Új Ifjúság, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1966-03-15 / 11. szám

jf*#» ALAPOS VITÁK MÁRCIUS 5. Mc Namara amerikai had­ügyminiszter a szenátus kül­ügyi bizottságában bejelentet­te a Vietnamban harcoló csa­patok létszámemelését, ami nem utolsó, sorban a harcté­ri kudarcokra és a növekvő émberveszteségekre vezethető vissza. Kijelentései különös figyelmet érdemelnek, mert rá­világítanak a viétnami háború tisztán agresszív jellegére. Az indiai hadsereg helikop­terrel támogatott egységei ak­cióba léptek, hogy elfojtsák az Assam államban fellázadt Mizo törzsbeli harcosok zendülését. A lázadó törzsek egységei ke­mény ellenállást tanúsítanak. A törzsek lázadása befolyásol­ja India és Pakisztán viszo­nyát. MÁRCIUS 6. Ausztriában már a koraesti órákban közölték a választá­si eredményeket. A választá­sok a néppárt győzelmével végződtek és így minden bi­zonnyal további tisztségeket 1- gén.yel majd az új koalíciós kormányban. MÁRCIUS 7. A sajtó sokať foglalkozott De Gaulle Johnsonhoz intézett levelével. A francia elnök azt indítványozta, hogy helyezzék francia ellenőrzés alá a Fran­ciaország területén létesített amerikai katonai támaszponto­kat. Dé Gaulle elnök legutób­bi sajtőértekezlotén kijelentet­te, hogy 1969 áprilisáig Fran­ciaország területén az ott ál­lomásozó idegen csapatokat francia parancsnokság alá kell helyézni. A genfi leszerelési értekez­leten Carapkin a Szovjetunió képviselője kihangsúlyozta, hogy a leszerelési problémákat csak akkor lehet megoldani, hogyha az összes atomfegy­vert nemzetközi ellenőrzés mellett megsemmisítik. Djakartában Untung ezre­dest a Szeptember 30-mozga- lom vezetőjét halálra ítélték. Az elnök egy éven belül dönt­heti el, hogy megkegyelmez-e az elítéltnek. Sukarno elnök szigorú utasítást adott a jobb­oldali diáktüntetések megféke­zésére. MÁRCIUS 9. Sekou Toure és Nkrumah elnökök elutaztak Mali köztár­saságból, ahol tárgyalásokat folytattak Modibo Keito elnök­kel. Megállapodtak abban, hogy a ghanai események után is azonos irányú politikát foly­tatnak. Akrai jelentések szerint a ghanai új rezsim betiltotta az ország ifjúsági mozgalmának működését. Ez a több mint egy millió tagot számláló szerve­zet volt Ghana legnagyobb és legbaloldalibb ifjúsági szerve­zete. A szervezet szoros és gyümölcsöző kapcsolatokat é- pített ki a DIVSZ-gel. MÁRCIUS 10. Az SZKP március 29-én kez­dődő XXIII. kongresszusára való előkészületek befejező szakaszukba értek. A közvitára bocsátott anyag­ból ítélve a gazdasági problé­mák állnak az első helyen. Az elfogadott új gazdasági poli­tika széleskörű támogatása mellett határozottan bírálják azokat a jelenségeket, amelyek a termelésben észlelhető elhaj­lások, vagy az egyes gazdasá­gi ágakban való lemaradás o- kozói. Véleményt mondanak az ipari objektumok elhúzódó munkálatairól, analizálják a mezőgazdaságban észlelhető lemaradások okait, s a legelő- rehaladottabb kolhozok példáit veszik mintaképül. Szó esik a tervezésről és a munkaerő­elhelyezésről is. A gazdasági rendszerről folytatott kimerítő vitákról fo­kozatosan áttérnek a munka- közösségben folytatott konk­rét megbeszélésekre és azok­nak a határozatoknak a végre­hajtására. amelyeket a párt márciusi és szeptemberi plé­numán fogadtak el. Sok figyelmet szentelnek a fiatal nemzedék nevelési prob­lémáinak is. Határozott erköl­csi elveket fogadnak el és u­Szíriában megalakult a kü- lönbíróság, amely ítélkezni fog a Baath párt elmozdított ve­zetőinek ügyében. A bíróság előtt megjelennek majd a Baath párt „történelmi veze­tői“ az alapítók, és a szíriai politikai élet sok más ismert alakja. MÁRCIUS 11. gyanakkor felülvizsgálnak né­hány régebbi álláspontot és határozatot a szovjet társada­lom fél évszázados fejlődési szakaszából. Közvetlenül a XXIII. kon­gresszust előtt hagyja el a saj­tót a SZKP történetének II. kötete, amely a két forrada­lom közötti, az 1905-től 1917- ig terjedő időszakot öleli fel. Moszkvában úgy tudják, hogy a Központi Bizottság még egy előkészítő plénumon foglalko­zik a kongresszusi beszámoló nemzetközi problémákra vo­natkozó részével, amelyet a Központi Bizottság nevében Leonyld Brezsnyev első titkár fog olvasni. Teljesítik a taskenti meg­egyezést. India és Pakisztán között rendeződtek a jószomszédi kapcsolatok. Mindkét ország a békés építés útjára lé­pett. A lakosság sokat szenvedett a háború alatt, és most boldogan fogadnak minden olyan megnyilvánu­lást, amely a békés egymás mellett éléshez vezet. A megállapodás értelmében február 25-én mind az in­diai, mind a pakisztáni egy­ségek azokba az állásokba vonultak vissza, ahol a há­ború megkezdése előtt áll­tak. Képünkön az utolsó in­diai katonákat látjuk, akik visszatérnek hazájukba. MÁRCIUS 8. Dé Gaulle levele a francia sajtó véleménye szerint Fran­ciaország visszavonulásának kezdetét jelenti a NATO-ból Johnson elutasította a francia elnök követelését. A Szovjetunió támogatja az NDK felvételét az ENSZ-be. A Szovjetunió képviselőjének az ENSZ-hez intézett levele rá­mutatott, hogy az NDK felvé­tele az ENSZ-be lényegesen előmozdítaná a két német ál­lam kapcsolatainak normalizá­lását'. GHANAIPUCCS A t C ß IA A ghanai puccs története, a gyilkossági kísérletek és összeesküvések ismertek, és mégis nehéz megadni a felele­tet arra a kérdésre, hogy mi­lyen szándékkal buktatták meg Nkrumah elnököt. Doktor Kwame Nkrumah 1957. március 6. Ghana függet­lenné válása óta államfőként állt az ország élén. Nagy nem­zetközi tekintélyt vívott ki tevékenységével, amely Afrika függetlenségének, egységének megteremtésére és a még gyarmati sorban levő területek felszabadítására irányult. Ghá­nából, ebből a gazdag, de csak hétmilliós kis országból olyan államot akar teremteni, amely politikailag példaként szolgál­hat az afrikai felszabadító­mozgalmak harcosainak, és megmutatja, hogyan lehet ön­álló, független gazdaság-politi­kával boldogulni. trhana lakossága az ősidők óta főleg kakaó-bab termelés­sel foglalkozott. A rabszolga­tartók a kakaóból húzták a legnagyobb hasznot, és ezért a többi növény termelését el­hanyagolták. A országnak a függetlenség elnyerése után is súlyos gazdasági nehézségekkel kellett küzdenie. A nagy beru­házások, így például a voltai nagy erőmű épitése túlhaladta erejét. Az ország a kölcsönök terhe alatt nőtt. Élelmiszert külföldről drága pénzen kell vásárolnia, míg a nyersanyagot olcsón kénytelen értékesíteni. A gazdasági nehézségeket arra akarják a nagyhatalmak fel­használni, hogy Ghánát eltérít­sék az antiimperialista politi­kától. Nkrumah ellenfelei sötét ak­ciókkal kísérletező emberek. Az összeesküvésekben a gaz­dag „ashanti törzs“ tagjai és az ellenzéki Egységpárt kül­földre menekült tagjai játszot­ták a főszerepet. A február 24-i puccsisták programjában szerepel a gaz­daság-fejlesztési terv semmis­nek nyilvánítása, korábban ál­lamosított, gazdasági ágak ma­gánkézbe történő visszaadása, a magán szektor elsőbbségé­nek elismerése. Ha ehhez hoz­zászámítjuk, hogy a kapitalista államok örömmel üdvözölték a ghanai államcsínyt, akkor világosan látjuk, hogy jobbol­dali fordulat történt Gháná­ban. Miközben a közvélemény élénk figyelemmel kísérte a fejleményeket, világszerte ha­talmas feltűnést keltett Sekou Toure guineai elnök bejelen­tése, hogy átadja tisztségét Nkrumahnak, a Guineai De­mokrata Párt főtitkári tisztsé­gével együtt, így tehát Nkru­mah mind Guinea, mind Ghana legfőbb politikai vezetőjének tekinthető. Sekou Touré nagy­vonalú lépése akár elméleti jelentőségű csupán, akár nem, a történelemben egyedüli lé­pés. Még sohasem történt meg, hogy valamely ország állam­fője átadja helyét egy másik ország elmozdított vezetőjé­nek. Ha Nkrumah elnök nem is fogja Guineát kormányozni, Sekou Touré ezzel a gesztusá­val a világ elé tárta országá­nak forradalmi szellemét. Nagyíontosságú tény, hogy Nkrumah hivatalos funkciói birtokában továbbra i» részt vehet a nemzetközi életben és Afrika ügyeinek intézésében. Sekou Touré forradalmi lépé­sével olyan utat nyitott a to­vábbi fejlemények előtt, ame­lyek megkönnyítik az antiim­perialista haladó erők tömörí­tését és új cselekvésre ser­kentenek. Hollandi menyecske Március 10 én Claus von Amsberg, az egykori nyu­gatnémet diplomata kétezer holland forint lefizetése ellenében ünnepélyes ke'etek között elnyerte a „jonk- heer“ elmet, holland állampolgár lett, és felvették a holland nemesek jegyzékébe. Ugyanaznap örök hűséget esküdött Beatrix holland trónörökösnönek is. Az eskü­vő körül sok volt a bonyodalom. A trónörökösnő a hol­land nők körében igen népszerű és éppen ezért idegen­kedve fogadták, hogy választása pont Claus von Ams- bergre esett, akiről megállapították: # hogy a II. Világháború idején a hitlerista Wermacht egyenruhájában végigvonult a legázolt európai orszá­gokon: # hogy régi német nemesi családból származik, mely­nek férfitagjai túlnyomó részben katonák voltak. Claus apja Afrikában az egykori német gyarmatokon is „mű­ködött“; 0 hogy Claus von Amsbergnek már különböző nagy szerelmei voltak, és Beatrix nem az első „nagy“ szerel­me“ Hiába volt minden, Beatrix nem akart lemondani szive választottjáról. A holland királyi család és a holland kormány mindent elkövetett, hogy a vőlegény „elfogad­hatóbb“ színben mutatkozzon be a nagy nyilvánosság előtt. Claus von Amsberg Hollandiába költözködött és el­sajátította a holland nyelvet. Múltját külön bizottság vizsgálta ki és megállapította, hogy eddigi tevékeny­ségében semmi kifogásolni valót nem talált. A holland TV-ben is fellépett, és válaszolt a nyilvá­nosság körében feltett kérdésekre. Hollandia népe azonban még mindig nem barátko­zott meg a gondolattal, hogy pont ez a volt náci katona legyen a trónörökösnő férje. Tüntettek a diákok, a mű­vészek és ismert politikusok is. Az esküvőt nem Hol­landia fővárosában Hágában, hanem Amsterdamban ren­dezték meg. A fényes esküvőt szertartásról, az utcákon álló tömegekről készült felvételeket a televízió is köz­vetítette. Érdekesebb volna azonban az, hogy ki nem volt az esküvőn: Claus von Amsberg édesanyján kívül a szé­leskörű nyugatnémet rokonság nem jöhetett el. Több ismert tudós képviselő közéleti személyiség távoltartot­ta magát az esküvőtől Ezzel szemben különböző cso­portok zavargásokat igyekeztek előidézni, de 15 ezer rendőr és számtalan titkosrendőr gondoskodott a rend fenntartásáról. Sikerült elfogni azt a csoportot is, amely röpcédulákat akart a tömeg közé eljuttatni. Ezek a röp­cédulák a vőlegényt a Wermacht egyenruhájában áb­rázolják. A befutott ajándékok közül figyelmet érdemel Schrö­der nyugatnémet külügyminiszter ajándéka, aki a volt diplomatának második Frigyes porosz császár furcsa című könyvét ajándékozta. A cím így hangzik: A ma­dárvadászat művészetéről. Az esküvő — hírek szerint — a holland kincstár szá­mára 2 300 000 holland forintba került. A valóságban azonban sokkal többe. A többletkiadásokat a Iwlland ki­rályi család fedezi. Claus von Amsberg helyzete mégis csak egyszerűbb az esküvői öltönyén kívül és a lefizetett kétezer holland forinton kívül más kiadása nem volt. Ezért az összeg­ért kapta a nemesi és a holland hercegi címet, elnyer­te a trónörökösnő kezét. A holland nép rokonszenvét azonban az esküvő után sem nyeri el. Furcsaságok LUXEMBURG A ma már 87 éves Miche­le Mailett nevű asszonyt 13 évvel ezelőtt megoperálták. Azóta állandóan hányinger­ben szenved és altesti fáj­dalmakra panaszkodik. Most röntgenezték meg először és megállapították, hogy a sebész annak idején egy 14 cm nagyságú ollót felej­tett a paciens hasüregében. COVENTRY Nagy Britanniában a te­toválás igen elterjedt és a művészet „intim formá­jának“ számít. A divatnak nemcsak a fiatalok, hanem idősebbek is hódolnak. Fő­leg a pillangó motívumokat kedvelik a nők. A tetovált „műremekek“ elkészítése néha hetekig is eltart, mint például a 19 éves Jennifer Brain-nél is, aki vörös, kék, zöld festékkel tetováltatta testét. MORZINE Morzine keletfrancia köz­ség városi rendőrsége le­tartóztatott egy juhászku­tyát. Mivel többször lopás­nál fogták el. A kutya rendszeresen lopkodta a ki­rándulók holmiját és úgy elrejtette, hogy nehezen le­hetett megtalálni. Hogy büntessék meg a kutyát, ez a kérdés. Bíróság elé nem állíthatják. LONDON Míg Brian Iglesdon lon­doni lakásában ebédnél ült. a felesége kint foglalatos­kodott a konyhában. Hirte­len hatalmas robbanás hal­latszott. Iglesdon feleségét a konyhában félig ájultan találta. Amikor magához tért, akkor mondta el, hogy a puddingkonzerv-dobozt a forró vízbe tette és „fel­robbant“. A nyomok a kony­ha falán láthatók.-0­Art Buchwald amerikai újságíró írta: — Ha egy franciának vá­lasztania kell egy új gépko­csi és egy új nő között, biztos, hogy az autót vá­lasztja. Igaza van, gépko­csihoz mégis csak nehezeb­ben jut az ember...

Next

/
Thumbnails
Contents