Új Ifjúság, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1966-04-12 / 15. szám

Furcsaságok LONDON A Westminster apátság 900 éves fennállásának ju­bileuma alkalmából 50 fe- gyenc részt vehetett az is­tentiszteleten, mégpedig azoknak a bíráknak a jelen­létében, akik ítélkeztek fe­lettük. Jelen voltak azok a rendőrök is akik elfogták őket A fegyenceket „szaba­don elővezették“, megszö­késtől nem kellett tartani, mert az „egyházközség“ csupa rendőrből állt. Ren­dőrzenekar játszott és ren- dőrkőrus énekelte a zsoltá­rokat az igazságról és a ke­gyelemről. „ GLENNDALE Pat Paulsen kaliforniai festőművész találta fel a „fejfestést“. A festő vász­nát a padlón feszíti ki és a színeket a fejével osztja szét a vásznon. Ecset he­lyett a szakállát használja. De csak a „finomabb rész­letek“ kidolgozásánál. CAMBERRA Ausztráliában annyira el­szaporodtak a kakaduk, hogy veszélyeztették az asztrohó- musok kutatómunkáját. A madarak ugyanis az anten­na-hálózatokat hintának használták annyira ellepték őket, hogy az antennák hasznavehetetlenné váltak. A szabadban elhelyezett izo" Iátorokat pedig a kakaduk egyszerűen elfogyasztották. A szemorvosok kutyáknál Is alkalmazzák a kontakt- lencséket. A „kutyapácien­seknek“ úgy látszik nagyon tetszik, mert a rendes szem­üveget könnyen elveszítik, míg a kontakt-lencsét nem Új lehetőségek - új eredmények Kommunista, pártunk Központi Bizottsága 1964 novemberében hozott határozatának e- gyik pontja az iskolai oktatás színvonalának emelését, illetve az ifjúságról való fokozottabb gondoskodást szögezi le. E feladat megvalósí­tása mindannyiunk számára fontos, mert egy­re több szakemberre, mérnökre, orvosra van szükségünk az élet minden szakaszán, mert csak nagy műveltségű, sokoldalúan képzett szakemberektől várható a népgazdaság színvo­nalának további emelkedése, illetve tudomá­nyos és műszaki életünk továbbfejlesztése. E feladat sikeres megoldása, illetve a szak­káderek nevelése az iskolái oktatás színvona­lától függ. Tanítóinkon, pedagógusainkon — és természetesen a tanulókon múlik, hogy az oktatásban lépést tartsunk a jelen követelmé­nyeivel. Pedagógusaink ezzel tisztában vannak, és igyekeznek nevelőmunkájukat érdekesebbé, színvonalasabbá — és természetesen gyümöl­csözőbbé tenni. A rimaszombati járás iskoláiban is nagy gón- dot fordítanak a tanulók oktatására. Két is­kolában — a rimaszombati I. számú 9-éves a- lapiskolában és a meleghegyi 9-éves alapis­kolában már bevezették a differenciál ok­tatást. Az említett két iskolában a legjobb szakpedagógusok tanítják a kilencedik évfo­lyamban a két kiválasztott tantárgyat — a matematikát és a szlovák nyelvet — lényege­sen magasabb színvonalon a régi oktatási for­mánál. Az oktatásnak ez az új módszere ter­mészetesen fokozottabb igényeket támaszt a pedagógussal szemben, — alaposabb felké­szültséget, szakképzettséget követel — ám a tanulók a két legjobb említett tantárgyat gyorsabban, könnyebben és jobban elsajátít­ják, mint a régi oktatási módszerrel. A járás iskoláiban nagy súlyt fektetnek a pedagógusok az idegen nyelvek tanítására is. S hogy érdeklődenek-e a tanulók az ide­gen nyelv tanulása iránt? A legékesebben bi­zonyítja ezt az. hogy csak németül 656 diák tanul a járásban. Kétségtelen, hogy az utóbbi időben nagyon fellendült az oktatás színvonala a rimaszom­bati járásban, ^m, hogy a fejlődés töretlen és az eredmények még szebbek legyenek, a jö­vőben az 1-5. évfolyamot oktató pedagógusok szakképzettségét és az iskolaépítés ütemé­nek gyorsulását kell növelni. A rimaszombati járásban jelenleg 105 egy tantermü és csak­nem 200 hiányos tantermü iskola van, ame­lyekben az oktatás váltakozva délelőtt és dél­után történik, és ez nehezíti a pedagógusok oktató munkáját, gátolja a diákokat a tanu­lásban. Az új iskolák építése terén a távlati tervek biztatók a rimaszombati járásban. Oj iskolák építését tervezik Tornaiján, Almágyon, Fügé­ben — sőt Bátkán már épül is az új 9-éves magyar tannyelvű iskola, amelyben szeptem­berben meg is kezdik az oktatást. Modern is­kolák lesznek ezek, felszerelve különféle szemléltető eszközökkel és pedagógus-laká­sokkal. A tervek megvalósítása minden bi- ^ zonnyal tovább emeli az oktatás színvonalát és egyúttal pártunk határozatának megvalósí­tását is jelenti majd a rimaszombati járás is­koláiban. — nád — Napjaink nagy eseménye Az SZKP XXIII. kongresszusa április 8-án a határozatok el­fogadásával véget ért. A kong­resszus résztvevőit a legjob­ban a következő problémák foglalkoztatták. Az amerikaiak vietnami agressziója és az, hogy hogyan lehetne áthidalni azokat az ellentéteket, amelyek ma a kommunista mozgalmat gyengítik és a támadókat bá­torításra késztetik. A kongresszus anyagából most csak néhány pontot ragadunk ki. Három érdekes statisztikai adattal világította meg a kong­resszus az ifjúsági munka fon­tosságát. Jelenleg a Szovjet­unió lakosságának fele 26 éves­nél fiatalabb. A Komszomol ez idő szerint 23 millió fiatalt tö­mörít soraiban. Megfontolást érdemelő körülménynek tartja az SZKP Központi Bizottsága, hogy a mai serdülő nemzedék nem ment át a forradalmi harcnak olyan kemény iskolá­ján, mint az idősebbek. Ezért a mai fiatalok olykor hajlamo­sak a könnyebb életre, fogéko­nyabban — ahogy Brezsnyev mondotta — az „ideológiai in­fekció“ iránt. Az ifjúsággal kapcsolatos egyébként az egyik indítvány, amelyet az SZKP első titkára a párt szervezeti szabályzatá­nak módosítására előterjesz­tett. Tolmácsolta azt a javas­latot, hogy a fiatalokat 23 éves életkorig kizárólag a Komszo- molon keresztül vegyék fel a pártba. Indítványozta továbbá, hogy az SZKP Központi Bi­zottságának elnökségét, amely a KB-ülések közötti időszak­ban irányítja a testület mun­káját. nevezzék Ismét — akár­csak Lenin idején — Politikai Bizottságnak, mivel ez az el­nevezés jobban visszatükrözi tevékenységét. A szovjet gazdasági élet egészséges fejlődésének tanú­jele, hogy az SZKP a mostani ötéves tervben napirendre tűz­hette a munkások és alkalma­zottak átállítását az ötnapos munkahétre két munkaszüneti nappal. Ezt az intézkedést fog­ja kísérni a bérek emelése, és a kiskereskerelmi árak leszál­lítása, a minimális keresetek színvonalának, valamint a nyugdíjak összegének emelése. A Szovjetunió több száz ku­tatási ágban világraszóló ered­ményeket mutathat fel a világ összes tudományos dolgozóinak egynegyede a Szovjetunióban él. Az érvényben lévő szervezeti szabályzat előírta, hogy a pártszervekbe választott sze­mélyek mennyi ideig tölthe­tik be tisztségüket és mikor kell helyükbe új személyeket választani. Ez az intézkedés oda vezetett, hogy jól bevált pártmunkásokat is ki kellett rekeszteni a munkából, mivel tisztviseiésük ideje lejárt. Most javasolták annak rögzítését a szervezeti szabályzatban, hogy kívánatos a pártszervek össze­tételének rendszeres felfrissí­tése, ez azonban ne történjék gépiesen, s párttagok bizalmát és megbecsülését élvező párt­munkás korlátozás nélkül meg­választható legyen. Az SZKP XXIII. pártkongresszusának szünetében a küldöttek egyik csoportja: balról jobbra. M. L. Mily helikopter-konstruktőr, E. Sz. Szavicky marsall. Ä. Sz. Jakovlev repülő-kon­struktőr. A. A. Grecsko a Szovjetunió marsaflja. P. V. Gyemettyev repülőipari miniszter ..................................................................................................................................................................................imniiuni.....uiiiiiiiiiihiimiihhiiiiiiu.......immmnimi............ Levél - Svédországból Ha Svédországra gondolunk, három dolog jut eszünkbe: a NObel-díjat ott osztják ki, kitűnő filmeket gyártanak — és sokat írnak mostanában a svéd fiatalokról is. Az első be- .nýomásunk Stockholmban: egy gazdag város — és az em­berek nagyon öntudatosak. Minden nagyon rendezett, ki­egyensúlyozott — zavartalan — A forgalom óriási — de ügyesen irányítják. Előfordulhat azonban, hogy pont a város közepén téve­dünk el. Egymás mellett sorakoznak az áruházak, egyik olyan, mint a másik. Mindenütt ugyanazokat — a világ min­den tájáról ideszállított árucikkeket kínálják. A nagy áru­házak árnyékában húzódik meg egy régimódi zöldség és vi­rágpiac és a régi Koncertház, melynek lépcsőin tömegesen Svédországban igen elterjedt sport a „sárkányrepülés". Vízi- sielők egy motorcsónakhoz vannak hozzáerősítve, miközben a 75 kg súlyú speciális nylon-anyaggal bevont sárkányon repülnek és így 50—60 km-es távolságot is megtesznek. fiatalemberek ülnek, — azok — akikről már annyit olvas­tunk. Az ember azt hinné, hogy az idegenforgalom céljait szol­gálják — és a turisták kedvéért ültették őket oda. De ezek a fiatalok, fiúk és lányok, nem nagyon törődnek a turistákkal. A legnagyobb nyugalommal a lehető legfesztelenebbül visel­kednek. Meglepően ápolatlan a külsejük — elhanyagoltak. — Pont itt lődörögnek a Koncertház környékén, — ahol a leghíresebb tudósok jönnek össze, hogy átvegyék a Nobel- díjat. Vajon miért gyülekeznek ezek a huligánok pont itt? Miért mutogatják magukat? Es miért ilyenek ezek a fiatalok? Erről is sokat írtak már, de senki se találta meg még a he­lyes választ. Gyakran előfordul, hogy ezek a hosszúhajú fiúk és lányok közelharcot vívnak a rendőrséggel. A mai divat olyan, hogy nagyon nehéz a fiúkat a lányok­tól megkülönböztetni. Az utcán előttem két hosszúhajú alak megy, szűk testhezálló nadrágban. Nem tudnám melyik a lány, ha a hátán nem hordana egy táblát a következő feli­rattal: Lány vagyok. A svéd lányok, akikről már olyan sokat hallottunk, valóban felkeltik a figyelmet. Előfordul, hogy egy autóvezető lány lelassítja kocsiját és magával ránt egy férfit a kocsijába. A lányok magasak,-, karcsúak, de nem so­ványak — napbarnítottak. A nap itt hosszabb ideig süt, de nem olyan melegen, mint nálunk. Jobban megbecsülik, mint nálunk. A tengerparton mindenütt egymás mellett sorakoz­nak a nyaralók és weekendházak. Hatalmas reklámok, Bulgá­riába, Jugoszláviába és melegebb országokba csábítják a for­ró nap után vágyakozó svédeket. Természetesen nem feledkezhetünk meg a királyi palotá­ról és múzeumról sem. Itt láthatjuk Andron de Vries eredeti szobrait. Ezek a műkincsek a 30 éves háború folyamán ván­doroltak Stockholmba. A nemzeti múzeumban is sok értékes „hadizsákmányt“ találunk. A svédek azonban még idejében rájöttek, hogy más módon kell meggazdagodni. A hatalmas Stadthuset, — a városháza — csodálatosan szép épület, szemléltető módon mutatja be az ország gaz­dagságát. Ebben a században épült, és a világ minden épít­kezési stílusát felfedezzük rajta. A gőt stílus-elemeket ugyanúgy megtaláljuk, mint a barokkot és az idegenvezetők büszkék arra, hogy az építkezési anyag csakis belföldről származik. A főbejárat kapuja svéd golyóscsapágyon nyug­szik. A nagy tanácsterem mennyezete arannyal van berakva. A látogatónak tudomására hozzák, hogy a svéd városatyák megengedhetik maguknak ezt a luxust. Egy norvég tanárnő mesélte: A húgóm évek óta Svédor­szágban van férjnél. Amikor a háború után meg akartam neki magyarázni, hogy milyen is az a háború, — nem értett meg. Többször is megkíséreltem — de hiába — el se tudja kép­zelni. Nem ismerik a háborút — és ez a jólét titka. Krónika április 2. VI. Gustáv Adolf svéd ki­rály köztársasági államfor­mát javasolt Svédország számára április 3. Az SZKP XXIII. kongresz- szusának ötödik napja a külpolitika jegyében telt el. Gromiko külügyminiszter felvázolta a szovjet diplo­mácia legégetőbb teendőit. Beszédének legfontosabb megállapítása az, hogy a Szovjetunió nem enged hoz­zányúlni a jelenlegi európai határokhoz, április 4. A Luna—10 szovjet önmű­ködő űrállomás Hold-körüli pályára tért s ezzel a Hold első mesterséges bolygója lett. A szovjet tudomány és technika legújabb nagysze­rű teljesítménye világszer­te csodálatot keltett. április 5. Ugyancsak nagy feltűnést keltett Malinovszkij marsall a Szovjetunió honvédelmi miniszterének bejelentése is, hogy néhány nappal ezelőtt szovjet atom-tengeralattjá­rók egy csoportja földkörüli utazást hajtott Végre. április 6. Súlyos válság robbant ki a rhodésiai olajembargó megsértése miatt. április 7. Saigonban és Da Nang dél-vietnami városban he­ves kormányellenes tünteté­sek zajlottak le és a jel­szavak éle az amerikaiak ellen irányult. április 8. Befejeződött az SZKP XXIII. kongresszusa.

Next

/
Thumbnails
Contents