Új Ifjúság, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1966-05-24 / 21. szám
20 éves lkadon tizenhét leánya A sors — rejtély. Kiszámíthatatlan. Ha nem lenne az — az életben sok minden másképpen történne. Akaratok és elképzelések szerint. Igaz: a- hány ember, annyi sors — de nem mindenkor és mindenütt befolyásolható. A sorsokat nem az egyének, hanem társadalmi és természeti törvények irányítják. Ha például a íolyó medre kisebb, mint a lefolyó víz tömege — a víz elhagyja medrét .Csallóközben ugyanez történt tavaly. Hogyan alakította az emberek sorsát — jól tudjuk, hisz a történteket katasztrófaként emlegettük, s így is emlékszünk rá. A sorsok tulajdonosaiktól függetlenül alakultak. Mások alakították... Felnőtt és gyermek — új hajlékot, otthont keresett. I- deigleneset. A csicsói kilencéves alapiskola növendékeinek egy része Nová Baňa szomszédságában, a Garam-menti hegykoszorú ölén találta meg. Hrabiny-nak nevezik a települést. Két pionírtábor nyújt i- deiglenes otthont, és az iskolát... Bár a besztercebányai híradósok és textilesek nem ilyen céllal építették az üdülőközpontot — mégis megfelel: nem sok átalakítást igényelt. A szobák hosszabb időre is kellemes fedelet nyújtanak, nem zsúfoltak, A tantermek sem mondhatók rossznak, ellenkezőleg — sok faluban talán még ilyen sincs, öt tanteremben százhuszonnyolc gyermek tanul: A gyerekeket ide kényszerítette a sors — a tanítók és nevelők önként vállalták e sorsot. Önként mondtak le a megszokott életmódról. Ám felfedezhető benne a szép is, amit legszebb élményeik közé sorolnak: A tanítás szokásos — mint más iskolákban: talán azzal a különbséggel, hogy az eredmény más. A gyerekek tanulmányi átlaga lényegesén javult — mondja az iskola igazgatója, és a gyerekek is bizonyították: otthon a tanuláson kívül más dolguk is volt — itt mindentől mentesítve csupán egyet követelnek meg: a tanulást! Ez kötelező. De ezen túl szabadon mozoghatnak — persze felügyelet mellett. A tanulást követi a szabad idő. — Hogyan töltik szabad idejüket? — Nem, egyáltalán nem úgy, ki hogyan akarja... Rend a lelke mindennek: itt pedig az a rend, hogy a tanítók után a nevelők következnek. De mi következik a tanítás után...! Mi a nevelő feladata? Szabó Erzsiké egy a kilenc közül. Nevelő. Csicsón három évig pionírvezető volt. Komáromban érettségizett, s most tovább tanul. Nevelő — és tovább tanul. Jelenlegi foglalkozása átmeneti — éppúgy mint lakhelye. Húsz éves, tizenhét lányt bíztak gondjára. Munkája reggel — háromnegyed hétkor — ébresztővel kezdődik. Reggeli torna az őzondús levegőn, mosakodás, reggeli, készülődés a tanításra — a nevelő felügyelete alatt. Nyolckor kezdődik a tanítás — a nevelők szabadok. Ebédig. Ettől kezdve ismét a nevelőé a szó, — a késő délutáni szervezett tanuláson kívül, ami a tanítók felügyelete alatt történik — egészen taka- rodóig. A szabad foglalkozás alatt egy-egy nevelő csemetéivel együtt azt csinál, amit a- kar: röplabdázik, tornásznak, kirándulnak. Szabó Erzsiké, tizenhét leányával feltalálja magát — szeretettel foglalkozik velük. S a leányok? — Anyukának szólítanak — jegyzi meg Erzsiké. — Mese nélkül nem akarnak este lefeküdni. Minden este mesélnem kell nekik. Könyvek, filmek tartalmát mondom el, ilyenkor sok a kérdezösködés, fél óra is eltelik... — Akkor bizonyára olvasni is szeretnek...? — Mint a többiek. — Van könyvtáruk? — Igen. Én vagyok a könyvtáros. Mintegy háromszáz könyv között válogathatnak. Hetente kétszer. A könyvtárnak százhuszonöt tagja van. — Milyen könyvek után érdeklődnek legjobban?! — Cooper, Verne, Jókai, Mikszáth a legkedveltebb írók. — Hagyan tanulnak leányai? — öt közülük kitüntetett... — Mint hallom, „anyukájuk“ is tanul. — Igen. A Nyitrai Pedagógiai Főiskola levelező hallgatója vagyok — az első évfolyamban. Kéthetente kell utaznom. Nem a legkellemesebb hajnali fél háromkor kelni, hogy beérjek reggel nyolcra a főiskolára... Kellemes vagy nem — tudatosan vállalta e sorsot s semmi szándéka, hogy kitérjen előle. Bár sok minden hiányzik a megszokottból — nem panaszkodik. A hitelesség kedvéért azért meg kell mondani: — Ez a csönd és egyhangúság kissé már unalmas. Hát igen, a természet megnyugtató ritmusa lassú, pihentető. A fiatalság pedig ennek ellentéte: fut, pezseg, tombol — S ehhez sok minden hozzátartozik. A nevelőnők — legtöbbje még húszon innen — sokat nélkülöznek, mellőznek a megszokottból... A gyerekek számára ideális ez a hely, még a szórakozás szempontjából is. Romantika és kaland — itt együtt van. — Járjuk a természetet. Szalonnát sütünk... — mondja mosolyogva Terézia, kinek tizenhárom fiút bíztak gondjára. Huncut, pajkos gyerekeket — dús fantáziával... Dunamo- csi, tavaly érettségizett Komáromban, s jövőre matematikát és kémiát szeretne tanulni. — Ismerjük már a környéket, mint a tenyerünket. Mindig kitalálunk valamit: egyszer háborúsdit játszunk, máskor német tiszt vagyok, elfognak és kikötnek a fához — aztán Scsocsi szerepét kell megjátszanom... fgy szórakozik gyermek és nevelő. Esténként filmet vetítenek, az iskolaév elejétől már mintegy hatvan filmet tekintettek meg a gyerekek. Az év végéig még megnéznek egynéhányat, még megrendeznek egy-két játékháborút — Vinnetou, az apacsok vezére még néhányszor megvív a komancsokka! — és aztán mint a többi iskolában: vizsgák, vizsgák, vizsgák... És hazatérés. Tarsolyukban a jól végzett munka örömével. Kerekes István Oroszországban már eldőlt a forradalom sorsa, amikor Sinka Gyula kézbe kapta elbocsátólevelét Lakatos lett a rakottyai zománc és edénygyárban. Mint kezdő segéd örült, hogy a törzsgárdánál maradhat. Persze akkoriban nem is nagyon válogathatott egy fiatal lakatossegéd a munkahelyek között. Különösen az olyan fiatalember nem, aki az első adódő alkalommal ki tudta választani helyét. Nem sokkal felszabadulása után a szakszervezet és a szociáldemokrata párt tagja, 1918 május elsején már ott van a felvonulók között. Erre fgy emlékezik- Éppen a fizetés előtti napra esett május elseje. A szegénység és hosszantartó vérontás az utcára szólította az indulatos tömeget Szervezett munkások és a lakosság együtt meneteltünk Losonc utcáin. Másnap, amikor fizetésért mentem, azt hittem, nem úszom meg szárazon: — Menj oda fizetésért, ahol tegnap voltál — mondták a gyár urai. De erőszakhoz már nem mertek nyúlni. A gyár alkalmazottainak többsége a baloldalhoz tartozott. Az orosz események hatása alatt voltak. Az események menete azonban hallatlanul meggyorsult. Megalakult a burzsoá köztársaság, és győzött a proletár diktatúra Magyarországon. Évtizedek távlatából erre így emlékszik Sinka Gyula: A Tanácsköztársaság fegyvert adott a kezembe. Az első forradalmi gárdában szolgáltam. Bejártam Dunántúlt és Duna-Tiszaköz falvait, majd Pesten teljesítettem szolgálatot, és ott voltam Debrecen alatt a román orvtámadásnál. Sohasem feledkezem meg arról a nemzetközi ezredről, amelyben akkor szolgáltam Voltak ott orosz hadifoglyok, osztrákok, németek, szlovákok és mi magyarok alkottuk a nemzetközi ezredet, mely sok keserűséget okozott a románoknak. Az árulás és a túlerő azonban megpecsételte a Magyar Tanácsköztársaság sorsát. Debrecen, majd később Cegléd feladása után román fogságban kerül. Egyéves hadifogság után 1920 végén már ismét a rakottya* zománc- és edénygyárban dolgozik Sinka Gyula. A gyár vezetői nem nagyon örülnek a volt vörös katona váratlan érkezésének, de hogy munkát adjanak egy volt alkalmazottjuknak, még akkor is, ha az vörös katona volt, akkor még nemcsak rajtuk múlott. Rövidesen az üzem lakatosrészlegének bizalmija és rá| Egy régi harcos emlékezik egy hónapra sztrájkba lép az üzem munkássága. Az üzem főbizalmijával pediq Ľubochňa felé robog a vonat. A hosszantartó harc, ha lassan is, de megérleli gyümölcsét. 1921 májusában Losoncon is ínegalaku! a CSKP helyi szervezete. A további' harc már szervezett és szívósabb. Az első köztársaság idején 15 évig tagja a városi tanácsnak és a testületnek. Egy-egy epizód azonban ezekből az évekből is emlékezetében maradt. Ilyen a következő is: Az egyik tüntetés alkalmával együtt mentem feleségemmel. A kivezényelt rendőrök egyike megütötte az asszonyt. De ő sem késlelkedett. Pofőnnal válaszolt. De ezzel számunkra véget is ért a tüntdtés.' Feleségem a járásbíróságra. én pedig a rendőrségre kerültem. A két gyerekről, most is. mint any- nyiszor máskor, az elvtársak gondoskodtak. 1938-ban azonban mégis sor került arra, amitől legjobban félt. Feloszlatták a pártot és 50 elvtársával együtt a járásbíróságra került. A felszabadulás a férfikor derekán érte Sinka Gyulát. Akkor történt mind. az, amikor úgy érezte, hogy minden behozható, amire az előző kor nem volt képes. Munkahelyén, csakúgy mint a társadalmi munkában továbbra is az elsők között van. A építőmunkában szerzett érdemeiért 1958-ban állami kitüntetésben részesült. A 65 éves Sinka Gyula most a párt XIII. kongresszusára készül. Már jóval az ünnepség megkezdése előtt gyülekezik a tömeg a párt losonci járási titkársága és a posta épülete előtti utcában. A meghívottak, diákok és a járókelők, sokasága tölti be az utcát. Lassan megérkeznek a régi harcosok is. A tömeg lassan megindul a közeli posta épülete elé, ahol rövid ünnepségre kerül sor. És amikor lehull a fehér lepel a posta épülete falán, elhelyezett emléktábláról, ott pillantom meg ismét Sinka Gyulát, régi zászlóval a kezében, egykori harcos társai között. 45 évvel ezelőtt ezen a helyen alapították meg a CSKP losonci helyi szervezetét. (ny-d) ÉRTÉKES FELAJÁNLÁSOK Már a kassai járásban is véget értek a CSISZ alapszervezetek évzáró gyűlései, melyek a XIII. Pártkongresszusra való felkészülések jegyében folytak le. Értékelték eddigi munkájukat, és új terveket tűztek ki. Néhány évzárógyűlést meglátogattunk és feljegyeztük: A Keletszlovákiai Téglagyár iíjai az üzem pionírtábor felépítésénél tavaly 1045 brigádórát dolgoztak le, rendbehozták az üzem előtti térséget és segítettek a mezei munkáknál a védnökségi EFSZ-ek. Az ODEVY, n. v. ifjai a védnök- ségi községben a nyári és őszi munkáknál 700 órát dolgoztak le és Kassa-Ojváros rendezésénél pedig 120 órát. A KPT. NÁLEPKA RUHAGYÁRI CSISZ tagjai több mint 3000 brigádórát dolgoztak le az üzem környéke, röplabdapálya és játszótér rendezésénél. Az első negyedévben 200 egyéni felajánlást tettek, melyeknek összértéke 159 200 korona. De nem maradnak el a falusi ifjak sem. A BOLOGDI CSISZ- tagok a XIII. Pártkongresszus tiszteletére tett felajánlás alapján ez évben 1150 brigádórát dolgoznak le az EFSZ gazdasági udvara, rétek és legelők rendezésénél, mezei és más munkáknál. A községfejlesztési akcióban 400 órát dolgoznak le. Két ifjút pártjelöltnek javasolnak, továbbá egynapos kirándulásokat, táncmulatságokat és teadélutánokat rendeznek s két színdarabot gyakorolnak be. Moscsák László szocialista munkabrigádjának tagjai a SZÉPLAKI PREFA ÜZEMBEN, mely a „XII. Pártkongresszus műhelye“ cím tulajdonosa, már sikeresen teljesítették felajánlásukat. A tervi el adatokat 102 százalékra teljesítik, és védnökséget vállaltak a stacionáris üzemrészleg felett, _ mély a „XIII. Pártkongresszus üzemrészlege“ címért versenyez. FALUCSKÁN az ifjak tatarozták és kifestették a kultúr- házat, esztrádműsorokat és színdarabokat tanultak, bekapcsolódtak a tűzoltómedence építésébe és hulladékanyagok gyűjtésébe. A SZEPSI GTÄ CSISZ tagjai a XIII. Pártkong- ressszüs tiszteletére 780 brigádéról dolgoznak le. A HER- NÁDTÉHÄNYI fiúk és lányok önsegéllyel ifjúsági klubot nyitottak meg, ahol televízor, lemezes rádió és társadalmi játékok állnak rendelkezésükre. Három színdarabot tanultak be, amelyekkel kilencszer felléptek. Büszke jelentések érkeznek a pionírszervezetekből is. A SZÖVETKEZET FALVAI AKI 450 tagú pionírcsoportja 2000 kg hulladékpapír begyűjtését vállalta, de eddig már 3500 kg papírt gyűjtöttek be. Egyesek közül ki kell emelni Kuchár Ferencet a 8A osztályból, aki maga 319 kg papírt adott be. Holub Józsefet a 6B osztályból és Okossy Máriát a 8A osztályból, akik 289 kg, ill. 114 kg papírt adtak le. Azonkívül az iskola pionírjai már 13 kg gyógynövényt is gyűjtöttek. A BÄRCA1 AKI pionírjai már 200 Kčs-t ajándékoztak taneszközök bevásárlására a vietnami gyerekek részére, hasonlóan a kassai Lunik II. AKI pionírjai a begyűjtött üvegekért szerzett 150 koronát e célra ajánlották tel. MATÖ PÁL, Kassa (Košice, ul. Čs. armády 31.) Hetényi A hetényi fiatalokat mindig aktív és szorgalmas CSISZ tagoknak ismertem, éppen ezért kíváncsi voltam évzárógyűlésükre is. ahol egészévi munkájukat értékelik. Várakozásomban nem csalódtam. Eredményes munkát végeztek. Az elnöki beszámolóban a néhány negatívum mellett sok szép eredményt hallottam, amire joggal lehetnek büszkék a hetényi fiatalok. Az eredmények közül csak néhányat sorolok fel. A téli időszakban rendszeresek voltak a vasárnapi teadélutánok, a szervezet tagjai felváltva szolgálták ki egymást, és színvonalas környezetben szórakoznak. A szervezetnek saját zenekara és színjátszó csoportja van. A színjátszó csoport, a tél folyamán eredméjeentás nyesen mutatkozott be a falu lakosságának az „Esküvő" című darabbal. Nagyon jól sikerült az eszt- rádmüsor, és a tavaly először megrendezett felvonulással tarkított szüreti bál. amelyet ezután minden évben meg akarnak rendezni. Sok szép élménnyel tértek haza a szervezet tagjai a téli tátrai kirándulásról is. A beszámoló részletesen foglalkozott a hetényi fiatalok derekas helytállásával is, amelyet a falujukat veszélyeztető árvíz a- latt a gátak építésénél tanúsítottak. Reméljük, hogy az ú- jonnan választott elnökkel az élen teljesíteni fogják a hetényi fiatalok azokat a merész feladatokat, a- melyek a jövőben várnak rájuk. Bende István Komárom
