Új Ifjúság, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1966-04-12 / 15. szám
r——---------------------------------;--------------------------------------— Interjút szeretnék csinálni Weiner Král Imre festőművésszel, de nem engedi. Nem szereti az interjú műfaját; az ember nem ismer rá a saját szavaira — mondja. És a leírt szónak rettentő súlya van. Természetesen nehéz vitatkozni a szó súlyáról és így beszélgetésünk alapján igyekszem képet rajzolni róla — ez ellen nem tiltakozik. A közel 65 éves őszbe boruló, de meglepően fiatalos, örökké siető mestert arra is nehéz rábírni, hogy modellt üljön. Jelenleg Bratislavában a Művészet Házában állítja ki az utolsó évek termékeit, vagy 250 olajfestményt és akvarellt. Nem jubiláris kiállítás — mondja, — csak egy kis megálló — amint végigjárjuk a jól megvilágított kiállítási termet. Gondolatvilágát örök optimizmus ragyogja be, szavait mindig szenvedélyes hevület járja át. amint müveire pillant és keletkezésük titkaiba beavat. Gyermekkora küzdelmes éveiről, az indulásról, szívesen közvetlenül mond el érdekes, apró részleteket. Akármilyen körülmények között is élt, mindig a festészet vonzotta a legjobban. A kis szlovákiai falu világának színeit vitte magával amikor külföldre, Párizsba ment, ahol hosszú éveket töltött, s ahonnan csak az ötvenes években tért haza. Magával vitte éles és figyelő valóságlátását, östehetségét. Párizsban a festők örökké forrongó városában se vakította el a nagy fény, nem veszett el a különböző művészeti irányzatok tömkelegében. A második világháború tombolása közeWeiner Král - kiállítása fii. pette lesötétít élt világítás mellet vetítette vászonra a jövőbe- vetett vágyait, belső meglátásait. S ha Bretagne vagy Normandia vidékén járt, akkor is a sajátos szépségű szülőföldje után vágyott, és hazai tájakat festett. A művészeti irányzatot, a purizmus, futurizmus, fauveizmus, kubizmus, amelyek éppen francia tartózkodása idején idéztek annyi forradalmat elő a képzőművészet világában, nem rontották meg Weiner Král Imrét. Megtalálta önönmagát, azt a kifejezési módot, amely felszínre vetíti a mester rajongó hitét mindenbe ami szép, amiben van egy mélyebb gondolat, ami közelebb hozza a művészetet az emberhez, az embert az emberhez. A mester eljutott ahhoz a művészeti stílushoz, melyet a legtalálóbban poétizmusnak és mágikus realizmusnak neveznek a szakemberek. Kulturált rajzművészetével, technikai tudásával a színek olyan ragyogó játékát viszi a néző elé, hogy azok elbűvölik a közönséget. Képei annyira egyéniek, jellegzetesek, hogy bárhol aláírás nélkül is felismerik a mester ecsetvonását. Képzelete benépesíti a virágzó réteket, az ősz színeiben pompázó erdőket, az eldugott kit falvakat. Mélységes megértéssel ecseteli a társadalmi konfliktusokból eredő tragédiákat, bármilyen sötét színeket is használ mindig felszínre kerül a mester keresetlen optimizmusa, emberszeret ete és egyéni meglátása. Azokhoz a ritka nagy művész- egyéniségekhez tartozik, akik maradandót alkotnak, M. M. __________________________________________________ jJ J. KADAR FILMRENDEZŐ ISMÉT AMERIKÁBA KÉSZÜL: A legjobb 5 között mi ^^TírítíWlfBWll¥^^1^llll¥iľ ~ ' ■- ŕ:-’ ‘::Zk :■:***.■HMM».. .,:*c**r*?} Dunaszeraatiely élen jár... Dunaszerdahelyen az intézmények és a szervezetek a szükségleteknek megfelelően egyre lobban dolgoznak kulturális vonalon is. A városban működő, nagy népszerűségnek örvendő Csallóközi Színház a napokban tartja meg ez idei első bemutatóját. A csehszlovákiai magyar öntevékeny színjátszók legjobbjai közé tartozó együttes az utóbbi években a többi között nagy sikerre! vitte színre Fazekas Mihály Ludas Matyi, Gárdonyi Géza A bor, Gyárfás Miklós Kora tavasz, Csíky Gergely Nagymama, Ka- tajev Bolondos vasárnap, Afi- genov A kisunokám, Viktor Rozov Felnőnek a gyerekek. Brezovský Veszedelmes életkor és Peter Karvaš Antigoné című művét. A színház igényes müsorpo- litikát folytat. Minden egyes alkalommal részt vesz a színjátszó együttesek országos fesztiváljain és arra törekszik, hogy fejlessze a színpad- és beszédkultúrát. A jövőben is klasszikus és mai szerzők műveit készül bemutatni. Eredményesen dolgozik a Csallóközi Színház mellett működő Híd nevű irodalmi színpad is. Az együttes nemregen Tóth Elemér verseiből Ránk zuhan egv új igézet, legutóbb pedig Gál Sándor verseiből Észrevétlenül címmel mutatott be egész estét betöltő irodalmi összeállítást. A Híd — nagyon helyesen — a csehszlovákiai magyar irodalom ismertetését és népszerűsítését tűzte célul, tartja feladatának. Az utóbbi bemutatóval egy napon nyílt meg Dunaszerdahelyen Nagy János szobrászművész kisplasztikáinak kiállítása. valamint a járásban működő magyar irodalmi színpadok vezetőinek rendezett három napos szakiskolázása. A színházi előadásnak presszó- műsorként bemutatott sajátos formája, a kiállításnak pedig azok a szoborkompozíciói nyerték meg a nézők tetszését, amelyekkel a fiatal csehszlovákiai magyar szobrász a tavalyi árvíz csallóközi hőseinek állít emléket. A Híd műsorával most vendégszerepelni jár és következetesen teljesíti a csehszlovákiai magyar irodalom támogatása érdekében vállalt feladatát. Érdemes megemlíteni, hogy az országban magyar vonalon elsőnek alakult együttes előbbi műsorait Zászlónk vörös, mint a láng és Tavaszi szél vizet áraszt címmel mutatta be. A Híd is, a Csallóközi Színház is szép munkával, sok sikerrel dicsekedhet. Mindkét e- gyüttesnek növeli hírnevét, hogy most fokozzák tevékenységüket és a szép szó erejével segítik újjászervezni és fellendíteni az árvíz sújtotta vidék kulturális életét. Gazdag műsort ígér az újjáalakult, jónevű és a múltban szintén sok sikert aratott Csallóközi Népi Együttes. A 26 táncosból, 45 énekesből és 7 zenészből álló csoport hetente kétszer próbál és áprilisban tart bemutatót. A városi üzemi klub vezetősége a napokban irodalmi kört szervezett, amely tömöríti az irodalom barátait és új színfolttal gazdagítja a város és környék életét. Mindez azonban csak egy része annak a sokrétű munkának. ami a művelődési élei fellendítése érdekékében Dunaszerdahelyen történik. A városban több szakcsoport működik és mindegyik jelentős munkát végez. Magyar vonalon a kulturális életben mostanában Dunaszerdahely jár az élen. A sikerben nagy része van a fiataloknak, akik lelkesen vesznek részt minden megmozdulásban. Sok köszönhető a- zonban a társadalmi és tömegszervezeteknek, valamint a já rási nemzeti bizottság dolgozói megértésének és a kultúrát támogató segítségüknek. Dunaszerdahelyen általában a tenniakarás és a közösen végzett munka szüli az eredményeket. (—la—) Oberhausen ... Monte Carlo... Mar del Plata... a csehszlovák filmgyártás legújabb sikereinek állomásai. És még egy lépcsőfok hiányzik a legeslegújabbhoz: az amerikai Oscar-díj történetében először fordult elő. hogy a szocialista ország filmalkotása az ötös döntőbe jutott! A csehszlovák filmművészet Ilf-Petrov-jának: a Kadár-Klos rendezőpárnak művét a múlt év második felében mutatták be filmszínházainkban, és csaknem egyidőben volt az Üzlet a korzón bemutatója a new- yorki filmfesztiválon is, ahová 'meghívták J. Kádárt és az egyik főszereplőt: Jozef Kró- nert is. Most J. Kádár újabb meghívást kapott az Egyesült Államokba: április 18-án kerül sor az „ötös döntőre“ — ekkor dől majd el. hogy melyik film kapja meg a legjelehtősebb amerikai filmművészeti díjat. A prágai filmklubban találkoztam J. Kadárrai, aki tökéletes magyarsággal mondta el az Oscar-díj körüli tapasztalatait. — Ennek a versenynek, hosz- szú és bonyolult feltételei vannak, ezért nem hasonlítható össze a legismertebb filmfesztiválokkal Cannes-el, vagy Velencével. Ugyanis ahhoz, hogy egy film versenybe kerüljön, szükséges, hogy a rendes filmforgalmi hálózat keretében bemutassák az Egyesült Államok keleti és nyugati részén: New Yorkban vagy Los Angeles-ben, illetve mindkét helyen. A verseny maga „demokratikus“ jellegű — nem egy szűkebb bírálóbizottság dönt, mint a legtöbb fesztiválon, hanem az Amerikai Filmakadémia 2800— 3000 tagja szemléli meg a filMüvésznő, vigyázzon, kivasalja a színeket! Ha végigmegy az ember Bratislavában a korszerű Steiner Gábor úton. a sörgyári vendéglő melletti könyvkereskedésben pillantása megakad a szép gyermekkönyveken. Csodálja a könyvek remek címlapjait, tarka címeit. A járó-kelőnek eszébe sem jut, hogy innen nem is oly messze lakik Viera Briestenská fiatal grafikusnö. Alkotásai figyelemreméltóak. Batik-festö ö, s talán egyedüli Szlovákiában. Tudja-e, mi az a batik? Eláruljuk. Az anyag műfestése, viasz segítségével, amikor az anyagra ráégetik a mintái (kelmefestési eljárás). A batik őshazája a Csendes Óceán vidéke. A bennszülöttek ily módon készítették egzotikus öltözéküket. Csengetünk Viera Briestenská grafikusnö lakásán. A művésznő apja nyit ajtót, s elárulja, hogy Vierka most éppen elemében van Jobbkor nem is jöhettünk volna. A művésznő! éppen nagy munkában találtuk. — Remélem, nem lesik el a tudományom, mivel az az én műhelytitkom, s nem akarnék önökkel ujjat húzni — mondja mosolyogva a művésznő. ha égy film nem tetszik, akár egy fél óra után is otthagyják az előadást. Később rájöttem a siker egyik titkára: a realista hagyományokon felnőtt amerikai nézőknek a múltban csak a fasizmus tragikus, drasztikus oldalát mutatták meg. Az Üzlet a korzón, c. filmben, amellett, hogy az eseményeket teljes tragikus voltukban tárja a néző elé van egy jó adag humor is, ami különösen tetszett a new-< yorki közönségnek. Az eddigi filmek csak a fasizmus következményeit mutatták be, nem keresték az okot. Egy amerikai újságíró összehasonlította filmünket Kramer Nürnbergi pe- ré-vel. Kramer minden igyekezete mellett sem tudta megmagyarázni az embereknek, hogyis történhetett meg mindaz, amit az európai népek a fasizmus igájában átéltek. Ehhez a helyzet pontos ismerete szükséges — és ezt nagyon jó! ismerte L. Grossmann, a film írója és jól ismertem én is. Arról van ugyanis szó, hogy a fasizmus nem akkor keletkezett, amikor az emberek már csizmát, uniformist öltöttek, hanem jóval előtte bennük élt a fertőzés csírája! Még talán maguk sem tudtak róla. Lehet, hogy az amerikai közönség megértett abból valamit, amit maga nem élt át. A kedvező sajtóvisszhangnak is hatása volt, megkönnyítette a vállalkozó helyzetét, aki sokat kockáztatott a film megvásárlásával, hiszen 100.000 dollárt adott érte — ami ottani viszonylatban is jelentős ösz- szeg. Ám nem ez a legfontosabb — mert az Egyesült Államokban nincs siker — közönségsiker nélkül! DELMÄR GÁBOR — Ez valami gyönyörű lesz. Ha nem tévedek, bűbájos fjord, ugye? — Eltalálta, — válaszol a művésznő mosolyogva, s vasalóval vasalja a forrón festett felületet. — De hisz igy felszívódik a friss festés — oktatom a művésznőt. — Az már az én dolgom, az én műhelytitkom. Utóvégre is, ezt így kell csinálni. A batik-ot kivasalta, a fjord színe eltűnt teljes árnyalatában, s a művésznő már is fes- ‘ ti a további színhelyet, más színnel. — Csodáljuk a képzelóerejét, hogy valósághűen csodálatos batik-ot alkot, amelynek tárgykörét az északi államokból veszi, — Sajnos, sohasem voltam az északi államokban, — mondja a művésznő. — Valóban, jó képzelöereje kell, hogy legyen, s amint látom, önnek van is. Nem véletlenül kapta meg a Képzőművészek szövetségétől nemrég az ösztöndíjat, hogy a ba- tik-kal továbbra is foglalkozzon. — Honnan tudja? — mondja a művésznő némi ellenvetéssel, csodálkozva. — Ne csodálkozzon, közvetlenül a Képző- művészeti Szövetségben kaptam a tippet, hogy írjak önről. Most már megtört a jég, a bizalmatlanság- érzés felengedett, és Viera Briestenská elénk tárta a valóságot. — Életemben még nem voltam Izlandban. A fjordokról és halászt anyákról készített képeket csak filmről és az irodalomból ismerem. Nagyon vágyódom Izlatidba. Északért négy Párizst és az egész Olaszországot is elcserélném. Viera Briestenská fiatal művésznő alkotásait még e nyáron kiállítja Stetínben, Lengyelországban. Ott batik művészete iránt jelentős az érdeklődés. A batik-alkotás nálunk még úttöröszámba megy, s ahogy megtudtuk, Viera Briestenská grafikusnőnek Szlovákiában nincs képzőművész -partnere, akivel tudását összemérné. E munka a grafikusnönek nagyon megfelel. A „Dielo“ bratislavai üzletében az utóbbi időben megjelent a szerző egynéhány batik-müve, de pár nap múlva már hült helye volt. E fiatal, törekvő, kiapadhatatlan lelkesedéstől fűtött művésznőnek alkotásához sok sikert kívánunk. Ctibor Va'éina, (Ä) meket, majd szavazőcédulákon megjelöli a legjobbnak talált öt alkotást. Ezután összeszámolják a szavazócédulákat és a legtöbb szavazatot kapott öt film kerül a döntőbe. És hogy folyik majd le a döntő? — Itt már a zsüri-é a szó, akárcsak a rendes fesztiválokon. Az öt filmet újból levetítik a bírálóbizottság előtt, akik döntenek a sorrendről. Ez egyébként ünnepélyes külsőségek között folyik le — meghívják a döntőbe jutott filmek készítőit és számos amerikai televíziós társaság is közvetíti az aktust. Azt mondják két j orvos is jelen van, hogy aki a nagy izgalomban rosszul lesz, rögtön kezelésbe vehessék! Lehet, hogy a döntés már hamarább is megtörtént, minden esetre betartják a formaságot: a résztvevők jelenlétében, a televiziős kamerák pergőtüzében bontják fel a győztes nevét tartalmazó borítékot. Nem tudjuk, mit hoz majd a döntő, hogyan vélekedik a zsűri. Ám már maga a tény, hogy 3000 filmszakember a legjobbak közé sorolta az alkotást, nagy sikert jelent. De mi is lehet e siker oka? Hiszen a film olyan eseményeket mutat be, melyeket az amerikai közönség nem igen ismert és főleg nem tapasztalt a saját bőrén? — Először is számomra érthetetlen volt a közönségsiker, akárcsak a sajtó rendkívül kedvező visszhangja. Amikor a fesztiválon a vetítés után felhangzott a taps, az ováció — először azt hittem, hogy ezt részben az udvariasság sugalmazta. Amerikai barátaim azután megmagyarázták, hogy náluk nincs udvarias közönség —
