Új Ifjúság, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1966-07-12 / 28. szám
tas-----------KULCSOK ELŐTT lit. KULCSOK UTÁN Bár az Arany Kulcs azóta már gazdára talált, sót az Szüst és bronz kulcsot is vitrinbe helyezték a sikeres nyertesek, és néhány kulcsnélküli dal is kinyito- gatta az érdeklődés és lelkesedés reteszeit, talán nem árt, ha a vetélkedés meleg és idegfeszítő hangulatából néhány epizódot kiemelek. A kulcsok előtt A Kultúra és Pihenés Park.ia termében a főpróbán Helena Vondráčkovával az Ö baby baby azóta már ezüst és bronz díjas dal egyik interpretátorával beszélgetek. — Mit gondol, ki nyeri meg az Arany Kulcsot? — Talán Karel Gott, a Polli to dá!, vagy Valdemar Matuška a Santa Grúz című dallal. — Mióta énekel? — 1965-ben érettségiztem. Persze, már élőbb is é- nekéltem, sőt érettségi előtt résztvettem egy tehetség- kutató versenyen, amelyet sikerült megnyernem. Ennek köszönhettem azután, hogy a Rokoko leszerződtetett. — Milyen érzés ilyen fiatalon híresnek lenni? — Nem tudom. A híresség fogalmát még nem tudatosítottam magamban. — Mit érez, amikor autogramot ad? — Már megszoktam. Ügy érzem mindennapi dolog, á szakmához tartozik. — A kUlföldi énekesek közül kik a kedvencei? Silia Bleck és Susan Maugham. — És a hazaiak közül? — Valdemar Matúška, Karel 'Gott, Marta Kubišová.-OKarel Gottal a kulcsok előtt. — Bármit kérjen teljesítem, csak arra né kénysze- rítsén, hogy. bármiről is nyilatkozzam, annyira izgu-< lók, láthatja a torkomban dobog a szívem. És még mindig a kulcsok előtt, de már a hazai örJ szágos verseny döntője után. — Egy kicsit csalódott vagyok, azt gondoltam a másik dallal fogom megnyerni a versenyt. Ügy éreztem, hogy ez a közönségnek jobban tetszett. Véleményem szerint az est legjobb teljesítményét Éva Pilarová nyújtotta. Én egyébként végigizgultam a versenyt, hiszen talán még emlékszik rá, amikor a verseny előtt találkoztunk, nem voltam képes a kérdéseire válaszolni. És a kulcsok után. De ennek a hangulatáról már Éva Pilarovát faqqa- t’om. — A fesztivál úgy gondolom teljesítetté küldetését. Bár nem értek egyet a zsűri ítéletével. Szerintem a legjobb dal az ö baby baby volt. Karel Gott Pošli to dál című dala is jobban tetszett, mint a díjnyertes bolgár szám. — A nemzetközi verseny nekem csalódást 'okozott. Sem a francia Hugues Aufray, sem a'német Rex Gildo, akik különben külföldön nagyon népszerűek és elismertek, nem feletek meg a várakozásnak. Rex Gildo előadásmódját kifejezetten operett-szerűnek tartom. A- mi Udo Jürgenset illeti, őt nagyon tisztelem és szere-* tem mint komponistát, de mint előadóművészről már nem vagyok ilyen jó véleménnyel. Ami igazi nagy élmény. az Susan Maugham teijesítménye. Ő valóban nagy énekes. . — És mit szól Muslim Magomajevhez? — Csodálkozom, hogy éppen őt küldték a Szovjet- ünióból. Előadásmódja egyáltalán nem táncdalszerü. Ennyi pátosz inkább harci dalok előadására alkalmas. — És hogy tetszett Ria Valk? — Kitűnő komikus. Különösen a vadnyugati számában. — Ha már így kiértékeltük a kulcsokat, mondjon valamit a kulcsokon kívül. — Inkább valamit a kulcsokon belül. Ha nincs fellépésem, szívesen főzök. Ismerőseim jó szakácsnőnek tartanak. Ez a működésem azonban még eredményesebb lenne, ha nem lennének bevásárlási gondok. — Minek örült legjobban a fesztivál alatt? — Hadd legyek egy kicsit egocentrikus, az Újságírók díjának. — Még valamit a fesztivál nívójáról. — Jól megrendezett, nívós fesztivál volt, de miért ne legyünk igényesek, még jobban is sikerülhetett volna.-0Ennyit a kulcsok előtíi és kulcsok utáni hangulatról, a többi természetesen már a dalok dolga. Egyiket másikat azóta már dúdolgatják is szerte az országban. És gondolom ez az igazi zár — illetve szívnyitogató e- redmény. Monoszlóy Y. A komáromi Petőfi Ifjúsági Klub rögtön a nagy gócok (Pozsony, Prága, Kassa, Nyitra) klubjai után a- lakult. Nem csoda, hisz Komárom mindig a legmagyarabb szlovákiai varosként élt a köztudatban, ha a tízezernél kevesebb lakosú kisvárosokat nem számítjuk. S nemzetiségi ösz- szetételén túl történelmi múltja, a Kis-Alföldhöz mért központ-jellege, az országhatáron betöltött híd-szerepe mind külön is följogosítja, sőt elkötelezi, hogy a legnagyobb csehszlovákiai magyar tájegységnek kulturális fellegvára legyen. A benne székelő Magyar Területi Színház s az utóbbi években egy hétnél is hosszabb Jó- kai-napokká szélesedett szavalóverseny az egész ország magyarságának az életére kihat, de Jókai-napok évente csak egyszer vannak, s bizony a MATESZ obiigát bemutatóin kívül Komárom egy idő óta nem nagyon dicsekedhet pezsgő magyar kulturális élettel. A valamikori kiváló műkedvelő színjátszás az egészségtelen riva- litás miatt — vagy tán egyéb okoknál fogva? — pangásnak indult, s bár a városnak két új kultúrháza is van, a komáromi magyar szellemi élet nem találta meg azt a magot, amely körül kikristályosodhatott volna. Tavaly ilyenkor a komáromi fiatalok elérkezettnek látták a pillanatot, hogy friss plazmát ömlesszenek városuk KLIIBOK, TEIIVEK, iejésAc; in. A mellszobor tervé A szoborcsoport terve 1966. szeptember 9-én lesz száz esztendeje, hogy a magyar költészet és nyelvtudomány kimagasló egyénisége, Andód község szülötte, Érsekújvár nagy fia: Czuczor Gergely befejezte életét. Czuczor Gergely költő volt, a népek szabadságának és egyetértésének szószólója, aki elveiért, népe szabadságáért, a zsarnoki uralom legsötétebb börtönét is vállalta. Czuczor Gergely egyszerű szülök gyermeke volt, a nép köréből jött és hú is maradt népéhez mindvégig. Sokoldalú munkásságával sohasem szűnt meg népét szolgálni, ő volt az a költő, aki irodalmunkban először ütötte meg erőteljesen a népies hangot s ebben mintegy előfutára Petőfi és Arany népies költészetének. Bár forradalmisága nem éri el Petőfi robbanékonyságát, helyét mégis azok között az írók között kell keresnünk, akik a XIX. század nagy vajúdásában igaz emberként éltek; harcoltak az elnyomatás ellen. A szabadságba vetett törhetetlen hitét még a súlyos fogság sem tudta megtörni. Czuczor Gergely volt az a költő, akit életében a legsúlyosabban bántalmaztak, akit a legtöbb megalázás ért. Hisz abban az időben élt, mikor bűn volt magyarnak lenni, mikor a sárga-fekete kétfejű sas a legke- gyetlenebbül mardosta a nemzet szívét. De Czuczor Gergelyt nemcsak életében érték megpróbáltatások, hanem halála után is a gyűlölet és meg nem értés volt osztályrésze. Czuczor Gergelyt igazán csak a mai kor szülötte tudja megérteni, az az ember, aki a szabadságot és a népek barátságát a maga valóságában értelmezi. Mi érsekújváriak büszkék vagyunk arra. hogy irodalmunk e nagyszerű egyénisége, akinek munkásságán nemzedékek nőttek és nevelődtek fel. aki Vörösmarty, Petőfi és Arany útját egyengette, nagyapáink, dédnagy- apáink soraiból került ki. Büszkék vagyunk rá, de ez a büszkeség egyben kötelez is. Kötelezi a kései utódokat, hogy jóvátegyék azt a sok-sok sérelmet, amely a költőt életében érte és amely még a közelmúltban is — jóval a halála után — emléke ellen irányult. Az érsekújvári Csemadok helyi szervezete és a szervezet mellett működő Honismereti Kör ezt az évfordulót méltóképpen kívánja megünnepelni. így például tervezi hogy visszaállítják a költő szobrát. A költő munkásságáról és életéről ismertető füzetet ad ki. az évforduló előestéjén ünnepi akadémiát rendez és javasolta az érsekújvári Helyi Nemzeti Bizottságnak hogy a költőről a városban utcát nevezzenek el. A tervek, melyeket mi érsekúlvá- riak tűzünk magunk elé. merészek és méltóak a nagy évfordulóhoz. Megvalósításuk azonban felülmúlja a helyi szervezet és a mellette működő Honismereti Kör erejét. Ezért fordultunk segítségért hazánk íróihoz, művészeihez, közéleti tényezőkhöz, intézményekhez, örömmel állapíthatjuk meg, hogy nemcsak mi érsekújváriak. hanem mások is megértették az évforduló jelentőségét, hogy mások is érzik a nagy költő emléke iránt érzett kegyeletet és segítségünkre siettek. így Érsekújvár tehetséges szobrászművésze Melis György felajánlotta segítségét és már dolgozik Czuczor Gergely mellszobrán. Nem kevésbé örvendetes, hogy törekvéseinkben mellettünk áll a Szlovákiai írók Szövetségének magyar szekciója is. segítséget nyújt a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum, a pannonhalmi apátság főkönyvtára, a győri gimnázium és még számos intézmény, kulturális életünk kiválóságai. Ez annál inkább fontos mert csoportunk az akciót lényegében társadalmi munkában bonyolítja le. A Czuczor kultusznak Érsekújváron hagyományai vannak. Mikor 1876 június 6-án az érsekújvári diákok Czuczor Gergely szülőházát emléktáblával jelölték meg Érsekújvár városi tanácsa ezt a napot irodalmi nappá és népünneppé nyilvánította. Érsekújvár közönsége a költőnek hálája jeléül 1906 június 17-én szobrot állított — amelynek azonban 1945- ben nyoma veszett. Szeretnénk, ha 1966. szeptember 9-e (a költő halálának századik évfordulója) újra ilyen irodalmi nap és népünnep lenne —, de nemcsak nekünk újváriaknak, hanem az egész magyarságnak. Dunaszerdahely, Rimaszombat, Komárom, Szene, Nagy- kapos már megtették kötelességüket — emléket állítottak nagyjaiknak. Érsekújvár sem akar eme városok mögött maradni. Szeretnénk, ha ezen évforduló alkalmával elődeink kölcsönös megismerésével népeink még közelebb kerülnének egymáshoz s ez az ünneplés is elősegítené egyre erősödő barátságunkat. MAJOR FERENC Érsekújvár AZNAVOUR Az Öltözője kész egérlyuk volt. Es mégis itt üldögéltek a nagy csillagok, kezdve Edit Piaitól, Juliette Grécon és Kataríne Valente-n át egész Trini Lopezig, vagy az ifjabb Sammy Danisig Az. aki itt benn ült, mind Híressé vált Ez „csupán“ a különbség. — Mennyi idő alatt lehet valakiből revű-sztár? — kérdeztem Charles Aznavourt. — 10-15 év alatt. Előbb nem megy. — Hány chansont irt? — Ötszázat. — Ez fantasztikus. — Igen, de én már ezzel húsz éve foglalkozom. Charles Aznavour gyorsan és komolyan válaszolgatott. Az a kemény életút, melyen át eljutott ide „fel" megtanította arra, hogy kizárólag arra összpontosítsa magát, amit éppen cselekszik. Arra a kérdésemre, hogy vannak-e barátai, így felelt — vannak. Barátok nélkül nem lehet élni. — Miként vélekedik a szerelemről? — .42 életben ez a legfontosabb a férfi számára. A nő számára kevésbé .., óráig. A komponálás is szenvedést jelent számára. Ulla két éve jött Párizsba, hogy megtanuljon franciául. Most már tud. Hivatalosan is Aznavour menyasszonyának tekintik. — Milyen sztároknak írt slágereket ? — Nem írtam speciálisan a „csillagok" számára. Megírom a dalt. aztán valaki elénekli. — Például? — Mindnyájan Dalaimat énekelte Piaf Edit. Gréco első nagy sikerei' a „Rossz vasárnapommal" érte el. Aztán meg Dalida, Yves Montand. Gilbert Bécaud, Franciaországban mindnyájan, kivéve Charles Trenet-t, Georges Brassenst és Jaques Bre’.lt. ök saját chansonjaikat éneklik. Aznavour lemezei óriási példányszámban jelennek meg. Gúnyos dala a rendetlen nőkről (Nem törődsz magaddal — Tu te laisses aller) több mint három millió példányt ért el. Utolsó bestsellere „La Mamma“, ez a fájdalmas dal a haldokló édesanyáról, az első hat hónapban elérte a másfél milliós darabszámot Összesen 20 millió gramofonlemezt adott el. Fő vásárlói Franciaország, Amerika, Japán, az arab országok és Izrael (100 + 1-ből fordította: Mártonvölgyi László) CD CD '02 DC 03 GO '02 • marnom • mammm GO '02 — Pardon! — A nők elsősorban azt akarják, hogy elérjék azt, ami nekik kell... — Tiltakozom ... — No jó — engedett Aznavour — lehet, hogy önöknél mások a nők. Ám a francia nők ilyenek. És az amerikai nőknél a helyzet még rosszabb ... Aznavour kétszer volt nős. Húszéves korában egy Micheliné nevű leányt vett el, harmincéves korában egy Eugénie nevű asszonyt. Mindkét házassága zátonyra futott és ezzel szemmelláthatólag nem békült meg Mint magányos énekest sok, főként szőke fiatal nő igyekezett megvigasztalni. Úgy látszik azonban, ez nem volt olyan egyszerű dolog. Legtovább a tizenhatéves Claude Mcdssiat tartott ki. Négy éven át élt Aznavourral, de aztán 8 is kapitulált legerősebb ellenfele — a zene előtt. „Mikor Charles komponált, a házban olyan csend volt, mint egy katedrálisban". Vidéki házában, Galluisban, 10 kilométernyire Párizstól él — itt Aida nővérén kívül, akihez Aznavour nagyon ragaszkodik egy 23 éves svéd nő is tartózkodik, Ulla Turcel. A szőke fotómodell értékes, III. Napoleon korabeli bútorok között hallgatja, miként komponál a „mester" a dúsan aranyozott zongoránál, miközben teái iszik és cigarettázik hajnali négy meglassúsodott vérkeringésébe. Fölzárkóztak az országszerte gombamód szaporodó klubok mellé, s 30-35 tagú törzsgárdával. esténként körülbelül hetven résztvevővel hetente rendeznek összejöveteleket, hogy mindenekelőtt a fiatalság, de később majd a javakorabeliek erkölcsi, kulturális, közéleti és egyéb problémáit is meghany- ják-vessék. Egy év alatt mintegy 150-en fordultak meg a klubban s örvendetes tény, hogy a klubvezetők elsősorban a hajógyár alkalmazottjai közül to- borzódtak. Kiss Mihály hajógyári tervező, Szabó Jenő és Glatz Péter munkások és a többiek komolyan veszik munkájukat. Az elmúlt évadban dr. Peczena György orvos tartott a klubtagoknak előadást a nemi kérdésekről, a sportról, az alkoholról és más, az ifjúságot érdeklő problémákról. Március 15-ét műsoros est keretében ünnepelték meg. Gyurcsó Istvánnal az ifjúsági klubok küldetéséről beszélgettek. Fölvették a kapcsolatot a Komáromban élő képzőművészekkel, s a velük folytatott beszélgetést művek bemutatásával tették vonzóbbá. A klub állandó esztrSdcsoportja két műsorral lépett a nagyközönség elé, öt ízben az árvíz sújtotta területen. A klub irodalmi színpada is két összeállítással rukkolt ki, s kétszer látogatott el az árvízkárosultak közé. Az irodalmi színpad a Jőkai-napokon Rácz Olivér „Kassai dalok“ című kötetéből válogatott versekkel szerepelt, mivel a klub vezetői közül többen Kassán jártak ipariskolába, s így a keleti metropolis érthetően a szívükhöz nőtt. Nagy érdeme a Petőfi Ifjúsági Klubnak, hogy a Jókai-napok idején véletlenül Gsehszlovákiában tartózkodó Budapesti Műszaki Egyetem I- rodalmi Színpadát meghívta Komáromba s két alkalommal is fölléptette: előbb a Szak- szervezetek Háza kistermében, zárt körű közönség előtt, majd a nagyteremben rendezett ünnepi akadémián. A pesti egyetemisták kimagasló teljesítménye példát mutatott a Jókai- napokra összesereglett irodalmi színpadainknak. A kapcsolatokat a pestiekkel a komáromiak továbbra is ápolják, a- mint azt Tőzsér Árpádnak Komáromban nemrég megtartott szerzői estje is bizonyítja, a- melyen a magyarországi vendégek ismét meg jelentek. A július végére, augusztus elejére tervezett Latorca-parti nagy klubtáborozás után a komáromiak szeretnék klubjukat új alapokra helyezni. Mivel a városi értelmiség eddig még nemigen kapcsolódott be a klub munkájába, a hajógyáriak ősszel ki akarják bővíteni a klubot tanítókkal, és más, a hajógyáron kívül dolgom zó fiatalokkal, de úgy, hogy a klubtagok átlag-életkor ra lehetőleg emelkedjék. Ma-< napság ugyanis a klub legidőr sebb tagjai mindössze húszon-' három évesek, márpedig ha a-> karják, hogy a klubnak Komé-’ romban súlya legyen, hogy te-^ kintélyét a hivatalok és egyéb közéleti tényezők is elismerjék, a tapasztaltabb, befutottabb nemzedéket is be kell vonniok tevékenységükbe. Elhatároztak tehát, hogy a klub korhatárát kitolják harminc évig. Az eszt- rádcsoport és az irodalmi szín-’ pad továbbfejlesztése mellett történelmi szakkört is akarnak szervezni, s föladatul tűzték maguk elé a Jókai-emlékek mi-’ nél alaposabb föltárását. A Ko-- maromban letelepedett képzőművészekkel együtt szorgal-’ mázzák, hogy a szigeten álló Jókai-ház, amely a csehszlovákiai magyar művészek klub-' jful szolgálna, minél előbb megnyissa kapuit. Szép indulás, szép tervek. Reméljük, a fiataloknak sikerül bebizonyítaniuk, hogy Ko-1 márom nem marad hűtlen nagy hagyományaihoz. Mlkóts I. Róbert
