Új Ifjúság, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1966-09-06 / 36. szám

GONOSZTEVŐ VAGY ESZMÉNYKÉP? 2. oldal VÉRA ČÄSLAVSKÄ — EGY NAPJA 3. PIROSKA ÉS A FARKAS 5. oldal MIT TENNÉK ÉN? 6. oldal A MOTORIZMUS TÖRTÉNETE 8. oldal MEGTÖRTÉNT 10. oldal NYÁRNAK nyilatkoznak az “ iskola igazgatók Munkatársaink, szerkesztőink is várták az első csengetést szeptember elsején. Dél-Szlovákia több magyar iskoláját látogatták meg és az ünnepé­lyes tanév-nyitó után az alábbi kérdéseket tették tel az iskolák vezetőinek: • 1. Gyarapodott-e anyagiakban vagy létszámban iskolájuk az előző tanévhez Viszonyítva? • 2. Hogyan sikerült a múlt tanévben végzett diákok elhelye­zése, elhelyezkedése? • 3. Most az új tanév kezdetén mi a leghőbb vágyuk, kíván­ságuk? A Komáromi Tizenkétéves Középiskola igazgatója, Horváth József és helyettese, Miklós Elemér közösen válaszol: 1. Ami a diákok létszámát illeti az elmúlt tanév 325 diákja helyett, mosí 350 diá­kunk van. Négy első osztályt nyitottunk. Az anyagiak terén az iskola ellátottsága — segédeszközök szempontjából — jó közepesnek mondható. Az eltelt tanévben rendeztünk be egy biológiai laboratóriumot, ami főleg az orvosi, mezőgazdasági főiskolára készülők szempontjából jelent nagy előnyt. Idén szeretnénk egy fizikai szaktan termet is létrehozni. Ha az épület a mienk lenne, azonnal hozzá kezdenénk egy szép könyvtár és olvasóterem berendezéséhez. 2. Még most is folynak a felvételik, így hát erre a kérdésre nehéz válaszolni. Nehéz azért is, mert a főiskolák nem értesítik az „anyaiskolákat“. Iskolánkon 120-an érettségiztek, közülük csaknem hetvenen jelentkeztek főiskolára. Eddig a feléről tudjuk, hogy felvették ők et. Mi 50-60 %-os eredményt remélünk. Diákjaink közül legtöbben a technikai irányzatú főiskolákra jutottak be. 3. Vágyunk? Kívánságunk? Ha lenne végre saját épületünk, vagy legalábbis olyan, amellyel mi rendelkezünk. Nagyon örülnénk, ha a Západoslovenský Veľkoobchod (Nyugatszlovákiai Nagykeres­kedelmi Vállalat) végre kiköltöztetné raktárát tornatermeinkből. Június végéig szólt' a szerződés. íme. már az új tanévet is megnyitottuk, s ők még mindig elfoglalják diákjaink elől a helyet. Ami a tanári kart illeti, jó helyzetben vagyunk. De egy jó német-angol, vagy franciaszakos tanárt azonnal alkalmaznánk. ÉRSEKÚJVÁR Száraz László, az érsekújvári magyar Alapfokú Kilencéves Iskola igazgatója a kö­vetkező válaszokat adta: 1. Az Iskolákban az előző tanévhez viszonyítva létszámcsökkenés nem történt — ellenben anyagiakban nem gyarapodtunk. Hiányzik az iskolánkból egy. jól felszerelt laboratórium, sok fizikai és kémiai segédeszköz. Csak két mágneses térképünk van, amelyekkel dicsekedhetünk. Sokszor még sósavat is nehezen tudunk szerezni a ké­miai kísérletezésekhez. Az illetékes hatósá gok több gondot fordíthatnának ránk, ami az anyagiakat illeti. 2. A múlt tanévben végzett diákok elhelyezkedése sikerült. Minden végzős tanuló lényegében véve a neki megfelelő iskolán tanul tovább, vagy helyezkedett el a mun­kahelyeken. A tantestület mindent megtesz, hogy ez a jövőben is így legyen. 3. Az új tanév kezdetén kívánságunk és vágyunk az, ami a tavalyi tanév kezdetén is volt. Tanterem-hiányban szenvedünk, ezen kellene segítenie a Városi Nemzeti Bizottságnak. Az iskolában váltakozó tanit ás folyik és a bejáró diákokat rendkívül megterheli ez a módszer. Lehetőség lenne rá, hogy megoldják a tanterem-hiányt — égy kis jóakarat mellett. Ezt a jóakaratot minden szülő elvárja a Városi Nemzeti Bizottságtól, akinek a gyermeke az iskolánkon tanul. A szabad szombatokat sem le­szünk képesek bevezetni a tantestületnél, illetve a tanulóknál a tanterem-hiány miatt. Ez egy nap kiesést jelentene és a többi napra már nem tudnánk sűríteni az órák számát. Ez baj! Ezen kell mihamarabb segíteni. Válaszol Janda Iván a bratislavai Magyar Általános Középiskola igazgatója: 1. — Minden évben fejlődik valamennyit az iskolánk. Az új tanévben körülbelül 50 tanulóval gyarapodtunk, ennek nagyobb része a vidéki alapfokú iskolából jött a 6. évfolyamba, de öt-hat diák a szlovák iskolából is jött hozzánk. Anyagiakban pedig ez évben van betervezve az épület generál javítása. Várjuk a megvalósítását. 2. A múlt iskolaévben végzett diákjaink általában a legjobb helyeken felvételiztek. Például az alapfokú kilencéves iskola végzős diákjai a nyomdaiparban, a Teslában, a Slovnaftban, a ligetfalusi Metalurgiában felvételiztek. Természetesen, a bánya- és mezőgazdasági szakaszra is jelentkeztek. Az általános középiskolán érettségizettek közül főleg a műszaki, természettudományi, bölcsészeti, orvosi főiskolákra jelent­keztek. 3. A legfőbb vágyunk, hogy az épületre tervezett generál-javítást végrehajtsák. Azután — ez már szakkérdés — szeretnénk elérni az új nevelési rendszer keretén belül a tanulók önálló munkájának megvalósítását... Lapunk következő számában további nyilatkozatokat közlünk. ÖRKÉNY ISTVÁN: Angu Az Üllői úton történt, korán reggel, a villamos hátsó peron­ján. Ott, ahol jólesik kinézni az ablakon és lesni, miképp fut ki lábunk alól az utca, s hogyan siklanak elő a kerekek alól a sínek. Száma-sincs utas fér él a- zon a peronon. Már nem kap levegőt az ember, s még fel­száll két katona, a következő megállónál egy kövér néni, kö­vér lábakon, kövér cekkertv; s a rákövetkezőn négy iskola: lány. Ekkortól fogva egy da­rabig nincs változás a létszám­ban, a villamos úgy döcög át a városon — túlcsordulva a két oldalán, — mint egy szé- násszekér. Aztán kezdenek lefelé száll­ni az utasok. Az Üllői út vége táján nincs is más a peronon, mint a lányok, iskolatáskáik­kal a hónuk alatt, egy katona meg egy kifutófiú, aki tíz egy­forma színű és egyforma sza­bású női kartonruhát visz a vállára borítva. És az anya, kézen fogva, a kisfiával. Magas termetű, szép szál asszony az anya, barna hajú. barna szemű, komoly, megfon­tolt természetű. Azt, hogy (Folytatás a 4. oldalon) •A

Next

/
Thumbnails
Contents