Új Ifjúság, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1966-05-17 / 20. szám

fii. Jó ismerősökkel szívesen találkozik az ember. Gyakran cöbbre megy velük valaki, mint egy rossz rokonnal. Nekem is megjön a jő hangulatom, ha Adéllal találkozom, bár meg kell mondani, két éve nem láttam őt, a közelmúltban történt ta­lálkozásig. Először az érettségi bankett után beszéltem vele. Rózsás kedvvel indult az életnek. Már a vizsgák előtt tudta, hol fog majd dolgozni. Az élet nehézségeiről c^ak hallott valamit, nem érezte meg a felnőttek bajait, esze ágában sem volt, hogy 2—3 év múlva egészen másként kell neki küzdeni, mint ahogyan azt az iskolában tanulta. — Magam sem gondoltam volna, hogy így legyen, ennyi piszokság történjen az emberrel. Elkeseredve gyújt rá egy cigarettára — így kénytelen vagyok én is rágyújtani. Amikor az iskolából kikerült, elfoglalta munkahelyét, sze­rény, tapasztalatlan lányka volt — úgy is kezelték. Kezdő fizetést biztosítottak számára, mert ez volt a törvényszerű, ő sem szőlt ezért semmit. Mert valóban kezdő volt, munka­társai többet tudtak, mint ö, gyorsabban oldották meg a könyvelési problémákat, jobban kiismerték magukat. Mit te­hetett mást, szorgalmasan dolgozott, három év alatt komoly gyakorlatra tett szert, felülmúlja azokat, akiket a munkahe­lyén talált, amikor odakerült. Fontos dolgokat az igazgató is, meg az osztályvezető is rábíz. Eddig még hibát nem vétett. Mégis a régebbi alkalmazottaknak emelték a fizetését, az övé csak marad a kezdő szinten, teljesen megfeledkeztek róla. Szőlt az igazgatónak is, az osztályvezetőnek is, de csak ha­logatják a dolgot, bíztatáson kívül egyebet nem kapott. De most már végleg elkeseredett. A pénz is számít, de talán jobban sérti önérzetét a mellőzés. Ő csak valamit megtenni jó, használják mindenre, de amikor fizetésemelésről van szó — másokat helyeznek elébe. Ezt nem bírja tovább. Felmon­dott. Valahol majd csak akad munkahelye, ahol jobban meg­becsülik. Látszik, hogy a kávé nem ízlik neki, csak a helyzetre való tekintettel fogyasztja. Szerkesztői üzenetek © V. G. Zemplén. — Megúsztam egy ötöst c. írása még közlésre alkalmatlan. Nem haladja meg egy beszámoló értékét. @ P. I. Nagykapos — Írásában túlkeveset mond ahhoz, hogy ér­dekes lehetne olvasóink széles tá­borának. Nem közöljük. Örülnénk azonban, ha mondjuk az iskola kul­turális életéről küldene egy rövid beszámolót lapunknak. ® Sz. Sz. Vők — Máskor egy kissé bővebben írjon. Ezt a levelét nem használhatjuk. ® D. I. Kassa — Mint maga is írja, szép számmal vannak versei és szívesen hozzájárulna a lap anyagának kibővítéséhez. Kíván­csiak vagyunk. Küldjön belőlük, mert egy vers alapján nem mond­hatunk véleményt. Különösen ak­kor nem, amikor az az érzésünk, hogy egyik kevésbé sikerült ver­sét küldte el hozzánk. (Serényi László jelenleg Párizsban tartóz­kodik.) © G. P. Komárom — Verse szó- lamos. fellengzős, nagyképű. Ahhoz azonban, hogy levélben válaszol­junk, e felsorolt néhány tulajdon­ság kevés. Küldjön egyszerre több verset. ® Cs. K. Klíňany — Versei gye­rekesek. éretlenek, nem közölhe­tők. Sokat kell tanulnia, ha köl­tővé akar nőni. ® Diáklány jeligére — Szülőfalu és Édesanyád c. verseiről a ko­rát tekintve csak jót mondhatunk. Az elkövetkező évek döntik majd el, hogy tovább tud-e majd lépni a megkezdett úton. Bíztatjuk. ® Z. Cs. Ipolyság — Versei te­hetségről vallanak, a közölhetőség mértékét azonban még nem érik el. Küldjön újabbakat és többet, hogy jobban megismerjük. @ K. M. Galánta — Éván c. verse ritmikailag széthull. Hiány­zik belőle az élmény tüze, mély­sége. Nem közölhető. ® V. J. Nagyszétény — Az első csók c. írása túl egyszerű, túl felszínes ahhoz, hogy közölni le­hetne. Élettelen, hideg beszámolóvá zsugorodott csak. Nem beszéljük le a további kísérletezésekről. © O. V. Szakállas — Egy vers alapján nem mondhatunk véle­ményt. Küldjön többet. Egy elkeseredett édesanya. Azt ajánljuk, hogy gyermekét vigye el a klinikára. Ifjúsági hét A CS1SZ Központi Bizott­ságának határozata értelmé­ben a komáromi járásban is ifjúsági hetet rendeznek a fiatalok, a CSKP XIII. kong­resszusának tiszteletére. Az ifjúsági hét rendezésével a pártkongresszusra hívjuk fel a fiatalok figyelmét. A jövőben azonban meg sze­retnénk ismételni az ifjúsá­gi hét rendezését. Ogy gon­doltuk, hogy évenként egy ilyen rendezvényen mutat­juk be a fiatalok egész évi munkájának eredményét. Az ifjúsági hét keretében különböző kulturális fellé­péseket rendezünk. Tábortü­zet gyújtunk a Vág partján, majálist szervezünk és alko­tóversenyeken mutathatják meg a fiatalok tudásukat. Májusi karnevált rendezünk befejezésként Komáromban. A hadsereg is támogatja a fiatalokat a rendezvények sikerében. Az ifjúsági hetek szerves része lesz a VI. já­rási sportverseny. Minden sportágban vetélkedhetnek a fiatalok egymással. Érde­kesnek Ígérkezik a különbö­ző ügyességi versenyek szer­vezése, sakkverseny, az if­júsági hét vándorserlegéérl stb. A CSISZ tagokkal együtt ünnepelnek a komáromi já­rás pionírjai is. A pionírok befejezik majd a legtevéke­nyebb csapat és raj verse­nyét a párt XIII. kongresz- szusának tiszteletére. A múltból a jövőbe barango­lunk expedíció anyagából is ebben az időszakban nyílik meg az összefoglaló kiállí­tás. Továbbá a hadsereggel együtt különböző sport- és honvédelmi játékokat terve­zünk a pionírok számára, A komáromi járás fiatal­sága nagy lelkesedéssel ké­szül az ifjúsági hetekre, és ezenkívül munkával is kö­szönti a Párt XIII. kong­resszusát. BENDE ISTVÁN A CSISZ járási vezetőségé­nek titkára, Komárom © S. S. Borsi — Hozzám küldött két verse tehetségről vall, a kö­zölhetőség mértékét azonban nem üti meg. írjon, olvasson sokat. Idő­vel küldjön újabb verseket. Vörös tinta. Forduljon a nyitrai Pedagógiai főiskolához. Egy szomorú falusi lány. Szülei beszéljenek a házi nénivel és ál­lapodjanak meg abban, hogy hány­szor hetenként mehet szórakozni. Mintaférj vagy szerencsétlen. Azt ajánljuk, hogy menjenek el együtt nyaralni, vagy tegyenek közösen egy szép utazást. A legfontosabb az, hogy kikerüljenek a megszokott hétköznapi életből. Legyen nagyon figyelmes a feleségéheez és igye­kezzen szépen, megértéssel beszél­getni a felvetett problémáról. Nagyobb városba akar menni dolgozni, pedig a város, ahol eddig dolgozott, szintén nem kis hely. Naponta jár be egy közeli faluból és nem strapa neki az utazás. Kettős életet él odahaza is — meg itt is. A faluban, nem tartják őt rendes lánynak, mert eddig három udvarlőja volt' és a múltkor is táncmulatságban volt, pedig a vőlegénye katona. Ezt a lég­kört se bírja, hát neki már semmit sem szabad?! A falujában egy kávéra sem ülhet le, mert azt mondanák, hogy züllött, és nincs is hol. Miért fiatal tulajdonképpen? Vagy egyáltalá­ban miért él és dolgozik, ha egy kávé mellé sem ülhet le, A munkahelyén pedig ez az eset kellemetlenné teszi az egész életét. A környéken ugyan nem lehet a munkahelyekben vá­logatni, sokan odamennek dolgozni ahol éppen munka akad. A ČSAD-ná! egy karbantartói állás már karriernek számít. Aki irodában vagy hasonló helyen dolgozik kevés fizetésért, az is befutottnak érzi magát. Két koronáért elárulják egy­mást az emberek. Tízért már megölnék egymást. Egy fiatal nem bírja az ilyen légkört. Inkább elmennek Csehországba, vagy máshová, messzebbre dolgozni. Vigasztalni próbálom, hatástalanul. Annyi mindent mondtak már nekünk fiataloknak, hogy las­sanként semmit sem hiszünk el. S ami közvetlenül érint min­ket, az a valóság. Hinni csak abban lehet, mert az úgy van. Nem látok más kiutat, legszívesebben holmm vonatra ülnék, itt hagynám ezt a várost és a falut, csak^már más légkör­ben élhetnék. Megkér, hogy nem tudnánk-e rajta valahogyan segíteni, Bratislavában valami üzemben, vagy más termelő helyen szívesen dolgozna, fütyülne nagyot a hivatalra, undorodik az íróasztaltól, legjobb lenne ha többé írógépet sem látna. A vőlegényével majd megbeszéli a dolgot. Ha hazajön a katonaságtól, arra úgyis a mezőgazdaság vár. Ez azt is je­lenti, hogy nem lesz szabad ideje. Jönne inkább ő is nagy­városba dolgozni. Elszívta a második cigarettát és menni készültünk. A pin­cér mosolyogva búcsúzik tőle, mintha az is neki adna igazat. Bagota István HÍREK LEVELEKBŐL Ajnácskőn kiválóan működik az irodalmi színpad, amelynek veze­tője a 18 éve? Molnár Gyula. Je­lenleg Tavasz és szerelem c. mű­soros est szervezésével vannak el­foglalva. A legnagyobb segítséget a CSEMADOK rimaszombati iro­dalmi színpadától kapják. A hely­beli fiatalok is tevékenyen kapcso­lódnak a kulturális rendezvények­be és remélhetően még sok szín­darabbal örvendeztetik meg falu­juk és környékük lakosságát. Ferencz József Rimaszombat. Ä CSEMAjpOK oroszkai helyi csoportja a "legjobbak közé tar­tozik a lévai járásban. Az alap- szervezet elnöke Ballal Lajos. Mol­nár Sándor a kultúrfelelős. Mol­nár Anna tanítónő áldozatos mun­kájával szintén sokat segít e he­lyi csoportnak, ő szervezte meg a két táncegyüttest és a tánczene­kart. A helybeli fiatalok szombat esténként teaestet szoktak rendez­ni. Jelenleg egy esztrádmüsorra készülnek. E helyi csoportnak 240 tagja van. Az oroszkaiak már több ízben szerepeltek az országos dal- és táncünnepélyen és az idén is bizonyára sikerrel állják meg ott. helyüket. Ráfael János. Zseliz A kúntapolcai vasgyár CSISZ üzemi szervezete 44 tagból tevő­dik össze. Az üzemet évről évre bővítik, ezért bizonyára még több tagja is lesz az aiapszervezetnek. A CSISZ évzáró gyűlésén elhatá­rozták, hogy az építkezéseknél le­dolgoznak 570 órát társadalmi mun­kában. A jövőben, ha kellő támo­gatást kapnak a fiatalok, még na­gyobb eredményekre lesznek ké­pesek. A kultűráiis ténykedésben kimagasló eseményük a Petőfi est rendezése, ahol kb. 200 lakos vett részt. A fiatalok rendelkezésére áll egy klubhelyiség. amelyben minden nap szórakozhatnak és sza­bad idejüket részben itt töltik. A klub nagyban hozzájárul a fiata­lok életének színesebbé tételéhez. Dankó László, Kúntapolca A lakszakállasi alapfokú iskola leánytanulói még a tanév elején leányklubot szerveztek. A klubnak minden kilencedikes leány a tag­ja, és Andrássy Zsófia tanítónő vezeti. A diákok kidolgozták a klub tervét és programszerűen valósítják meg azt az összejö­veteleken. Az összejövetele­ken nagyon fontos és érdekes dolgokkal ismerkedtek meg. A korszerű lakásberendezés, higiénia, a helyes öltözködés, illemtan volt már az összejövetelek témája. Ed­dig legérdekesebb az illemtan volt, ahol nagyon fontos illemszabályo­kat ismertek meg a fiatalok. Más falu fiataljainak is ajánljuk, hogy szervezzenek ilyen klubot. Benedek Gizella, Lakszakállas A milánói Parkini gimnázium Szúnyog című diáklapjának szerkesztői maguk is diákok. Mit gondolnak a mai lányok címmel körkérdést rendeztek az iskolában, és a válaszokat közölték lapjukban. Az erkölcscsöszök úgy vélekedtek, hogy az iskolában, az újság szerkesztőségében és a diáklányok körében erkölcs­telenség uralkodik, feltétlenül be kell tehát avatkozniuk. Fel is jelentették az újság szerkesztőit, valamint Mattolj iskola- igazgatót. Azzal vádolták őket, hogy erkölcstelen cikkeket jelentettek meg. Az ifjúság szerkesztőit felelősségre is von­ták egy 1933-ból származó fasiszta törvényre hivatkozva, or­vosi vizsgálat céljából követelték a „vádlottak“ meztelenre vetközését. Claudia Beltramo, a gimnázium leánytanulója nem engedelmeskedett a felszólításnak. Az esetnek csakhamar az egész városban híre ment, sőt a római újságok is írtak róla. Több parlamenti képviselő is felszólalt az ügyben, hangsúlyozták hogy a tanulók megszé­gyenítése ellentétben áll az alkotmánnyal. A hatóságok és az iskola képviselői végül mégis abban ál­lapodtak meg, hogy az ügyben bírósághoz fordulnak. A diá­kok és igazgatójuk meg is jelentek a milánói bíróság előtt. Megkezdődött tehát a rendkívül érdekes tárgyalás. Az ezer férőhelyes tárgyalóterem szűknek bizonyult, sok érdeklődő kívül rekedt. Különösen a középiskolások körében volt nagy az izgalom. A vád képviselője a tárgyalás elhalasztását kérte, mert Claudia Bettramot nem vizsgálta meg az orvos. — Én tanácsoltam a védencemnek, hogy ne vizsgáltassa meg magát — szólalt meg Claudia Bertramo védőügyvédje, Delitata professzor, a milánói jogi fakultás tanára. — Ha emiatt valakit felelősségre kell vonni, vállalom a felelősséget helyette. A bíróság elfogadta a védelem álláspontját. A hallgatóság lelkes éljenzéssel helyeselte a bíróság dön­tését. Az ügyész azonban dühbe gurult, izgatottan és mennydörgő hangon kiáltotta: — Csendet kérek, különben utasítom a rendőrséget, hogy ürítse ki a termet. — Ügyész úr, amíg én vagyok a bíróság elnöke, nem enge­dem meg, hogy itt más rendelkezzen! — utasította rendre a heveskedő ügyészt a bíróság elnöke. Csípnek a szúnyogok A tiltakozó milánói diákok Az olasz ifjúság erkölcséről Az ügyész erre ismét a tárgyalás elnapolását kérte, hogy kikérhesse az alkotmányvédő bíróság véleményét. A bíróság elnöke elvetette a javaslatot azzal, hogy az ügy nem tartozik az alkotmányvédő bíróság hatáskörébe. Az ügyész a tanúk és „vádlottak“ kihallgatása során sem volt engedékenyebb. Hangoztatta, hogy a körkérdés és a cikk sérti a szülők és általában a közvélemény erkölcsi érzékét. A védelem az ügyész állításával szemben hangoztatta, hogy a közvélemény határozottan a vádlottak mellett van. Közölte, hogy ha népszavazást rendeznének, az egész ország népe a diákok mellett foglalna állást. A védőügyvéd arra is utalt, hogy a kormány tagjai is a vád ellen foglaltak állást. Ezzel Nenni miniszterelnökhelyettesnek a diákok szüleihez intézett­levelére utalt. Az olasz újságok szerint a diákok nagyszerűen védekeztek. Egyikük kijelentette, hogy ha az életre készülnek, feltétlenül meg kell vitatniuk az őket érdeklő legfontosabb kérdéseket. Az ügyész követelte, hogy a diáklap szerkesztői hozzák nyilvánosságra a körkérdésben részt vett lányok nevét. Az újság egyik szerkesztője azt válaszolta erre, hogy nem a nevek, hanem az eszmék fontosak. Az ügyész ezután megkérdezte Claudia Beltramot, beszél­ne-e 14 éves húga előtt a fogamzásgátló eszközökről. — Persze hogy beszélnék! Csakhogy nekem nincs húgom... — Jó! De beszél-e ilyen kérdésekről édesanyjával? - faggatta tovább az ügyész. — Természetesen. Különben is az újságok és a fiatalok állandóan foglalkoznak ezzel a problémával. Az ügyész szünetet kért, majd később folytatták a tárgya­lást. A terem ismét zsúfoltságig megtelt. A kérdések és válaszok pergőtüzében a védelem többször is „nyíltszíni“ tapsot kapott. Az ügyész egyre idegesebb lett. Füttykoncert harsant föl, amikor megkérdezte az egyik tanút, hogy nevelő jellegűnek vagy erkölcstelennek tartja-e a Szú­nyogban megjelent körkérdést. Ismét a hallgatóság felé for­dult és közölte, hogy ha a közönség sorából még egy hangot hall, és ha a bíróság elnöke képtelen fenntartani a rendet, kivonul a tárgyalásról. — Ha távozik, behívjuk a helyettesét — mondta higgadtan a bíróság elnöke. Az ügyész nem bírta tovább idegekkel, levetette tógáját, és sietve kiment a teremből. Nem sokkal később megérkezett helyettese, s a tárgyalást folytatták. -msz-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents