Új Ifjúság, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1966-07-19 / 29. szám
4 Liverpooli rapszódia Megtörtént a nagy csoda, a kétszeres világbajnok brazil válogatott vert seregként vonult le a liverpooli pályáról. A gyepszőnyegen tizenegy baldog fiú borult egymás nyakába. Címeres mezükön átütött a verejték, hajuk csapzattan hullott a homlokukba, a fáradtság kiütközött arcukon, de szemük parázslóit a győzelem mámorában. A már elparen- tált Baráti-legénység a tárgyilagos angol nézők tapsvihara közepette hagyta el azt a játékteret, amelyen megszületett a labdarúgóvilágbajnokság eddigi legnagyobb szenzációja, a magyar csapat pompás játékkal 3:1 arányban legyőzte a világ- bajnoki babérokra pályázó brazilokat. • . ,, A portugálok elleni vereség után már nem sok esélye volt a magyar tizenegynek. Csak titokban reméltük, hogy fordul a kocka, minden mérkőzésén nem lehet balszerencsés az egykori aranycsapat örökét átvevő együttes. A portugálok ellen szépen játszott a magyar válogatott, de eredménytelenül. Hiába rohamozták a portugál kaput, hiába vezettek szemre tetszetős támadásokat Albert Flóriék, a góllövéssel nem volt szerencséjük. A brazilok ellen sikerült kiköszörülniük a csorbát, imponáló fölénnyel verték meg Garrincháékat. A brazil labdarúgó-bűvészek régen nem játszották olyan alárendelt szerepet, mint a magyarok ellen. Már az első félidőben fergeteges támadások gördültek GUmar kapujára. Mint megannyi ördög, úgy küzdöttek Baráti fiai. Nem volt elveszett labda számukra. Egy ideig úgy látszott, hogy Gilmar kapus is a szerencse pártfogoltja, de aztán Bene Feri betalált a hálóba. A brazilok nem adták fel a küzdelmet, egyenlítettek, sót a második félidő elején fokozták az iramot és egy kis nyomás nehezedett a Szentmihályi helyett védő Géléi kapujára. Aztán ismét olajozottan kezdett működni a magyar gólgyártó gépezet. Megtáltosodott a csatársor, Albert Flóri régi nagy napjaira emlékeztető stílusban kígyózott át a védelmen, Farkas Jancsi szédületes cselekkel ejtette át a brazü védőket, Bene Feri gólveszélyesen száguldott a jobbszélen, Rákosi fáradhatatlan akaraterővel hozta fel a labdát saját térfeléről és ezúttal gólokká érett a játékosok nagy igyekezete. Albert beadásából Farkas olyan gólt lőtt, hogy Gilmar talán sohasem felejti el. Tizenegyeshez jutott a magyar csapat. Mészöly Kálmán állt a labdához. A többiek elfordulták, nem volt lelki erejük a sorsdöntő pillanathoz. Pedig Mészöly Kálmán ezúttal olyan angol hidegvérrel vágta a labdát a hálóba, ahogy talán soha életében. A brazilok kétségbeesett igyekezettel próbálták ellensúlyozni a magyar játékosok huszáros lendületét. Hiába volt minden igyekezetük. Mátrai Sanyi középütt rombolta szét a brazü támadásokat, Szepesi szinte „leradírozta a pályáról Garrin- chát. Káposzta Benőnek még a támadásokra is futatta erejéből, Sipos hallatlan nyugalommal szerelte az előretörő brazü csatárokat. Mathesz pontos labdákkal dobta támadásba csatártársait és Géléi a kapuban többször is kitüntette magát. A magyar csapat győzött, megszületett a VB nagy szenzációja. ttl ______—____________ Gólok nélkül nincs győzelem Nem a futballpályán, hanem a csatamezőn született meg a mondás: — Legjobb védekezés a támadás... Érvényes a gyepszőnyegen is. Gólok nélkül nincs győzelem, márpedig gólokat lőni csak támadással lehet. Csak az igen gyenge csapatok alkalmazzák a védekezést, eleve lemondanak a győzelemről, azzal a taktikai elképzeléssel lépnek pályára, hogy talán gól nélküli döntetlennel „megússzák.“ A magyar válogatott — bár sokan az ellenkezőjét állítják — nem gyenge csapat. Mint a múltban, ma is a támadás a legfőbb erőssége. A védekezés nem kenyere a magyar játékosoknak, Az egykori aranycsapat támadásokkal érte el legnagyobb sikereit. — Nem baj. ha az ellenfél akár három gólt lő, mi lövünk hatot — mondogatták Hidegku. tiék. Nemcsak mondták, hanem meg is tették. Sajnos, az utóbbi időben egyre jobban teret nyert a véde„ kező játékmodor. Baróti Lajos, a magyar szövetségi kapitány, a védekezés híve. A régi nagy csapat hat-hét emberrel rohamozott. Baróti a csatárok közül is az egyik játékost védekező feladattal bízta meg, sőt hogy még könnyebb legyen a válogatás, a portugálok elleni mérkőzésre Nagy Pistát tette meg csatárnak. A portugálok elleni mérkőzé. sen 3:1 arányú vereséget szenvedett a magyar csapat. Tárgyilagosság kedvéért meg kell jegyeznünk, hogy jól játszott a magyar válogatott, a góllövéssel azonban baj volt. Balszerencse üldözte a magyar játékosokat, nem egy, de legalább két győzelemre elegendő gólhelyzetet hagytak ki. A mérkőzés után így nyilatkozott Puskás Ferenc, a nagy válogatott mesterlövője: — Hogy miért kaptunk ki? Azért, mert nem tudtunk gólt lőni. Már pedig gólok nélkül nincs győzelem. Gólok, gólok. Góliszonyban szenvednek a legjobb csapatok is. Az angolok, spanyolok, franciák, sőt még a szovjet já_ tékosok is. A bulgárok ellen rúgtak ugyan két gólt a brazilok, de ők Is szabadrúgásból. Igaz, olyan nagy gólt lőtt Pelé, amilyet ritkán látni, szinte füs- tölgött a háló, ám Garrincha még nálánál is szebb gólt lőtt. A labda a felsősarokban kötött ki. — Kápushiba — állították sokan. Főképp azok, akik soha nem álltak a kapuban. A szegény Najdenov — kiváló kapus egyébként — talán nem is látta a labdát, olyan szédületes erővel vágódott az a hálójába. Az ilyen gól nem kapushibából születik, védhetetlen lövés volt Garrincha szabadrúgása. Az viszont valóban kapushiba volt, amit Szentmihályi vétett a portugálok ellen) mérkőzésen. Az első gól a mérkőzés 2. percében még talán váratlanul érte. A második gólnál azonban olyan elemi hibát vétett, amilyet csak kezdők vagy az igen nagy kapusok! Az ilyen potyagólok döntik el nagy mérkőzések sorsát. — Kapussors. Valóban az. Schrojffal, Vencel Sanyival is előfordult már az ilyesmi. A játékosok hibázhatnak, a kapusok soha. A szúr. kólók még azt is megbocsátják, ha valamelyik játékos elhibázza a tizenegyest. A kapus hibáját soha. A magyar csapat továbbjutása esélyének csökkentésével Szentmihályit vádolják. Pedig a túloldalon Mészöly Kálmán néhány lépésről nem talált az üres kapuba. Ahelyett, hogy begurította volna a labdát a hálóba, nagy gólt akart lőni. A kapu fölé szállt a labda. Farkas Jancsi, Bene Feri, Albert Flórián olyan helyzeteket szalasztottak el, amelyekből talán még Szentmihályi Is gólt rúgott volna. — Balszerencse — sóhajtoztak a szurkolók. Hát igen, a mérkőzések megnyeréséhez szerencse is kell. Szerencsével nemcsak ezüstérmet, hanem aranyat is lehet nyerni. Szerencse nélkül még a csoportból sem lehet tovább jutni a legjobb nyolc közé. A világbajnoki küzdelmek folytatódnak. Nehéz csatákat vívnak a csapatok. Idegölő, felforrósodott hangulatban. Még végigszurkolni is nehéz a mérkőzéssorozatot, hát még végigjátszani. A játékosokat nem szabad okolni a sikertelenségért, valamennyien igyekeznek tudásuk legjavát nyújtani. Am az ellenfél játékosai is teljes erőbedobással küzdenek. A 16 csapat közül csak egy szerezheti meg a világbajnoki címet, 15-nek el kell buknia a nagy küzdelemben. Napimádók Barnára sült lányok a Duna kőgátján. — Imádjuk a Napot, amikor csak tehetjük, kijárunk a víz mellé. Élvezzük a szünidőt, a tétlenséget. Sajnos, már nem sokáig, mert megyünk Csehországba, brigádra. Komlót aratni. Remélem, lesz egy-két szép napunk. Csehországban is szép a nyár, sok a tó, csak az időjárás kedvezne egy kissé jobban... Alig félóra múlva hatalmas felhőszakadás elől keresünk menedéket az eresz alatt. A lányok is. — Ilyen a mi szerencsénk. Bőrig áztunk. Napimádók az eresz alatt. Az égen fekete fellegek. — Csak azt sajnáljuk, hogy nem mehetünk atlétikai edzésre. Sportoló lányok. Vidáman vágtáztak a zuhogó esőben. Egyikük sem féltette a frizuráját. Az eresz alatt még tréfálkoztak is: — Ma még a Lehockát is megverted volna... Éva Lehocká a nagy példakép. Az ország leggyorsabb nő. je. — Eddig Is csodáltam, hát még most, hogy a lengyel Klo- bukovskát is legyőzte. Nagyszerű lány. Azt hiszem a budapesti Európabajnokságon sem indul esélytelenül. Nagy szakértelemmel tárgyal- gatták az atlétika eseményeit. Csak úgy röpködtek a levegőben az orszáqos csúcsok, Eu. rőparekordok, és világcsúcsok. Nemcsak a női, hanem a férfi számokban is. A vágtázó Smith, a távolugrő Igof Tér Ovanesz. jan, a rúdugró Tomášek, a magyar Mécser Lajos eredményeit csak úgy kapásból „lőtték“. — Lányok“ maguk valami kvízre készülnek, hogy ilyen jól ismerik az eredményeket — gyanúsítottam meg a jól érte- sültségüket. Élénken tiltakoztak. — Dehogy! Ma már nemcsak a fiúkat érdekli a sport. — Csak a Zsuzskáí. A Slovan egyik játékosába szerelmes. Mlég az újságban is az ő nevét keresi. — Te csak ne beszélj, a Szi- kora Gyuri csak azóta tetszik neked, amióta megtudtad, hogy a Vencel Sanyi nős. Lám, még a futball is beletartozik a lányok érdekkörébe. Igaz, hogy csak közvetve, de már ez is sokat mond. A harmadik kislány a műkorcsolyázók fényképét gyűjti. A többiek szerint egész albuma van a Baumlerről, sőt Pavel Roman fényképe sem hiányzik a gyűjteményből. — Melyik a legszebb sportág? Szinte egyszerre válaszolják: — Az atlétika. — A fényképek is ezt iga. zolják? — Nem. Az atlétikát magáért szeretjük. Azért, mert ez a leg. szebb sportág. — Az úszás? — Túlságosan megerőltető. Minden csodálatunk Sebők Anikóé, Kozics Olgáé, de nem kérünk belőle. Az úszásban csak akkor lehet elérni sikert, ha az ember rabszolgája ennek a sportágnak. Hajnalban, délben, este, mindig csak úszni, ehhez nagy akarat keli. Az atlétikai edzés könnyebb. Az úszás csak mint kiegészítő sportág jöhet számításba. A sok uszodahosszba beleszédülnék. Meg aztán tanulnunk is kell, a vizsgákra nem mehetünk el felkészületlenül. Az atlétikában reggel egy kis edzés, torna, futás, délután egy-két óra, ez még kifutja az időből. Az ilyen edzés nem fá- raszt, inkább felfrissít. Még a tanulás is jobban megy. A nyári zápor elvonult, már csak egy kissé szemerkél az eső, a Duna túlsó partján már süt a Nap. — Napimádók, elállt az eső, napózhatnak ismét. — Most már nincsen időnk. Rohannunk kell a pályára. Ogy látszik, azért az atlétika is komoly sportág. M)ég a nap- imádókat is meghódította. A napsugaras Duna-part minden szépsége sem tudja elcsábítani a lányokat a salakról. — Jó edzést és sok sikert a versenyekre. Mai lányok. Modern fiatalok. Ogy látszik, nem mindegyikük vesszőparipája a tánc, a dzsessz. A sportpályákon, napsugaras folyó- és tópartokon, medencékben, az atléták salakján kovácsolődik ki az új nemzedék. Napimádók a Duna-parton NYÁRI EGYVELEG — Jó estét, kedves előfizetők ......... és potyanézők! így képzelünk el egy modern esernyős üzletet — Ne mozdulj, Frici, előbb keresek egy macskát! Ma főzök utoljára, holnap nő sülök..*
