Új Ifjúság, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1966-04-05 / 14. szám
Strip-tease a közvádló előtt Nem szeretem a vasárnapot — mert igen sok boldogságot és rendkívüliséget igényel... de számomra üresebb, mint bármely más nap... J. Greco Téli Vilmos és a törpe iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiimimiiiiiniiiiiiiiiiiiiimiiiiiii- — 2. OLDAĽJ Az cm bei ára 3. OLDAd Szabó Gyula kiállítása 4. OLDAL HOXTHY VÉGNAPJAI lolftaMhin- - 7. OLDAd A. Štubňa felvétele KÉMÉNYEK Adjunktusi beosztást a kezdők számára, • A CSISZ tekintélyének fokozása# A gazdasági vezetők és a fiatalok viszonya • Az újítók megbecsülése • Ü- zemlátogatás a szocialista országokban • Fiatalok lakásszövetkezetei a láthatáron • / Megoldásra váró javaslatok Néhány nappal ezelőtt fejeződtek be a munkásfiatalok járási értekezletei, valamint egyes szakmákban dolgozó fiatalok országos konferenciái, így a bányászatban, építészetben, vegyiparban, gépiparban textiliparban dolgozó fiatalok találkoztak. Az értekezletek célja az ü- zemekben, építészetben, a népgazdaság különböző szakaszain dolgozó fiatalok problémáinak megtárgyalása volt. Az értekezletek behatóan foglalkoztak a fiatalok életének alkotó kezdeményezésének fokozásával, különösen a CSKP készülő XIII. kongresszusával kapcsolatban, valamint a népgazdaságban kialakult új helyzetre való tekintettel. A járási konferenciák egy egész sor igen érdekes kérdést vetettek fel, amelyek ezidőtájt a dolgozó ifjúság és a műszaki értelmiség között mutatkoznak. Az utóbbi időben ugyanis e- lég sok szó esik arról, hogy talán nincs-e az ifjúsági szövetség túlterhelve közgazda- sági kérdésekkel. A vita arról tanúskodik, hogy a népgazdasági kérdések igenis érdeklik a fiatalokat, mert nem lehet számukra közömbös, hogy vállalatuk, üzemrészlegük milyen eredményekkel dolgozik. Ez annál is inkább érthető, hiszen egyetlen mérnök, technikus vagy munkás számára sem lehet közömbös üzeme eredményei, hiszen az eredményektől függ egyéni keresete is. Már „A párt szól a fiatalokhoz“ akció keretén belül nyilvánvalóvá vált, hogy az iskolák fiatal végzettjéinek elhelyezése és a munkába való bekapcsolása nem olyan egyszerű kérdés, Az iskolák nem adhatnak az elméleti felkészülés mellett kellő gyakorlati tudást, ezért az említett konferenciákon javaslatok születtek, amelyek szerint célszerű lenne, ha az ipariskolák és műszaki főiskolák végzett diákjai első beosztásukban mint úgynevezett adjunktusok dolgoznának. A gyakorlati alapismeretek elsajátísára után osztanák be őket a tervezett funkciókba. További érdekes kérdés az ifjúsági szövetség tekintélyének fokozása. Természetes a CSISZ tekintélye elsősorban is tagjai munkaeredményeitől függ. Nem lebecsülendő azonban az sem, hogy viszonyulnak a szakszervezet funkcionáriusai a gazdasági vezetők a CSISZ szervezeteihez és általában a fiatalokhoz. Az utóbbi időben néhány pozitív eredményt jegyezhettünk fel a CSISZ és a szakszervezet e- gyüttműködésével kapcsolatban. Ez különösképp a humen- nei Chemko, és a Považské Strojárne üzemekben valamint egy egész sor más gyárban is jó eredményeket hozott. Az ifjúság sokoldalú tevékenységének fokozására már eddig is jó hatást gyakorol az a verseny, amely egyes szervezetek üzemrészlegének, műhelyek között alakult ki. Ez a verseny nagyban járul hozzá a gazdaságosság fokozásához is. A fiatal műszaki dolgozók tudásának gyarapításához nagyban hozzájárulhatnak a- zok az üzemlátogatások, amelyeket a baráti országok gyáraiban kívánnak megszervezni. Itt a bratislavai Kábel-gyár fiatal mérnökei és technikusai a kezdeményezők, akik több hasonló szocialista-országbeli kábelgyárba küldik majd ki tagjaikat. A járási és országos értekezletek a fiatalok munkán kívüli életével kapcsolatban is sok problémát vetettek fel. így például szóba került a fiatalok lakásproblémáinak megoldása is. Mészáros elvtárs, a bratislavai építészeti vállalat CSISZ szervezetének képviselője javasolta ifjúsági lakásszövetkezetek megszervezését, a- melvek önsegélyző alapon társadalmi munkában is építhetnének lakásokat. Ennek a kérdésnek a megoldása természetesen nagyban hozzájárulna az üzemek munkaerő-problémáinak megoldásához. A járási konferenciákon munkásifjúsági tanácsokat alakítottak. amelyek a CSISZ járási vezetőségét segítik majd munkájában. Ugyancsak megválasztották a CSISZ üzemi szervezetéinek küldötteit a most készülő első munkásifjúsági konferenciára. A fiatalok sokat várnak éttől a konferenciától, amely leszögezi majd az üzemek fiataljainak óhajait, terveit és amely összhangba hozza majd az egyéni és társadalmi célokat. Az épp most folyó CSISZ évzáró gyűlések még számos kérdést vethetnek fel, amelyekre szintén a konferencia adja majd meg a választ. Igor Kepaza Tovább a lenini úton Tanácskozik az SZKP XXIII. kongresszusa. Több mint 12 millió szovjet kommunista képviseletében mintegy ötezer küldött van megbízva azzal a feladattal, hogy kritikailag értékelje a legutóbbi kongresz- szus óta eltelt több mint négy esztendő építő munkájának tapasztalatait és feltárja azokat a folyamatokat, amelyek a világpolitika menetét megszabják. A hazai küldötteken kívül csaknem száz kommunista párt és demokratikus szervezet delegációinak részvétele biztosítja, hogy az SZKP XXIII. kongresszusa egyúttal nagyszabású nemzetközi tanácskozás is, amire szintén é- gető szükség van, mert a nemzetközi munkásmozgalom helyzete tüzetes elemzést igényel. Az érdeklődés éppen ezért rendkívül nagy a kongresszus iránt, amit egyebek között az is megmutat, hogy körülbelül 200 külföldi újságíró tudósít a kongresszusról. A kongresszus főreferátuma, amelyet Brezsnyev elvtárs a- dott elő és amelyet nálunk a napilapok teljes egészében közöltek, egyértelműen leszögezte, hogy a szovjet diplomácia elsőrendű feladata a mai bonyolult körülmények között megakadályozni a világháborút és békés külső feltételeket biztosítani a Szovjetunióban folyó kommunista építés számára. A Szovjetunió eltökélt arra, hogy mindennemű támogatást megadjon a szabadságukért küzdő népeknek, így jelenleg elsősorban a Vietnami Demokratikus Köztársaságnak. Brezsnyev elvtárs figyelmeztetett arra is, milyen fontos a békés egymás mellett élés fogalmának helyes értelmezése. A koegzisztencia különböző berendezésű államok egymáshoz való viszonya szabja meg, de nem vonatkozik az elnyomók és elnyomottak, a kizsákmányolok és kizsákmányoltak kölcsönös kapcsolatára. A szabatosan értelmezett koegzisztencia szempontjából vizsgálta a Szovjetunió és az égyes tőkés országok viszonyát. E fejtegetésből két mozzanat emelkedik ki: 1. a bonni agresszív irányzat e- rélyes elítélése, 2. az a megállapítás, hogy az Egyesült Államokkal való normális viszony nélkülözhetetlen feltétele a vietnami háború beszüntetése. Brezsnyev elvtárs igen érdekesen vázolta a Szovjetunió belső helyzetét is, elmondta, hogy a szép eredmények mellett voltak hiányosságok is, a- melyek szubjektív és objektív tényezőkből tevődtek ösz- szé. A kongresszus eredményeihez annak befejezése után még visszatérünk. Az őszinteségnek teste van — erényekből gyúrt nemes anyag. Kedvesemmé tenni kívánom, mert megritkult bennem a hanyag szavaknak szédítő varázsa. Sokáig serkentő mocsokból kiálló periszkóp volt szemem, most egész lényem kiemelem! Motorom delejes kedvesem, tudom teste van, ölelhető, (mint ahogy nem anyagtalan a szomjas földet itató felhő) csak csodásán szűri a vágyat. Rangjára emeli az embert a tisztaság szülte alázat. Tamás Menyhért ÄRKÄDOK A. Štubňa felvétele Feledésbe merült hagyomány? Nemrégiben Bogdánfi Sándor jugoszláviai magyar újságíró járt nálunk és ó vetette fel a csaknem feledésbe merült hagyományt, hogy az első magyar nyelven megjelenő újság 1780 január elsején jelent meg Pozsonyban Magyar Hírmondó címen. Előtte csak német, vagy latin nyelvű újságokat adtak ki az akkori Magyarországon. Az első magyar nyelvű újság kiadásának története érdekes és izgalmas, nemcsak a mai újságírók, hanem az olvasó számára is. A lap kiadását hosz- szabb utánjárás után maga Mária Terézia engedélyezte. Formájában semmiképpen sem a mai lapokhoz, inkább kis alakú könyvhöz hasonlított a Magyar Hírmondó. Tartalmában a- zonban már előhírnöke a későbbi valódi újságnak. Tájékoztatni akarta a magyar olvasót a hazai és világeseményekről, nevelni a társadalmat, a felvilágosodás szellemében a nemzeti kultúra és ennek hordozója az anyanyelv tiszteletére. Ez a kis újság az akkori posta.iárathoz igazodva hetenként kétszer jelent meg, ösz- szesen 318 előfizetője volt. A Magyar Hírmondó szerkesztője Rát Mátyás volt, aki bátran kiállt a bécsi elnyomó politika egyszersmind a hazai feudális urak ellen. Cikkeiben sürgette a földreformot és határozottan síkra szállt minden nemzetiség érdekében — mondván, hogy nemcsak magyar kultúra létezik, a többi nemzetiségnek is szüksége van rá, hogy anyanyelvén terjesz- sze a műveltséget, a tudományt, fejlessze irodalmát. Rát Mátyás barátja volt Hajnóczy- nak, a magyar jakobinus mozgalom egyik vezetőjének és szoros kapcsolatot tartott fenn Bacsányival és Kazinczyval is. A Magyar Hírmondó nyolc é- ven át jelent meg, azután megszűnt, hogy helyét a bécsi Magyar Kurír vegye át.
