Új Ifjúság, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1966-07-19 / 29. szám
Nincsenek romantikus hegyei és mély- kék tavai, nevét mégis néhány esztendő alatt megismerte egész Európa. Azelőtt a város szülöttei a napfény városának, a Tisza gyöngyének tisztelték, vagy az Alföld metropolisának mondták, ma azonban már a határokon túl is, a Szabadtéri Játékok városának ismerik, mely versenyre kelt a híres Salzburggal. A felújított játékok rendezőségének jóvoltából olyan nagy nevű művészek adnak egymásnak itt évről évre találkozót, hogy joggal érdemli ki e város az egyre fokozódó figyelmet. Ottjártamkor szinte már a levegőben lehetett érezni az idei július 23-án kezdődő nagy ünnepek előszelét. A híres Virág cukrászdától nem messze a Szabadtéri Játékok Igazgatóságának hivatali helyiségében összpontosul a közeledő munkákkal kapcsolatos hivatali teendők zöme. Itt találkoztam e nagy rendezvény legfőbb Irányítójával és igazgatójával Tary Jánossal, aki rendkívüli előzékenységgel és szeretettel fogadott hogy a csehszlovákiai olvasók számára megadja az ünnepekkel kapcsolatos felvilágosításait. • Arra kérném ha bevezetőben a tavalyi sikerekről beszélne és — tettem a kérdést — megmagyarázná azt is, hogy a tavalyi nagy viták ellenére miért tűzték idén is műsorra a tavalyihoz hasonló koncepcióban a Tragédiát. Azzal kezdeném, hogy a felszabadulás óta hétszer rendeztük meg eddig a Szegedi Szabadtéri Játékokat. Az idei lesz a nyolcadik. 1939 óta kb. hatszázezer ember gyönyörködhetett az előadásokban. A tavalyi ünnepek kapcsán elsősorban Madách Ember tragédiájáról szeretnék szólni. mert e körül igen forró hangulat alakult ki a kritikusok, szakemberek és nézők körében egyaránt. Nos azért tűztük az idén is műsorra a tavalyi koncepció alapján Madáchnak ezt a hatalmas alkoSZEGED július 23 - augusztus 20 1966 tását, mert véleményünk szerint a világ- irodalomnak egyik olyan alkotásáról van szó, amely leginkább szabadtéri színpadra való, ugyanakkor ez a csodálatos mű nagyon sokféleképpen rendezhető, anélkül, hogy az író elképzelése csorbát szenvedne A szabadtéri előadásoknak külön törvényszerűsége. hogy a vizualitásra kellő hangsúly; helyezzen. Tehát egyik domináns legyen a vizuális megjelenítés célja. A mű lehetősége; nyújt, hogy a filozófiai mondanivaló clsikkadása nélkül tömegjátékká formáljuk. Mi ezt az utat választottuk, hisz a tér adta lehetőségek Is ezt diktálják. Számunkra nem lehet közömbös, hogy a hallás mellett a látás is hozzásegítse azt a hat-hétezer nézőt a mű megértéséhez, aki a nézőtéren helyet foglal. S most, hogy választ adjak kérdésének másik részére; mi volt az elmúlt esztendő legnagyobb sikere? A legnagyobb művészi sikert feltétlenül a Turandot aratta. A szakemberek véleménye az volt. hogy lényegében Európa- szintű előadás volt. Ugyanakkor be kell ismernünk, hogy ugyanez nem mondható el Bernstein ma már világhírű West Side Story-jának szegedi előadásáról, 9 Amikor Önök az Idén a szovjet vendégek produkcióját tűzték műsorra az előbb említett és hangsúlyozott törvényszerűségre gondoltak-e? Egyrészt! A legdöntőbb ok az volt, hogy a tbiliszi opera és balett világviszonylatban is kiváló művészi együttes. Sajátos balettet táncolnak. Csabukiján a Lenin díjas művész új Iskolát teremtett. Táncuk lényege a klasszikus baletten alapszik, de a népi motívumok felhasználását szorgalmazva, dalami sajátos újat nyújt. Elmondható ez Macsavariani Otellójáról, de különösen áll e megállapítás Toradze Gordájára. • A tbiliszi együttest a színház vezetősége, s Így ön is látta Tbilisziben; mondjon kérem valamit az együttes művészetéről. Igen, jártam Tbilisziben, személyesen találkoztunk az együttes művészeti vezérkarával, így Csabukijannal és Cigna- dzeval is. A Szegedre látogató balett több mint szár tagú lesz. Látaam Macsavariani Ottelóját is. Véleményünk szerint világraszóló produkció. A szegedi előadás fényét még külön növelni fogja, hogy maga a világhírű mester Csabukijan alakítja majd Ottelót. Toradze Gordáját több előadásuk közül választottuk ki. Ebben a balettjukban a tbilisziek a tánc minden szégségét bemutatják. Klasszikus táncot, sellötáncot, csata jeleneteket láthat a közönség, a kalifa udvarában a keleti táncok színes virágcsokra tárul a nézők elé. Véleményem szerint Toradze egyenesen szabadtéri színpadra s nem kószinház számára alkotta ezt a müvét. 0 Hogy fogadták a tbilisziek a magyar- országi meghívást? Nagy-nagy örömmel. A lekötés óta pedig minden idejüket szegedi vendégszereplésük próbáira fordítják. Művészeti vezetőik Itt Jártak már, s Szegeden tárgyaltak Vaszy Viktorral a zenét illetően, ■«maaBMJUii——Ha— a szinpadmesterekkel. a világositokkal, szóval mindenkivel aki az előadásukban „benne“ van. Meggyőződésünk, hogy minden néző, hazai és külföldi egyaránt a iegszebb emlékekkel távozik majd mind az Otelló, mind a Gorda előadásáról. 0 És most térjünk rá az idei műsorra. Tehát bemutatásra kerül Gounod Faustja? Három igazán kiváló külföldi művész közreműködésével. Gounod csodálatos müvében Margitét Virginia Gordoni, a milánói Scala tagja énekli majd. aki nemrégiben nagy sikert aratott a párizsi operában és a francia lapok nagy-nagy elragadtatással nyilatkoztak művészi kvalitásairól. Mefisztót Carlo Caval énekli, ugyancsak a milánói Scala tagja. Fausztot pedig Juan Mansina akit mi a bécsi Staatsoper tagjának mondunk, de ugyanígy mondhatjuk a milánói Scala tagjának is; mindkét helyen otthon van. Ebben az előadásban Márta szerepét Szilvássy Margit, a Magyar Népköztársaság érdemes művésznője alakítja, akinek kvalitásait, mindannyian jól ismerjük. Elmondhatjuk nagy előadás lesz ez is. • A műsor-előzetes Kodály Zoltán Háry Jánosát is ígéri. Mit tudhatnánk meg ezzel az előadással kapcsolatban? Az idei színjátékokat Háry Jánossal nyitjuk. Magáról a műről nem is kell szólnom, azt bizonnyal jól ismerik — a magyar közönség és mi szegediek na- gyon-nagyon szeretjük Kodály Zoltánnak ezt a bűbájos alkotását. Cgy érzem kiváló szereposztást sikerült biztosítanunk. Háry Jánost Melis György, Örzsét Komlósi Erzsébet, Marci kocsist Szalma Ferenc — aki nemrégiben igen nagy sikert aratott a Magyar Állami Operában Mefiszto szerepében, — Mária Lujzát Szőnyi Olga és Napóleont Bodrogi Gytffc alakítja majd. • Köszönöm a felvilágosítást, amit igazgató elvtárs a művészi programot illetően adott. A nagy vállalkozás realizálásától már csak napok választják el önöket. A műsor lebonyolítása azonban nemcsak művészi feladatok megoldása elé állítja a szegedieket; tucatnyi más probléma is felmerül. Eggyel kapcsolatosan szeretném ha szólna, hogyan oldják meg a vendég — a közönségellátást? Az ideérkező vendégek száma igenigen nagy. A színjátékokra érkező vendégek számát — az előzetes jelentkezések alapján — már most 8—10 ezerre tesszük, persze a turisztikát is figyelembe kell venni. Szeged Idén a színjátékokon kivül 50.000 külföldire számít. A vendéglátást szinte az egész város végzi, persze elsősorban az Ibusz és az Idegenforgalmi hivatal. Az első osztályú elszállásolás terén nem állunk valami jól. Esténként több mint 5000 vendégünk igazán színvonalas elhelyezését tudjuk biztosítani kiváló kollégiumi hálózatunk révén és ez egyre gyarapszik, hisz az idén is Újszegeden egy gyönyörű 300 férőhelyes kollégium nyílt meg, kétágyas szobákkal, amelyet a külföldiek bizonyára megkedvelnek. Természetesen az idegen- forgalom minden ország számára nagy jelentőségű. Számunkra is. Ezért a külföldről ideérkező kedves vendégeinket megkülönböztetett szeretettel fogadjuk és lehetőségeinken belül igyekszünk őket ellátni minden tekintetben. Természetesen nagy szeretettel várjuk a fiatalságot, akik a szegedi játékok mellett bizonyára nagy örömmel fogják élvezni a tiszai fürdést és a sokat nyújtó szegedi camping- lehetőségeket. Tehát úgy búcsúznék a kedves szlovákiaiaktól, hogy a mielőbbi viszontlátásra Szegeden. Nagy Jenő Nagy virtuóz, folyton folyvást előad. — Fáradhatatlant Izzig-vérig művész, aki min-^ dig szívvel és sok-sok színnelj játszik. Valóban „játszik“, csupa kedvtelésből, nagy életkedv-* vei, akarással. Ezért könnyedék, eredetiek az alakításai. S talán éppen ebben rejlik nagy- nagy népszerűsége nemcsak a tizenhét, hanem még a hetvenhét évesek körében is. Palettáján mennyi szín, micsoda összhang! Humor, irónia, és szellemes sziporkázás egyszerre. JátszotS már sok-sok szerepet, és egyforma sikerrel alakította a drámai hőst (első drámai szerepe: „Üvegfigurák“) és a zenés vígjátékok különböző érdekes és mulatságos figuráit. — Melyiket szereti jobban? — adódik önkéntelenül is a kérdés. Művészi alkata, egyénisége, mókázó kedve inkább a vígjátékokra utal. De nála x-re áll a dolog. Egyformán szereti a drámai és a vidám szerepeket előadni — és nézni, ha jó. Mi mindent kell Tudnia egy színésznek? — tódul elő az újabb ráíllő gondolat. Kifejező készségére, .sokoldalúságára embert ábrázoló munkájára gondolok, mikor kimondom. Bodrogi Gyulának pedig a színészi munka „kiegészítő sportja", a „bravúr“ jut eszébe... S már nevet is... — A „Kard és kocka" című filmben volt egy nagy „erkélyjelenetem“ — meséli. Szerződtettek ehhez egy artistát, aki majd dublőzként elvégzi helyettem az erkélyről Történő „nyaktörő“ ugrást. Számomra ez a helyettesítés egy kis forgatási szünetet jelentett, így hát nyugodtan füstöltem az öltözőben, amikor izgaiottan „rámtört" a rendező, mondván, hogy az artistát színészileg nem tartja jónak, — nekem kell le- ugranom az erkélyről. Mit volt mit tenni, ugrándozni kezdtem... Négyszer-ötször „levetettem magam", míg végre a kifogástalanul sikerült. FelveTték végre a jelenetet és akkor már azt is elárulhatták — nagy megnyugtatásomra —, hogy az artista már az első ugrás alkalmával kificamította a bokáját... — De ez még mind csak semmi! Motort, teherautói is vezettem már, ágyút kezeltem, sőt nemegyszer főztem is filmen és színpadon. De nehogy azt higyje a kedves olvasó, hogy csak úgy tudok főzni, mint a házimunka iránt érzéketlen Bili Cardew az „Imádok férjhezmenni" című darabban... Még Törőcsik Marin is túlteszek, ha például egy „Bodrogi rakott“-a’t’ (magamról neveztem el az erdélyi rakottkáposztát) kell elkészíteni... De a „dupla lecsó" se kutya. S már diktálja is feltartóztathatatlanul a receptjét... Tehát: Megfőzzük a lecsót (ezt mindenki Tudja, hogyan kell elkészíteni.) de „bőjtösen", — kolbász nélkül! Addig főzzük míg a paprika héja ,,le- sündörög". Azután az egészet átpasszírozzuk, így egy sűrű pépet kapunk, s most jön a ráadás, vagyis a „dupla“. Egy újabb lecsó, — erre rá! De ezt már kolbásszal készítjük! — Főzni és táncolni civilben is nagyon szeretek — mondta meggyőzően, amikor megkockáztattam egy „rázós" kérdést: — Mivel tölti szabadidejéT? Kiderült, hogy még olvasásra is jut ideje, sőt notórius mozi- és színházlátogató. Egy-egy jó filmet vagy színdarabot akár kétszer is megnéz. Szórakozóhelyeken azzal szórakozik, hogy a fiatalok táncát nézi —, ha jól táncolnak. A jót, az életből vett mozdulaTokat, nemcsak elraktározza, hanem be is építi táncaiba. Széles színészi skáláján szerepel a film, színpad, rádió, televízió és a szinkronizálás, amit különös élvezettel művel. „Helyettesítette" már Ivasov hangját a „Ballada a ktoná- ról" című filmben, szinkronizálta Gerard Philip-et és nemrégiben „Hüvely Matyi" hangja volt... Sikert aratott első klasszikus szerepében, a „Kertész kutyájáéban. az első Shakespeare szerepben: a „II.Richárd“- ban és sikert, sikerre halmozott a József Attila Színházban eltöltött hét esztendő alatt a művészien megformált vígjáték figuráival. „Házasságból elégséges", „Májusi fagy“, „Hattyúdal“, „Nem" és' még sokáig sorolhatnám filmjeit. — Hány filmben szerepelt eddig? — kérdezem. — Az új „Film kislexikonban olvastam — mondja —, hogy tizenkilenc filmben szerepeltem... Ezek szerint a „Patyolat akció" a huszadik. — Filmszerepeimnek számát csak a lexikonból tudom, de pályám legfontosabb állomásait kívülről is. Három boldog táncos évvel kezdődött a SZOT MűvészegyüTtesében. Azután jelentkeztem a főiskolára. Rendező szerettem volna lénni, de abban az évben nem' indult ilyen tagozat. Milyen indul? — kérdeztem. Színész tagozat — válaszolták. Akkor arra kérek egy felvételi blankettát! — mondtam. Felvettek. (Tanáraim nagy megrökönyödésére, mert a gimnáziumban mindig én voltam az osztály legjobb matematikusa, fizikusa.) Negyvenötén indultunk, nyolcán végeztünk — köztük Törőcsik Mari, a feleségem is. , Ezután következett' a József Attila Színházban eltölTött emlékezetes hét esztendő. Ezalatt ismertük meg igazán Bodrogi Gyulát, és népszerűsége ezidő alatt hágott tetőfokára. (Zs. M.) A szombatesti műsor a hangulatkeltés jegyében zajlott le. Ezt fémjelzi a szereplők neve is. Említsük hát őket sorban: Csákányi László, Kovács Apollónia, Sárdy János, Gobbi Hilda, Szabó Miklós, Feleki Kamill és a Vasas művészegyüttese Ma. gyarországról. De itt említeném Kovács Béla és Cséfalvay Kató nevét is, valamint szombat este fellépő csoportjainkat, közöttük a deáki „Győzelmes Út“, a rimaszombati „Gömöri Együttes“ és a füleki „Palóc" együtteseinket. Említettem már, hogy a szombatesti műsor a hangulatkeltés jegyében indult. Az együttesek jól kidolgozott táncai, a ma. gyár nóta. népdal és cigánynó- ta-csokrok (Kovács Apollónia) szinte extázisba hozták a közönséget. Tehát a hangulatkeltés sikerült. Eltelt egy év s mi újra találkoztunk Gombaszögön, ahol aztán két napon át (július 2-3- án), daltól, táncosok kurjongá- tásától; s mindezekért a mintegy 20—25 ezernyi ember 50 ezer tenyeréből felropogó tapstól volt hangos a gombaszögi dal- és táncünnepély színhelye. Szombaton Vasárnap délelőtt Vasárnap délután Engem különösképp a vasárnap délelőtti műsor érdekelt és nem csalódtam várakozásomban. Illetve kár, hogy a Cse- madok illetékesei a vasárnap délelőtti népművészeti műsorból nem csináltak egy országos méretű erőpróbáját, s az itt legjobbnak bizonyult csoportok és műsorszámok kerülhettek volna esetleg a délutáni közön, ség elé. Az újváriak, pozsony- püspökiek, de különösen a du- naszerdahelyiek nemrég újjá élesztett csoportja nyújtott és jelentett élményt, no és persze Banyák István népi zenekara. A tömeg óriásivá növekedett. Egy csinos „néző“ Szinte ember ember hátán. így vette kezdetét a gombaszögi ünnepségek záróműsora s akik kitartóan süttették magukat a nappal, nem bánták meg, mert a rimaszombati, dunaszerdahe- lyi, lévai, érseküjvári, deáki, valamint a füleki együttesek nagyszerűen helytálltak. (A fü- lekiek Molnár-tánca vastapsot kapott). Kitett magáért a Vasas is. Viszont a lengyelek együttese az ízléstelenségen túl, nemigen hozott tanulni, el- lesnivalót a mi műkedvelőink számára. S ha már itt vagyunk, hadd mondjam el egy másik észrevételemet is. Arról van szó ugyanis, hogy megéri-e nekünk öt-hat pesti vendégművészt horribilis honoráriumért lehozatnunk vagy lehoznunk, amikor többet egyetlen esetben sem hallunk tőlük, mint a ma. gyár TV-ben is már rongyossá koptatott szövegeket. Ez történt most is. Ügy gondolom a szerződés-kötésnél a vendég- művészek előtt sem ártana hangsúlyozni, hogy vannak igényeink és hogy valahogy sértő ránk nézve az ezerszer hallott dolgok újrakiárusítása. ötlet Mii történne mondjuk, ha egyszer egy szorabatesti ün- nepségnyltőra a Csemadok vezetői egy egész színházat és szép komoly _ vagy víg - szabadtéri előadásokat szerződtet-; nének. Az előfeltételek megvannak és gondolom, annak is sikere lenne közönségünk előtt és egyben sokkalta nagyobb ta_ nulságokkal is szolgálna műkedvelőink számára.-OA gombaszbgi dal- és tánc- ünnepély vasárnap az esti órákban fejeződött be. 25 ezer magyar örülte végig. Nagyon szép ünnep volt.-tóA nagykapocsi táncosoknak ízlik az ebéd
