Új Ifjúság, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1966-08-16 / 33. szám

A kötény minden nő fontos ruhadarabja, nem hiányozhat sem a csak i,mindig“ háziasszony, de a dolgozó nő, sót még a fiatal lány ruhatárá­ból sem. Mint ilyet — ruhatárunk többi darabjához hasonlóan — időn­ként fel kell frissíteni, újakkal felcserélni. Fontos az is, hogy kö­tényeink kiválasztására épp oly gondot fordítsunk, mint a ruhákéra. Nagyon jól felhasználhatjuk erre a célra régi mosóruháinkat is, de persze csak akkor, ha az anyag még szép, nincs kifakulva. Képeinken három különböző fazonú kötényt mutatunk be, mind­egyiknek jó hasznát vesszük. Az első nagymintás anyagból készü' — de persze épp úgy lehet másféle mintájú pl. pettyes —, egyenes szabású, elől végig gombolódó. Kitünően védi a ruhát, ezért igen praktikus. A kerek kivágást, a karóitól és a zsebek szélét a minta egyik színével egyező pántozás díszíti. A másik félkötény, anyaga érdekesen pettyezett, alul csipkefo­dorral. A harmadik kötény testhezálló, a ruhát csaknem annyira takarja mint az első. Eredetiben tarka kockásból készült. A spicces kivá­gást és a zsebek szélét a legsötétebb kockával egyező színű pánt szegélyezi. B. A. A szeplő miatt: ugyan nem kell szégyenkezni, sőt szomorkodni sem érdemes, de ha ennyire bántja, koz- § metikai úton eltávolíttat- , . hatja. Hogy az össze- szeplő « eltávolítása mennyibe kerül, * ezt láttatlanban megmonda- H ni nem lehet, tájé toztaíás- képpen annyit, h.-gy egy m kezelés ára kb. 20.- korona, ^ s a szeplők mennyiségétől függ, hány kezelésre van j szükség. " „Szöszi lány“: A legrosz- N szabb, amit tehetett, hogy N leborotválta a szőrszálakat, W mert ezzel — amint be is Q bizonyosodott — a szálak ĎS megerősödtek és elszapo- 'M rodtak. Ha nincs módjában a kozmetikushoz fordulni,_pró- báljá meg szőkítéssel elhal­ványítani. Egy rész 5 száza­lékos hidrogérsuperoxidot, 0 egy rész szalmiákszeszét, , . tíz rész desztillált vízzel el- keverünk. Ebbe a folyadék- ba mártott vattacsomóval H „tupfoljuk“ a szálakat. Ha beleszáradt a bőrbe, kissé tí bekrémezzük. „Szőke szeress és higgy“: Előfordulnak olyan esetek, I amik a maga igazát bizo- * nyitják. ^ „Bánatos szülő“: A körzeti ^ orvostól kérjen beutalást a S bratislavai ideggyógyászati H klinikára. (Štátna nemocní- ca. Nervové oddelenie. Bra- S tislava, Miczkiewičzova 13.) Ä „Gabina“: Többször írtunk már arról, hogy a lefogyást nem koplalással lehet elér­ni. Az étrendnek az össze- q álltása a fontos. Mert bi­zony ha pl. császárhúst SKz- 'úh óraizik és tejfölös babfőze- Ul léket ebédel sülttel és bur- gonyával. s utána esetleg * még valamilyen édességet is H eszik (bármilyen keveset), attól sem fog lefogyni, pe- & dig legalább 7—8 kg a súly- j fölöslege. Már sokszor em- • lítettük, hogy legjobban hiz- N lalnak a tésztafélék, az N édességek, a burgonya, rizs, U tejföl, tejszín és zsír. Ezek- Q tői kell óvakodnia, viszont Cd egyen minél több zöldséget, 'ĹÚ gyümölcsöt, mert ezek biz- ^ fosítják a szervezet számá­ra az annyira fontos vita­minokat és ásványi sókat, anélkül, hogy hizlalnának. Annak ellenére, hogy a té­mával már sokszor foglal­koztunk, miután nagy irán­ta az érdeklődés, még visz- szatérünk rá. Egy közeli számunkban közlünk torna gyakorlatokat a csípő „le­faragására“. Boldogtalan lány“: Ne saj­nálja azt a fiút, aki azért otthagyta, mert szeplős. Higyje el, nem ért sokat sem a fiú, sem a szerelme. Különben a B. A.-nak kül­dött üzenet magára is vo­natkozik. Ki mint veti ágyát... úgy alussza álmát! — tartja a közmondás. Nos, mi ezt az alábbiakban az ágyak és az ágynemű helyes ápolására vonatkoztatjuk. A fekhely már csak azért is megérdemli a gondoskodást, mert érdekünk, hogy jó állapotban marad­jon, hiszen életünk egy harmadát ágyban töltjük. De ugyan­így fontos a párnák, dunyhák szakszerű kezelése is, mert ezzel egyrészt az „élettartamúkat“ hosszabbítjuk meg, más­részt minőségük változatlanságát biztosítjuk. Az ágymatracokat egyszer hetenként jól ki kell szellőzni, élére állítani, majd szellőzés után jól átkefélni vagy kiporszívózni. Porolni nem szabad, mert ezzel csak felkeverjük a port s megsértjük a matrac anyagát. A há­romrészes matracok elhelyezését gyakran változtassuk, az egyrészeseket fordítsuk meg. Fontos, hogy a nedvességtől őrizzük. A dunyhák kezelésével sok háziasszony hibát csinál. Azt gondolják ugyanis, hogy a dunyhákat naponta alaposan fel kell rázni, időnként pedig a napra tenni leve- gózni, hogy a toll megtartsa ruganyosságát. Egyesek még egy fölösleges dolgot is tesznek: erősen ki is porolják a duny­hát Hangsúlyozzuk, hogy mindez nemhogy jót tesz, de árt a dunyhának! A naptól a tollak — a várt hatással ellenke­zőleg — megkeményednek, elvesztik ruganyosságukat, az angin pedig laza és ritka lesz. A porolással ugyanis az an- ginszálak eltolódnak a tollak pedig összetörnek és kiállnak. Amennyiben a dunyhát nyáron nem használjuk, védekeznünk kell a nedvesség ellen. Leghelyesebb, ha száraz helyiségben egy papírral kibélelt ládába helyezzük. A biztonság kedvéért molyírtót is teszünk hozzá. A vattapaplanokat gyengéden porolhatjuk és pu­ha kefével tisztíthatjuk. Abban az esetben, ha nagyon pisz­kosak adjuk tisztítóba. A pehelypaplanokat időnként fel kell rázni és kiszellőzni. A varrásokat kis kefével tisztítjuk ki. A pehely­paplanokat nem szabad porszívózni, mert a leheletkönnyű és hajszálvékony pelyheket a gép áthúzná az angínon. Az angí­nou történt esetleges szakadásokat ne varrjuk mert a pehely még a tűszúrások helyén is kibújik, hanem ragtapasszal ra­gasszuk le a hasadásokat. Ha már a fekhelyeknél tartunk, elmondjuk, hogy a színes, sőt tarka ágyhuzat mindinkább divatos. A rózsaszín-fehér, kék-fehér ágyhuzatokat fehér csipkebetétek teszik még frisebbé. A damasztok közül különösen a pasz­tellszínekből összeállított csíkozásúak divatosak. Ojabban az ágyhuzat apró virágos vagy másféle mintás batisztból is készül — miután az anyag könnyű, fodrokra különösen al­kalma: — de hátránya, hogy nem elég tartós, nem bír ki sok mosást, úgyhogy inkább csak divatdarabnak felel meg. De akár fehér, akár színes az ágynemű, a szépen tartott — mosott-vasalt — ágyneművel felhúzott ágyba öröm lefe­küdni, A közmondást tehát így módosíthatjuk: Ki mint gon­dozza ágyát, úgy alussza álmát. Apró kozmetikai tanácsok Az ezidel változó időjárás még inkább Indokolttá teszi, hogy óva­kodjunk a hirtelen lesüléstől illetve annak következményeitől. Attól tartunk ugyanis, hogy sokan örömükben, hogy itt-ott strandolni is lehet a nyáron, megfeledkeznek arról, hogy a napozással vigyázni kell, s még akkor sem süttethetjük magunkat órák hosszat a napon, ha erre csak nagyritkán kínálkozik alkalom. Hogyan védekezzünk hát a nap tűző sugarai ellen? NAPOZÁS ELŐTT ARCUNKAT mossuk le teával s csak nagyon gyengéden törüljük meg. Ha pedig — minden óvatosság ellenére — megtörtént a hiba s leégtünk, mossuk át az égett részeket nagyon erős teával. Ez gyógyítólag is hat és a fájdalmat is csillapítja. Egy másik, ugyancsak jó módszer, ha a leégett részeket — különösen az orrot — nyers tojásfehérjével kenjük be, ami elősegíti, hogy a hámlás után az új bőr szép és friss legyen. A MAKACSUL REPEDEZŐ AJAK ismét puha és sima lesz, ha na­ponta 1—2 percig szoba hőmérsékletű esővízben fürdetjük. Utána puha törölközővel megtöröljük és beolajozzuk. Az eljárást hosszú időn keresztül szükséges ismételni. HA ERDES A BŐRÜNK, öntsünk mindennapi mosdóvizünkbe egy kevés tejet. Az eredmény rövid időn belül megmutatkozik: bőrünk puha és finom lesz. SZÁRAZ, HÄMLÖS BŐR ESETÉBEN pedig csodákat müvei egy egy­szerű glicerin fürdő. Egy kád vízbe kb. egy fél liter glicerint szá­mítunk, amit 37 fokos fürdővízben jól elkeverünk. Ha ezt időnként ismételjük, bőrünk sima és tiszta lesz. AZ ARCON VALAMINT TESTÜNK MÁS RÉSZÉN MUTATKOZÓ BÖR- riSZTÁTLANSÁGOK esetében folyamodjunk egy régi házi módszerhez: igyunk meg éhgyomorra egy nagy csésze forró kamillateát, mégpedig nagy kortyokban. A hatás bámulatbaejtő lesz. IlL „Válaszom az „ELKESERE­DETT“ jeligére. Bonyolult hely­zet előtt állunk, s bizony még a kívülállónak is nehéz dolgot okoz a tanácsadás. Bocsásson meg. ha netalán megbántanám, de úgy gondolom, nemcsak a férje a hibás a családi tűzhely esetleges felbontásában. Mert leveléből arra enged következ­tetni. hogy a harmonikusnak vélt házasság csak akkor kez­dett felborulni. amikor Ön megismerte a bűvös harmadi­kat. Az is lehet, hogy férjének a fülébe jutott valami, s ezért lett önnel szemben goromba. Levelét ellentmondásosnak ta­lálom, s problémáját nem ér­zem eléggé meggyőzőnek. Hat éve ment férjhez s néhány éve ismeri az elvált hódolót, úgy látszik, elég fiatal asszony ko­rában már kereste az újabb kapcsolatot, ami annál is ért­hetetlenebb, mert azt állítja, hogy szerelemből ment férj­hez. Legszívesebben azt írnám, próbálja meg a családi meleg visszaállítását, de tudom, leír­ni könnyebb, mint végrehajta­ni. Mindenesetre józanul kell gondolkodnia. Önnek és jöven­dőbelijének is gyermekei van­nak, akikre gondolni kell. Smi lesz akkor, ha az új házasság is csak színből lenne harmo­nikus, s néhány év múlva ab­ba is beleavatkozna egy har­madik? Akkor mit tenne? Á. G. Zselíz" vagyunk egy vallásúak és szü­léink ezt nagy hibának tartják. Az ő szülei nem akarják, hogy a mi templomunkban esküd­jünk, az én szüleim viszont nem engednek az ö templo­mukba, sőt a nemzeti bizott­ságra sem. Csak azt akarják, hogy a fiú térjen át a mi val­lásunkra. Emellett el sem tu­dom képzelni, hogy a fiúval szakítsak. Mindenben nagyon megértjük egymást. Kérem ad­janak tanácsot a következő je­ligére: „VALLOMÁSNAK KÜLDÖM A SZIVEMET NEKED“. „Bizalommal fordulok az ÜJ Ifjúság szerkesztőségéhez és olvasóihoz, hogy adjanak ta­nácsot. Tizennyolc éves korom­ban megismerkedtem egy fiú­val, akivel már a házasságunk­ról beszéltünk, aztán egyszer elment és soha többé nem ta­lálkoznunk. Nehéz munkát vég­zek, a munkában megbeteged­tem, úgy hogy hosszantartói fürdői gyógykezelésre szorul­tam. Ott kezdett nekem udva­rolni egy fiú, aki többször biz­tosított nagy szerelméről. Bol­dogok voltunk, már közös éle­tünket tervezgetjük. Megkért, hogy a hazautazása után fel­kereshesse a szüléimét, amibe én természetesen beleegyez­tem. Mikor eljött a válás nap­ja, úgy egyeztünk meg, hogy előbb én írok, mert én mesz- szebbre utazom. ígéretemnek eleget is tetíem, ahogy haza­értem, írtam neki. Az első le­vélre jött válasz, a másodikra már nem. Nem tudtam mire vélni a dolgot, még két levelet írtam, de semmi választ nem kaptam, pedig már néhány hó­nap eltelt. Nem tudom, mitevő legyek, hogyan kaphatnék róla hírt. Nagyon szenvedek miatta, mert nagyon szeretem s nem értem furcsa viselkedését. Vá­laszukat „SZŐKE TÜNDÉR“ je­ligére várom. „Nem tudom, mii tegyek, ezért Önökhöz fordulok taná­csért. 19 éves vagyok. Már negyedik éve járok egy fiúval, nagyon szeretjük egymást. Sze­retnénk összeházasodni, de nem Ezek anőkl Emlékezőtehetség arkacsikos gumimatracon ültek, távol a parton nyüzsgő embertömegtől. A lány figurákat raj­zolt ujjával a homokba, a fiú elmerengve fi- 5 gyelte. — Nem véletlenül választottam ezt a helyet — szólalt meg végül és sokatmondóan tekin- tett a szembeniévé csónakház felé. — Emlékszel...? — Mire? — kérdezte a lány s szemei értetlenségét fejeztek ki. — Akkor — mosolygott a fiú... pont most egy éve... a teraszon. Az első csókunk... — Tévedsz — felelte a lány. — Sosem voltam a csó­nakház teraszán. Most látom életemben először. S kü­lönben is, tavaly egyszer sem csónakáztunk. — De drágám — nevetett fel a fiú, — csak emlék­szel rá, mikor csókoltalak meg először?! — Természetesen — bólintott a lány, — pontosan j emlékszem. De nem a csónakház teraszán. Ott, — s szemei csaknem szikrát szórtak, amint kimondotta, — ott egy más lányt csókoltál meg először! A fiú zavarban volt, nem tudta, mit mondjon. — De kérlek, — nyögte ki végül — úgy emlékszem, mintha tegnap lett volna: narancssárga napernyő alatt ültünk, cdkony adott... jó néhány pohár ananász-szörpöt ittunk meg... — A legjobb bizonyítéka annak, hogy tévedsz — vágott szavába a lány, — hogy még soha életemben nem ittam ananász-szörpöt! — Tizenegy órakor — folytatta a fiú, miközben mély ráncok furhkodtak a homlokába — a pincér odajött, hogy egyenlítsem ki a számlát. Fizettem, felálltunk, beszálltunk a csónakba és akkor.., akkor megcsókol­talak. A lány hevesen rázta a fejét. — Nem én voltam! — sziszegte a fogai között s szemében egy könnycsepp mutatkozott. — Később a kávéházban, — mesélte tovább a fiú, — azt hiszem Jánossal és Verával együtt, még megittunk egy feketét. — Hát persze! — kiáltott fel a lány — és Verán az a lehetetlen, piros alapon fekete nagymintájú ruha volt, alul fodorral, elől magasan csukva és hátul mé­lyen kivágva. Hát hogyne emlékeznék! Természetesen voltunk a csónakház teraszán! (M. Js nyomán) „NEHÉZ NAPOK“: Sajnáljuk, de technikai okokból nem vá­laszolhatunk azonnal, s ez az ön esetében sem volt lehetsé­ges. A szerkesztőség 01 IFJOsAG — CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának lapja Megjelenik minden kedden Kiadja a Smená a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának kiadóhivatala Szerkesztőség és adminisztráció Bratislava Pražská 9: — Tel 485-44-45, — Postafiók 30 — Főszerkesztő Szőke József — Nyomta Západoslovenkő tlačiarne 01' Előfizetés 41.60, félévre 20.80, negyedévre 10.40 Terjeszti a Posta Hirlapszolgálata. előfizetni lehet minden postán — Kéziratokat nem érzünk meg és nem adunk vissza. — A lapot külföld számára a PNS Ostredná expedícia tlače útján lehet megrendelni. Címe: Bratislava, Gottwaldovo námestie 48/VIL K-16-61376

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents