Új Ifjúság, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1966-07-26 / 30. szám
Érettségizettek figyelmébe! Az eflyetemi Jelvételi vizsgák véget értek. Olvasótáborunk körében is bizonyára vannak olyanok, akiket nem vettek fel. És most az érettségi bizonyítvánnyal a kezükben nem tudják, hova forduljanak, milyen tanulmányba kezdjenek. Érettségizettek számára a következő iskolák nyitnak kétéves szaktanfolyamot. Az iskolák tanítási nyelve szlovák. 1. Vegyészeti technikum Stredná priemyselná škola chemická. Bratislava 2. Közlekedési és vasúti gazdasági iskola Stredná priemyselná škola, Košice, Komenského 44 Stredná ekonomická škola, Trnava 3. Általános gazdaságtan Stredná ekonomická škola, Bratislava Stredná ekonomická škola, Banská Zystrica 4. Szociális és jogi irány: Stredná ekonomická škola, Bratislava 5. Idegenforgalmi gazdasági iskola Stredná ekonomická škola v Karlových Varoch (Ebbe az iskolába a jelentkezési íveket a bratislavai Stredná ekonomická škola címére kell küldeni.) 6. Könyvtárosi iskola Stredná knihovnícka škola, Bratislava, Dukelská ul. 7. Mezőgazdaság Stredná poľnohospodárska škola, Zlaté Moravce 8 Egészségügyi irány: szülésznöképző Stredná zdravotnícka škola, Bratislava. Nedbalová ul. Stredná zdravotná škola, Prešov S Fogászat Stredná zdravotnícka škola, Bratislava, Nedbalova ul. 10. Rehabilitációs dolgozók Stredná zdravotnícka škola. Bratislava. Záhradnícka 34 11. Röntgen-laboránsok Stredná zdravotnícka škola, Bratislava, Záhradnícka 34 Stredná zdravotnícka škola. Martin Stredná zdravotnícka škola, Košice, Moyzesova ul. 12. Kórházi ápolók Stredná zdravotnícka škola, Košice, Moyzesova ul. Érettségi után egyéves táíifolyam szükséges a számológépek kezelésének elsajátításához. Stredná všeobecnovzdelávacia škola, Bratislava, Novohradská ul. A rendelő falán ketyeg az óra. A fiatal asszony már az utolsó rózsaszínű kartonlapot tartja a kezében. A többit már szétosztotta a fiókokba. A fiókokon különböző címkék olvashatók: „Illik“ vagy „Nem illik“, vagy ilyesmi is: „Közvetlen“, vagy „Mindig vigasztalni akar“ „Könnyen zavarba jön.“ Sokezer kartonlapot osztályoztak már it szét különböző fiókokba. Ezek a lapok pszichológiai textek — azaz kérdőívek. A feleleteket a pszichológusok tanulmányozzák. kiértékelik és felhasználják. Többek között ilyen kérdések is vannak; milyen vagyok? milyen szeretnék lenni? milyen a feleségem? milyen legyen a feleségem? Itt ebben a. rendelőben nemcsak a pszichológusok tudományos munkájához gyűlik össze az anyag, hanem elsősorban az a fontos, hogy a tanácskérők elégedetten távoznak innen. Jó tanácsot kapnak, a legnehezebb, a legintimebb kérdésekben. A Szexuológiai Kutatóintézet a házaséletben mutatkozó problémák megoldásában nyújt segítséget. Sok fiatal há_ zaspár küzd ilyen problémákkal. Elmondják: már van két gyermekük, szeretik egymást, nyugodt, rendezett körülmények között élnek és most nem tudják miért — teljesen érthetetlen — de már nincs meg közöttük az erotikus vonzalom. Tudatában vannak annak, hogy valami nincs rendben náluk. De mi az oka? Szexuális téren nem értik meg egymást'. Ma már egyre többen keresik fel ezt az intézetet, mert hallották, hogy sok hasonló esetben adtak már hasznos tanácsot. Csodálatos, hogy milyen közvetlenül, természetesen beszél ezekről a dolgokról MUDr. Jaroslava Pondelíčková. Az intézet, amelyben most járunk a prágai Károly Egyetem Szexuológiai Intézete, Nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy kevés hasonló intézet van a világon, Hamburgban van egy. Indiánéban — de ott csak lélektani kutatáso, kát végeznek. Európában a háború előtt több híres szexuo- lógus működött, de ezek csak A prágai Szexuológiai Intézetben magánpraxist folytattak és természetesen — drága pénzért. A prágai intézet vezetője Mudr. Jozef Hynie tanár, a Purkyne érdemrend hordozója, valóban nemzetközi tekintély. A szexuológiai kutatásokat ő kezdte el hazánkban. Ezek a problémák természetesen már 'ősidők óta foglalkoztatják az embereket. Már a legrégibb időkben akadtak varázslók, ku- ruzslók, akik bájitalokat írtak elő. Az óegyiptomi papiruszok is arról tanúskodnak, hogy már akkoriban ismerték a terhesség megszakításának lehetőségeit. A tudományos kutatás csak századunk elején kezdett beha-H t.óan foglalkozni a nemi élettel B kapcsolatos problémákkal. Prá-H gában 1921-ben alapították meg H a szexuál-patológiai intézetet. fl Hynie tanár már 1935-ben azB intézet élére került. Annak ide-B jén szexuál-medicínával méfl* nagyon kevesen foglalkoztak.* Tanítói főleg a híres Hirschfeld. B Weissenberg, Steckel, Adler ta_B nárok voltak. A legnagyobb* szaktekintélyek. Hynie tanár js nagy buzgalommal látott hozzáß az intézet kiépítéséhez. Előre K nem látott akadályok: a háború,» a cseh főiskolák beszüntetéseB folytán az intézet nem fejlődött*! úgy, ahogy azt nagytudású, lel-H kés vezetője szerette volna. AH háború után nehezen oldották* meg a helységek, a berende-fi zés és felszerelés kérdéseit. A fiatal házaspárok most el-B sősorban Dr. Pondelíčkovához B kerülnek, akinél kitöltik a kér- * dóívet. Azután különböző orvo-B sí vizsgálatnak vetik alá ma-fi gukat. A vizsgálatok gyakran 3 mutatnak arra, hogy a nemi együttélésnek testi akadályai nincsenek, s az ami hiányzik — az az egymásiránti vonzalom. Az utóbbi 13 év folyamán több mint 130 ezer páciense volt az intézetnek. Nagyon sok- esetben azért kértek tanácsot, mert gyerektelenek voltak. Érdekes levél fekszik Mudr. Jirí Mell art docens asztalán. Olvassuk csak el: „Azt ajánljuk, hogy nevezett kérvényezze a névváltoztatást, más környezetben helyezkedjen el, ahol nemi; nevetik majd ki azért, hogy egyik napról a másikra női ruhát visel. Tanácsunkat azzal indokoljuk, hogy behatóbb vizsgálatok után páciensünk kénytelen operációnak alávetni magát, amely megváltoztatja nemét.“ Mielőtt Hynie tanár színe elé kerültem, sorba kellett állnom. Közöttünk külföldi szakemberek, amerikaiak, hollandok sorakoztak. Ezek a külföldiek tudják, hogy nem azért oly nagy itt a tolongás, mert Csehszlovákiában szexuális téren annyira „szenvednének“ az em_ berek, hanem azért., mert mind a vizsgálat mind a kezelés ingyenes Dr. Ján Raboch docenst főleg a populáció, a népesedés kérdései foglalkoztatják. Dr. Barták, a fiatalok szexuális kérdéseivel, házassági problémáival és a terhességek megszakításával foglalkozik. Az anonim kérdőívek feldolgozása alapján megállapították, hogy nálunk a házasság megkötése előtt csak a nők elenyésző részének volt több mint három partnerrel nemi kapcsolata. A 19 éves nők 65 százaléka már az esküvő előtt is élt nemi életet. A kimutatásokat természetesen összehasonlítják az előbbi évek statisztikájával. Megállapíthatjuk, hogy a mai fiatalok „szabad“ életéről túl sokat írnak a lapok. A valóság azonban az, hogy a fiatalok erkölcse nem sokat változott. A lányok főleg arra panaszkodnak, hogy a fiúkhoz való kapcsolatukban kevés a romantika és a poézis. Ebből aztán sok baj származik. A múlt év végén a csehszlovákiai szexuo- lógusok kongresszusán is sokat foglalkoztak ezzel a problémával. Leszögezték hogy az orvosoknak sokkal többet kellene tcglalkozniok a fiatal páciensek lelkivilágával és a nemi élet problémáival. Az is nagyon fontos lenne, hogy minden nagyobb vidéki városban tanácsadókat létesítsenek, ahová a fiatalok bizalommal fordulhatnak. Ford.: M. M. E zzel a felszólítással állított be hozzám régi kenyeres pajtásom fia, László. Öreg este volt már, meglepett váratlan látogatása. Először majdnem elmosolyodtam a réges-régen divatjamúlt szőlásmód hasonlatosságán; „Beszéljen az édesanyámmal!“ Valamikor ezzel az elcsépelt közhellyel küldték kérőiket a mamához a jólnevelt fiatal lányok. Legtöbbször azután valóban a kedves mama mondotta ki az utolsó szót. — Csak nem kell megpuhítani az öregeket? — kapcsoltam, mert azóta nagyot fordult az idő kereke és dőre, aki nem halad a korral. — De bizony erről lenne szó — válaszolta a fiatalember komoran. — Nősülni akarok! — Helyben vagyunk! — gondoltam magamban, és hirtelen felködlött előttem saját ifjúságom... Hányszor, de hányszor akartam jómagam is nősülni! Ha valamennyit elvettem volna feleségül... Még a puszta gondolatra is elszédülök. No de segíteni kell a szerencsétlen flótáson, már csupa férfi-szolidaritásból is! Előzőleg persze meg kell vizsgálni a körülményeket — határoztam el. S ha kizárólag László szüleinek makacsságán múlik a dolog, hajlandó vagyok megindítani a békéltető eljárást és tehetségemhez képest kieszközölni a szülők hozzájárulását. A „vallatás“ során megtudtam, hogy védencem szíve választottja jóság, szépség, báj és kellem tekintetében — egészen természetes — bármelyik szárnyas angyallal felveszi a versenyt. Ehhez tehát nem férhet kétség. „Földi“ pályafutását jelenleg a biológia és geológia rejtelmeinek elsajátításával tengeti. Vagyontalan szülök gyermeke, de, jeles előmenetele folytán kedvezményes áron lakik és étkezik a főiskolások otthonában. Még négyévi tanulmány áll előtte. Különben egy keletszlovákiai, isten háta mögötti falut vall szűkebb hazájának... — Mi lenne — vetettem közbe, mert lassan kirajzolódott előttem barátom fiának „kórképe“ — ha elszegődnél mezőgazdasági dolgozónak jövendőbeli falujába? Ha ott vennéd el feleségül, bizonyára hamarább jutnátok lakáshoz, mint itt. — Vidékre nem megyek! — hangzott a határozott válasz. — Itt maradunk a városban, ahol bármelyik gyárban mint segédmunkás többet keresek. — Lassan a testtel, Laci öcsém! Hol akartok lakni? — Ha egybekeltünk, kötelesek számunkra lakást kiutalni — jelentette ki a fiatalember a világ legtermészetesebb hangján. — Nagyon tévedsz! — világosítottam fel Iá- | togatómat. — Semmilyen hatóság sem k ö t e1 e s nektek lakást kiutalni. Ellenkezőleg, a jelen körülmények között egyelőre kilátás I sincs arra, hogy az állami építkezésből lakást igényelhetnének. Mi marad hátra? A szövet- kezeti lakás. Van rá pénzetek? — Nincs — vallotta be László töredelmesen, de még távolról sem adta fel a harcot — Akkor a szüleimnél lakunk majd egyelőre. — Mi az, hogy egyelőre? — tört ki belőlem. — Hány évig kell gürcölnöd, nélkülöz- , nőd, amíg összehozod egy szövetkezeti lakás árát? Hogyan képzeled azt az „egyelőrét“? — Egyszer majd csak összehozom a szükséges összeget. í — Lehetséges, hogy előbb-utóbb elspórolod v a szádtól — hagytam rá. — És tegyük fel, hogy meggyőződésem ellenére sikerülne rávennem szüléidét, hogy engedélyezzék a házasságot. De vajon telkedre vennéd-e, ha ezen kierőszakolt összeköltözés után nézeteltérések, viszályok, összetűzések támadnának köztetek és ' szüleid között, amelyek esetleg a fiatalok vagy § öregek házasságának felborulását is okozhat- ! : f ják ? — Majd alkalmazkodunk szüleim házirend- | jéhez, életmódjához, szokásaihoz, vagy... vagy j ha ez nem sikerülne, majd ők idomulnak hoz- ■ zánk. Egyikünknek utóvégre engednie kell! — Végre kibökted! — kiáltottam fel meg- j könnyebbülten. — Látod, látod, Öcskös, még meg se nősültél, be se költöztetted jövendőbelidet, szüleid otthonába, és máris meginogtál : feltett szándékodban, hogy majd T i alkalmaz- ; kodtok a törvényes lakástulajdonosok házi- | rendjéhez. Nem tagadom, olyan esetek is elő- l fordulnak elvétve: amikor a szülök igazodnak a fiatalokhoz. Sőt, amikor megszületik az első $ gyermek, a fiatalok egészen természetesnek találják, hogy a munkában megöregedett nagy- J mama a „tiszteletbeli“ pesztonka, a fizetés | nélküli dajka szerepét vállalja. — Ne túlozza el a dolgokat, bácsi! — sza- f| badkozott László. — Egyáltalán nem túlozok, mert mindez már megtörtént, és — sajnos —- szinte napirenden | van. Mondanom sem kell, hogy bár megtisz- teltél bizalmaddal, nem vállalom a közvetítő szerepét. Figyeld csak meg a szemközti ház 3 eresze alatt cikázó fecskéket. Az „esztelen- nek“ csúfolt kis jószágok először fészket rak- !f| nak, lakhelyet készítenek, s csak azután gon- $ dóinak a családalapításra. Kozics Ede „Beszéljen a szüleimmel"
