Új Ifjúság, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1966-01-18 / 3. szám

Minden diák olvassa el! fii. felelés az iskolában. Köztársaságunkban a cseh készségét — a nyelvhelyességi és szlovák iskolák mellett szá- és helyesírási szempontoktól mos magyar, ukrán és lengyel eltekintve — értékeljük. Ha a tannyelvű iskola működik. Ki- tanuló az oktatási nyelvből zárólag a szülőkön és a tanú- ennek ellenére is elégtelen lókon múlik, ki milyen nyel- osztályzatot kap, felsőbb osz- ven tanul. Ennek ellenére tályba léphet, amennyiben a gyakran előfordul, — a legkü- többi tantárgyból megfelelt, lönbözöbb okok miatt — hogy Csupán az átlépést követő a tanuló iskolát változtat. I- harmadik évben osztályozhat- Igenkor sok esetben egy szá- juk a tanulót az érvényes elő- mára többé-kevésbé ismeretlen írásoknak és követ élmények- nyelven folytatja a gyermek nek megfelelően, tanulmányait, ami a kezdeti Ha az átlépés a 8. évfolyam- időszakban még a legtehetsé- ban történik, a tanuló az e- gesebb tanulóknál is bizonyos lobbi év osztályzatát kapja, hanyatlást eredményez. Ezt a Az iskola mindent megtesz az- visszaesést a múltban a külön- ért, hogy az átlépett tanuló böző iskolákon más-más felfo- az év folyamán a tanítási gás alapján ítélték meg, s nyelvet kellően elsajátíthassa, nemegyszer a gyermek, az is- Ez a tanuló a 9. évfolyamban kola, sőt a társadalom érdé- a tanítási nyelvből kifejező keivel összeegyeztethetetlen készségének figyelembe véte- következtetéseket vontak le lével, irodalmi ismereteinek, belőle. Ezért vált szükséges- szóbeli és írásbeli tudásának sé, hogy az Iskola és Müve- alapján nyer osztályzást. Az lödésügyi Minisztérium 1960. irodalmi kifejező készségét és július 25-én hozott rendeleté- helyesírási ismereteit azonban vei pontos útbaigazítást adjon a szokottnál enyhébben kell a tanulók munkájának értéke- elbírálni, lésére, ha szlovák tanítási Ha az átlépésre a 9. évfo- nyelvíí iskolából cseh, illetve lyamban kerül sor, a tanító a cseh tanítási nyelvű iskolából tanítási nyelv osztályozásánál szlovák iskolába kerül a gyér- figyelembe veszi az előző évi mek. E rendelet érvényét a érdemjegyet és a tanuló igye- minisztérium 1963. augusztus kezeiét is. Az egész év fo- 12-én hozott határozatában a lyamán fokozott segítséget magyar, az ukrán és a lengyel nyújt a tanulónak a tanítási nemzetiségi iskolákra is kibő- nyelv elsajátításában, vitette. A rendelet azóta ér- A II. ciklusú iskolákra jelent­vényben van, sokan élnek is kezó tanulóknál a felvételi vele, de bőven akadnak olya- megbeszélésnél a tanítási nyelv nők is magyar nemzetiségű hiányos ismerete nem jelent - ifjúságunk és dolgozóink kő- hét hátrányt. Csakis a tárgyi zott, akik e rendeletet nem is- tudás lehet a döntő, merik. Ezért főbb vonalaiban Az iparitanuló és a szakisko- bemutatjuk. Iákra történő átlépés esetén A kötelező kilencéves alap- az első évben a tanítási nyelv­iskolán történő átlépés esetén bői a tanulót azzal az érdem- a 2.-7. évfolyam tanulói új he- jeggyel osztályozzák, amit a lyükön tekintet nélkül az elért tanuló az alapiskola utolsó év­eredményekre az első év vé- folyamában kapott. A további gén a tanítási nyelvből a múlt évfolyamokban az a döntő a évi osztályzatot kapják. A nyelői ismeretek osztályozásá- többi tantárgy értékelésénél a ban, milyen a tanuló érdeklő- tárgyi ismeretek, nem pedig a dése az irodalom iránt, nyelvi megformálás a döntő té- Az általános közép-, valamint nyező. Az átlépést követő év- a szak-középiskolákba törté­ben is nagy körültekintéssel nő átlépés esetén, ha a tanu­kén eljárni a tanuló nyelvi is- lő az első évfolyamba megy, méreteinek értékelésénél. Min- az iskola minden igyekezete­dének előtt a tanuló kifejező vei azon van, hogy a tanuló tanulmányainak befejezéséig a lehető legjobban elsajátítsa a tanítási nyelvet. A tanuló itt is az előző év érdemjegyét kapja a tanítási nyelvből. A következő években a követel­mények egyre jobban megköze­lítik az előírt szempontokat. Ha a tanuló második év­folyamba lép át, az előző év­folyamban szerzett érdemje­gyet kapja, de a tanulmányok befejezéséig el kell sajátítania az új tanítási nyelv rendsze­rét. Azok a tanulók, akik az ál­talános iskola 6.-9. évfolyamá­nak valamelyikébe, illetve a középiskolák 1.-2. évfolyamába léptek át más tannyelvű is­koláról, a heti 4 óra érdek­köri munka helyett mindösz- sze 2 órás foglalkozásban vesz­nek részt. Az érdekkört úgy kell megválasztaniok, hogy az a lehető legnagyobb mérték­ben elősegítse őket a tanítá­si nyelv minél tökéletesebb el­sajátításában. A jent említett tanulók e- setében az egyetemi felvételi megbeszéléseknél semmi eset­re sem jelenthet hátrányt az oktatási nyelv hiányos isme­rete. Itt is a tárgyi tudás a döntő. A magyar tanítási nyelvű is­kolák tanulóit, akik más tan­nyelvű iskolába lépnek át, a fent említetteken kívül az átlépést követő első és má­sodik évben orosz nyelvből is enyhébben kell osztályozni. Eb­ben az időszakban a tanítási és az orosz nyelvből elért ér­demjegy nem számítható be az ösztöndíj (stipendium) odaíté­léséhez szükséges eredménybe. Ez a rendelet 1965. szeptem­ber elsejétől van hatályban. Azok a szülők és tanulók, a- kik a rendeletek következetes betartásában közvetlenül is ér­dekeltek, tanulmányozzák át az Iskola és Művelődésügyi Mi­nisztérium következő Közlö­nyeit: 1. 1960, évfolyam, 23. füzet, 237 old. és 2. 1963. évfolyam, 25. füzet, 273-274. old., U. cikkely, 1,-3. pont, Sz. 3/ Akarsz Fučík jelvényt pVarga Lajos — Figura Míg á megkérdezették" kézül a 'tan one ok és a szakiskolák tanulói legtöbb hiányosságot a gazdasági téren látják, addig az általános mű­veltséget nyújtó iskolák diákjai inkább az é- letszínvonalban és főként a politikában meg a kultúra területén. A válaszokból azonban vilá­gosan kitűnik, hogy fiataljaink nagyon is tud­ják mennyivel több a mi társadalmunknak az előpye, mint hiányossága. Ezeket az előnyöket fókéní szociális, s az­után pedig kulturális területén látják, tehát éppen ott, ahol az egyén minden szükségleté­ről gondoskodnak. Még jobban kitűnik ez a kapitalizmusra vo­Az utóbbi időben a CSISZ gyűléseken sok szó esik arról, hogy a Fucík-jelvényt nem tudják megszerezni a tagok, bár elolvasták az előírt köny* veket. Erre a kérdésre a helyi CSISZ funkcionáriusok sem tud­nak választ adni. Érthető is, mivel ezek a régi formák már nem időszerűek, mert sok for­malitást vontak maguk után. F.zért szüntette be a CSISZ Központi Bizottsága a Fučík- jelvény odaítélésének ilyen for­máját és új határozatot foga­dott el. Az új határozat értelmében a CSISZ járási bizottságai a helyi körülményeknek megfe­lelően dolgozták fel az új i- rányelveket, és meghatározták, kinek ítélik oda a Fučík-jel­vényt, mikor és miért. Ad 1966-os évben már ez a határo­zat lép érvénybe. Az új irányelvek érdekes­sége, hogy nem ragaszkodik csupán a könyv olvasására« hanem széles körben felkarol­ja a kultúra minden szakaszát. A Fučík-jel vényt megszerezhe­ti minden fiatal, vagy idősebb is, aki aktív munkájával előse­gíti a fiatalok esztétikai kiala­kítását, eredményeket ér el kulturális téren, tagja az iro­dalmi színpadnak, vezeti a fa­lusi iskolai könyvtárat, terjesz­ti és előfizetőket szerez ezekre' az újságokra, a Könyvbarátok Körébe stb. A Fučík-jelvény odaítélésére minden társadalmi szervezet adhat javaslatot még­pedig a CSISZ JB-a által meg­batározott időben, a javaslat rövid értékelésével. A társadalmi szervezeteknek alkalmuk nyílik, hogy ezeknek az új irányelveknek megfele­lően javasolják a legjobb sze­replőket, tanítókat, rendezőket könyvtárosokat stb. a Fučík- jelvény odaítélésére. — ács — Vili. Felnőttek viláp a tizenhétévesek szemével tliatkozó Kérdésekre adott jón minek az alapján is Ítélik zenhétéves fiatalok a kapH előnyeit vagy hiányosságait? — Először csak az ismerőseimtől hall« a kapitalizmusról, akiknek voltai: a kapi ta államok valamelyikében hozzátartozói. —... moziban és televízióban láttam, a rád! íréiből tudom. El tudóm képzelni, hogy m en lehet a kapitalista társadalom a jelenik l nyugati írók művelnek alapján is. ■ A* lakójában, a politikai gazdaság t anórákon — A nagynénitől, aki az USA-bóI jött hoz­zánk látogatóba. — Azokból a levelekből, amit egy nyugat­németországi diáklány ír nekem. Eggyel ugyan­is levelezek. „MIT TARTASZ A KAPITALISTA TÁRSADA­LOMRÓL?“ — Tökéletesebb és modernebb készítményeik vannak. Olyankor látom ezt, ha hoznak ide hozzánk valamit Nyugatról, — Ott sokkal több embernek van autója. — Sok minden olcsóbb ott, mint nálunk. — Ott egy egyszerű takarítónőnek (Svéd­országban) pompás lakása van, pedig csak négy órát dolgozik. De ezt szeretném látni a saját szememmel, mert így nem nagyon hiszem el. És most lássuk csak, hogyan is összegez­hetjük a feleleteket. Ezek után már világos előttünk, hogy ezek a megkérdezeti fiatalok főként gazdasági előnyöket tulajdonítanak a kapitalista társadalomnak (hatvanhárom szá­zalék). A fiúknak és leányoknak egy ötödrésze egy lakonikus „nemtudom“-mal válaszol. Má­sok (tizenhat százalék) szocialista, kulturális (négy százalék) és politikai (három száza­lék) előnyökről beszélnek. Az összesített; válaszok frekvenciája 0,8. A kapitalista társadalomról a legtöbb előnyt tételezi fel a fizenkétéves iskolák diáksága (1,3 a frekvencia), legkevesebbet pedig a ta- noncok vagy a szakiskolákba járó fiúk és leá­nyok, a feltételek frekvenciája náluk 0.6. „MIT TARTASZ A KAPITALISTA TÁRSADALOM HIÁNYOSSÁGÁNAK?“ A megkérdezett fiatalok első helyen a gaz­dasági és szociális hiányosságot említik (het­ven százalék). A fiatalok nagyon negatív jelenségnek tart­ják, hogy a kapitalista országokban munka- nélküliség és kizsákmányolás van, hogy na­gyok a szociális különbségek, és ezért nem folyhat náluk iervgazdálkodás, hogy nem gon­doskodnak eléggé az emberek egészségéről stb. Egyesek azután még hangsúlyozzék a nagy vagyoni különbségeket, hogy egy rosszul- fizetett egyén nőm vásárolhatja meg a sza­mára szükséges dolgokat', hogy felsőbb iskolák­ba is csak azok járhatnak, akiknek pénzük van rá stb. A megkérdezették csaknem itíz százaléka a kapitalizmus legnagyobb bűnének azt rója fel, hogy támogatja a fasizmust, a faji üldözést, a milifarizmust és a hódító külpolitikát. Mint az előző kérdésre, erre is 0.8 volt a feleletek frekvenciája. A feleletekből megállapíthatjuk, hogy a fia­taloknál hiányzik a személyes tapasztalat és az élményanyag, hogy úgy a pozitív, mint a negatív véleményük csak másod- vagy har­madkézből kapott értesülésekből alakult ki. Valamit hallottak valakifői, olvasták könyv­ben vagy újságban stb. A nézeteiket természe­tesen befolyásolja az iskola és a környezet ne­velő hatása is. „A SZOCIALISTA VAGY A KAPITALISTA TÁR­SADALOM JOBB?“ Erre a kérdésre írásban válaszoltak. Ezek a levélkék természetesen névtelenek voltak. Lás­suk csak a legérdekesebbeket: — Egész biztos, hogy jobb a szocialista tár­sadalom, mert itt nálunk nyugodtabb és biz­tonságosabb az ember élete. Csak ne lenné­nek ezek az állandó nézeteltérések a kétféle rendszer között, akkor bizonyára jobban men­ne minden... Főként a fegyverkezésre fordított összegre gondolok, mennyi hasznosabbat lehet­ne abból csinálni! — Ez a kérdés nem olyan egyszerű. Mind­két társadalomnak vannak előnyös és hátrá­nyos oldalai. De én nem szeretnék kapitalista országban élni. Ott az emberek bizonytalan­ságban élnek, és félnek a holnaptól... — Azt hiszem, hogy egy szocialista állam­ban élő embernek furcsa is ez a kérdés. Én nem szeretném, ha visszajönne a kapitalizmus. — Ami a termelés fejlődését illeti, a kapi­talista államok jobban állnak, emberi jogok terén viszont mi járunk elől. — Mindkét társadalomnak vannak hibái és előnyei is. Ezekből az előnyösebb megnyilvá­nulásokból álljon a jövő társadalma, nevezhe­tik akár kommunizmusnak is. Az elnevezés nem számit, a lényeg a fő. Ezután egy másik provokatív kérdést fettünk felt „SZERETNÉTEK-E, HA A SZOCIALISTA TÁR­SADALOM KAPITALISTA TÁRSADALOMMÁ VÁLTOZNA?.“ — Azf nem- Ugyanis fel sem tudom képzelni, hogy mondjuk a szüleim munkanélküliek len* nének, és én nem tudnám megvásárolni a leg-* szükségesebb dolgokat sem.... és ez a kapita* lista államokban eléggé gyakran előfordul. — Nem. De sok mindenen javítani kellene nálunk is. Én azt hiszem, hogy ha minőén az államé, ezt az emberek nagyon kihasználják és nagyonis visszaélnek ezzel. Egyesek csak eliógják a munkaidőt, és mégis rendes fizetést kapnak. Akármelyik kapitalista üzemből az ilyen embereket már régen kidobták volna. — Igen. Nem azt szeretném, ha a szocializ­mus visszafelé fejlődne, hanem azt, hogy ve­gyen, át olyan dolgokat a kapitalizmustól, mint' például a technika korszerű fejlesztése stb. — Nem, mert szerintem a szocializmus jobb és igazságosabb társadalmi forma, mint a ka­pitalizmus, annak ellenére, hogy egyes nyuga­ti országokban magasabb az életszínvonal, mint nálunk. — Igen, én szeretném ha átváltozna a szo­cialista társadalom, de — kommunizmussá! Tehát ez a fiatalok nézete a feltett kérdé­sekkel kapcsolatban, egyúttal azonban azt iga­zolják ezek a feleletek, hogy tizenhétéveseink nagyon is kritikus szemmel néznek társadal­munkra, és észreveszik a hiányosságait. A legtöbb negatív jelenséget a szocialista gazdál­kodásban látják (ötvenhét százalék). A kapi­talista társadalomban pedig éppen '«a kapita­lista gazdálkodást tartják előnyösnek (hatvan­három százalék). A fiatalok nézete szerint a szocializmus minden más vonatkozásban előnyösebb és tö­kéletesebb a kapitalizmusnál. Leginkább kitű­nik ez a szociális jellegű kérdések pozifív ér­tékeléséből. Itt ugyanis a megkérdezettek negyvenöt százaléka előnyben része: ti a tár­sadalmi formákat. A kapott feleletekből az is megí lapítható, hogy tizenhétéveseink nagyon is tár< yilagosak. 1867 vélemény értelmi, objektív mej dapozotf- ságú, s csak 237 érzelmi beállított ágú. Ez utóbbiaknál néhol bizonyos fanatizrr is lelhető fel, ami egyoldalú kritikátlansággal ogadja el a szocializmust (hat százalék) vagy a kapita­feleletekből az is kitűnik, hogy Találok túlnyomó többsége a t tartja tökéletesebbnek. M tik ez. amikor a szocialista re hiányosságairól beszélnek. A .Válaszok kilencvenhat száza ik a vezető személyiségek vél an hibákat rónak fel a fiatalok magában a pártbar, is sok szó A KÖVETKEZŐ SŽAMBX3« ffl

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents