Új Ifjúság, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1966-07-19 / 29. szám

ÜJL „KÉSŐ NYÄR“: Iras a kért nyári pulóver a térje részére. Rövid­ujjú, így még idejében elkészülhet. Eredeti színezése szürke-fehér. Kötésminta: 1. sor (a munka visszája): szürke, végig ford. 2. sor: fehér, szegőszem * 1 sima, 1 szemet leemelünk mintha fordítva akarnánk lekötni, a szál a tü előtt van. *-től ism. A sort 1 simával és 1 szegőszemmel fejezzük be. 3. sor: fehér, ford. 4. sor: szürke, szegőszem, * 1 szemet le­emelünk, a szál a tü előtt, 1 sima *. A sort 1 leemelt és 1 szegő­szemmel fejezzük be. Ez a négy sor adja a mintát. Kötéspröba: Eredetiben 25 szem 40 sorban egy 10 cm-es négyze­tet adott. Hogy a méret pontos legyen, legjobb a minta szerint kiszámítani a kezdő sorok számát. Eredeti nagyságban a következő szem-mennyiséggel készült: Háta: 145 szemre kezdjük szürkével és 2 1/2-es tűvel 2 cm-t patentkötéssel (1 sima. 1 ford.) kötünk. 3-as tűvel folyt, a kétszí­nű mintával, a munka visszáján kezdve. 42 cm kötésmagasságnál kezdjük a ragián fogyasztását, mindkét oldalon, minden 2. sorban 3x2, 49x1 szemenként. A maradék 35 szemet egyszerre fejezzük be. Eleje: A háta szerint készül, de a ragián fogyasztásával egyidőben kezdjük a kivágás készítését. Középen kettévesszük a munkát és a két, részt külön fejezzük be. miközben » kivágás felé eső részen 2x1 szemet fogy. minden 4. sorban és 15x1 szemet minden 6. sor­ban. Ujja: 91 szemre kezdjük szürkével és a patentkötést úgy készítjük mint a hátán. A mintától kezdve mindkét oldalon, minden 2. sorban 1 szemet szapor. 7x4 cm kötésmagasságnál fogy. a raglánt mindkét oldalon, minden 4. sorban 4x1, és minden 2. sorban 44x1 szemen­ként. Összeállítás: összevarrjuk 02 egyes részeket. A kivágás körül 210 szemet körtüre veszünk és patentkötéssel 8 sort kötünk. illemtan n D PÍR Urnák „Hozzászólásom a „VÁLASZ­ÜT“ jeligés levélhez: Mivel a fiatalasszony eddig a férjének nem mondta meg és nem érez­tette vele, hogy van valakije, feltételezhető, hogy még min­dig szereti. Érdemes fontolóra venni, hogy miért jutott ide négy év alatt egy szerelmi há­zasság. Az, hogy valaki két fér­fi között őrlődik, az minden­napi jelenség. Kevés az olyan ember, akinek az életében ne jelenne meg a harmadik. Mi lenne, ha mindenki azonnal vál­na, főleg olyankor, amikor nem is ismerik egymást eléggé. Te­hát adva van egy elvált férfi, akii talán elhagyott a felesége, éppen úgy, mint ahogy a szó­ban forgó fiatalasszony akarja a férjét elhagyni. A férfi or­vosságot keres fájdalmára, hi­szen egyik kezével még mindig sebét takargatja, másik kezé­vel az orvosság után nyúl, ami természetes. Elhalmozza a fia­talasszonyt kedvességgel, fi­gyelmes, valószínűleg művel­tebb mint a férj, több szórako­zási lehetőséget ígér, ajándé­kokat, esetleg kényelmesebb lakást, nagyobb fizetési, impo- nálóbb munkabeosztást Nem tudjuk a korkülönbsé­get az elvált férfi és a fiatal- asszony között. Lehet ugyanis, hogy nagy a korkülönbség s ez a férfinek imponál, mert visz- szavághat až ex-feleségnek, hogy ő miatta is elvált valaki és még hozzá jóval fiatalabb, mint ő. Nem tudom elképzelni, hogy a fiatalasszony szerelemből menne feleségül a férfihez. Ha valóban nagy a korkülönbség, akkor hamar vége lesz a bol­dogságnak, mert ez felőbb- ufóbb megbosszúlja magát. Az ajándékok helyébe a féltékeny­ség lép, ami a nagy korkü­lönbséggel úgyszólván termé­szetes. Ha a fiatalasszony házassága eddig boldog volt, miért válna el a férjétől, ha nem remélne többet az új házasságtól. Ha a férje elviselhetetlen lett volna, már régen elvált volna tőle, de miért csak akkor ábrándul ki belőle, amikor átsétálhat egy másik házasságbal A barátnője írja, hogy a fia­talasszony nem akarja szeren­csétlenné tenni a férfit. A fér­jet azt lehet? Ilyen gondolko­dás mellett néhány év múlva sorozatosan válnának a férjek szerencsétlenné. Joga van a bol­dogsághoz, az igaz. De a férj­nek is! Az én tanácsom a követke­ző: a fiatalasszony igyekezzen visszaállítani a családi harmó­niát. Apró súrlódások nélkül nincs házasság, éppen ezért az új sem lenne mentes tőle. Ne felejtse, hogy a legszebb nap is végetér egyszer! A férjét kis ügyességgel rávezetheti azokra a figyelmességekre, amelyekért azt a másikat szereti, hiszen írja, hogy mindenben a kedvét keresi. Több ügyesség kellett ahhoz, hogy már egy éve ti­tokban találkozik a férfivel. Próbáljon reálisan gondolkodni és rövid idő múlva meglátja, hogy kár lett volna a házassá­gukat szép szavakért szétzúz­ni. Szakítson a férfivel, mondja meg neki, hogy a férjét jobban szereti, meglátja, hogy milyen gyorsan megvigasztalódik majd 1 Nagyon sok nőnek le kell mondani az álomlovagról a harmadik miaít. Talán éppen ön miatt is valakinek. Ez az én véleményem. „Másnak is joga van a boldogsághoz“ ÚTIPOGGYÁSZUNKHOZ A LEVÉLPAPÍR IS HOZZÁTARTO­ZIK, fontos tehát, hogy tisztában legyünk a levélírás szabá­lyaival. Nézzük mindjárt a megszólítást. A „kedves“ jó ismerősnek jár, de azért olyannak, akivel nem vagyunk bi­zalmasabb barátságban. Általában azt szólítjuk meg ’“ked- ves“-nek, akit magázunk, de ez nem szabály. Fiatal lány ’(fiú) épp úgy írhatja egy idősebb nőnek „Kedves Kovács Néni“, mint fiatalasszony a szomszédasszonyának vagy kol­léganőjének azt hogy „Kedves Erzsébet“, akivel nincs szo­rosabb barátságban. Fiatal lány (fiú) ugyancsak „kedvés" megszólítást ír partnerének, akkor is, ha tegezik egymást. BIZALMAS BARÁTNŐNEK. SZÜLŐNEK, ROKONNAK, az „édes“ vagy „drága“ megszólítást használjuk s természetesen ’ez jár a féleségnek (férjnek) menyasszonytól-vőlegénynek (és fordítva), valamint a menyasszony- ill. vőlegényjelöltek­nek is. Fiú a barátjának vagy férfiak fegymás között, ha bi­zalmas barátságban is vannak, a „kedves“ megszólítást hasz­nálják, gyakran úgy, hogy „Kedves Barátom“. A levelei sose kezdjük azzal a divatjamúlt bevezetéssel, hogy „Levelem érkeztével kívánok mindenkinek jó egészsé­get“, vagy „Remélem, soraim mindenlciť egészségben talál-' nak“, stb. a kívánságokat a levél végére hagyjuk. A LEVÉLEN MINDIG ÜGY ÍRJUK MAGUNKAT ALÁ, ahogy minket az, akinek a levelet írjuk, szólít. Tehát ha Nagyné ír Kisnének, csak abban az esetben írhatja alá, hogy „Erzsi“, ha Kisné mindig így szólítja őt, (ez a megszólításra is vonat­kozik) ellenkező esetben az aláírás: Nagyné. Abban az eset­ben pedig, ha csak futólag ismerik egymást s a levélváltásra valamilyen különleges okból kerül sor, a teljes nevét, pl. Nagy Józsefné, kell kiírnia. HA BIZONYOS OKNÁL FOGVA ISMERETLENNEK ÍRUNK, mindig teljes nevünket írjuk alá, pl. Nagy Erzsébet. Megje­gyezzük, hogy az aláírásban sohasem becézzük magunkat, még akkor sem, ha a címzett így szólít minket. Tehát sosem Erzsikéi hanem Erzsi vagy Erzsébet (Kivételt csak azok a nevek képeznek, amelyeknek hivatalos formája a becézés, pl. Marika, Anikó, stb.). TERMÉSZETESEN MINDIG AZ ÍR ELŐSZÖR, AKI ELUTAZIK, nem adjuk meg előre a címünkét az otthonmaradtnak, hogy írjon. Ha mindketten egyidőben utaznak fel, megállapodnak, ki ír először (fiú és lány esetében a fiú.) Nem szükséges mindén ismerősnek levelet írni, sokszor elég fegy lap is. Tudni kell azonban, hogy üdvözlő lapra nem feladót írunk mert nem várunk rá választ. MINDIG TOLLAL ÍRUNK S NEM CERUZÁVAL, s ügyelünk a levél külalakjára. És még valami. Az illemszabályokhoz tartozik az is, hogy ňé hagyjuk a levelet hosszú ideig meg­válaszolatlanul. „M. S. ERZSÉBET": Fer­dén csíkozott anyagához a most annyira divatos alul fodros ruhát terveztük. A kivágást övező kámzsagal­lér alatt a ruha kissé hú­zott. „HAJNAL“: Alacsony ter­metű, kövér, ezért a mel­lékelt egyszerű ruhát csi­náltassa az alsógalléron, az ujjak szélén és az elején végig kékeszöld pánttal szegve. A ruha a korához is megfelel. „HULLÓ CSILLAGOK“: A menyasszonyi ruhát csipké­ből vagy madeirából csinál­tassa. A ruha princessz-sza- bású, de nem testhezálló, így előnyös az alakjához. A ruha fehér taftra van rá­dolgozva, elől cakkokban, úgyhogy a taft ki is lát­szik. A fejdísz olyan legyen mint a rajzon, ez magasít. „FEKETERÓZSA“: A bar­na szövethez kért kötény­ruha enyhén követi a test vonalát. Elől középen sűrű barna gombokkal és sling- likkel gombolódik. A kivá­gásnál és a gombolás két oldalán tűzés díszíti. A hűtés Tekrényre Szépség és egészség nagy szükségünk van nyáron # A hütőszekré rends2ere. Hogy jo szolgalatot tegyen, apóin. sen hetenként egyJer vízzel megmossuk belülről és kí­vülről. Ezt megelőzően persze ki- 0 kapcsoljuk és megvárjuk, mig a fagyasztóról az egész jég leolvad — nem kaparjuk sem kézzel sem késsel! A szép, kifogástalan fogsor épp olyan ékes­sége a nőnek, mint a szép 'haj. S a fogaknak nemcsak a formájuk különböző, hanem — a hajhoz hasonlóan, a hófehértől a sárgás ár­nyalatig, igen sokszínűek. Habár a fogak színéi megváltoztatni nem lehet, megfelelő ápolással elérjük, hogy tovább ne sárguljanak. Nem vitás, hogy a szép fogsor egészséges, s fordítva, az egészséges fogsor szép. Minden okunk megvan tehát arra, hogy a fogápolást ne hanyagoljuk el. A napi kétszeri fogmosás mindenkinél természetes, mégis még néhány tudnivalóra hívjuk fel a figyelmet: / A fogápolás első feltétele a jó minőségű . fogkefe. Ne legyen túl puha, mert cikkor nem tisztít, de túl kemény sem, mert nem fér be a fogközökbe. Miután csak a száraz fogkefe tisztít rendesen, a leghelyesebb kettőt használatban tartam, hogy az egyik mindig száraz legyen. A fogkefe ne legyen túl nagy, hogy kényelmesen elférjen szájunkban. Fontos tudni, hogy a kefét nem húzzuk keresztül- kasul, ide-oda, hanem szisztematikusan fentröl lefelé és lentről felfelé. 2 Na\ponta kell a kefével a foghúst is i masszírozni — ez fontosabb mint gon­dolnánk —, de persze cSak abban az esetben, ha egészséges. Amint azonban a fog­hús piros lesz, megduzzad, esetleg vérzik, kér­jük ki az orvos tanácsát. A foghús gyulladása ugyanis a rettegett paradentozishoz vezethet, aminek következményeként a fogak meglazul­nák, sőt ki is hullhatnak. A foghús megbetege­déseit B- és C vitaminnal kezelik, de a pontos eljárást orvos határozza meg. 3 Ha a fogak a dohányzástól vagy más i okból túlzottan megsárgultak, időnként sós vízzel vagy szódabikarbónával tisz­títsuk a rendes fogápolás mellett. 4 Elég gyakori panasz: a száj kellemetlen m szaga. Az oka: lehet bomlásnak induló ételmaradék, rossz fogak, vagy foghús- fertőzés, de sok esetben a gyomor, gennyes mandulák, vagy más egészségi zavarok okoz­zák. Jó szájvíz állandó használatán kívül, ká­vészem rágcsálással is megszüntethetjük a kel­lemetlen szagot. Ez azonban csak ideiglenes megoldás, míg, ha reggel éhgyomorra meg- iszunk egy nagy pohár ásványvizet, melyben egy evőkanál porcukrot kevertünk el, az ered­mény bámulatos lesz. (A cukor ugyanis tisztít­ja a beleket és a májat.) Mind emellett aján­latos azonban az orvos véleményét kikérni, aki a belső baj kezelésével eltünteti a rossz szájszagot is. 5 A szép, egészséges fogak szépítenek, 0 a rosszak megkeserítik az életet. Az egészséges fogúk egyik előfeltétele, Hogy rendszeresen három hónaponként nézessük meg orvossal, ha pedig közben megfájdul a fogunk, azonnal vizsgáltassuk meg. 6 A gyerekeket is már kicsi korunkban 0 szoktassuk fogápolásra, mert sok nézet­tel ellentétben, már a tejfogakat is ke­zelni kell. Kicsi gyerekeknek nem szükséges fogkrémet használni és szájvizet sem, mert csak fölöslegesen sokat nyelnek belőle. % A lemosáshoz szappanos vi­zet használunk surolópor nélkül. Nagyon jól kiöblítjük és egészen szárazra töröljük. Amennyiben gondatlanság folytán a hűtőszek­rény valamitől szagot kapott, a tisztításnál gyengén ecetes vízzel is áttöröljü.k • A hűtőszekrénybe a tejen kívül semmit sem teszünk letaka- ratlanul vagy becsomagolatlanul. A tálon lévő gyümölcsöt nem szük­séges letakarni, viszont nagyon jól eláll múanyagzacskóba csomagolva. (Csak vigyázni kell, hogy ne nyom­juk össze.) Sajtot csakis búra alatt tartsunk, füstölt árut becsomagol­va és műanyagzacskóban. így nem szárad ki. A zöldséget csomagol­juk nedves papírba, s úgy tegyük tálcára, meglátjuk, milyen sokáig friss marad. • Ne tévesszük össze a hűtő­szekrényt az éléskamrával, tehát csak olyan élelmiszert táruljunk benne, ami könnyen romlandó, vagy amit frissen kell tartani, ezenkívül az italokat, amiket hűt­ve fogyasztunk. • S végül: a hűtőszekrényben tartsunk rendet — így több min­den is elfér — hogy ne kelljen szégyenkeznünk, ha idegenek előtt kinyitjuk. OJ IFJÚSÁG — CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának lapja Megjelenik minden kedden Kiadja a Smená ■ CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának kiadóhivatala. Szerkesztóséo és adminisztráció. Bratislava Pražská 9: - Tel 185-11-45. - Postafiók 30 - Főszerkesztő Szőke József — Nyomta Západoslovenké tlačiarne 01 Előfizetés 41.60 félévre 20 80 negyedévre 10.40 Terjeszti a Posta Hlrlapszolgáiata előfizetni lehet minden postán - Kéziratokéi nem őrzőnk meg és nem adunk vissza. — A lapot külföld számára a PNS Ostredná expedícia tlače útján lehet megrendelni, ©nie: Bratislava, Gottwaldovo námestie áS/VU. K-16 * 61321

Next

/
Thumbnails
Contents