Új Ifjúság, 1965 (14. évfolyam, 1-53. szám)
1965-01-12 / 2. szám
FIATAL MEZŐGAZDÁSZOK KONFERENCIAI ÁZ ORSZÁG HATVAN JÄRÄSÄBAN Akii huszadik sziileiésnapjára i A CSISZ KB mezőgazdasági osztályáról kapott értesülés szerint eddig mintegy hatvan járásban rendezték meg a CSISZ járási bizottságai az ifjú mezőgazdasági dolgozók konferenciáit. Céljuk: kihasználni az állami gazdaságokban és szövetkezetek, ben dolgozó CSISZ-tagok kezdeményezését és javaslatait. Az eddigi konferenciákon sok szó esett a felszabadulás 20. évfordulójának megünnepléséről, vagyis azokról a konkrét feladatokról, melyeket a jubileumi évben a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok teljesíteni kívánnak. Érdekes Állásfoglalás, mely minket is érint Fiatalabb tudósokat! Az elfogadott határozatokból arra a megállapításra juthatunk, hogy a falvakban élő CSISZ-tagok nem akarnak lemaradni iparban dolgozó társaik mögött. Sok szép felajánlás bizonyítja ezt. Sok esetben a fiatalok a mezőgazdaság elhanyagolt ágazataira terelik a figyelmet, ezért meglepőek azok a felajánlások, melyek halastavak létesítésére, illetőleg az elhanyagoltak kitisztítására irányulnak. Szép kezdeményezés ez, hiszen nálunk a halfogyasztás még mindig csak igen kis részét teszi ki az általános húsfogyasztásnak. Ugyancsak konkrét javaslatok születtek a termőföld minőségi javítása érdekében is, elsősorban az öntözés segítségével. A községek fejlesztéséről és szépítéséről is sok szó esett, de az érdeklődés középpontjában mégis a fiatal mezőgazda- sági dolgozók problémái és az új munkaerők toborzása volt. A prachaticei járási konferencián felajánlás született, hogy májusig, vagyis a felszabadulás 20. évfordulójáig az üzemekből és hivatalokból tizenöt fiatalt nyernek meg a mezőgazdasági termelés szá. mára. A CSISZ Jindrichov Hra- dec-i járási bizottsága tizennyolc legeredményesebb fiatal ,,A nép és a tudomány“ — ezzel a címmel közölte a Pravda V. C. Parinnnak, a Szovjet Orvostudományi Akadémia rendes tagjának cikkét a tudósképzés problémáiról. A tudományos élet egyik legfontosabb kérdése az új tudományos káderek képzéséről való gondoskodás — írja Parin — A statisztikai hivatal számadatai nemegyszer nagy eredményekről számolnak be ezen a területen, sok tudósnak azonban aggodalmai is vannak. Egyebek között nyilvánvaló, hogy késedelmet szenved a fiatal tudósok képzése. Parin elmondja, hogy a középiskolát 18 éves korában elvégző még a főiskola előtt egy- kétéves foglalatosságot keres magának, 5-6 év alatt végzi el a főiskolát, majd két év gyakorlati munka következik és Már két éve rendszeresen megrendezik nálunk „A humor és szatíra fényképekben“ című kiállítást. A kiállítás kezdeményezői egy aránylag kis fotoklub, a Ledeč nad Sázavou-i amatörfényképészek voltak. A kezdeményezést felkarolta a Československá fotografie című szaklap és támogatta a Svet v obrazech, Kvety és Dikobraz című folyóirat is. A szakemberek véleménye szerint ilyen jellegű kiállítást nem rendeznek sehol a világon. A most készülő harmadik évfolyamban min den amatőr és hivatásos fényképész is jelentkezhet kellő színvonalú szatirikus és humoros jellegű felvétellel. A második évfolyam képei közül mutatunk be kettőt: Az egyik Antonín Hinšt: Mulatságról menet. A másik Ladislav Postupa: Vészfék című képét mutatja. t XIV. é*í. - 1W5- I 12. csak ezután, vagyis 25-27 éves korában kezdi meg az aspiran- túrát. Három évig dolgozik kandidátusi disszertációján, amelyet 29-30 éves korában véd meg és csak, ha letette válláról a kandidátusi értekezés határidőre való elkészítésének gondját, akkor foghat hozzá végre a szakvezetői által számára meghatározott „disz. szertáció-képes“ téma után a behatóbb tudományos