Új Ifjúság, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1966-06-07 / 23. szám

Függetlenség vagy zászlócsere ? Május 26-án Brit-Guayana belső önkormányzatú angol gyar­mat fővárosában, Georgetownban ünnepélyesen levonták az angol zászlót, s helyébe a zászlórúdon felröppent egy új, füg­getlen állam zászlaja. A pártvezérek mosolyogva kezet fogtak, és gratuláltak egymásnak. A hivatalos mosoly azonban nem leplezhette a valóságot: a valóság úgy fest, hogy Brit-Guaya­na az eddigi angol védnökök helyett az Egyesült Államok nem hivatalos gyarmata lesz. Május 26-val 215 ezer négyzetkilométernyi, 611 ezer lako­sú terület vált névlegesen függetlenné. A lakosság zömét a múlt századokban betelepített indiaiak, továbbá felszabadított néger rabszolgák, az indián őslakosság maradványai és el­enyésző lélekszámú fehér ember, jórészt portugálok alkotják. Nem állíthatjuk, hogy harmóniában élnének, de tény az, hogy a függetlenség kikiáltásának ünnepségén mosolygó pártvezé­rek egyike, a haladó szociális programmal fellépő dr. Cheddl Jagan több mint egy évtizedes miniszterelnöksége alatt ér­dekegységet tudott teremteni az indiaiak és a négerek között. A faji gyűlölködés olykor azért csap magasba, mert kívülről szítják, úgy, ahogyan a gyarmattartóknak legjobban megfelel. Haladó guayanai személyiségek nincsenek elragadtatva az Újkeletű függetlenségtől. Miért csak most szánta rá magát Anglia gyarmatának függetlenítésére, hisz dr. Jagan kormá­nya több mint egy évtizeden át körömszakadtáig harcolt ér­te,. de hiába? A magyarázat abban van, hogy 1964 óta — csa­lárd választás után — nem a kommunisták, illetve marxis­tának tartott Jagan áll a kormány élén, hanem pártjából, a Népi haladó Pártból annak idején kivált jobboldali szakadárok csoportja, amely összepaktált az amerikai monopóliumok sze­kerét toló Egyesült Erő nevű szélső reakciós párttal. Most már a függetlenség nem jelent veszélyt sem London, se Was­hington tőkés köreinek, nem üldözi őket az államosítás réme. Ellenkezőleg. Az idegen társaságok, főként amerikaiak 1948 és 1963 kö­zött, 275 millió dolláros beruházással 360 millió guyanai dol­lár profitot zsebeltek be (egy guayanai dollár a fele az ame­rikai dollár értékének). Forbes Burnham kormánya további teret biztosít az amerikai monopóliumok terjeszkedésének. Az ország fő ásványkincsét, a bauxitot a Reynolds Metal tár­saság kaparintotta meg, amely 75 évre jogot kapott mintegy negyedmillió acre földön bauxit lelőhelyeket feltárni. Huszon­öt évig adót sem kell fizetnie. Egy amerikai és két angol társaság pedig kőolajkutatásra kapott koncessziót. Mennyire nem viseli szívén a lakosság érdekeit a Népi Nemzeti Kongresszus és az Egyesült Erő összefogásával ala­kult kormány, az is bizonyítja, hogy a Jagan idejében álla­mosított Guyana Elektromos Társaságot, amelynek húsz év a- latt 60 millió guyanai dollárt kellett volna jövedelmeznie az államnak, visszaadják magánkézbe. A kormány másik népsze­rűtlen intézkedése a vagyonos osztályok adójának lényeges csökkentése volt. Mindezt betetőzte a Kubába irányuló rizs­szállítások leállítása. Kuba ugyanis Guyana legfőbb terményé­nek felvevő piaca, igen jó üzletfél, ám Forbes kormánya ame­rikai nyomásra csatlakozott Kuba gazdasági blokádjához. En­nek következtében Guyana négy és fél millió dollár kárt szenvedeti, a rizs vetésterülete negyedével csökkent, ami 22 százalékra növelte a munkanélküliséget a mezőgazdaságban. Ilyen távlatokkal Indult el egy új állam a látszatfüggetlen­ség útján. L. L. Felvételünk a buddhista papek tüntetésén készült Yung-Tauban. A képen látható felirat a kővetkezőt jelenti: az Egyesült Államok és dél-vietnami kormány felelős a Da-Nangh-i támadóért. A buddhisták ezt a támadást a hirosir.ai atombomba ledobásával hasonlítják ösz­sze. MÄJUS 28._________________ A NATO-válság áthidalására sokoldalú diplomáciai tevé­kenység bontakozott ki. Június első napjaiban konferencia kezdődik Brüsszelben és tár­gyalni fog a NATO-reformról. © Megalakult az új finn kor­mány. Tizennyolc év után elő­ször ismét kommunista minisz­terek a finn kormányban. MÁJUS 29.________________ A Karib-tenger térségében feszültté vált a helyzet. Fidél Castro nyilatkozatában rámu­tatott, hogy Kubának számíta­ni kell az Egyesült Államok agressziójával. Az amerikaiak Dél-Vietnam- ban az általuk támogatott Ky- rendszer válságának erőteljes kirobbanása folytán rendkívül nehéz helyzetbe kerültek. Az amerikai agresszió ezért most másutt igyekszik újabb fe­szültséget teremteni. MÁJUS 30. _________________ Indonézia és Malaysia viszo­nya végre végső rendezésbe lép át. # Oj imperialista összees­küvés készül Ázsiában. Szöul­ban június 14-én konferencia ül össze, amely majd megtár­gyalja Ázsia és Óceánia orszá­gainak gazdasági és kulturális együttműködését. A Szöuli ér­tekezletet az Egyesült Álla­mok kormánya hívta össze és kísérletet jelent egy olyan tömb összetákolására, amely veszélyeztetné a békét. MÁJUS 51. Mobutu ellen szőtt összees­küvést lepleztek le Kongóban. • Gromiko szovjet külügy­miniszter az ENSZ főtitkárá­hoz intézett levelében felhívta a figyelmet egy olyan nemzet­közi egyezmény megkötésére, amely rögzítené a Hold és a többi égitest kutatásával kap­csolatos állami tevékenység jogi elveit. JONIUS 1. A délvietnami belső válság megoldására kompromisszumos kísérletet tettek. Saigonban meglepetésszerűen találkoztak a katonai kormány képviselői és a buddhisták vezetői. A két­órás tárgyaláson azonban nem sikerült konkrét eredményeket elérni. JÚNIUS 2. Dél-Vietnamban terjed a buddhisták önkéntes tűzhalál- mozgalma. JÚNIUS 3. A NATO miniszteri értekez­lete előtt a francia főváros­ban ülnek össze a tagállamok képviselői — francia megbí­zott nélkül, hogy kidolgozzák a taktikát — Párizs ellenében. Ügy vélik, hogy Franciaország tagja maradhat az Atlanti Szö­vetségnek, ha bizonyos szere­pet vállal a NATO katonai fel­adataiban. A képen — amint látjuk — a Hatói lány nagyon hasonlít Beatrix holland trón­örökösnőre, sőt á nadrágján még a ko­rona is látható. A felirat a kővetkező: a bőröm az én bőröm, Hollandul ez a mon­dás nagyon hasonlít arra a mondásra, hogy: parancs az pa­rancs. Ez a mondat állítólag arra céloz, hogy van Ambsberg német arisztokrata csak parancsra vette el a hercegnőt. A Vara nevű hol­land TV-állomáson legújabban betiltot­ták az „Ez az" című adás-sorozatot, mert ugyancsak gúnyos megjegyzéseket tett a trónörökösnöre. A TV közvetítette a király-ellenes fiata­lok zavargását és annál a jelentésnél, amikor a rendőrök szétkergették a diá­kokat, ezt a kísérő magyarázatot adták: a katolikus rendőr áldását adja a járó­kelőkre. „Még nem tudjuk, hogy a „fel- ségsértés“ ügyben hogyan döntött a bí­róság. . BUZ1TAI FELAJÁNLÁS A buzitai AKI úttörői és CSISZ tagjai levelet írtak szer­kesztőségünkbe, melyben ki­fejtik, hogy milyen figyelem­mel kísérik a vietnami esemé­nyeket. és milyen szomorúság­gal tölti el őket az a tudat, hogy ott annyi ember szen­ved. Együttéreznek a vietnami fiatalokkal, akik a dzsungelek- ben, távol a családi otthonuk­tól ideiglenes iskolákban ta­nulnak, mert az iskolaépüle­teket lebombázták. A buzitai úttörők és CSISZ tagok úgy döntöttek, hogy A brigád-munká­nál kapott és a kultúr műso­rokból befolyt pénzüket a vietnami gyerekekhez akarják elküldeni. Bizonyára más pio­nír és CSISZ szervezet is kö­veti példájukat Mit jósol |ean Dixan ? Jean édesapja egyszér Chi­cagóba utazott. A búcsúnál még fogalma sem volt arról, hogy milyen ajándékot hoz majd kislányának. Néhány nap­pal az apja hazaérkezése előtt Jean kijelentette, hogy az ap­ja hoz neki egy fekete-fehér kutyust. És így is volt. Amikor Jean 8 éves volt, Santa Rosa közelében — ahol Jean Pinkerton lakott, cigá­nyok ütötték fel sátrukat. A- mikor egy cigányasszany meg­látta a kis Jean kezét, izgatot­tan felkiáltott: Ilyen csillag, mint amilyen ennek a kislány­nak a tenyerében látható, egy­szer száz évben fordul elő. A cigányasszony nagy tisz­telettel vette körül a kislányt, és egy üveggolyót ajándékozott neki. A kis Jean szívesen ját­szadozott ezzel az üveggolyó­val és egész furcsa dolgokat „látott“ a golyóban. Szomszé­dok és idegenek is eljártak a kislányhoz, érdekelte őket, hogy miket „jósol“. Egyszer például állítólag egy nagy ku­darcot vallott színésznőnek megjósolta, hogy még nagy si­kerei lesznek. Maria Dressier azután valóban híres színésznő lett, A második világháború ide­jén Jean 21 éves korában férj­hez ment L. Dixonhoz, egy nagy autószalón tulajdonosá­hoz. Jean férje nem hitt fe­lesége jóslataiban. 1945 őszén, amikor Roosewelt lett az E- gyesült Államok elnöke, Jean Dixont meghívták a Fehér Házba. Jean ekkor jósolta meg, hogy az elnök csak hat hóna­pig marad életben. Jean Dixont egyre gyakrab­ban hívták meg a diplomáciai körökbe. Navabsado Su Ali, In­diai 'ezredesnek állítólag meg­mondta, hogy Indiát felosztják, sőt azt is, hogy melyik napon. 1947 június 2-án a „hitetlen“ ezredes délben telefonon fel­hívta Jeant, és egy bizonyos kárörömmel figyelmeztette a be nem vált jóslatára. Jean er­re azt felelte, hogy a napnak 24 órája van. Másnap már hoz­ták a lapok a hírt. Ilyen és hasonló hírek ke­ringenek Jean Dixonról — A- merikában. Mi azonban nem ü- lünk fel jóslatainak 1958-ban pl. azt jósolta, hogy Kína Que- moy és Matsu miatt az egész világot véres háborúba dönti majd. 1964-ben azt jósolta, hogy Walter Reuter, az ame­rikai szakszervezetek vezetője mint elnökjelölt lép fel. Jeart „tévedéseinek" gyakran nem iá örülnek Amerikában. Szinte hihetetlen, hogy mi­lyen vezető emberek keresik fel a jósnőt. Úgy látszik el­vesztették józan ítélőképessé­güket és fűhöz-fához futnak. Félnek Jean Dixon azon jósla­tától, mely szerint az 1964-67- es évek az Egyesült Államok számára bel- és külpölítikai szempontból is igen veszélyes évek lesznek. Ebben az idő­szakban — így mondta Jean Dixon — olyan hibákat követ­nek majd el az amerikai po­litikusok, amelyek igen súlyos következményeket vonnak ma­guk után. Jean Dixon washingtoni jós­nő jóslatait egész Amerika le­si. Á legjobban kereső jósnők­höz tartozik. Egyébként a ma 48 éves jósnő mint „tanácsa­dó“ Washingtonban a First Na­tional Banknál — a Nemzeti Banknál dolgozik. ililliiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiilliiimiiiiiiliiiiiiinin iiiiiiimiiiiiiimimiiiiiimiiiiimimiiiimiiiiiíjmiiiin PÁ & BESZEDfmmam ’miiimimiiiiiim Marian Podkowinski, a Try- buna Ludu lengyel lap bonni tudósítója megszakításokkal csaknem tizenkét esztendőt töltött Nyugat-Németország- ban. Amikor ez év április végén elbúcsúzott eddigi munkahe­lyétől, több nyugatnémet poli­tikus őt tartotta a német kér­déssel kapcsolatos problémák legjobb ismerőjének. Néhány kérdésünkre a kö­vetkező feleleteket adta: — Nyugat-Németország po­litikájával kapcsolatban igen fontos az Odera-Neisse-határ elismerésének kérdése. Ezzel kapcsolatban milyen nézetek­kel találkozott ön Bonnban? Különbséget kell tennünk a kormány és különféle szerve­zetek tagjainak, valamint a sajtó nyilatkozata között. Nem szabad általánosítanunk, kü­lönbséget kell tenni a néme­tek között. A CDU/CSU — az uralkodó párt a hazához való úgynevezett jogot hivatalosan sehol sem említi. A kormány a problémáról egyszerűen hall­gat, de nagy hiba, hogy sza­bad kezet ad a szervezetek­nek, hogy azt tehessék, amit akarnak. Olyan egyének, mint Jaksch és Seebohm nyíltan és büntetlenül beszélnek a vlsz- szatéréshez való jogról. — Milyen Erhardi magán­véleménye? — Erhad; tudja, hogy a te­rületi követelésnek nincs si­kere. Politikájának érdeke, hogy a kormány a határkér­dést a szervezetek és egyének kénye-kedvére bízza, amelyek kimondottan revansvágyó po­litikát folytatnak. — Tehát a revansizmus köz­vetlen veszélyt jelenthet an­nak ellenére, hogy a kormány nem vette „programba". Köve­teléseiket tisztán mint prag­matikus célkitűzéseket propa­gálják. Seebohm és mások is ebből élnek. Jelenleg három bonni minisztériumnak külön ilyen célokra szervezett bo­nyolult pénzügyi apparátusa működik. — Akik talán vissza szeret­nének térni, azok az idősebb nemzedékhez tartoznak? — A fiatalok valóban nem szándékoznak visszatérni ere­deti lakóhelyükre. Csakhogy állandóan azt ismételgetik e- löttük, hogy milyen „köteles­ségek" várnak rájuk. — Lengyelország és a Német Szövetségi köztársaság között jelenleg nem lehet szó a dip­lomáciai kapcsolatok felvételé­ről. Milyenek a távlatok? — Bonnban hivatalosan nem akarják elismerni az Odera- Neisse határt. Hogyan telje­sítse hivatását a diplomata az olyan országban, melynek te­rülete nincs körülhatárolva? — És a szocialisták? — Hatalmi harcot vívnak más pártokkal, és ezért nem folytatnak olyan politikát, ami­lyet tőlük sokan elvárnak. Bi­zonyos téren liberálisabbak, de csak azért, hogy ne veszít­sék el választóik bizalmát. A választók azt kérdezik, vajon miben különbözik a két párt, az SPD és a CDU? Vajon ösz- szefüggnek-e ezzel az SPD és a SED képviselői közötti be­szélgetések előkészületei? — Brandt azt szeretné, ha a találkozás segítségére len­ne a következő választások szempontjából. Az SPD és a SED közti beszélgetés feltétle­nül befolyással lesz az NDK és az NSZK viszonyára is. Ha a beszélgetéseken jó lég­kör alakul ki, megváltozhat az NDK-hoz való viszony is. Nem Bonnban, hanem nyugaton. Az NDK már a kezdeményező lé­pésével bizonyos tekintélyt szerzett nyugaton, ami számá­ra a meglévő nemzetközi hely­zetben nagyon fontos. — Befolyásolhatja ez vala­milyen módon a német-len­gyel határkérdést is?! — Nem. Legalább is nem közvetlenül. Most az előtérben a Labe áll, nem az Odera-Neis- se probléma. — És mi Willy Brandt ma­gánvéleménye? — Mondhatom, hogy ez szá­mára nem lényegbe vágó ügy. Csak a legidőszerűbb dolgok­ról szokott beszélni. Az Ode- ra-Neisse ügy véleménye sze­rint az adott helyzetben csak komplikálhatja a helyzetet. A Német Szövetségi Köztár­saságban kevés ember mer nyíltan beszélni ezekről a té­mákról. Tudatosítani kell, hogy nem minden áttelepült van az Odera-Neisse határ ellen. De a múlt gyökerei még mindig élnek. Sokan mindenért Hitlert kárhoztatják. Nekem az a vé­leményem, hogy ha minden­ért csak Hitler lett volna fe­lelős, akkor a hitlerizmus nem terjedt volna. — ön Bonnban mint Len­gyelország hivatalos képvise­lője lépett fel? Hogyan visel­kedtek önnel szemben? — Különbséget kell tenni: a kormánytényezők Igen konkré­ten, de bizonyos tartózkodással viselkedtek velem szemben. De akadtak olyanok is, akik rám­támadtak. így például Jaksch így nyilatkozott rólam; — Podkowlnsky vörös, tulajdon­képpen mit keres itten? A revansvágyó sajtó minden alkalommal Igen élesen táma­dott. De azért sok jó barátom is akadt. — S végezetül, ml az ön nézete e komplikált helyzetre vonatkozóan? — Mindig az emberi kapcso­latok a legfontosabbak. (a Ľud cikke nyomán) B«arjiEa:-:j£K;aB»iB Becsületes meg­találó. Egy ma 43 éves würzburgl bélyegkereskedő 22 év után meg­kapta a pénztár­cáját, melyet mint katona éj­jeli riadó alatt Notre Dame de Presnay nevű francia község ben elvesztett. A pénztárcát egy padláson találták meg és ' a megtaláló személyesen adta át a tulajdonosnak. Nottnglham angol városban ;gy taxisofőr e- zer font borra­valót kapott, a- mikor egy kereskedő a közjegy­zőhöz vitette magát, hogy ott átvegye az örökségét, Klrkby észak- tngol városkában egy ruhagyárból 40 munkásnőt bocsátottak «I, mert munka köz­ben állandóan pletykáltak. London legelő- kélőbb utcáján két Ismeretlen férfi egy éksze­rész üzlet előtt füstbombát do­bott a járókelők közé. Azt remél­ték, hogy elhárítják magukról a figyelmet. A két férfi ugyan­is az ékszerüzletet akarta ki­rabolni. Zürich egyik polgára már több­ször azzal fordult i hatóságokhoz, hogy háza előtt létesítsenek utcai «.menetet, de kérésének nem tettek eleget, ezért a ház előtt ő maga festette meg a „zeb­rát“ és így az autők ott le­lassították a sebességüket, Egy madridi vendéglátóban van egy literes pohár, amelyen ez a felirat ol­vasható: Ha a felesége csak egy pohár bort enged meg, akkor Igya ki ebből a po­hárból,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents