Új Ifjúság, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1966-06-21 / 25. szám

Az ecsetvezetés különleges variabilitása A híres 1909-és generáció tagja Nemes Endre, a je­lenlegi svéd művészet közismert alakja. Pécsváradon született, koraifjúságát Lőcsén élte le. Iskoláit Iglön és Lipt. Miklóson végezte. Már ekkor megnyilatkozott mű­vészi adottsága. Budaipesten érettségizik, onnan Bécsbe megy, majd pedig Prágába. Művészi pályáját mint raj­zoló, karikaturista, költő és újságíró kezdi meg. Prága lett fejlődésének és művészi kialakulásának színhelye. A prágai Akadémián 1930-ban tett felvételi vizsgán olyan érettségről lett bizonyságot, hogy egyenesen Willy Nowak professzor tanítványa lett, Már ekkor is meg­mutatkozott kiforrottsága. Legelső munkáin erősen érződik a Kokoschka-féle expresszionizmus hatása. A francia festészet hatására, ösztönzésére Nemes ké­sőbbi müveivel a kubizmus felé orientálódik. A kubiz­mus komponálásmódja eltér az expresszionista kompo­nálásmódtól. Nem érzelmi szárnyalású, hanem szinte geometriai jellegű szerkesztőelv érvényesül benne. A belső lényeg kiemelése érdekében a testeket mértani formákká, köbökké stilizálja. A kubizmus absztrakt vál­faja formai részletek helyett magát a kompozíciós fel­építést tette meg központi mondanivalóul. Az 1936-38-as évekről, illetve Nemesnél erről az időszakról úgy is be­szélhetnénk, mint szürrealista-metafizikai korszakról, megkülönböztetve azonban a tiszta szürrealista felfo­gától és az imaginativ festészettől. Az utolsó prágai évben készült képein már tartalmi változások mutatkoztak. Meghagy ugyan egypár rögzí­tett elemet és a térbeli szemlélést, de frakciójának fel­építése változik. A bonyolult, hústalan modellektől áttér a test, a plasztika és az architektúra kiteljesedett ré­szeihez, amelyeket az asszociatív szürrealizmus értelmé­ben rak össze, és emellett az alaphangsúly mindig a metafizikai lét kérdésén marad. Ez az irányzat Nemesnek Skandináviába való emigrá- lása után mindjobban elmélyült. Svédországban telepszik le, és életében új fejezet kezdődik. Egyrészt kiszélesed­nek a tér-dekorativ irányzatok, ugyanakkor elmélyül a festöbejegyzés közvetlensége, fnssesége, az ecsetveze­tés különleges variabüitása. az ívelt, szabad vonásoktól, húzásoktól, a kompozíció exponált helyeire összponto­sításától szinte színrétegeződés jön létre. Ezzel a módszerrel festette meg 1945—46 körül a „Melankolikus bohóc" és a „Holdkóros“ című temperáit. Ebben az időben Nemes Endre már teljességgel beleol­vadt a svéd művészeti irányzatokba. Az 1941-ben Stock­holmban megrendezett első önálló kiállítása logikusan csatlakozott a svéd művészet szürrealista irányzatához. A szürrealizmus tudat alatti élményeket kíván, olykor részben valószerűen megfestett jelképes formákkal ér­zékeltetni. ' Az ötvenes évek elején — új korszak kezdődik Nemes Endre képzőművészeti munkásságában. Ekkor szakít legteljesebben a múlttal. Csatlakozik a konfigurativ festészet legidőszerűbb áramlatához. Műveibe teljesség­gel áttörnek a színirányzatok; a festmény stkszerűbb, színeiben szinte fantasztikus lesz. Ä2 utolsó évek alko­tásai a szinte robbanó, kiforrott, dinamikus, de egyben megfosztott festői megnyilatkozás jegyében születtek. A kiváló művész képzőművészeti alkotásaiban a varia­bilitás uralkodik. A festés hagyományos módját kombi­nálja a modern technikával (például akryl festék, agyag, zománc), amelyet ő honosított meg Svédországban. Itt kell megemlíteni Nemes Endre képzőművészetüeg és társadalmilag is kivételes követelményű monumentális alkotásait. Legújabb képei szintetizálják (leszűrik) eddigi festői és emberi tapasztalatait; a modern ember mindig össze­tettebb és gazdagabb élményeit, ugyanakkor aggódó szorongását, félelmét, összeroppanásait tartalmazzák. Mindezek ellenére Nemes művészete mégsem depresszió hatású, buzog belőle az élet erejébe vetett hit. A jó műalkotás a megörökített objektumok mellett a művész szubjektív vallomását is tükrözi, tehát kettős, objektív és szubjektív, mondanivalója van. A lefestett objektív mondanivalón túl a művész szubjektív vallo­mása az a többlet, amely elsősorban teszi lenyűgözővé a műalkotást. KRISTA KATALIN A kassai Ű.j Nemzedék tánccsoportként indult öt-hat évvel ezelőtt. Amikor a kezdeti nehézségek­kel küzdő csoport páréves va­júdás után fölbomlott, Pozsony­ban már alakulóban volt a Jó_ zsef Attila Ifjúsági Klub. A kassaiak sem várattak maguk, ra sokáig- az Oj Nemzedék romjain hamarosan egy masz- szívabb, nagyobb tömeget moz­gató őrtorony kezdett emelked­ni — az Oj Nemzedék Ifjúsági Klub. A röviden csak ÜNIK- nak becézett klub, rácáfolva szlovák jelentésére („megfuta- modás“), már létezésének első évében szép eredményekkel di­csekedhet, s még szebb remé­nyekre jogosít. Nem sokkal megalakulása után, a tavalyi nagy árvíz idején, a többi klubbal karöltve brigádot szer­vezett a romokban heverő Pa- ton, s bár a kassaiak brigádja túlnyomórészt középiskolások­ból állott, a romok eltakarítá­sában, az alapásásban, a beto­nozásban mind a fiúk, mind a lányok becsületére váltak a ke. leti végeknek. A brigád veze­tője, Demecs László magyar­szakos tanár, matematikus kol­légájával, Diószeghy Árpáddal és Ritzkó Bélával, a Batsányi Kör tagjával az iskolások felé őrzik a kapcsolatokat, hisz a klubnak utánpótlásra lesz szük­sége. Az Onik ma mintegy 40 —50 állandó taggal működik, de az összejövetelekre százan­KLUBOK, TERVEK, IFJÚSÁG százhuszan is ellátogatnak, s ennek a tömegnek a javát Kas. sa fiatal magyar értelmisége meg a Kelet-Szlovákiai Vasmű fiata dolgozói teszik ki. Ez különben egyik fő feladata a klubnak: összeszedni a fiatal munkásokat, dolgozókat és a Kassán tanuló magyar főisko­lásokat. Sajnos, a diákok elég passzívak. A klub vezetője, né­hány éve még Prágában diákos- kodó és az ottani főiskolásokat aktivizáló Varga Levente ma­ga is állásban van már. Egy másik, ugyancsak állás­ban lévő, lelkes klub-taggal. Erdélyi Kornéliával beszélgetek az ÜNIK elmúlt évi rendezvé-' nyeiről. — Irodalmi színpadunk ta­valy a „Te meg én“ mottójú műsorral szerepelt (Komárom­ban is, de gyöngén) — mond­ja a klub-tagokat. Többnyire egy összeállítást készít Ernst Fischer „Az ifjúság problémái“ és Németh László „Sajkódi es­I Egy jj nép­szerű arc I a TV. ( képer- I nyűjén A budapesti Múzeum presszó tágas termében ülünk Takács Marikával, a magyar TV nép­szerű bemondőnöjével, aki most is a TV-be sietne, mi azonban egy-két kérdés erejéig meg­próbáljuk visszatartani. vásni. További követelmény egy idegen nyelv perfekt ismerete. Na és primus inter pares, a szép magyar beszéd elsajátítá­sa. Amióta a TV-nél vagyok, állandóan beszédtechnikai órák­ra járok. Hogyan határozta el magát, S az iskolán és a nyelvtudá- hogy erre a pályára lép? son kívül? Ez ügy jött magától. Egy te­hetségkutató énekversenyen énekeltem. Eljutottam a kö­zépdöntőig. Itt fedeztek fel a TV munkatársai, akik bemon­dónőket kerestek. Az énekver. senyt nem nyertem meg, de hosszú szűrővizsgák után 1958- ban a TV státuszos bemondó­nője lettem. Persze, ez nem ment olyan könnyen. Eleinte csak a kísérleti adásokban sze­repeltem. Szeretném ha meg­említené Fischer tanár úr