munkához. Parin érinti a tudósok hasznos és haszontalan elfoglaltságainak kérdését is. „Évek óta harcolunk a féltudományos ülésezgetés ellen, amely számtalan bizottság életrehívásáva! kapcsolatos. E bizottságok munkája gyakran semmi mást nem hoz. mint bosszúságot és az elvesztett idő fájlalását. AI KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A Társadalmi és magánóhajok 1965 különleges esztendő hazánk, népünk életében. Az ország felszabadulásának 20. évfordulójára készülünk, s ez az ünnepi hangulat, a felemelő érzés nyílván átlengi majd az év minden hónapját. Az ünneplés ugyan sohasem vihet előre, az emlékezés azonban, hogy honnan indultunk és hova igyekszünk, újabb lendületet adhat a munkáshétköznapoknak. A tárgyilagos egyszerűséggel felsorakoztatott számok nagyon sokat mondanak nekünk, mert tudjuk: a terv valóra váltása országunk gazdagodását, népünk jólétének növekedését eredményezi. Talán felesleges is megemlíteni. hogy nálunk az emberek már túl vannak azon. hogy a népgazdasági feladatokat csupán állami tervnek tekihtsék, amellyel bajlódjanak csak az illetékesek vagy az igazgató, a főmérnök, „Bontsák le“, ahogyan a legjobbnak látják... Réges-régi magyar mondás, hogy „mindenki a maga szerencséjének a kovácsa“. De talán még találóbb, ha egy kicsit átalakítjuk. Tulajdonképpen mindenki a maga és a közösség szerencséjének kovácsa. Nem mindegy, hogy a „közösség" hogyan kovácsol, hogyan végzi el a feladatokat, mert ettől függ sokban az „egyéni“ szerencse is. Ma jóformán nincs család, amelyben a hosz- szú téli estéken ne esnék szó a kisebb, amolyan háztáji tervekről is, s aligha akad ember, aki ne tűzne maga elé valami hasznosat — „ezt feltétlenül elérem, megteszem 1965-ben“. legyen az a házi leltár gazdagítása, esti tanulás, nyári utazás vagy más dédelgetett kívánság. Ezek az egyéni tervek nem „lógnak a levegőben“. Nemcsak hogy nagyon közel állnak az állami tervekhez, ha. nem sok tekintetben benne vannak, együtt valósulnak meg a gyárban, a hivatalban, a bányák mélyén, a tervezőasztalnál, mindenütt, ahol a dolgozó ember keze munkájával, szíve akaratával, mindig előretörő eszével alkot szépet, újat, értékeset a közösség és az egyén javára. Az emberek munkájától és odaadásától függ, hogy 1965 az ország gyarapodásának az éve legyen, s az általános célokkal együtt, természetesen a lehetséges tempóban, teljesüljenek majd a „magánóhajok“ is. Senki sem merné állítani, hogy ezentúl nem lesznek nehézségeink, gondjaink, de rendkívül sokat nyom a latban a kemény elhatározás. K elet-Szlovákia íelszaba. dulásának 20. évfordulójára emlékezve ezekben a napokban jelentős dátumhoz érkezünk. Január 19-én a győzelmesen előrenyomuló szovjet csapatok három fontos kelet-szlovákiai várost szabadítottak fel: Kassát, Prešovot és Bardejovot. A húsz év előtti nagy esemény irányzott tervek szerint 1970-ig a lakosság száma további 50 000-el növekszik majd. Kassa felszabadítását hosz. szantartó harcok előzték meg, különösen a Dargovi-szorosban tartották magukat szívósan a német egységek. A II. és IV. Ukrán Front katonái igen sok áldozatot hoztak annak érdekében, hogy ezt az erős ellenKelet-Szlovákia jubilál központ) ünnepségei Kassán tesznek ez év január 15—17-e között. Az ünnepségek január 15-én kezdődnek, a harcok egykori részvevőinek kitüntetésével egybekötött nagyszabású nép. gyűléssel. Az elmúlt húsz év alatt ezen a vidéken, különösen sok változás történt. Nagy üzemek épültek, így például a Keletszlovákiai Gépgyár, és a most készülő Keletszlovákiai Vasmű. A felszabadulás idején Kassának 50 000 lakosa volt, ma a kelet-szlovákiai metropolis 130 000 lakost számlál. Az előállást megtörjék. Ezekre a hősökre emlékeznek majd azok, akik január 16-án a Dargovi- szorosban felállított emlékműnél koszorúkat helyeznek el. Néphadseregünk egységei január 17-én a kassai utcákon díszmenetet rendeznek. Kelet- Szlovákia centrumában ez lesz az első ilyen nagyarányú díszfelvonulás. A felszabadulási ünnepségeken párt- és kormányküldöttség vesz részt. Meghívták Kassára a Kelet-szlovákiai kerülettel szomszédos Kárpátontúli Terület, Borsod megye és a rzesovi kerület képviselőit is. Ritka foglalkozás, ennek mondható Neudorfer mester szakmája. Az idős mester már négy évtizede szebbnél szebb hangú hegedűket és más vonós hangszereket készít. mezőgazdasági dolgozót a párt tagjelöltjeinek sorába javasolt. Várható, hogy a többi járásokban is, ahol a konferenciák majd ezekben a napokban folynak le, értékes javaslatok születnek. A fiatalok általában nyíltan beszélnek a hiányosságokról is, aránylag még mindig sokan panaszkodnak egyes szövetkezeti vezetők nem demokratikus módszereire a „toborzás“ negatív oldalaira, stb. A fiatal mezőgazdasági dolgozók természetesen szívesen fogadnák a kulturális és szociális feltételek megjavítását is» Egyetemes fordítógép Ä Szovjetunió Tudományos Akadémiájának nyelvtudományi intézetben kibernetikai gépek felhasználásával kísérleteket végeztek olyan egyetemes fordítógép megalkotására, amely valamennyi létező nyelv fordítására alkalmazható. A kísérleteket P. Andrejev lenin- grádl tudós vezette. — A nyelv általában bizonyos közös vonásokkal jellemezhető törvényszerűségnek van alávetve — mondta a kísérletekről P. Andrejev. E törvényeket tárja fel az egyetemes fordítógép a kod megfejtése után. Az elektronikus gép megvizsgálja az adott nyelv grammatikáját, megállapítja a szavak felépítését s végül a szavak értelmét és összefüggéseit. Amikor' egy ismeretlen nyelvvel találkozunk, annak formai elemzése alapján, amit a gép végez el, már nem nehéz megtalálni a szavak valódi értelmét; ez utóbbi azonban nem a gép, hanem az ember feladata marad. Az új módszer gépi fordításon kívül, különösen a bibliográfiai munkában alkalmazható, segít tájékozódni az információk „tengerében“, amelyet a világon évente kiadott hárommillió folyóiratcikk, 200 ezer szabadalomleírás és 50 ezer tudományos munka tartalmaz. Munkával ünnepelnek A Szlovák Magnezitművek lubeníki dolgozói hazánk felszabadítása 20. évfordulójának tiszteletére értékes kötelezettségeket vállaltak. Elhatározták, hogy terven felül 200 ezer tonna magnezitet fejtenek. 200 tonna magnezit— és króm- magnezittéglát, ezenkívül 200 tonna téglagyári és 100 tonna acélgyári künkért készítenek. A szocialista kötelezettségvállalás pénzben kifejezett értéke 700 ezer korona. További felajánlás 200 ezer koronás önköltségcsökkentést helyez kilátásba, amit az eddiginél tökéletesebb technológia s munkaszervezés és a gépi berendezések jobb kihasználása teszi lehetővé. E követésre méltó kötelezettségvállalások teljesítése a- zonban további intézkedések foganatosításától is függ. A lubeníki dolgozók ezért 24 ő- rával a kitűzött határidő előtt végzik el az aknakemencék generáljavítását, két nappal e- lőbb a sajtoló-gépeket és átlag három nappal előbb a keverőgépekét. Kétmill d vizsgálat Az ostrava-karvinai bányakörzet üzemi egészségügyi intézete fennállásának 10. évfordulója alkalmából pénteken Ostraván értekezletet tartottak, amelyen a bányászok egészségügyi gondoskodásának e- redményeivel foglalkoztak. Több mint 500 egészségügyi dolgozó az elmúlt évben kétmillió orvosi vizsgálatot és beavatkozást végzett. Az egészségügyi gondoskodás fokozódása azon is felmérhető, hogy amíg a megbetegedések és balesetek által okozott kiesés 1957- ben 8,66 százalék, addig a múlt évben már csak 6 százalék volt.
