Új Ifjúság, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1966-03-15 / 11. szám
Bprapi m A fiatalok a múltban is mindig a haladó mozgalmakhoz csatlakoztak, és így természetes, hogy az ifjúsági munkásmozgalomban fokozottabb mértékben vették ki részüket. Most, a Csehszlovák Komszomol megalapításának 45. évfordulója alkalmából felmérjük az eddig megtett utat, és tudatosítjuk, hogy az ifjúsági mozgalom ma már milyen hagyományokra tekint vissza. A proletár ifjúság a kapitalizmus idején, helyzeténél fogva, rákényszerült arra, hogy szervezkedjen, harcoljon lét- fenntartásáért és érdekeiért. Az Ifjúsági Internacionálé, az ifjúsági szervezetek megalapításának feltételeire vonatkozólag 1919-ben a következő nyilatkozatot tette: „A fiatalok helyzete a termelésben és a társadalomban .szükségesté teszi, hogy a fiatalok harcoljanak érdekeik védelméért, különösen a munkavédelemért és az iskolák újjá szervezéséért. A fiatalok lélektani adottságai, az érzések túltengése, a képzelet szárnyalása, az új és forradalmi eszmék megértése, a fiatalok áldozat- és tettrekészsége, a szocialista, valamint a forradalmi nevelés, a szervezeti munka, a politikai tevékenységben való aktív részvétel, a fiatal munkások ismereteinek kibővítési lehetőségei tették szükségessé, hogy...“ Az ifjúsági mozgalom megalapításának feltételeiből — melyek Lenin gondolatait hozzák közelebb hozzánk — látjuk, hogy ezek a gondolatok ma is időszerűek, és sokat tanulhatunk belőlük. Az ifjúsági mozgalom természetesen kezdettől fogva sok nehézségen ment keresztül. A fejlődés útját a burzsoázia politikai elnyomása és az a körülmény jelölte ki, hogy a szociáldemokrácia bizalmatlanul fogadta a mozgalom felien- düiését. Amint tudjuk, századunk huszas éveiben a munkás- mozgalom élén a szociáldemokrata párt állt. A párt vezérei egyre inkább eltávolodtak a marxizmustól és az opportunizmus berkeiben kötöttek ki. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom bebizonyította, a szociáldemokrácia képtelen arra, hogy a proletariátust döntő harcokba vezesse. Miután a szociáldemokrácia a marxista baloldalra és az opportunista jobboldalra oszlott fel, az ellentétek még jobban kiéleződtek. Az új forradalmi párt megalapítása ezért egyre inkább égetővé vált. A haladó fiatalok sokban hozzájárultak ehhez, miután erejüket az egységes szervezetbe tömörítették. Az orosz forradalmi ifjúság nemcsak a mi ifjúságunkra gyakorolt mély benyomást, amikor megalapította a Komszo- molt, hanem kezdeményezöleg hozzájárult ahhoz, hogy megszülessen a Kommunista Ifjúsági Internacionálé. |UB ilyen események gyorsították és előzték meg a ■ ^Csehszlovák Komszomol megalapítását? A haladó ifjúsági mozgalom helyzete mindig szorosan a munkásmozgalom általános helyzetével függött összze. Az önsegélyező egyesületek tevékenysége nyomta rá a bélyegét a munkás- mozgalom kezdetére. Kassán például már 1861-ben egyesületet szerveztek a t'első-magyarországi kereskedelmi alkalmazottak számára. 1869-ben pedig megalakult a kassai fiatal iparosok önképzőköre. A kifejezetten politikai jellegű szervezetek csak később kezdtek működni. A szociáldemokrácia szervezkedése új társadalmi érvényesülést hozott a fiatalok számára. Már a századforduló éveiben is találkozunk a szociáldemokrácia szervezeteiben (főleg Csehországban) ifjúsági szekciókkal is. A fiatalok e- mellett még a Munkás Tornaegyesületekbe is tömörültek. ílem felejtünk- EMLÉKEZÜNK Az 1905-ös zivataros év, melyet az oroszországi burzsoá forradalom idézett elő, mély visszhangra talált nálunk is. Az események befolyása alatt Magyarország Szociáldemokrata Pártjának vezetősége kénytelen volt hozzájárulni ahhoz, hogy 1905-ben megalakuljon a Munkásifjúság Szövetsége, amelybe az akkori Magyarország területén élő magyar, szlovák és német nemzetiségű fiatalok tömörültek. A fiatalokra mély hatást gyakorolt az első világháború. Az imperialista háború elleni gyűlöletük abban nyilvánult meg, hogy nem vonultak be, megszöktek a katonaságtól, a frontról, és ezért gyakran letartóztatták őket. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatására a fiatalok aktívan részt vettek a Magyar Tanácsköztársaság (1919, márciusában) és a Szlovák Tanácsköztársaság (1919, júniusában) megalakításában. Sok fiatal szlovák harcolt a magyar vörös hadsereg oldalán. A magyarországi forradalom lebukása után sokan visszatértek Szlovákia területére, és aktívan részt vettek továbbra is a forradalmi mozgalomban. K assán és Bratislavában már 1919-ben szocialista ifjúsági csoportok keletkeztek. Ez a mozgalom 1920-ban szélesedett ki. Abban az évben május 23-24-én került sor Lipt. Mikulásban az ifjúsági szervezetek konferenciájára, amelyen negyven ifjúsági csoport képviselői találkoztak, és Szlovákiában megalapították a Szocialista Ifjúmunkások Szövetségét. A szövetség központja adta ki a Mladá Garda című folyóiratot, amely magyarul is megjelent. Egymásután Handlo- ván, Krupinán, Losoncon, Rozsnyón, Podolinecben is megalakultak az ifjúsági szervezetek. A besztercebányai csoport a választás előtti kampányban is részt vett. A fiatal munkások Zsolnán megakadályozták egy bolsevista-ellenes film vetítését. A mozgalom fellendítése érdekében szükségessé vált, hogy egységes ideológiai programot tűzzenek ki, és ezért ideológiai és szervezeti szempontból is el kellett válni a szociáldemokráciától. Ezt a feladatot a Bratislavában 1929. szeptember 5-én megtartott kongresszus teljesítette. A szlovákiai és kárpátaljai szlovák, magyar, ukrán és német küldöttek 51 csoportot és 8250 tagot képviseltek. Megszületett a Kommunista Ifjúmunkások Szövetsége, a haladó ifjúság országos egységes szervezete és felszólította a csehszlovák proletariátust, hogy marxista pártot alapítson. Hasonló folyamat ment végbe a Csehországban élő fiatalok és a határvidéken élő német nemzetiségű fiatalok körében is. A haladó ifjúság igyekezetét, amely egy egységes szervezet alapítására irányult, a marxista baloldal vezetői is támogatták. Ez a folyamat 1921 február 20-án a Prága-Brev- nev-i egyesítő kongresszuson érte el csúcspontját. A kongresszust kénytelenek voltak illegálisan megtartani. A cseh, szlovák, német, magyar és ukrán fiatalok határozatot hoztak, és megalapították Csehszlovákia Kommunista Ifjúsági Szövetségét. A z országos ifjúsági szervezet megalakítása jelentékeny határkövet jelent az ifjúsági szervezetek mozgalmában. A haladó ifjúság rendszeres forradalmi tevékenységében a Komszomol mindig hű segítőtársnak bizonyult. A Komszomol keletkezésével összefüggő események azt bizonyítják, hogy ezek képezik az ifjúsági mozgalom történetének legdicsőbb fejezeteit. A Komszomol nemcsak az ifjúsági problémák megoldását tűzte ki feladatul, hanem hozzájárult a társadalom általános problémáinak megoldásához is. Pavel Lomén Feleségek panaszkodnak a férjükre. Férjek panaszkodnak a feleségükre. De az igazság kedvéért leszögezhetjük, hogy több nő panaszkodik, mint férfi. Ha végighallgatjuk a panaszokat, többnyire megállapíthatjuk, hogy azok valóban jogosultak, és sajnáljuk azt, aki szenved miattuk, A lázadozó, keserű szavak hallatára azt hihetjük, hogy a házasfelek gyűlölik egymást, és könnyebb lenne az életük, ha magányosan folytatnák útjukat. De ítéletünk rendszerint téves. És tévednek ők maguk is, akik olyan gyakran mondják ki a sokszor hallott mondatot: „Nem bírom tovább!“ Mégis bírják! Szenvednek. Marják egymást. Tele vannak gyűlölettel és lázadással, de ha történetesen úgy fordul a sors, hogy az a gyűlölt másik elhagyja őket, foggal és körömmel harcolnak érte, hogy visszaszerezzék. És ugyanezek vigasztalhatatlanok, ha meghal az élettárs, aki boldogtalanná tette őket. Mi a magyarázata ennek a ellentmondásos jelenségnek? Lehetséges volna, hogy a látszat ellenére mégis szerették egymást? Szeretet! Szerelem! A szavak nem pontosak. Két ember kapcsolata olyan rejtelmesen bonyolult, hogy egyetlen szóval jellemezni nem lehet. Az emberi lélek ellentétek kusza szövevénye. Nincsen se egyértelműen jó, és rossz ember. A körülmények és a két ember kölcsönhatása határozza meg, hogy a jó vagy a rossz tulajdonságok kerülnek-e túlsúlyba. Szeretet és gyűlölet, jóság és gonosz indulat megfér egymás mellett. Sokszor az a két ember, aki éveket, sőt évtizedeket töltött már el egymás mellett, maga sem tudja, mennyire összetartoznak. Mert van valami, ami szerelemnél, szeretetnél is erősebb kapocs és ez a sorsközösség. A férj és feleség az együtt töltött évek alatt összekovácsolódik anélkül, hogy tudna erről. Még akkor is bekövetkezik ez, ha nem értik meg egymást. Ha a szeretet helyét gyűlölet, Sorsközösség a házasságban sőt utálat vagy látszólagos közöny foglalja el. Egy fedél alatt élnek. Együtt küzdenek, mert az élet- körülmények erre kényszerítik őket, még akkor is, ha különböző az életcéljuk. A házasságuk kifelé szánalmas diszharmóniát mutat, holott kapcsolatuk voltaképpen szoros egységet jelent. A kívülről jövő támadások, sérelmek egyformán érintik őket. Minden közös érdekük. Ami az egyiket sújtja, azt a másik is megérzi. Bármilyen rosszul élnek is, gondjaik közösek, és döntő problémáikat együttesen kell megoldaniuk. A barátok, ismerősök együttérzéssel hallgathatják meg panaszaikat, de igazán átérezni a problémát csak a másik házasfél tudja. Nem azért, mintha jobb, bölcsebb, megértőbb lenne aZ idegeneknél, hanem azért, mert minden széthúzó erő ellenére ők állnak a legközelebb egymáshoz. Szüntelen feszültségben élnek. Lehetséges, hogy egész házasságuk a szenvedések sorozata, viszont ők ketten azok, akik a legtöbbet tudnak egymásról. Mindegyik hitelt érdemlő tanúja a másik legbizalmasabb megnyilvánulásainak, a világ előtt gondosan leplezett tulajdonságainak is. Ismeri gondolkodásmódját, tetteinek rugóit, érzelmi reakcióját, jellemének erősségét és gyöngéit. A múlt tapasztalatai alapján kiszámíthatja, mit várhat tőle. Ha támaszt, segítséget nem is, de legalább azt, hogy gátlástalanul őszinte lehet hozzá, hiszen a külső világgal szemben ők ketten állnak, érzelmileg talán távol egymástól, mégis, a sorsközösség által szorosan összefűzve. Sokszor elmondták már, hogy minden házasság titok. Annyira az, hogy nemcsak a külvilág, de még azok sem mérhetik le értékét, igazi tartalmát, akik benne élnek. A házasság intézményének ez a tragikuma, de egyben rejtett szépsége is. H. Lányi Piroska A z évek múlásával párhuzamosan lassanként feledésbe merül a szakképzetlen dolgozók alakja. Irodalmi emlékekben élnek majd tovább leírva, hogy milyen sokat dolgoztak és annál többet kínlódtak. Megemlítik majd milyen alacsony színvonalú volt a szakképzetlenek munkatermelékenysége. • Nem is kereshetnek az olyan emberek, a- kiknek nincs szakképzettségük. Ma már alig tudnak valamihez fogni. Jelenleg az idősebb korosztályból kerülnek ki az i- lyén emberek. De saját maguk sem tehetnek róla, mert az ő fiatalságuk, amikor a sorsukat kellett volna eldönteni, i- gen sötét korra esett. Ma nincs olyan fiatal, aki ne tanulna szakmát. Képessége, tehetsége szerint akar érvényesülni. A csehszlovákiai magyar fiatalok előtt is halmozódnak a lehetőségek, csak helyesén válasszanak a szakmai tanulást illetően. Á magyar fiataloknak sok pótolnivalójuk van. Több nyomós ok miatt elmaradtak a szakmai képzés terén. A csehszlovákiai magyaroknak még mindig több mint 40 százaléka dolgozik a meögazdaságban. Ezzel szemben zlovákiai átlagban a lakosság 9,4 százaléka dolgozik a me- őgazdaságban. A magyar la- osság 18,1 százaléka végez zakképzett ipari munkát. E éhány számadatból is látni, ogy sok-sok magyar fiatal ta- ulhat szakmát, elhelyezkedése iztosítva van. Most nagy fordulat történt magyar fiatalok szakmai ne- elésében. A déli járásokban magyar ipari tanulókat a- yanyelvükön képezik. A nagy állalatok élnek is ezzel az al-' :a!ommal. A bratislavai Priem- tav Dunaszérdaheiyen létesít éldául ipari tanulóiskolát zeptember elsejétől. Az épí- őipar hét fontos szakmáját ajátíthatják el itt a magyar anulók, anyanyelvükön. Ki miyen szakra jelentkezik, az már errmészetesen saját ügye. A :özeli járásokban jártak to- iorzó körúton a Priemstav mberei, ahol az iskolákban negnyerték a fiatalokat a vál- alat szaktanulóintézete számá- a. Más járásokban is nyílnak iasonló iskolák. Természetesen lemcsak építészeti vagy mező- lazdasági szaktanulóintézetek, íyílnak, hanem más szakmát is Szakembereké a jövő tanulhatnak anyanyélvükön a magyar fiatalok. Érsekújvárott szeptember elsején nyílik még a magyar tannyelvű egészségügyi középiskola. Ez az iskola inkább a lányokat várja. Élnek is az alkalommal a kilencéves alapiskolák végzős leánytanulói. A- kik hivatást éreznek magukban az egészségügyi munka i- ránt, jelentkeztek erre az iskolára. Erre az iskolára viszont valóban csak, olyanok kerülnek, akik hivatástudatból vállalják az egészségügyi munkát, mert Húsz évé lapátol különbén nehézén állják még a helyüket az alkalmazásban. A fiatalok érdeklődése a szakmai tanulás felé irányul ugyan, de mégis akadnak helyek, ahol kellőszámú jelentkezés hiánya miatt képtelenség megvalósítani a magyar- nyelvű tanoncokíatást. Elsősorban olyan szakmákban valósítják-e meg, ahová a fiatalok tömegesen jelentkeznek, mert a tömeges jelentkezés egy iskola megszervezésének első alapfeltétele. Az elkövetkező időszakokban azután bizonyára javul a helyzet. E zek a tények az idén megkönnyítették a fiatalok pályaválasztását a magyar iskolákban. Akadnak mégis olyanok, akik tévesen néznek a dolgokra. Gondolják, hogy ipari tanulónak azok is jelentkezhetnek, akik rossz tanulók. A helyzet nem így áll Csehszlovákiában az ipari szakoktatásnak komoly hagyományai vannak. Nálunk a szakmai képzés mindig világszínvonalon mozgott. Az ipari tanulókkal szemben a hagyományokból és a jelenkor szükségleteiből kiindulva nagyon komoly igényeket' támasztanak. A magyar fiatalok képzeletében élő régi inasvilág, amiről talán az öregapjuktól hallottak. megszűnt. Voltak időszakok, amikor a magyar falvakban bizonyos megvetéssel kezelték a szakembereket. Ezt a tudatot áttörni nem volt köny- nyű, de az élet segített ebben. A mai fiatalok másképp néznek a problémákra és helyesen látják, hogy egy jólkép- zett iparos semmivel sem alsóbbrendű egyén, mint egy főiskolát végzett tanító. A fizikai munkának a szakmai képzés fokozása adja meg az értékét. A szlovák nyelv elsajátítását továbbra is fontosnak kell, hogy tartsák a magyar fiatalok. Ahány nyelven beszélsz — annyi ember vagy. Ez nemcsak közmondás, hanem a valóságban is így van. Egy nyelv ismerete csak segíti a magyar fiatalokat további érvényesülésük útján. Ma tanulni kell, hogy holnap jól megállhassuk helyünket. De még helyesebb, ha állandóan tanulunk, képezzük magunkat', hogy lépést tudjunk tartani korunkkal. Bagota István
