Új Ifjúság, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1966-05-10 / 19. szám

AHOL A SZKALPEL BESZÉL 3. oldal absztrakt, konstruktív, fiquratív 4. oldal

Hányadik parancsolat 6. old.

MEGTÖRTÉNT 10. oldal

————

Még akkor is ha sokat végeztek előttük, minden nemzedék talál elég munkát, amit elvégezhet.

Seneca

*

____________' _____________________

A CS1SZ SZLOVÁKIÁI központi bizottságának lapja

XV. évi. 1966. V. 10.

10

Ára 80 fillér

1 7

5*:

mmm .

Réti Pista bácsit a párt alapító tagja, ünneplőjét készíti. Erzsi néni, la felesége és harcostársa, nagyban segédkezik.

i—. Na látód, nem feledkeztek még rólad...

’Az ünneplőn fényesen csillognak a kitüntetések. Legjobban a Munka Érdemrend, melyet 1958-ban kapott „A dolgozó nép szolgálatáért". Réti Pista bácsi Bratislavába készül. Vele együtt több száz kiváló dolgozó, munkások és parasztok, pedagógusok és tudósok. Emberek — kommunisták. Valamennyien résztvevői — küldött és vendég — Szlovákia Kommunista Pártja kongresszusának, mely két nap múlva értékelni fogja az elmúlt négy év eredményeit.

Négy év nem sok idő, de az emberek életében, környezetében sok változás történt. Többezren új lakásokba költöztek, bútort, televíziót, rádiót, stb. vettek. Ha körülnéznek, látják, hogy a gyerekek is felnőttek. Pártunk KB vezetése alatt az emúlt időszakban egész sor teoretikus és közgazda- sági kérdés és probléma lett feldolgozva, melyeknek nagy jelentősége van társadalmi rendszerünk továbbfejlesztésében. Szlovákia gazdasága — egybehangolva az egész ország fejlődésével — az elmúlt négy év alatt gyorsabb tempóban fejlődött, mint a cseh kerületek. Olyan ipari, energetikai és vízierőművek épültek, melyeknek gazdasági hatása hozzájárul az egész ország fejlődéséhez. Ma Szlovákia ipara több mini egy ötödéi képezi az ország termelésének.

Ä XII. kongresszus szellemében előtérbe került Dél-Szlová- kia további iparosítása. A bratislavai Slovnaft, a párkányi Papír- és Cellulózegyár, a Kelet-Szlovákiai Vasmű, a rima- szombati Élelmiszer Kombinátus, stb. nem kis mértékben járul hozzá ahhoz, hogy az ott élő magyar dolgozók zöme el tudjon helyezkedni az iparban és széles teret biztosítson kulturális és politikai felemelkedéséhez.

Ä mezőgazdaság terén elért eredmények szintén bizonyítják, hogy pártunk elgondolásai, határozatai, melyeket az elmúlt évek folyamán foganatosított, eredményesek voltak. Általában gazdagodott az ország s így gazdagodtak az állampolgárai is.

Pártunk fokozott gondot fordított az iskola és a kultúra szakaszára is. Az 1962-65-ös években Szlovákiában 4087 új osztályt adtak át rendeltetésének. Az iskolai építés szakaszán a többosztályos, korszerű iskolák építése került előtérbe és érvényesült a komplex építés.

Az elmúlt időszakban sok komoly és fájós probléma is meg lett oldva. Pártunk sikeresen számolta fel a személyi kultusz idejéből fennmaradt számos fogyatékosságot és hibát.

Mindezek azt bizonyítják, hogy Szlovákia Kommunista Pártja politikai, szervezeti és nevelő munkájával nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a CSKP XII. kongresszusa határozatai sikeresen váljanak valóra. Már hagyományossá vált, hogy a kommunisták ilyennemű érteklezetét hazánk dolgozói fokozott tevékenységgel fogadják. Már az elmúlt év eredményei is igazolták a nagyméretű aktivitást. Az 1965-ös évi tervet 103,1 százalékra teljesítettük, ami azt jelenti, hogy Szlovákiában a tervezett 9,3 százalékos növekedés helyett 11,6 százalékkal nőtt az ipari termelés. Ehhez jelentősen hozzájárult az SZKP KB-nak az ipari üzemek dolgozóihoz intézett felhívása, hogy terven felül érjenek el egy milliárd korona értékű termelési eredményt. Hazánk dolgozói ezidén több mint 102 százalékra teljesítik az állami tervet. A szocialista munkaversenyből a fiatalok sem maradtak le. Az aktivitás, az egyéni kezdeményezés volt a jellegzetessége a kongresszus előtti versenynek. Akárhogy mérjük fel az e- redményeket, láthatjuk, hogy mindenki igyekezett valamivel hozzájárulni a kongresszus előtti aktivitás fejlesztéséhez.

Az SZKP kongresszusa után két héttel kezdődik Prágában a CSKP XIII. kongresszusa, melynek résztvevői szintén értékelni fogják a megtett utat és kitűzik szocialista társadalmunk további gazdasági, politikai és kulturális felvirágoztatásának céljait is. A kongresszus szellemében kell, hogy szilárduljon népünk egysége, a munkások, a parasztok és az értelmiségiek politikai szövetsége, mely hazánk legszilárdabb alopja lesz. Szigl Ferenc

V & '

v ,-*¥* V'

y-r. y ^

Művészklub Komáromban ?

Komárom városa szinté ősz-» tönzi az embereket, fiatalokat, idősebbeket a művészetek iránti érdeklődésre. Jókai és Lehár m városában a régi utcáknak, á |0 parknak és a szigetnek szinte minden tSlpalatnyi része így vagy úgy már kapcsolatba került a művészettel.

Nagy János, a városunkban letelepedett kitűnő fiatal szobrász a szigetben, a Jókai-fila- gória környékén képzeli el a művészklubot, és másoknak is a helyet illetően hasonló gondolataik vannak. A sziget évszázados fái szinte kínálják az ilyen létesítményhez szükséges csendet és romantikát. Itt amolyan „Fészek“-szerű művészklub létesülhetne, ahol az Írogató, festegető emberek esténként egymást tanítva és egymástól tanulva sok szépet hozhatnának össze.

A sok szóbeszéd végül is szükségessé tette, hogy elbeszélgessünk MESTER PÁLLAL, a komáromi népművelési intézet igazgatójával, a város határain túl is ismert festőművésszel és grafikussal, hogy egyrészt hivatalból, másrészt mint művészember nyilatkozzon a klub létesítéséről.

— Ezer örömmel szólok — mondotta Mester Pál, —, hiszen igen okos és célszerű elgondolásról van szó. Komáromban a k'ultűrhagyomátiyok egyenesen követelik a sokrétű és sokirányú művészi tevékenységet.

® Milyen elképzelései vannak a klubról? — Elgondolásaim vannak bőven, hiszen nem először találkozom ezzel a kérdéssel. A Szakszervezetek Házában már eddig is működött a művészbarátok köre, de ott csak képzőművészek és filmesek dolgoztak és ugyanakkor ez a kör csak globális problémákkal foglalkozott, pedig az építészek, az írók, költők, zeneértők bevonásával olyan klubot szeretnénk létesíteni, ahol a helyi és járási művészek konkrét problémáival foglalkozhatnánk.

• Tudna tanácsolni valamit: milyen legyen az első lépés? —

Először emberekre van szükség. Tudnunk kell milyen az érdeklődés és ntem utolsó sorban azt, hogy ki mit tud?! Éppen ezért ezúton is kérem az érdeklődőket, személyesen vagy írásban ielentkezzenek a népművelési intézetben (a múzeum épületének első emeletén). Először regisztráljuk a tagokat és azután hozzákezdünk a tervezgetéshez.

• Tagsági díj? — Erről még korai szólni, de tényként marad, hogy a klub belső kiadásait legcélszerűbb lenne a tagsággal fedeztetni. már csak azért is, mert nem lenne értelme „elhivatalosítani“ a létesítményt. Gazdagodnánk azzal, ami van. Fő cél. hogy egészséges viták kerté,-'»ben minél többet tanuljunk egymástól.

Komlósi Lajos