Új Ifjúság, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1966-08-16 / 33. szám

fii. Anna úicsúcsa Két kis copfjával még ma is kislányos. Pedig már egy helyes kisfiút tologat a gye­rekkocsiban. [ — Saját gyártmány — mondja mosolyogva. — Az- \ tán még mondja valaki, hogy nem gondoskodunk az ; utánpótlásról ! Amikor tavaly megkérdez­tem tóle, mit vár a budape- \ sti Európa - bajnokságtól, ugyancsak elpirult. Akkor 1 még nem tudtam, hogy An- \ ka Blanáriková, illetve most ' már Chmelková, családi örö- ' möknek néz elébe. A gye­rekkocsiban alvó apró jó­szág szemléltetően magya­rázza a copfos kismama za­varát. — Tavaly bizony még nem gondoltam, hogy én is el- ' jutok Budapestre, de úgy • látszik szerencsém volt... A szerencsét egy új or­szágos csúcs is bizonyítja. ] Sőt az országos csúcs is né- I mi szerencsével jött létre. A tfineci országos bajnok­ságon ugyanis csak némi huza-vona után rajtolhatott a copfos kismama. A szabá­lyok ugyanis eléggé szigorú- ak. csak az indulhat a baj­nokságon, aki már bizonyos szintet ért el. Már pedig ' ] Anka a félévvel ezelőtti szü­lés után még nem igazolhat- \ \ ta versenyeken, hogy ismét formába lendült. A szint hiányzott ugyan, de aztán a ! versenybíróság kivételesen engedélyezte a rajtot. A fel­készülés során az edzéseken már ismét a régi Hanka ; száguldozott a sálakon, ez azonban még nem elegendő a bajnoki rajthoz. Volt is némi vita, de aztán győzött ' a józan ész és a versenybí- róság engedélyezte a szint nélküli rajtot. Anka is gon- \ dósán elkészíthette rajttám- I Iáját és a többi 400 méteres I versenyzővel együtt várhat­nia a rajtpisztoly dörrenését. A selejtező nem okozott ne- ' ki nagy gondot, biztosan ju- < tott a döntőbe. Ideje 55.4 mp volt, igen jó idő, a dön­tőre tehát már nyugodtan várcűcozhatott a copfos kis­mama. Felsorakoztak a döntő j résztvevői. Dörrent a rajt- pisztoly, elindult a női 400- as mezőnye. Már az első ka­nyarban pompás iramban száguldott a fiatal mama, sőt még fokozni tudta ira­mát. Fölényesen győzött. Amikor beért a célba, már nyilvánvaló volt, hogy nagy­szerű időt ért el. Amikor az ellenfelek gratulálták, akkor még Hanka sem tudta, hogy új országos csúcs született. Nem is akármilyen. Több mint egy másodperccel jobb, mint az előfutamban elért ; idő. Az 54.3 mp-es ered- \ meny európai színvonalat je­lent S hogy ez az eredmény ] nem véletlen, azt a másnapi ' 200 méteres verseny igazol­ta: Hanka második lett az ország leggyorsabb női vág­tázófa. Éva Lehocká mögött. — Remélem• Budapesten is jól megy majd a futás, szeretnék igen jól szerepel ni. hogy szégyenbe ne ma­radiak a kisfiam előtt — ! jelentette ki az új csúcs és a fíici jószág tulaidonosa A budapesti Európa-baj­nokságon erős ellenfelekkel ’ kelt megküzdenie Annán tk is. Európa legjobb verseny­zőt adtak találkát egymás nak a magyar fővárosban és a női 400 méteres távon is nagyszerű futókat szólítanak maid rajthoz. A copfos kis­mamát azonban nem féltfiVc , akaraterőből már eddig is 1 felesre vizsgázott. Idénynyitás a Megkezdődtek a küzdelmek a bajnoki pontokért, nemcsak az első ligában, hanem az ala­csonyabb osztályokban is itt a kapunyitás. Az első ligában már pénteken megkezdődött a szur­kolók délutáni kivonulása, a brnói szurkolók láthatták az őszi idény első mérkőzését, de szombaton és vasárnap már Igen sok pályán potyogtak a gólok, zörgött a háló. — Ez az igazi! — örvendez­nek a „drukkerek", a bajnoki küzdelmek csatája izgalmasabb minden másnál. Teljes erőbe­dobással küzdenek a csapatok, a tét nagy, a bajnoki pontok értékesek. hiszen a bajnoki cím sorsát és a kiesést döntik el a hálókat megzörgető gólok. zik egy-egy „szellemes" mon­dás: — Piszok bíró! Szemüveget neki! A klubsovinizmus veszedel­mes betegség. Olyanok is meg­kapják, akik a magánéletben egyébként csendes, udvarias emberek. A szurkolás ördöge azonban kivetkőzetti őket em­beri mivoltukból. Szinte bele­hajszolják a játékosokat a sportszerűtlenségekbe, játék helyett csontzene folyik a Az ilyen estéknek az élőidé^ zői gyakran a gyenge játékve­zetők. Nem akarjuk őket véde­ni, a játékvezetők szakképzett­sége ellen számos esetben jo­gos a kifogás. Tévedni emberi dolog, a jóakaratú játékveze­tők is tévedhetnek. Súlyosabb elbírálás alá esik az olyan mérkőzés, amelyen a játékve­zető valóban megfeledkezik a tárgyilagosságról, szándékosan kedvez a hazai csapatnak. A klubsovinizmustól, sőt még a sovinizmustól sem mentesek a játékvezetők. A futballmérkő­zésből nemzetiségi probléma lesz, már pedig ez semmi esetre sem segíti elő a meg­értést. Komoly feladat a játék­futbal Ipályákon Am már az idénynyitáskor is hangsúlyoznunk kell, hogy bár­mennyire is nagy a tét, egy valamiről nem szabad megfe- ledkezniök a játékosoknak és a szurkolóknak. Még pedig ar­ról, hogy a futball játék, nem harc. A sportszerű, kemény küzdelem ellen nincsen kifogá­sunk. A labdarúgás férfias sport. Ember ember ellen küzd a pályán, Lendületes, erőt, rá­termettséget igénylő játékban. De olyan játékban, amelynek alapvető követelménye a sport- szerűség. A keménység nem durvaság. Sajnos, a tapaszta­lat azt mutatja, hogy nálunk is sokan megfeledkeznek a sportszerűség követelményei­ről. A játék hevében durvasá­gokra vetemednek a játéko­sok és ami még inkább elíté­lendő. a szurkolók között gyakran akadnak olyanok, akik szinte bíztatják játékosaikat a durvaságokra. — Törd el a lábát! ' Megkezdődtek a küzdelmek a bajnoki pontokért, Ismét po­tyognak a gólok, zörög a háló vezetők delegálása. A gyenge játékvezetőknek nincs helyük a pályán. Kizárásuk a sport­vezetőség feladata. A játékosokat és a szurko­lókat sportszerűségre kell ne­velni. Ez az egyesületek ve­zetőségének és főképp az ed­zőknek a dolga. Az a jó edző, aki leküldi a sportszerűtlenül küzdő játékosát a pályáról. Az a jó vezetőség, amely kitiltja a pályáról az izgága szurkoló­kat. Csakis így érhetjük el, hogy sportszerű, szép játékot láthassunk a futballpályáinkon. Olyan játékot, amelyben nem fenyegeti semmi a játékosok testi épségét. Olyan játékot, amelyen az ellenfél jó játékát is megtapsolja a közönség. Olyan játékvezetőket akarunk, akiknek a tárgyilagosságát a vesztes fél is elismeri. Az eré­lyes, jó játékvezetők kezükben tartják a mérkőzést. Sok jő — Rúgd agyon! — Csak a fejét, hogy meg ne sántuljon! Ehhez hasonló biztatások hangzanak fel a nézőtéren. A játékvezető címére is elhang­gyepszőnyegen. Az eredmény? Súlyos sérülések, kórház. Gyak­ran a nézőtéren is magasra emelkednek a botok, telibe ta­lál az ököl, a mérkőzés vere­kedéssé fajul. játékvezetőt, mindig sportsze­rűen küzdő játékost és lelkes, de tárgyilagos és fegyelmezett szurkolókat kívánunk a sport- kedvelők táborába. Augusztusi örömök Végre énekel a nyár, nem­csak a dalban, hanem a való­ságban is és ez a dal valóban szép, örülünk neki. Még nem műit el a nyár, ez a sűrű fény és a napsugaras augusztus kedvez a sportolóknak Is. Csu­pa nyár, csupa dal, a nyári dal melódiája előnyösen segíti a sportteljesítményeket. Sugár- özönben hajtják a pedált á ke­rékpározók a Szlovákia körüli versenyen, világ- és országos csúcsokkal örvendeztetik meg a szurkolókat az atléták, vidá­man gurul a kerek bőrlabda a gyepszönyegen, kibontott vi­torlákkal suhannak a hajók, a természetjárók ezrei járják a hegyeket. Sokáig nélkülöztük a derült eget, a szőlőt érlelő napsugarakat, de most már nemcsak a bolgár tengerpar­ton, hanem odahaza is kiélvez­hetjük, a nyár örömeit, füröd- hetünk, úszhatunk, sportolha­tunk. A derék kerékpározóknak ta­lán kicsit sok is a jóból, mert még sok kilométer vár rájuk a célig. A Szlovákia körüli ver­seny első útszakaszai is nagy küzdelmet hoztak, fáradhatat­lanul tapossák a pedált az or­szágutak hősei. Az atléták sem pihennek, országos bajnoksá­gok, nemzetközi viadalok egé­szítik ki a felkészülést a bu­dapesti Európa-bajnokságra. A hazai versenyzők közül a fiatal Faith Mária érdemli meg a di­cséretet, 1.77 méteres ugrással nemcsak országos csúcsot ért el a női magasugrásban, ha­nem egyszeriben a világ élme­zőnyében is előkelő helyet biz­tosított és komoly versenytársa lehet a világcsúcstartó Balázs Jolánnak a budapesti Európa- bajnokságon. Kitűnő formában versenyez Éva Lehocká, Anna Chmelová, a távolugró Kucman Évi, biztató a formája a világ­csúcstartó Danéknek, a gát­futó čečmannak, a magyar versenyzők közül Zsivőtzky Gyulának, Varjú Vilmosnak, Kulcsár Gergelynek, de igen jók a szovjet atléták, a távol-» ugró Igor Ter Ovaneszjan, a magasugró Szkvorcov, a távol­ugró Scselkanóva, remek for­mára futottak fel a lengyelek, angolok, franciák. Izgalmasnak Ígérkezik a budapesti Európa, bajnokság. Az atléták a budapesti Eu­rópa-bajnokságra, az úszók és vízilabdázók az utrechti EB-re .készülődnek. A kajakozókra, kenuzókra, tornászokra, röp- labdázókra világbajnokság vár. S hogy legyen egy kis tél a nyárban, a sízők világbajnok­sága tarkította műsort. A chi­lei Portillóban keserű pilulát nyeleitek az osztrákokkal, csu­pán Erika Schinegger világbaj­noki címe jelent enyhe írt a franciákkal szemben elszenve­dett kudarcokra. Killy, Perilfat, Marielle Goitschel és a többi francia „nagymenő" szinte szó_ hoz sem engedte a többi or­szágok sízőit. A chilei behavazott hegyol­dalakon a sízők versengenek, napos országútjainkon a ke­rékpározók verejtékeznek a nagy kánikulában. Még a Rozs­nyó környéki erdők sem eny­hítették a kerékpározók verej­tékezését, a kaptatók még in­kább nehezítették a pedál ta­posását. Bármennyire is csá­bítók az árnyas berkek, lom­bos erdők, nem lehet megpi­henni, hajtani kell, fáradhatat­lanul. Konečný, Doležel, Bug- ner együtt tapossa a pedált a magyar, német, olasz kerék­pározókkal. A cél azonos: az útszakaszok győzelme és a végső diadal. Nehéz sportág a kerékpározás, kivált az au­gusztusi kánikulában nehéz, teljes férfiakat, küzdőképes versenyzőket kíván. Am valaki azt ne hlgyje, hogy atlétikában ingyen adják a sikert! — Egy kicsit futkosnak, egy kicsit tornáznak és máris nye­rik a versenyeket... A budapesti televízió adásá­ból láthattuk Zsivótzky Gyula felkészülését az Európa-baj­nokságra. A kalapácshajítás vi­lágcsúcstartója bemutatta ed­zését. Súlyzók emelése, dobá_ lása, ugrás, futás... naponta órákon át. Tonnaszámra emel. kednek a kilók, mint valami daru, úgy emelgeti a súlyokat az izomkolosszus. Jól megter­mett óriás a szőke atléta, köny- nyedén játszogat a nehéz sú­lyokkal. Erős karján, széles hátán feszülnek az izmok. Mint valami Herkules, úgy dobja fel a levegőbe a nehéz köveket. Az erőgyakorlatokat követi a kalapácsvetés. Mint valami gye- rekiátékszer, olyan Zsivótzky markában a súlyos vasgolyó. A nagydarab ember beáll a dobó­körbe és mintegy varázslatra, a darabos, behemót óriás egy­szerre fürge lesz, szélsebesen forog tengelye körül és máris nagy ívben száll messze a ka­lapács Olyan messze, amilyen­re rajta kívül még nem hají­totta emberfia. Kikövezett országutak kilométerek tapossák a pedált a kerékpározók Az ebadták — Ne haragudj... ügy kicsit'... hik„, betej... hik... bete­jeltem... hiküjl

Next

/
Thumbnails
Contents