg a hiva­talos fogadtatásokon: gyermeket várt Az orvosi jelentésekből kitűnik, hogy a hor­monális kezelés következtében ikerképződ- ményröl van szó, amely miatt a királynő élete veszélyben forgott és ezért a terhességet meg kellett szakítani. Baudoin király ma 35 éves. Még sohasem állt olyan közel ahhoz a gondolathoz, hogy lemondjon a trónról. Fabiola jelenleg igen rossz lelkiállapotban van. Idegei teljesen fel­mondták a szolgálatot. Belgiumban az a hír járja, hogy a király, ha majd Spanyolország­ból, — ahol most üdül — egyedül tér vissza Belgiumba, fontos nyilatkozatot tesz. Talán lemond a trónról? Visszavonul? És megírja a belga királyi család történetét, amelyen már évek óta dolgozik? Az utolsó fejezetet állí­tólag csak Fabiolának szenteli. így válhat egy asszony egyéni tragédiája, esetleg egy egész nemzet tragédiájává. Gyilkosok és gonosztevők mindenütt, az egész világon vannak. Pszichológusok, jogá­szok, világszerte felteszik a kérdést: Mit te­hetünk a bűnözési hullám ellen? Hiszen nem egy-két súlyos „szenzációs" bűnügyi esetről van szó, hanem arról a megdöbbentő jelenség­ről, hogy az Egyesült Államokban a bűnözé­sek számának emelkedése csaknem hatszoro­san meghaladja a lakosság lélekszámának nö­vekedését. Bizonyára hallottak Richard Speckről, a chi­cagói „mészárosról“, aki meggyilkolta egy ápolónőképző iskola 8 növendékét és Charles Whiteman egyetemi hallgatóról, aki a texasi Austinban 17 emberéletet oltott ki és 32 já­rókelőt megsebesített. Az anyját és a fele­ségét is megölte, hogy megkímélje őket a tö­meggyilkosság elkövetésének hírétől. Hát igen, azt mondják, őrült volt — ezzel a megjegyzéssel intézik el sokan az esetet. A tömeggyilkos boncolásánál, — mert amint tudjuk a rendőröknek sikerült leteríteniök — egy agydaganatot találtak. Az ilyen daganatok nem váltanak ki őrültséget. Az agydaganat halálos betegség lehet, de orvosi statisztikák szerint az ilyen betegek nem gyilkolnak. A sok ezer és ezer agydaganatos beteg között még nem akadt gyilkos. Akik Whitemant ismerték, azt állítják, hogy sohasem viselkedett abnormálisán. A legjob­bakat mondják róla. Igen kellemes, udvarias, finom fiatalember volt. Boldognak, megelége­dettnek látszott. A tanárai szorgalmas diák­nak ismerték. Pont olyannak írják le, mint az ideális amerikai diákot. Az apja jómódú ke­reskedő volt, aki három fiát szigorúan nevel­te. Az anyja igen szorgalmas templom-láto­gató. Charles is ministrált, majd egy cserkész- csapat vezetője lett. 18 éves korában már ön­kéntes a tengerészeknél, húszéves korában már egy szép szőke lány vőlegénye, majd tér­je. Ebben az eseménytelen életben nagy za­vart idézett elő, hogy a szülők „vénségükre elváltak“ és Charles sokat vitatkozott az ap­jával. Gyűlölte őt. Lehet, hogy felmerült ben­ne az az elhatározás, hogy megöli, lehet, de ez a körülmény még nem indokolja a tömeg­gyilkosságok elkövetését. Az életrajzában feltűnő, hogy túl sok ben­ne a „lövöldözés“. Az apja is szenvedélyes vadász volt. A házuk tele volt fegyverekkel. Charles már kisfiú korában kitűnő céllövő volt. Külön fegyvergyűjteménnyel rendelke­zett. Kalandokról álmodozott. De ez nem rendkívüli egy amerikai fiú életében. Ez is az életstílushoz tartozik. Minden amerikai áru­ház díjmentesen küldi a raktáron levő fegy­verek jegyzékét. Fegyverhásználati engedélyre nincs szükség. Dadd szenátor összeállította a statisztikát. Évente átlag 17 ezer ember hal meg Amerikában „véletlenül“ és ötezer esik gyilkosság áldozatául. A lövöldözés nem er­kölcstelen, sőt ellenkezőleg igen férfias do­lognak számít. Az amerikai regényekben, a filmeken és a televízióban állandóan lövöl­döznek. Az utcákon is gyakoriak a csete-pa- ték. Kennedy elnököt is az utcán lőtték le. És ha a Warren bizottság jegyzőkönyvében lefektetett megállapításnak hitelt adunk: mes­terlövés volt. így hát ismerjük el Charles Whiteman ti­pikus, valóban egészen tipikus fiatal ameri­kai volt. Már, megállapítottuk, gyilkosok és szörnyű bűntettek mindenütt előfordulnak. De nem mindenütt fordul elő, hogy a társadalom eszményképei válnak tömeggyilkosokká. És még valami: az sem általános jelenség, hogy az eszményképek és a bűntevők között olyan észrevétlenül kicsi az átmeneti határ. Nem­csak a filmeken és a televízióban dicsőítik az egészséges férfiasság megnyilatkozásait a lö­völdözést, hanem a mindennapi életben is. Amit Charles Whiteman megengedett magá­nak, az valószínűleg sok fiatal amerikai fiú és lány valóságos álma. Isteni dolog magasból a kicsi, védtelen embereket célbavenni. Milyen kiváló céllövőnek kell lenni! Az egyetlen hiba úgy látszik az, amit Charles elkövetett, hogy rossz, azaz nem a megfelelő helyen lövöldö­zött, amikor ösztönös vágyát elégítette ki. Vissza kellett volna mennie a hadsereghez és Vietnamban kellett volna lövöldöznie, akkor még amerikai nemzeti hős is válhatott volna belőle. Vietnamban az amerikaiak azt teszik, amit eddig még egy háborút viselő hatalom sem tett: minden nap megszámolják az áldozato­kat és erre büszkék. Sok ilyen Charles Whi­teman van az amerikai hadseregben és igye­keznek túltenni a csúcsteljesítményen: 80 perc alatt 14 védtelen embert lelőni a repülő­gépről. Talán ez a gondolat öntött belé erőt, ami­kor szörnyű tettét elkövette.

Next

/
Thumbnails
Contents