Új Ifjúság, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1966-04-12 / 15. szám

(Li. *0 az 1964-Es Felmérés szerint is ezer magyar él Csehországban. Ék nemzetközi gyors Prágából 0,25 perckor az eísö vágányról indul. A levegőben már érződik a tavasz, de az éjszakák még hűvösek. Különben sem kellemes a kormos, füstös, párás aUomásm várakozni, akárcsak' egy fél órát is. Végre beállítják a szerelvényt. Kényelmesen elhe­lyezkedünk, és türelmesen várjak az indulást. Még egy hely üres. Vajon ki a nyolcadik? Magas, teltkarcsú, röeidhajú, fekete kislány lép be. Modem cibelinkábátot, kalapot visel Cigarettára gyújt, újságot vesz elő: Kök Lapja. Vo lám, magyar, gondolom. Egy éles füttyszó, elindultunk. Lassan, döcögöm, majd egyre gyorsabban hagyjuk magunk mögött a kilométereket. Brürtnben inár csak ketten vagyunk a fülkében.- Öljön át a sarokba, kényelmesebb a szundikálás - szól. Én is táradt vagyok. Egész nap dolgoztam. Déltől utazom. Három éjszaka nem aludtam Iudja, rém nyugtalan vagyok. Egy hónapja nem kaptam levelet hasúiról Pedig pénzt is küldtem. Azt mindig megköszönik. Most nem. Ritkán megyek haza, de az ünnep. Tőlünk nem olyan könnyű szabadulni. A tehénnek nem mondhatom, várj. majd egy hét múlva megfejlek. A mezőre is ki-ki kell járni Reggeltől estig. A télen is megbetegedett egy asszony, én helyettesítettem Éjjel kettőkor már indulnom kellett az istállóba. Nehéz volt felkötni, de az éjjeliőr addig nem mozdult ablakomtól, míg villanyt nem gyújtottam. Teát főztem, mert tea nélkül sohasem indulok, és nekivágtam a hároinküométeres útnak. Nagy volt a hő és a szél is fújt, de egyszer sem tévedtem el. Az istál­lóban meleg van. Megetettem, megfejtem, aztán hazamentem. Délután meg vissza, a tehenekhez. Ezt a munkát szeretni kell, csak kevesen látják benne a szépet. Én három évvel ezelőtt mentem Snidovieéra a ütoméficei járásba P atony- bál. Apróhirdetésre. Mezőgazdasági technikumot végeztem, tovább akartam tanulni, dekát kellett a pénz. Apám meghalt, anyám ottmaradt a kicsinyek­kel. Igaz, egy nővérem már férjnél van, de annak is elég a maga baja. Két gyerekkel, gondolhatja. Hol is hagytam abba? Ja, a teheneknél. A gazdasághoz hat tanya tartozik, vagy tíz-tíz házzal. Pokorný elvtárs, a vezető, j& ember. Segít, ahol tud. Szeretnek ám ott engem. Ne vegye dicsekedésnek, — azt mondják: ez az vonaton, avagy Rózsa Edit monológja Edit, ez tud dolgozni. Megbecsülik a munkámat. Ez rém jól esik. Van egy hosszú folyosóm és egy szobám. Az állatni gazdaság új bútort vett bele. Két­ezer koronát tisztán mindig megkeresek, néha többet is. Ezt most kaptam, tessék nézni, ebben a kazettában evőeszköz van. Hatszemélyes, a legmodernebb. Nemrégen kávéskészletet kaptam. Prémiumot is osztanak. — Hogy unatkozom-e? Á dehogy, nem érek én arra rá. Sok a munka, de ha van egy kis szabadidőm, takarítok, olvasok, kézimunkázok, barátnőim is van­nak. El-eljárok a szomszéd tanyára. A kultúrházban több klub működik, van zene és tánc. Levelet írok, hazagondolok. Hát tessék, mondani, van nekem i- dóm unatkozni? Majdnem elfelejtettem, a CSISZ-ben is dolgozom. A járási konferenciára delegáltak, de hát nem mentem, mert nem hagyhatom ott az is­tállót. Persze, maga most azt gondolja, hogy naív és fanatikus vagyok. Nem. Csak éppen szeretem a munkámat. És jól esik, hogy azt megbecsülik. Otthon senki sem rparasztalt, pedig az iskolám is megvolt. Itt szépen keresek, spóro­lok, any áruiknak is küldök minden hónapban. Mi kell még? Az emberek azt hiszik, csctiv városon lehet boldogulni. Pedig dehogy. Az a friss levegő, a zöld rétek, télen a fehér hó, a fehér és nem a szürke latyak. Szeretem a természe­tet. Gyakran figyelem az eget. Lám, már hajnalodik. Pirosabbak a felhők, hűvös szél lesz. Nekem elhiheti. Kipróbált. Lassan Pozsonyban vagyunk. Most kaptam fizetést. Bevásárolok a gyerekeknek, anyámnak, aztán felülök a szer­dahelyi személyre és egy óra múlva már otthon is vagyok. Nagyon izgulok. Mi lehet velük? Már egy hónalja nem írtak. Ja, ezt már mondtam. Három na/p szabadságot kaptam. Sokat fecsegtem, ugye? Ne haragudjon. Olyan jól esett magyarul beszélni! Közben be sem mutatkoztam. Hadd pótoljam. Rózsa Edit vagyok, most leszek huszonkét éves. Nem kér egy cigit ? Látja, hiába ápolom a kezem, szürke, cserepes, körmeim betöredezetettek. De nem szégyellem, hiszen ha semmit sem csinálnék, nem lennének üyenek. A vonat lassít. Elbúcsúzunk, ő szorongva vág néki a még ötvenkil-ométernyi útnak, én pedig hosszan nézek utána: olyan, mintha a kirakatból lépett volna elő — Rózsa Edit, az alig huszonkétéves mezőgazdasági fiatal, az idegenben élő, kedves, fecsegő magyar kislány. Ozorai Katalin AZ UJ GAZDASÁGI IRÁNYÍTÁS Miért volt szükség az új gazdasági irányításra? Evan .^gazdasági Irányítás színvo- KB az nalának emelését az elmúlt év- íog!aIk< tizedek eredményei és ered- mojid.ia enségei indokolják. Az n tás színvonala döntő mér- tíHM befolyásolja a gazdasági ewe^ďényeket és azok«« ke* resztül p dolgozó töml^lr'itéL 1 árszínvonalát. Annak ellenétől hogy áz elmúlt évtizfidekí>en fedménye- ß ter- telke- ínyo- #937­hez arányítva 4.6 <Wä?ôlékkal e- melkedett. Ezt az emelkedést az tette lehetővéy-hoav a ter­melés összes terjedelmi lehe­átszeirvezés kérdéseivel or.otjplk határozat ki- a ^a termelés és az irá- színvonalának fokozá­párt ezen törekvéseit po- értékjjiyiik. Az elmúlt efórtünk bizony két»termelés t mél és színvonal dett a lehetőségi san. Az ipari t c) A termelésre nem gyakorolt nyomást a világpiac, amely a világszínvonal objektív mércé­je. Ebből kifolyólag a terme­lő nem érzi közvetlen hatását esetleges versenyképtelensé­gének. Viszont azt sem érzi kel­lő mértékben, ha eredményei­vel a világszínvonalra küzdötte fel magát. d) A jelenlegi árviszonyok reálisak. Az árak < " * lelnek meg j< küszöbölése és a személyi fe­lelősség fokozása. Meg kell vál­toztatni az irányítók és az irá­nyítottak közötti viszonyokat. Nagyobb (teret kell engedni a Minden- azt je­kihasználtuk »használ >gy a isználtu! :annak hogy az üze! eredményeit menl rfrtttatók alapján méi mennyiségi mutatók el helyezése nyersanýagp; eredményezett, 1957 február"*- 7 A Német Demokratikus Köztársaság mező- gazdasága az utolsó években jó eredményeket ér el. Gyarapodott a nagy termelékenységet elérő mezőgazdasági üzemek száma. így pél­dául először érték el tehenenként az évi 3040 liter tej hozamot s a 3,5 százalék zsírtartalmat. (Ez több mint a Német Szövetségi Köztársa­ság eredménye.) Az alábbi táblázat mutatja, milyen ered­ményeket érnek al az NDK mezőgazdasági dol­gozói az állattenyésztésben (egy hektár me­zőgazdasági földterületre számítva): vágómarha 1962 1963 1964 1965 207 895 457 Látjuk, hogy az NDK mezőgazdasági dolgo­zói ama igyekvését, hogy a lakosságot elegen­dő élelemmel s a feldolgozó ipart nyersa­nyaggal lássák el. sikeres. A kifizetődő mezőgazdasági üzemek felépí­téséhez vezető egyik út a kooperációs kapcso­latok fejlesztése. A szövetkezetek közötti koo­peráció alkalmazásánál az egyenlőség alapelve érvényesül, amikor a kooperáló szövetkezetek megtartják üzemük önállóságát (három — vagy több különféle típusú szövetkezet koope­rál.) Mi a cél a szövetkezetek kooperációs kap­csolatainak fejlesztésénél? Az, hogy a szövet­kezetek konkrét és céltudatos együttműködése segíti a termelés és a munkatermelékenység fejlesztését, célszerű mezőgazdasági beruházá­si építkezéshez és önköltségcsökkentéshez ve­zet. A kooperáció segítségével javul a minő­ség, s csökken a gépjavítás önköltsége. A koo­perációs kapcsolatok segítségével lesz az NDK mezőgazdasága ipari jellegű. A kooperáció alkalmazása nemcsak szervezési ügy, hanem az emberek közötti viszony alapos átformálásai is, mely kapcsolatok hatékony rányí változtatni, lezni ad megöli eddigi irányítási rendszerből át kell venni az értékes része­ket és újabb eredményekkel kell feltölteni. Most nézzük röviden az eddi­gi irányítási rendszer fogyaté­kosságait. a) A termelés technikai szín- st vonalának növelése nem volt az üzemek főcélja. Ennek követ- , .eztében bizonyos árucikkeket novelese gyakorlatilag téssel termeltünk és tér- lehetetlen. szeme a helj rűbb" Dob piaciig lyozó 1 I mire nak az toztatása e) A jé hat az nálására. .kezdeményezésnek és Ehetőségek legcélsze- sználásának. [jelentősége bbra is font' tölteni, alkal áltozott kö y e- csak Felvetődik a kérdés, hí zen hiányosságokat miér most ismerjük? Ez össj azzal, hogy termelés külterjes vábh A lehetőségek, lapján áliithatj tosabb>fela meghatáf jen az üzer nológiáját bel^k- meg. Ugyszí felmérése ük nem fogj an termel elés tech^I melőüzeme határozza a termelő lyaň fajta árut termelhet, ami- taaaimR „ _ lyent a piacon a legjobban tud tudomány gyakorlati* értékesíteni. A piaci árak bízó- zasa a termelésben és: A szocialista pia tőleg fog hatni terv és a szoc zötti új ariszon; irányít^ tásra ségess€-_ jMiiac^c A ke lenti, kőnkre tokát tandók^ erei1 át, 3ek b. közvetett hogy meghat zdaság effektiv! talános terveket1' Az új irányítási ntos alkotóeleme a s technika maximáj ázásának a termel! jj élénkü­lésre. A kö- etlen ínyí­zük­éfiye­nép­sét és ki. dszer omány alkal- n. A alma- tudo­ssag ység’ étele' termeié­inek alap­személytelenség ki­sá- n.y°s határok; között- mányos alapokon tötgtéftö irá­zasa aga a termelőt, «nffföR i&ÉPÍéWhel- je ki azt, amire szükség van. nyitás a termelés foŔť záloga. ísának S. M. Összesen (kg) 150 168 189 tej (kg) 724 772 798 tojás (drb) 332 346 416 fejlesztésénél nagyon fontos, hogy a vezető dolgozó értsen a szövetkezeti tagság nyelvén, s legyen érzéke az új iránt. Ahhoz, hogy ez a tevékenység nagyobb ered­ményt mutasson fel, szükséges a jobb szolgál­tatás. Mindenekelőtt a talaj termőképességét kell feljavítani, bevezetni az öntözést, az ala­pos vízmentesítést. A német parasztok kongresszusán sok szó esett a fiatalokról is, aktív bekapcsolódásukról a szövetkezeti munkába. Róluk, de nem nél­külük volt szó. A kongresszuson ugyanis 585 huszonöt éves korig lévő parasztfiatal is részt vett Közülük többen szóvátették, hogy a falu szocializálása helyes ügy. s hogy e cél valora- váitására a fiatalságot meg kel! nyerni. _ Falvainkon — mondották, — sok fiatal van akik pályaválasztás előtt állnak, s eppen most mutathatják meg a szövetke^etek vezeto , hogy a fiatalokat bekapcsolhatják a szo\etke zeti munkába. A fiatalok beszéltek munkájukról, s azt mondták, hogy ott megy ď61. ® . smouaťástTÍ konkrét feladatot s vele együtt támogatást kapnak. Az ifjúság kezdeményezése e napokban élénk fejlődést mutat. Ugyanis készülnek a Német Szocialista Egységpárt megalakításának husza­dik évfordulójára. Egyének és kollektívák fel­ajánlásokat tesznek a tervezett feladatok túl­teljesítésére. z Az Ascöfa üzem Kari Marx Stadtból az egész világba szállítja a könyvelésnél bevált gépe­ket. A lipcsei vásáron több mint 13 millió márka értékű rendelést vetlek fel. Günther VVetzig a kész gépeket ellenőrzi. A IX. kongresszus szintén foglalkozott az NDK és az NSZK parasztsága közti különbség­gel. Beszélt erről Walter Ulbricht is, aki azt mondotta, hogy az NDK segítőkezet nyújtott a parasztságnak, amikor önszántukból alakí­tották a szövetkezeteket. Az NDK parasztjai tanulni kezdték a közös gazdálkodást, akár­csak a technikai és a tudományos ismerete­ket, felhasználva azt a mezőgazdasági terme­lés növelésében. E parasztok közül többen rendkívüli képes­séget mutattak fel, a szocialista mezőgazdasá­gi nagytermelés úttörői lettek s egyesek az NDK államtanácsának is tagjai. Ilyesmi az NSZK- ban kizárt dolog. Ott ugyanis a parasztok nem vehetnek részt az állam igazgatásában, ők csupán az állami gépezet csavarjai. E tényt több felszólaló bi­zonyította, amikor az NDK és az NSZK pa­rasztjainak életét összehasonlították. A hallei és a lipcsei kerületben a mezőgaz­dasági üzemek jő eredményeket érnek ei. A többtermelésben nemcsak a szövetkezet, de a tagság is érdekelt fél. Az NDK szövetkezeti parasztsága mind az iskolákban, mind pedig a termelésben gyarapítja szakképzettségét. Kü­lönféle tanfolyamok működnek, s szervezési vonalon a televízió is segít. Az a jelszó, hogy a legkiválóbbak tapasztalatának felhasználásá­val többet, jobbat és olcsóbban r -inelni, meg­felel az NDK parasztsága érdekének (A)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents