Új Ifjúság, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1966-05-31 / 22. szám

BÍZOM a mai fiatalokban Gyurcsík József a dunaszer- dahelyi Városi Nemzeti Bizott­ság elnöke a funkcionáriusok azon csoportjához tartozik, aki nem fukarkodik idejével, ha emberek ügyes-bajos dolgairól vagy a város gondjairól kell beszélgetni. Bízik munkatársai­ban meg a nemzeti bizottság képviselőiben, tudja, hogy sze­mélyes jelenléte nem minde­nütt szükséges, és hogy az egyéni kezdeményezés kibon­takozásához a beosztott mun­katársak személyes felelőssé­gén keresztül vezet az út. így aztán nyugodtan beszélgethet­tünk mi is a 10 000 lakosú város, Csallóköz központja, napi problémáiról. A most 39 éves elnök a múlt­ban egy évtizeden át volt a CSISZ dunaszerdahelyi járásá­nak vezető funkcionáriusa, sőt még ma is a CSISZ aktivistá­jának tartja magát, a fiatalok­kal érez, nekik szurkol, így hát az ö problémájukra terelődik elsősorban a szó. „Vannak emberek, akik még ma is azt az abszurd nézetet vallják, hogy az utcán is lehet nevelni“ — mondja elszomo­rodva a NB elnök. A továb­biakban plasztikus képet fest előttünk a dunaszerdahelyi fia­talok társadalmi életének sivár helyzetéről. Ifjúsági klub nincs, kultúrház sincs, de filmeket is csak az építkezési vállalat üzemi klubjában vetítenek. Ez pedig csak amolyan fél szük­ség-megoldás, mert filmvetí­téskor természetesen a klub­ban nem lehet mást csinálni, i A nemzeti bizottság tanácsa azzal a gondolattal foglalkozik, j hogy a volt Csemadoképület I helyiségeit alakíttassa át ifjú- j sági klubbá. A terv keresztül- j vitele nem lesz zökkenőmén- j tes, de ha sikerül, mégiscsak j akad majd egy hely, amit a fiatalok magukénak vallhatnak.• A szükségen kívül rá is szol- ! gáltak a fiatalok. Oroszlánré­szük van abban, hogy Duna- szerdahely az országos város szépítési versenyben a második helyet nyerte el tavaly. Az utóbbi három évben nagy ] lendülettel halad előre a vá­rosban az építkezés. Főleg j családi házakból épült ezalatt j a rövid idő alatt több, mint az < előtte levő tíz esztendőben, i A városi nemzeti bizottság az állami lakásokból igen felelős­ségteljesen a tanítók lakás- problémáit igyekezett megol­dani. Ez nagyban hozzájárult a tanerők stabilizálásához, jobb tanulmányi eredmények eléré­séhez. Figyelemre méltó állás­pont ez, hogy Dunaszerdahe- lyen épp a tanítónak szentel­nek ilyen komoly figyelmet az összes értelmiségiek közül, aki a jövő nemzedékét neveli. A nemzeti bizottság munká­jában amúgy is a lakáskérdés áll az első helyen. A legtöbb ember lakáskérdésben keresi fel a városi nemzeti bizottsá­got, ideértve az építkezési en­gedély elnyerését is. Egész nap nagyon sok a munkája az anyakönyvvezetőnek is, ez ért­hető, hiszen ma már csaknem minden anya kórházban szül, így a járás gyermekeinek nagy része dunaszerdahelyi születé­sű. Nem kevés gondot okoz a közegészségügy és a köztisz­taság is. Igényesek a szociális problémák megoldásai. Elégedettek a városi nemzeti bizottságon a közszolgáltatá­sok egyre javuló színvonalával. A közszolgáltatási ház példá­san teljesíti feladatait. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nincs számos megoldatlan probléma. Itt van például a fu­varosok kérdése. Nincs, aki a lakosok szén vagy más tüze­lőanyag-vásárlását hazaszállí­taná. Baj van a karbantartók, lakatosok, festők, villanyszere­lők körül is. A városi nemzeti bizottságon egy gazdasági ud­var létesítésén dolgoznak, amely mindezeket h feladato­kat ellátná. A lakosság szük­ségleteinek kielégítésén kívül nem lebecsülendő anyagi for­rásokat jelentene ez a nemzeti bizottság számára, amely az így nyert pénzt a város továb-1 bi fejlesztésére irányítaná. Megfontolt, céltudatos műn-* ka folyik Gyurcsík József ve­zetése alatt a Dunaszerdahelyi Nemzeti Bizottságon. A város, a szülőföld iránti szeretet a hajtóerő, amely jóval erősebb mint az itt-ott felmerülő aka­dályok. S. GY. A mezőgazdaságban nagy szerepe van a földalap terme­lőképességének. Sok függ a beruházásoktól. Van-e öntözőberendezés, el tud-e folyni a felesleges talajvíz, és nem utolsó sorban sok függ a föld humusztartalmától. Ezekkel a kérdésekkel már sok esetben foglalkozott a CSKP KB az illetékes szervekkel. A földalap kihasználásával és termőhatékonyságának eme­lésével kapcsolatban először 1959-ben hoztak konkrét hatá­rozatot. A határozat elfogadásától eltelt jónéhány év. Meg kell állapítani, hogy a földalap termékennyé tétele országos mozgalommá vált. Nincs is olyan község, amelyik nem kap­csolódott volna be a komposzt készítésébe Ebből a mozgalomból — kezdettől fogva — a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség is kiveszi részét. Azok a fiatalok, akik 1959 nyarán első ízben vettek részt a CSISZ által vállalt építkezéseken, ma már csak az élményeket őrzik. Ilyen kon­krét építkezések voltak a Kelet-SzIovákia-i síkságon, a Nyitra és Zsitva folyók szabályozásánál, valamint a csallóközi víz­rendszer kiépítésénél. Ezeknek az építkezéseknek a valódi értékét csak azok a mezőgazdasági üzemek tudják értékelni, melyeknek a határát konkréten érintette, úgy mint a várko- nyiakét vagy a Kucáni Állami Gazdaságét. Az ifjúsági brigádok, ha csak az 1962-es évet vesszük ala­pul, 1965-ig 1375 kisebb vagy nagyobb meliorációs berende­zést építettek fel. A CSISZ tagok segítségével 8940 hektár földterületen lett elvégezve a rekultiváció. RÉTEK ÉS LEGELŐK, ÜJ MUNKAMÓDSZEREK H azánk területén megközelítőleg egymillió húszezer hek­tár rét, több mint 700 ezer hektár legelő van nyilván­tartva. Ez a terület a mezőgazdasági föld 25 százalé­kát képezi. A helyzet szlovákiai viszonylatban több mint 40 százalék. A hegyaljai üzemeknél sok esetben meghaladja az 50 százalékot is. Ezeknél az üzemeknél mindenek előtt a ré­tiszéna hektárhozamának az emelésére kell törekedni. Míg 1926—28-as években az átlag hektárhozam elérte a 37,1 mázsát, addig 1960—62-es években ez az átlag hektáronként 28,3 mázsára csökkent. Szlovákiai viszonylatban pedig a szénahozam minden hektárról csak 26 mázsa volt a legelőké pedig mindössze 11 mázsa. A rétek és a legelők hektarhozamának lényeges emelésénél a legmodernebb módszereket kell alkalmazni. Ezeknek a mód­szereknek a bevezetésénél első helyre a hígtrágyás öntöző- berendezések építése kerül. A gazdasági eredmények arról tanúskodnak, hogy kifizető ilyen berendezéseket építeni. 1964- ben a Sásová-i EFSZ 60 hektáros területén egész nyár folya­mán 88 darab tehén legelt. A napi tejátlag egy tehénre 7 li­ter volt, Emellett még 650 mázsa jóminőségü szénát takarí­tottak be. A Selce-i EFSZ 50 hektáros területén pedig nyár­időben 116 darab növendékmarha legelt, és még 1400 mázsa széna be lett takaritva. A sarju kaszálásánál 50 mázsa hek­tárhozamot értek el. Az említettekből láthatjuk, hogy min­den egyes hektárra az egész vegetációs idő alatt két darab szarvasmarha jutott, ezenfelül nagymennyiségű széna lett betakarítva. A hígtrágyás öntözőberendezések építéséből a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség is kivette részét. Szlovákiai viszonylatban az elmúlt négy év alatt az ifjúság 56 hígtrágyás öntözőbe­rendezést épített fel. Ezeken az építkezéseken több mint 5 ezer fiatal — főleg főiskolás — vett részt. A pénzbeli érték meghaladja a 35 millió koronát. A bratislavai főiskolák már gazdag tradícióval rendelkeznek. Dicséretet érdemelnek az orvosi tagozat és az építészeti főiskola CSISZ szervezetei. TEREMJEN A PARLAGON HEVERŐ FÖLD A z ifjúsági szervezetek fiatal traktorosai kiveszik ré­szüket a rekultivációs munkából is. Főleg a határvidé­ken nagyon aktuális ez a kérdés. Múlt év folyamán csak az Észak Worvaország-i kerületben 500 hektár ilyen te­rület lett visszaadva a mezőgazdaságnak fiatalok segítségével. A Bruntáli Állami Gazdaság Slezské Rudoltice-i részlegén a fiatal traktorosok 59 hektárt, a Horné Vitavice Állami Gaz­daság traktorosai pedig 50 hektárt műveltek meg, és adták át a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére. A rekultivációs munkából nemcsak a tanulóifjúság és a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok veszik ki részüket. A ČKD prágai nemzeti vállalat védnökséget vállalt a Frymburki Ifjú­sági Állami Gazdaság felett, ahol teljes mértékben végre- oajtsák a rekultivációt. Állandó munkacsoport dolgozik a Paseťna-i részlegen, ahol már 600 hektárnyi területen elvé­gezték a munkát. A rekultiváctó ideje alatt ki lettek próbál­va azok a gépek, melyeket a ČKD ezekre a célokra gyárt. Továbbá ki lettek építve a gazdasági épületek is, úgyhogy ezen a részlegen belterjes mezőgazdasági termelést lehet folytatni. Hasonlóképpen a prágai ipari üzemek is vállaltak védnök­séget egy-egy állami gazdaság felett, ők is hasonlóan mint a ČKD, folytatják a rekultivációt és a mezőgazdasági üzemek­Hogy többet termeljen a föld nek kész gazdasági épületeket bocsátanak rendelkezésükre. A ČKD és a prágai Mezőgazdasági Főiskola közötti szerző­dés alapján a prágai tanulók — főleg a meliorációs tagozatról — itt fogják végezni a gyakorlatot, melynek keretén belül módjukban lesz a legmodernebb módszereket alkalmazni, me­lyeket az iskolában tanulnak. ÚJ VlZGYÜJTŐMEDENCÉK KEZDEMÉNYEZÉSE A z elmúlt évben hazánk felszabadulásának 20. évfordu­lója alkalmával új kezdeményezés született. Ugyanis a csapadékkal való gazdálkodás hazánk területén nem a legjobb. Csehszlovákia területén — ha az 1964-es évet vesszük alapul — kb. 100 ezer hektárt tudunk rendszeresen öntözni. Ehhez a földterülethez megvolt a kellő berendezés és vízmennyiség. A távlati terveknél számoltak azzal, hogy 1970-ig ezt a területet a háromszorosára kell emelni. Az öntözőberendezések építésénél nálunk legkomolyabb problé­mát a víz okozza. Az említett beruházásokat mindenekelőtt a kukoricát termesztő övezetekben fogjuk végrehajtani. Itt fog megvalósulni a tervezett beruházások 59 százaléka. E ter­vek megvalósítását természetesen nem lehet elvégezni nagy- terjedelmű öntözőberendezések építésével. Szakemberek véleménye az, hogy a téli csapadék felfogá­sával a legkritikusabb időben több ezer hektárt lehetne ön­tözni, felhasználva a tipizált hordozható öntözőberendezése­ket, ezért az elmúlt évben a kezdeményezés arra irányult, hogy a mezőgazdasági üzemek a saját költségükből és saját erejükkel lássanak hozzá a vízgyűjtőmedencék építéséhez. Ezt a kezdeményezést mezőgazdasági üzemeink a „610-es akció“ alatt ismerik. Az elmúlt évben több mint 300 vízgyűjtőmedence készült el, melynek befogadóképessége 3 millió köbméter víz, és ezzel a vízmennyiséggel 7630 hektár földterületet lehet állandóaji öntözni. A fiatalok részvétele is szóra érdemes, mert a fel” épített vízgyűjtőmedencéknek majdnem a felét fiatalok épí­tették. A fiatalok által végzett munka értéke sok esetben meghaladta a 100 ezer koronát is, a 610-es akció pedig a mezőgazdasági üzemek költségvetéséből volt épitve. A CSISZ járási bizottsága Mladá Boleslavba védnökséget vállalt a Bezdéčini EFSZ vízgyújtőmedence építése felett. A víztartály értéke — átadása után — meghaladja a 180 ezer koronát. A járás 13 CSISZ szervezete segített az építkezésnél, ahol 4500 brigádórát dolgoztak le. Hasonló eredményekkel dicsekedhetnek a kladnói bányásziskola tanulói is. A járás területén 323 ezer korona értékben három mezőgazdasági üzemnek vízgyűjtőmedencét adtak át. Mi ösztönözte a fia­talokat erre a nagy lelkesedésre? A feleletet nem nehéz meg­találni. A fiatalok mindig segítették népgazdaságunkat és a fiatalok érdekeit is szolgálják ezek a vízgyüjtőmedencék nyá­ron mint fürdők, télen pedig jégpályák. A vízmedencék építését a fiatalok ebben az évben is foly­tatják. Szépnek ígérkező eredményekről lehet beszélni a Karlovy Vary-i járásból, valamint a Dél-Csehország-i kerület majdnem minden járásából, ahol már megkezdték a munkát, és a nyár folyamán a medencéket a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére bocsátják. Az elmúlt évre ugyan jellemző volt a sok víz, mely — főleg Csallóközben — végződött tragikusan, de más mezőgazdasági üzemeknél sok probléma volt a vízzel. A CSISZ által kínált segítséget elutasították. Ezek a nehézségek már ebben az évben megmutatkoznak. A CSISZ szervezetek idegenkednek azoktól a szervezetektől, ahol tavaly elutasították őket. A központi gazdasági szerveknél minden bizonnyal más volt a helyzet. Az elmúlt év folyamán nem lett befejezve 131 megkezdett vízgyújtőmedence építése. Továbbá több mint kétszáz újat kell ebben az évben építeni. JÖ MINŐSÉGŰ GYÜMÖLCS — NAGY MENNYISÉGŰ VITAMIN N égy éve annak, hogy Privigyén összejöttek a fiatalok és a gyümölcstermelés szakemberei. Közös határozatot hoztak, melynek értelmében a fiatalok szlovákiai vi­szonylatban négy év leforgása alatt kiültetnek 2 millió gyü­mölcsfát. A fiatalok ez esetben is teljesítették ígéretüket. Šok helyen találkozunk ilyen gyümölcsösökkel. Szlovákiában sok gyümölcsös nevezetes évfordulókról vagy más politikai je- lenségű eseményekről van elnevezve, ilyen gyümölcsösök vannak Kassán, mely hazánk felszabadulásának 20. évfordu­lójáról lett elnevezve. Vagy a Szovjet-Csehszlovák határon ültetett gyümölcsös, melyet a Barátság Kertjének neveznek. Ezt a szép kezdeményezést ebben az évben a Csehországi CSISZ szervezetek is magukévá teszik. A CSKP XIII kong­resszusának tiszteletére újabb gyümölcsösöket létesítenek a litoméricei, mélníki és gottwaldovoi járásokban. A jó gazdához hasonlóan az ifjúsági szövetség is ország­szerte mérlegre veszi mindazon eredmények teljesítését, me­lyet ezelőtt négy évvel — a CSKP XII. kongresszusának ha­tározataiból kiindulva — magáévá tett, országos viszonylat­ban nagy jelentőségűek. Pedig fiataljaink csak a szabad idejükben tevékenykedtek. Itt érvényes az a régi közmondás, hogy „sok kicsi sokra megy", de valójában így is van. A négy év eredménye nem lebecsülni való. Fiataljaink va­lójában sokat tettek. Ebben az évben is —■ a CSKP XIII. kongresszusának évében — minden bizonnyal méltóak lesz­nek a tradícióhoz. Ez úton szeretnénk köszönetét mondani azoknak a fiata­loknak, CSISZ tagoknak és szervezeteknek, akik az elmúlt négy év alatt hozzájárultak hazánk mezőgazdaságának fel­lendítéséhez. Vincent Magyarics

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents