Új Ifjúság, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1966-05-17 / 20. szám
ÜL. AZ IFJÚSÁG DALNOKA Szergej Prokofjev születésének 75. évfordulójára Ä bratislaval koncertlátogató közönségnek nem mindennapi élményben volt része, mikor ötvenhárom novemberében a Szlovák filharmónia megszólaltatta Szergej Prokofjev utolsó müvét, a Hetedik szimfóniát. Sikerét — mind a hazai mind a külföldi közönség előtt — főleg lágy dallamainak, fiatalos lendületének és optimista hangvételének köszönheti a ragyogóan hangszerelt hattyúdal, mellyel a szerző búcsút mondott a világnak. Szergej Prokofjev századunk orosz zeneirodalmának egyik legtöbbet vitatott és bírált alakja. 1891-ben született a Donyec-medence egy kis helységében, Szoncovkán, ahol apja mint agronómus működött. Anyja kitűnő zongorista, aki Pátervárra költözködésükig tehetségesen irányítja fia első zenei próbálkozásait és tanulmányait. A pétervári Konzervatóriumon már Rimszkij-Korszakov, Ljadov és Cserepnyin irányítják tanulmányait. Első és egyben kirobbanó sikerét saját zongoraversenyének előadásával aratja, mellyel a húsz éves ifjú egyértelműen elnyeri a Rubinstein verseny első helyezését, És ezzel meg is nyílik előtte a világ, útja egyenesen Londonba vezet. Itt hozza össze a sors világhírű honfitársával Gyagilevvel, az orosz balett vezetőjével, akinek ösztönzésére balettet ír, ameiy „Szkíta szvit“ címen ismeretes és a bratislavai balettegyüttesnek is állandó müsordarabja. Külföldi turnéjáról néhány nappal az első világháború kitörése előtt tér vissza hazájába. Katonának nem hívják be s Így nyugodtan csak a zeneszerzésnek , élhetett. A politikát és a forradalmat meglehetősen közömbösen nézi s így a polgárháború éveiben — a szovjet kormányzat hozzájárulásával — elhagyja az országot. Japánba majd Amerikába megy, ahol először mint zongoraművész arat nagy sikereket. A zeneszerzőtől azonban idegenkedik az „új világ". „Bolsevik csodabogarat" lát benne, a csupán Chicagóban arat sikert ragyogó operája a „Három narancs szerelme“. Az amerikai közönyből visszavágyik Európába s hamarosan Párizsban települ le. A honvágynak azonban még Itt sem tud ellenállni, s így nem csoda, hogy először csak látogatóba, majd 1933-ban véglegesen hazatér. Koncertezni ezután is gyakran jár külföldre, de témaválasztásaiban egyre közelebb kerül a hazai problémákhoz. Ebből az időszakból való például az „Alexandr Nyevszktj“ kantáta és a „Szemjon Katko“ operája is. Alkotásainak csúcsa a shakespeari tematikájú „Romeo és Júlia“ balett, melyet bátran lehet az Ifjúság apoteozlsának nevezni. Fizikailag ugyan a halál arat diadalt, de morálisan gyönyörű dallamával az örök ifjúság diadalmaskodik. Varga József A Wood testvérek sikerének titka: a szeplők Natália 23 évvel ezelőtt lett gyermekfilmsztár. Szeplőível tűnt fel és ezzel ért el sikert. Most már púderezi magát, míg Lana nevű húga csak most kezdett filmezni. Ma 19 éves és Marilyn Monroe sexbomba szerepét vette át a „Valaminek történni kell" c. filmben. Udvariasan magam elé engedek egy csinos leányt, aki piros mint az élet. Zsúfolt a presszó, de az egyik asztaltól most áll fel egy társaság. Mindketten a megürülő asztal felé tartunk. A pirosarcö tündérke ér oda hamarabb, mire én szlovákul engedélyt kérek tőle, hogy leülhessek. Megrázza fejét és magyarul válaszol: — Nem tudok szlovákul! — Hiszen én is jobban tudok magyarul — szalad ki a számon, mire elmosolyodik: — Tessék, csak üljön le. Nem akarom, hogy tolakodónak tartson... Míg ő egy újságot böngész, én lopva nézem. Tudom, hogy magyarországi, hogy fiatalka és hogy csinos, sőt... szép! — Pestről pött? Rámnéz és hamiskásan elmosolyodik: — Kiváncsi?... Akkor találja ki! Vagy mondjam el az egész életrajzomat? Cigarettára gyújtunk és füstje mellett lassan megindul a beszélgetés. Ildikó világlátott kisjány. Járt már Helsinkiben, Stokholmban, Párizsban, Edinburgban, Moszkvában, Monte-Carló-ban, Egyiptomban... — Talán van valami milliomos nagybácsija? — Képzelje, nincs!... De ha éppen tudni akarja, díjat nyertem a várnai Nemzetközi Táncfesztiválon, maga Hitetlen Tamás, tessék! — igazolványt tesz elém: Megáll az eszem: „...Kaszás Ildikó, a Magyar Állami Opera balett-táncosnője...“ Már egészen belemelegszünk a társalgásba, amikor a hátam mögött megszólal egy hang: — Szabad ez a hely? Mit mondjak — A fene enne meg minden illemkódexet! Ez a bácsi igazán mehetne máshová isi... Miért jön éppen Ide? Ráadásul ez is magyarul beszél!... Zavaró repülés! Ildikó mondja helyettem: — Igen, tessék! Egy darabig barátságtalanul nézegetem az igen barátságos arcú urat, Ildikó látja ezt és alig tudja visszatartani nevetését... Aztán zavartalanul folytatja a beszélgetést ott, ahol abbahagytuk: — Ha azt hiszi, hogy valami nagy riportot csinál velem, akkor nagyon téved. — Hogy miben táncoltam? Nem lesz köny- nyű elsorolni, hiszen kilencéves korom óta táncolok. Szerepeltem már a Rómeó és Júliában, Adam Gizellájában, a Hattyúk tavában. Farkas Ferenc: Furfangos diákok-jában, Rozika főszerepe volt az enyém. Gluck Orpheu- sában, a Diótörőben Párizs lángjaiban, Faust Valpurgisában, az Aidában és meddig soroljam még? — és mit szeretne még táncolni? — Prokofjev Júliáját és Adam Gizelláját. Meg nagyon sok új balettben akarok még szerepelni, mielőtt megvénülnék... Ne is próbáljon bókolni! Egy-egy próba vagy előadás után néha bizony nagyon öregnek és fáradtnak érzem magám. Többet mozgunk, mint három riporter... Már nyolc éve vagyok az Állami Operánál, s ez nem kis idő! — És mit csinál, Ildikó, a szabad idejében? — Nevetni fog, koreográfuskodom. Most Fauszt Valpurgisának felújított változatán dolgozom... Nyelveket tanulok, már elég jól tudok németül, angolul és oroszul... És sokat, nagyon sokat olvasok. Mit? Mindent, ami a kezembe akad! Az egyik könyvet ezért, mert mindenki dicséri — a másikat meg azért, mert mindenki szidja! Űjabb kérdésen töröm a fejem, amikor megszólal a mellettünk ülő úr: — Kislányom, nem lesz még elég a cigarettából? Csodálkozó képemet látva Ildikó elneveti magát: — Bocsánat, elfelejtettem bemutatni az édesapámat! Bemutatkozunk egymásnak... Kaszás papa nevet, Ildikó füstfelhőbe burkolja arcát és én bizonyára nagyon buta képet vágok. Bor kerül az asztalra és most már hármasban beszélgetünk. Megtudom, hogy a Kaszás családban három művész is van: Ildikó nővére a győri Kisfaludi színházban van, öccse pedig az Állami Hangverseny Zenekarban játszik... Meg sem kérdezem Kaszás papától, örül-e, hogy mindhárom gyermeke művészi pályán van... Naiv kérdés lenne. N. László Endre tanának Hollywoodban ma még csak egy szoba konyhás lakása van. Jelenleg nővére kertjében élvezi az úszómedencét. De ha a filmben sikere lesz, akkor majd ő is vehet magának villát, kertet, úszómedencével. Natália, a nővére ma már 27 éves, külön diétás szakácsot tart, aki csak arra ügyel fel, hogy a jónevű filmszínésznő ne hízzon és derékben ne legyen több 52 cm-nél. Nem akar úgy elhízni, mint vetélytársn'óje tíz Taylor. .................min.................................................................................................................................................. Tíz perc múlva éjfél (Befejezés a 4. oldalról) ugyanarra a véres húsdarabra kell rávetnie magát. Véleményem szerint így nem lehet a kettőnk közti súrlódásokat kiküszöbölni. Azon kéne lennünk, hogy kapcsolatunk egyre szebb legyen. Natália ránézett, mintha nem értette volna, amit az imént mondott. A férfi, kezének egyetlen mozdulatával leintette az asszony készülő védekezését és folytatta: Ez mind arról tanúskodik, micsoda mély szakadék tátong köztünk. Néha már úgy érzem, hozzád férkőzöm, aztán jön valami ostobaság, az egész szertefoszlik, és nem marad más, mint kezdeni mindent élőiről, és mindent felépíteni elölről. Abbahagyta, mert az asszony mozdulatában volt valami meghökkentő, a hideg végigfutott a testén. Szerette volna tudni, mire gondol, leleplezni a gondolatait, hatalmába akarta keríteni, hogy védekezni tudjon némasága ellen. Megrettent, hogy az asszony azt gondolja: megbizonyosodtam arról, hogy a férjem fél valamitől. Észrevette, hogy a nő meglátta félelmét, és tovább szőtte a gondolatait, amit feltevés szerint az asszony gondolhat: A férjem minden apróságért féltékeny- kedik, féltékeny ha férfival telefonálok, bár ő maga kénysze- ritett erre, féltékeny, mert nem tudja, mit mond nekém az illető. Fél, mert tudja, hogy eddig rajta kívül senkivel sem aludtam, bár talán azt is tudja, hogy nem érdekel és nem vágyom más után. Éppen ezért nem értem, miért fél annyira Mert ha ez így van, valamiért félnie kell. Talán önmagáról tud valamit, és nem akarja, hogy összehasonlítsam másokkal, nem akarja, hogy megállapítsam, milyen fogyatékosságai vannak. Fél, hogy amit nem találok meg mellette — fogalmam sincs mi lehetne az — más mellett megtalálnám. Fél. hogy abban az esetben elhagynám őt. Egyre inkább kezd a dolog érdekelni és csábítani, hiszen ő maga ébresztette fel bennem a kíváncsiságot. Azt sem tudja, hogy szeretem és féltékeny vagyok, de hiányérzetből, mert nem ért meg úgy, mint szeretném. Szerintem én vagyok számára a legmegfelelőbb, de a férjem ezt nem érti meg, és elmegy tőlem anélkül, hogy legalább igyekezne megérteni. Az én féltékenységem más, mint az övé, és ebben különbözünk egymástól, ö talán a saját hibái miatt féltékenykedett, én meg hibátlanságom semmibe vevése miatt. Tudom, néha hirtelen haragra gerjedtem, de ő, bár szintén neheztelt, nem sértődött meg, hanem mindig igyekezett kibékíteni és kényszerített, hogy felejtsem el az ügyet amilyen gyorsan csak lehet, s ez csak fokozta a gyanúmat és kíváncsiságomat. A férfi már nem gondolt az asszonyra és nem is volt kíváncsi az asszony gondolataira. Hallotta, hogy nyílik a felvonó ajtaja. Azt hitte, Natália jön. Az ajtócsapódás után várta a csengetést. A léptek elhalkultak, a szomszéd lakásba vezettek. Felállt, kitekintett az ablakon a kivilágított utcára. Tíz perc múlva fél tizenkettő. Az éjszaka elborította a környéket. Megborzongott a hidegtől. Behajtotta az ablakot. Megfordult. Valami azt súgta: lehet hogy Natália öngyilkosságot követett el. Az asztalhoz lépett s a szélébe kapaszkodva a díványhoz vánszorgott és lefeküdt. Számolta a perceket. Pontosan fél tizenkettőkor felkelt. Elhatározta, ha Natália visszajön, semmit sem vet a szemére, hozzálép, egy szóval se kérdi, hol volt. Hálás lesz amiért egyáltalán visszajött. Lassú léptekkel rótta a szobát, s míg az ablaktól az ajtóig ért, mindjobban megerősödött az a meggyőződése, hogy Natália nem tér vissza. Abbahagyta a járkálást és lefeküdt, nyitott szemmel bámulta, egyre csak bámulta a mennyezetet. Fordította: Kopasz Csilla 7-------------------------------------------------------------------------A budapesti Csehszlovák Kultúrában Magyarország szomszédos baráti állam. Sok közös múlt és jelen kapcsolja össze országainkat. Egymásra utalt népek vagyunk, gondjaink, céljaink azonosak. Népünk baráti viszonyát kultúrintézmények is ápolják. Magyarországon hazánk sokrétű kultúráját, a Csehszlovák Kultúra Budapesten működő központja terjeszti. A könyvespolc mögül barátságos hangon szólal meg az egyik alkalmazott: Parancsoljon! Nézegetem az ízlésesen elrendezett könyveket, különféle kiadásokból van itt ízelítő. Az alsó sorban neves művészeink illusztrálásával plasztikus meséskönyvek. Az elárusítónő figyelmesen kíséri tekintetem, s megjegyzi: — Trnka, Fulla művészek rajzaival díszített könyveket óhajt ön is? Nagy ám az érdeklődés irántuk! Most kaptuk meg Mária Hajková: Édeskönyv c. legfrissebb kiadását Hanzelka-Zikmund útleírásait az ifjúság vásárolja szorgalmasan, alig győzik várni az újabb sorozatú küldeményeket A prózák, költemények köteteit az egyetemisták, idősebb kbnyvbarátok keresik. Szakkönyveket főképpen könyvtárak rendelnek. Szívesen küldünk bármilyen példányt vidékre is. A helyiségbe fiatalok csoportja lép. Tájalbumok, útikönyvek, turisztikai térképek iránt érdeklődnek. A szünidőben Csehszlovákiába utaznak, szeretnének időben felkészülni a nyári kirándulásra. Az elárusítónő tanáccsal is szolgál; úgy beszél hazánk természeti szépségeiről, gazdag műemlékeiről, hogy a hallgatónak mindjárt kedve lenne vonatra szállni A következő helyiség asztalán napilapok, képes újságok, folyóiratok kínálkoznak, a polcokon pedig hanglemezek Két fiú Supraphon védjegyű lemezt választ, s a termet Smetana: Hazám c. szerzeményének melódiái töltik be, majd tánclemez kerül próbahallgatásra, melyet énekeseink angol nyelvű szöveggel játszottak fel a külföldi vásárlók számára. A sztereolemezek fogynak legjobban — jegyzi meg az elárusítónő — melyek főleg klasszikus müveket tartalmaznak. Most is Smetana lemezére esett a választás, közben a fiúknak gondosan, reklámpapírba csomagolva nyújtja át a megvásárolt lemezt. — Munkánkat a budapesti csehszlovák nagykövetség, valamint a Csehszlovák Iskola- és Kultúrügyi Minisztérium által jóváhagyott kultúrpolitikai és propagációs termelési irányzat alapján végezzük — mondja Hajós Magda, a szervezést osztály dolgozója. Célunk, hogy magyar barátainkat Csehszlovákia politikai, gazdasági és kulturális életéről tájékoztassuk. Figyelmet szentelünk a politikai eseményeknek, évfordulóknak, együttműködési feladatoknak Működésünk egész Magyarországra kiterjed. Ellátogatunk ipari üzemekbe, földművesszövetkezetekbe, kultúrházakba, klubokba, kutató intézetekbe, megyei és szak könytárakba, iskolákba, úttörőtáborok- ba és munkásotthonokba. Szélesskálájú munkánk tartalmát előadások, baráti beszélgetések, irodalmi, zenei esték, vetélkedők, kiállítások, filmvetítések és sajtótalálkozások jellemzik. A találkozókon csehszlovák szakemberek. művészek vesznek részt. Eredményes működésünkben támogatnak a magyar szervek: a Hazafias Népfront Központi Bizottsága, a Partizán-szövetség, a Magyar Néphadsereg Központi Háza, művészeti szövetségek; úgymint írószövetség, Magyar Ojságírók Szövetsége. Eddigi tevékenykedésünkröl elmondhatjuk, hogy hasznosan hozzájárult Csehszlovákia és Magyar- ország népe barátságának megszilárdításához — mondja végezetül az intézet lelkes dolgozója. Az egyetemi színpadon műsoros estet rendeznek, melynek címe: Mozaikok a csehszlovák kultúrából. KŐSZEGI ZSUZSA „MAGYAR NAPOK“ Hradec Krrlové-ban Áprilisban a kelctcsehországi kerület metropolisában számos kulturális rendezvény emlékeztette a közönséget arra, hogy a kultúra területén is egyre konkrétabbak kapcsolataink a baráti Magyar Népköztársasággal. Magyarország felszabadulásának 21. évfordulója alkalmából több Hradec Králové-i Intézmény — a kerületi műsoriroda, a Győzelmes Február Müvek üzemi klubja és ipari tanulólntézete, a Supraphon hanglemezbolt — „Magyar Napok“-at rendezett. A prágai Magyar Kultúra közreműködésével Hradec Králové-n hangversenyt adtak a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hallgatói, továbbá a GESUALDO Sextet budapesti madrigál-együttes. A Centrál irodalmi kávéház műsorába Radnóti-estet iktattak. Ugyanitt tartott előadást április 27-én a 20. század csehszlovák-magyar irodalmi kapcsolatairól Bojtár Endre, a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének munkatársa. A Győzelmes Február Müvek üzemi klubjában ápriüsban a hradeciek magyar fotóművészek gazdag, a mai Magyarország aletét bemutató fenyképkiállításban gyönyörködhetnek. Az ipari ranulóotthonban pedig magyar rajzkiállitás nyiit. Az Alessandria Szállóban két magyar tánczenekar — egy big-beat — és egy dzsessz-együttes — szerepelt. A Magyar Napok alatt az Alessandriában magyar szakács főzte az eredeti, ízes magyar ételeket. (-gyi)