ne­vét, aki elejétől fogva foglal­kozott velem. Én úgy érzem nagy részben neki köszönhe­tem, hogy bemondónő lettem. Milyen érzés volt, amikor először látta magát a TV képernyőjén? Nagyon furcsa. Mondhatnám kellemetlen. Legszívesebben az asztal alá bújtam volna. Izgul a fellépések előtt? Igen. Különösen az első idő­ben olyan erős volt ez az iz­galom, hogy bizony nagyon sok hibát csináltam. A mai napig izgulok még. De ez már más. Ez már inkább az a feszültség, ami úgy gondolom a munkám­hoz tartozik. Mi szükséges ahhoz, hogy valaki TV bemondó legyen? Ez a foglalkozási ág még fia­tal. Most már előfeltétel az egyetemi végzettség. A világ minden nyelvén kell tudni ol­Elsősorban olvasottság. A vi­lág napi eseményeinek ismere­te. Ez szinte nélkülözhetetlen az esti hírek olvasásánál. Ezen kívül a sokoldalúság, a jő re­flex, az egyéniség, mind fon­tos tényezők. Ügy gondolom, hogy pozsonyi kolléganőm Jar­mila Košťová, akivel alkalmam nyílt együtt konferálni és akit kiváló bemondőnőnek tartok, ugyanezt mondaná. A bemondó közreműködése hatással van az egyes műso­rokra? Hosszú évek után a legne­hezebb feladat, amikor külön­féle műsorok között 1—1 vá­lasztó mondatot kell bekonfe­rálni úgy, hogy az hangulatilag és hangzásilag is az előző és a következő műsornak Is meg­feleljen. Milyen műfaji problémák vetődnek fel a hivatás gya­korlása közben? A bemondói munka még tisz­tázatlan műfaj. Legtöbbször ér­zéseim szerint dolgozom. Azt is mondhatnám, hogy a tuda­tosság és az intuíció egyszerre inspirálnak. A bemondó műfaji skálája különben is igen széles. A napi kül- és belpolitikai hí­rek közlésétől, amelyek olykor tragikusak az oldottabb, sőt olykor a humoros műsorok konferálásáig terjed. A skála széles, de mindegyiket egyfor­mán színesen és átérzéssel kell csinálni. t’ék" című könyve alapján. A válogatás Varga Géza munkája, a rendezésben Šuba Emil, a bábszínház rendezője is segít. Csak a szavalőkkal van baj. Az irodalmi színpad azonban nem egyedüli formája a klub­tevékenységnek. Hetente ösz- sze járunk, s majd minden hé­ten előre tervezett műsor vár­ja a klub-tagokat. Többnyire beszélgetések, előadások, viták. Batta Györggyel a modern köl­tészetről, Noviczky Bélával a kibernetikáról, az Oj Ifjúság és a Csehszlovák Rádió szer­kesztőivel sajtónk és a rádió problémáiról, dr. Szabó Rezső­vel és Dobos Lászlóval kultu­rális életünk egyéb kérdéseiről beszélgettünk el. Kassa város történetéről, régi épületeiről Kováts Miklós tartott nagyon érdekes, diafilmvetítéssel kí­sért előadást. Meghívtuk ma­gunk közé Löffler Béla szob­rászművészt, s hogy a vele folytatott beszélgetést méltó­képpen kiegészítsük, ellátogat­tunk a műtermébe. A klub-ta­goknak igen tetszett még a Szabó Gyula ciklusos grafikái­ból rendezet, előadással és vi­tával egybekötött kiállítás, a- melyen nemcsak a kiállított müveket és a művészt, hanem a tágabb képzőművészeti hát­teret is megismerhették. Elő­adás hangzott el továbbá a Sar­lós-mozgalomról és Balogh Ed­gár „Hétpróba“ című könyvé­ről: Nagyidai Ernő volt az elő­Kielégíti a MtfMkozása? Igen, nagyon szeretem. Hi­vatásomnak tekintem. Mit csinál szabadidejében? Rendszertelen munka-rend­szertelen szabad idő. És éppen ezért szigorú rendet kell tar­tani. Minden szabad pillanatot kihasználok tanulásra. Vizsgák­ra készülök. Milyen vizsgákra? Jobb ha meg se kérdezi. Az Eötvös Loránd Tudományegye­tem bölcsészkarára járok an­gol-német szakra. Hogyan egyeztethető össze a bemondói hivatás a feleség szerepével? (Köztudomású, hogy Takács Marika a Thália színház főren­dezőjének, Kazimír Károlynak a felesége). Hát nem tudom. Mindeneset­re igyekszem. Különben férjem minden bemutatójára elmegyek, és sokszor jobban izgulok mint a saját produkciómnál. Nagyon szeretnék kevesebbet mosogat­ni. Ezt az időt olvasásra hasz­nálhatnám ki. Milyen tervei vannak a jö­vőre nézve? Most jöttem vissza Stock­holmból, ahol konferáltam, au­gusztusban Bécsbe megyek, ahol szintén konferálni fogok. adó. A klubban kvízt, meg egy irodalmi ankétot is rendeztünk. Minden hónap első pénteken a volt ipariskolásoké a klub — ilyenkor az ipariskola végzett növendékei találkoznak. Hacsak az idő engedi, vasárnaponként Gadus László vezetésével tu­ristáink kirándulnak a termé­szetbe, vagy a környező neve­zetességekhez. Pillanatnyilag a magyar klubok nyári táboro­zását tervezzük, ugyanis az ÜNIK-ot bízták meg a tábor­hely kiszemelésével. A helyet már megtaláltuk, a Latorca és a Labore folyók vidékén, Aba- ra községhez nem messze. — S a jövőre nézve mik á terveitek? — kérdem. — Több magyarországi ven­déget szeretnénk fogadni. Meg­hívtuk Szalatnai Rezsőt és Do- bossy Lászlót. Egy dalesttel egybekötött előadást is terve­zünk régi virágénekeinkről — Török Erzsébetnek és férjének a bevonásával. Fő feladatunk­nak továbbra is a kassai ma­gyar fiatalok összefogását te­kintjük, s a magyar vonatko­zású értékesebb megmozdulá­sokon való részvételt. A Cse- madok mellett működő, Béres József vezette Batsányi Kör ebben az igyekezetünkben jö segítőtársnak bizonyult. Remé­lem, a jövőben is jól megfé­rünk egymással. Mikóts 1. Róbert Mi a kedvenc szórakozása? Nagyon szeretek zenét hall­gatni. (Bartókot, Bachot, Ko­dályt)... Azelőtt sokat jártam hangversenyekre. Most idő­hiány miatt a rádió zenei hang­versenyeit hallgatom. Nagyon szeretem a verseket (Csoko­nait). Mi a véleménye a magyar TV műsoráról? Jó kérdés. Ezennel tekintse­nek úgy, mint a Magyar Tele­vízió műsorának a védőjét. Sok ország műsorát láttam, népi demokratikus és nyugati orszá­gok műsorát egyaránt. Ügy gondolom, a Magyar Televízió ilyen összehasonlításban is megállja a helyét. Mi a legnagyobb kívánsága? A legnagyobb kívánságom, szeretnék jó bemondónő lenni. Remélem ez nem hat álsze­mérmességnek. Mit üzen a csehszlovákiai TV nézőknek? Nagy örömmel vettem tudo­másul, hogy nézik a műsort. Sok-sok levelet kaptam, ame­lyeket ezúton köszönök meg. Egyébként mindnyájuknak kí­vánok jó vételt és kellemes szórakozást. Monoszlóy Yvonne A Csemadok Központi Bi­zottsága a közép- és keletszlo­vákiai kerületi és járási szer­vek közreműködésével 1966. július 2-3-án Gombaszögön megrendezi a csehszlovákiai magyar dolgozók XI. országos dal- és táncünnepélyét. A két­napos műsor keretében fellép­nek a budapesti Vasas több külföldi díjjal kitüntetett nép- művészeti együttese, a Csema­dok rimaszombati, füleki, lévai, deáki, érsekújvári, pozsony- püspöki és dunaszerdahelyi él- együttesei, a keletszlovákiai kerület legjobb nép- művészeti együttesei, lengyel, szlovák és ukrán vendégegyüttesek, kiváló hazai és magyarországi vendégművészek, köztük Gobbi Hilda Kossuth-dí- jas kiváló művész, Feleki Kamill Kossuth-díjas ki­váló művész, Sárdy János érdemes művész, Szabó Miklós érdemes művész. Kovács Apollónia kiváló népdalénekesnő, Csákányi László Jászai-díjas mű­vész, A népművészeti műsor után mindkét nap népmu­latság lesz. Beléptidíj szombaton: felnőtteknek 10.— Kčs gyerekeknek és katonáknak: 5.— Kčs vasárnap: felnőtteknek 10.— Kčs gyermekeknek és katonáknak 5.— Kčs Jegyelővétel: a Csemadok losonci, rimaszombati, rozsnyói és kassai járási titkárságain.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents