Új Ifjúság, 1965 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1965-01-12 / 2. szám

Az angol fasiszták horogkereszteket festettek annak az é- pületnek a falára, ahol Gordon Walker brit: külügyminiszter választási gyűlésen vett részt. Gordon Walker tudniillik pót- választáson jelöltette magát a parlamentbe. Az angol külügyminiszter éppen elhagyja a gyűlés színhelyét.

A BRIT HADÜGYMINISZTÉ- leti katonai és gazdasági pozi- RIUM hivatalosan is beismerte, cióik megsemmisítésére. Jel- hogy Angliában riadókészült- lemzó, hogy a Financial Times sé&be helyezték a „V bombá- — nyilván a malaysiaí brit zók“ egy részét Az angol had- tőkebefektetők megnyugtatásá- igyminisztérium szóvivőjének ra — kereken kijelenti: „Az közlése szerint intézkedések indonéziaiak beszivárgása, egy_ történtek, hogy a bombázókat két incidenstől eltekintve, so- nyomban a délkeletázsiai tér- hasem volt komoly ügy", ségbe irányítsák, amennyiben JOHNSON BESZÉDE ÉLÉN- tovább éleződik Malaysia és «EN foglalkoztatja az angol Indonézia viszálya. Az angoj közvéleményt és a lapok, ktí- sajtó már az elmúlt napokban ionosén azt emelik ki. hogy az „vért izzadva" próbált bizony!, amerikai elnök üzenetéből a tékokat összekotorni arról, feszültség enyhülésére lehet hogy Malaysia biztonságát ve- következtetni. Ezt a nézetet szély fenyegeti. Erre a „ve- tükrözi a német probléma új szélyre“ hivatkozva fordult a megközelítése és az a döntés, malájföldi kormány is a Biz- hogy a Szovjetunióval és Kelet- tonsági Tanács elnökéhez, az Európával a kereskedelem nö- ENSZ segítségét kérve az „in_ versét kell szorgalmazni. A donéz agresszió" ellen. Angol Daily Mail washingtoni levele- kormánykörökben senki sem zője feltűnő beállításban jelengondolja komolyan, hogy az ti;- „Johnson elnök elsőbbség- ENSZ magára vállaljon egy ben részesíti az Egyesült Álla- ilyen ..kényes feladatot". Mind. mok és a kommunista országok ezt csupán ködösítő akcióként közötti kereskedelem növelé. kell értelmezni. London meg- sét. Az amerikai üzletembere- kisérli elhomályosítani az igazi ket nagyon nyugtalanítják problémát: azt, hogy valójában a nyugat-európaiak sikerei a nem a ,,védtelen kis Malaysia“ kommunista piacokon, s keresés „hatalmas agresszív szom- kedelmi politikájának felül- szédjának" konfliktusáról van vižsgálására sarkallták az szó, hanem arról, hogy a de- Egyesült Államok kormányát", cemberi Wilson-Johnson talál- a Times vezércikke szerint kozón elhatározott ázsiai „súly- „Johnson nagyon ésszerűen pontképzés“ keretében az an- belátja, hogy a Szovjetunióval golszász hatalmak újabb erő- való ellentét nem olyan ural- feszítéseket tesznek távol-ke. kodó probléma, mint azelőtt

NEVEZETES DÁTUMOK

50 EVVEL EZELŐTT:

A DEC. 6-A, ÉS 13-A közötti héten nagy harcok dúltak a keleti fronton. Az osztrákok, németek az egyik, az oroszok a másik oldalon váltakozó szerencsével küzdenek a mazuri tavaknál és Nyugat-Lengyelor- szágban. — Dec. 8-án egy pretoriai távirat hírül hozza De- wetnek, a nagyszerű búr generálisnak megölését, akit az angoloknak az egész angolbúr háború folyamán nem sikerült foglyul ejteniök. U- gyanezen a napon folyt le a tengeri csata a német és az angol flotta között a Falkland szigeteknél (Dél-Ameríka), a- melyben a németek megsemAlkalmas szigetet keresnek

Az angol lapok hírül adták, hogy egy amerikai és egy másik, angol szakértőkből álló csoport hosszabb idő óta haditámaszpontként felhasználható szigetet keres az Indiai-óceánon. A követelmények: Aden és Singapore brit katonai támaszpontok között kell feküdnie, angol tulajdonban vagy brit védnökség alatt kell állnia, és főként: „legyen elszigetelt a kommunista és nemzeti felszabadító mozgalmaktól."

Az újgyarmatosítás ko- lumbusai meg is találták az alkalmasnak látszó elszigetelt szigetet, amelynek neve Diego Garcia, alig 20 kilométer hosszú, 10 kilométer széles, és Mauritius angol gyarmat közigazgatása alá tartozik. Miauritiustól egyébként kétezer kilométernyire fekszik, pontosan Aden és Singapore között. Most már pusztán pénzkérdés, hogy berendezkedjenek rajta.

Aggasztó azonban az angol — amerikai katonai vezetők számára, hogy elkerülhetetlenül embereket kell majd a szigetre szállítani, s ezzel megszűnik a szabadság- mozgalmaktól való garantáltan teljes elszigeteltsége. Mért egy hadibázis sem lehet teljésen lakatlan.

volt. Az elnök növelni fogja a kereskedelmet Kelet-Euró- pával és belátta, hogy Amerika külföldi kötelezettségeinek és aggodalmainak fő gyújtópontja Európából Ázsiába tolódott át“. A Guardian vezércikke azt emeli ki, hogy „Európára most Is áll Kennedy megállapítása, mely szerint a NATO egységét gyengítette a gazdasági vetélkedés“.

misító vereséget szenvedtek: elsüllyedt 4 cirkálójuk, több más hajóval együtt.

DEC. 18. — Anglia bejelenti, hogy protektorátust „vállalt" Egyiptom felett. — Közben ismeretessé váltak Anglia és Németország hadikiadásai. Németország 60 millió márkát, Anglia egy millió fontot költ naponta. E hivatalos számok mellett azonban mind gyakrabban válik nyilvánvalóvá a két kormány törekvése — pedig még csak a háború első hónapjaiban tartottak — hogy hadikölcsönöket jegyeztessen az országok lakosságával.

25 ÉVVEL EZELŐTT:

DEC. 7. A, fasizmus Nagy Tanácsa ((Olaszországban) politikai „vaskövetkezetességgel“ egyrészt leszögezi háború-ellenes politikáját, ugyanakkor azonban ünnepélyesen kijelenti, hogy „betű" szerint és annak szellemében“ fogja respektálni a hitleri Németországgal kötött ún. ..acélpaktumot“. Ugyanaznap „őrségváltásra“ került sor a fasiszta párt legmagasabb vezetőségében: Starace vezértitkár átengedj helyét Ettore Mutinak,

10 ÉVVEL EZELŐTT:

DEC. 4-ÉN az amerikai szenátus nagy többséggel szavazza meg Mac Carthy politikájának visszautasítását. (Tudvalevőleg Mc. Carthy volt az a- merikai antikommunizmus zászlóvivője, a hivatásos „boszorkány-vadász", ahová túlzásai miatt gúnyosan elnevezték).

DEC. 9-ÉN nyugtalanító leleplezés történt a NATO titkársága részéről: hat tagállam minisztere szabad utat engedett a katonai vezetőknek az atom-háború előkészületeire.

DEC. 24-ÉN a francia képviselőház. egy emlékezetes ülésen határozott „német“ mond Németországnak a NATO által javasolt újra fel fegyverzésére.

DEC. 27-ÉN Peking bejelenti két autosztráda építésének befejezését. amely összeköti Lasszát, Tibet fővárosát Kína többi részével. Két hosszú autóoszlop indul útnak elsőnek Lasszába, a „világ-háztetejére,“ — ahogy Tibetben nevezik.

5 ÉVVEL EZELŐTT:.

DEC. 1-ÉN nagy USA ellenes tüntetések folytak le Panamában. Az amerikai zászlót (Uncle Samet) jelképesen elégetik. DEC. 2-AN az indiai, kommunista párt az egész világ tudomására hozza, hogy Calcuttában 600.000 indiai pária kényszerült az utcai gyalogjárókon főzni és egy méter magas barakkokban aludni.

DEC. 2-ÁN jó hírrel értesülünk a Kelet-Nyugat közötti együttműködésről: megállapodást írtak alá a Szovjetunió és USA között, mely szerint az Antarktisz kizárólag tudományos- kutatások céljaira fog szolgálni.

DEC. 4-ÉN Franciaországban összeroppan a Frejus-i gát, maga alá temetve 600 áldozatot: kínos dolog, hogy a hatóság két napja tudott a fenyegető veszélyről, de semmit sem tett a katasztrófa elhárítására.

1 ÉVVEL EZELŐTT:

DEC. 3-ÄN napfényre kerültek a venezuelai politikai választások eredményei: a hivatalos számadatokból eltűnt 600 ezer szavazat. A hamisított választási eredmények alapján Leoni mutatkozik be a népnek új elnökként.

DEC. 10.

Jelentés Dél-Afrikából: • kormány új rendszert gondolt ki, hogy tökéletessé tegye a négerek faji elkülönítését: TRASKEJ-ben. egy belső területrészen, amely teljeseen el van szigetelve az ország többi részétől, fognak letelepíteni sokezer négert, akiknek semmi kapcsolatuk nem lehet majd a fehérekkel, még munkáshiány esetében sem.

DEC. 12. Kenya 60 éves brit uralom után végre is megszerzi függetlenségét. Az edin- burgi herceg jelenik meg a zászlóavató ceremónián és kezet ráz azokkal a kikujuk-kal, akiknek Nagy-Británia részéről hosszú éveken keresztül olyan keserves üldöztetésben volt részük.

Tisztátlan spekulációk vallási alapon

A kép közepén látható tarkaruhás, negyven év körüli néger asszony, Alice Mulenga, tizenegy év előtt Lumpa név alatt egy metodista szektát alapított Észak-Rodéziában. Súlyos betegsége alatt — szavai szerint — halott volt és meny- nyországot járt, ahol a természet fölötti erők azzal bízták meg, hogy térjen vissza a földi életbe és hirdesse a négerek üdvözölését hozó új evangéliumot. A nevét Lenszkinara változtató Alice szerint tilos a többnejűség, a szeszes italok és a dohány élvezete — szabad csak a szent zsoltárok éneklése. Ezeket ő maga költötte a környékbeli törzsek hagyománya szellemében, azzal az ambícióval. hogy megszabadítja őket a rossz szellemektől. Az afrikai népek lelki életében az ilyen látványos fellépések bizonyos hatással vannak és a Szent Királynő — Észak Rodtj- ziában és Nyasszában elég sikeresen működött. Senki se figyelt volna fel reá, ha nem ártja bele magát az ottani Függetlenségi Párt politikájába oly módon, hogy politikamentességet kezd hirdetni és agitációját nem fokozza olyan hőfokra, amelyben már valóságos írtó- hadjárat indult a Függetlenségi Párt tagjai ellen. Az általa hitetlennek kihirdetett egyik falut Lenszkina hívei teljesen lerombolták és egész lakosságát kiirtották. A harcokban több mint 500 ember vesztette

életét és Lenszkina emiatt börtönbe került. A világsajtó Kaunda miniszterelnök nyilatkozatából csak utólag értesült, hogy a néger asszony vallásháborúját bizonyos nagyhatalmak kívülről szították azzal a céllal, hogy ártsanak a függetlenségért harcoló Zambiának.

EGY REPÜLŐGÉP — 600 EZER LAKÁS

„Évi 120 000 000 000 (száz- húszmilliárd) dollárra rúgnak a „világ katonai kiadásai“ — ezt a címet viselte az UNESCO „Courrier" című folyóiratának novemberi száma. Az ENSZ Nevelésügyi. Tudományos és Kulturális Szervezetének e reprezentatív képes folyóirata francia, angol, orosz, spanyol, német, arab, japán és olasz nyelvű kiadásokban tájékoztatja a közvéleményt erről a kérdésről.

Évi százhúszmilliárd: ez 1962-es becslés — igazit helyre a folyóirat egy lábjegyzete —, a jelenlegi hadi kiadások 130-140 milliárd dollárra tehetők. S hogy a szerkesztőség megfoghatóbbá tegye ezt a normális képzeletet felülmúló pénzösszeget — az újság hátlapján óránkénti kiadásra is átszámítja: „14 millió dollár óránként: ezt lakásokra, iskolákra, kórházakra, mezőgazda- sági gépekre, mindenkinek jobb életére lehetne fordítani“. A Courrier fedőlapjain a cím aláfestéseként az atomrobbantások ismert gomba felhőjének fényképe, ugyanaz a kép ötször egymás mellé téve. egymást követve, félig lefedve érzékelteti az atomkisérletek halálos láncát. A fegyverkezés és leszerelés kérdéseivel foglalkozik az UNESCO képeslapjának teljes novemberi száma. Ezen bélül is két kérdésre irányítja az olvasó figyelmét: a moszkvai atomcsend-szerződés jelentőségére és máris észlelheAz UNESCO a leszerelésről

tő hatására és a „leszerelés gazdasági és társadalmi következményeire". Adatainak jelentős részét az ENSZ nemzetközi szakértő bizottságainak tanulmányaiból, jelentéseiből meríti. Névszerint is megszólaltatja a problémának egy-két nemzetközi hírű ismerőjét.

EGÉSZSÉG ÉS ATOMCSEND

Az emberek egészsége a moszkvai szerződés óta — ezt a kérdést tanulmányozza A. M. Kuzin szovjet biológus, a sugárzási hatásokat tanulmányozó ENSZ-bizottság tagja. Sok adattal alátámasztott fejtegetéséből még meggyőzőbbé és világosabbá válik, milyen veszélyekkel fenyegette a mai nemzedéket, és különösen a születendő gyermekeket a nukleáris fegyverkísérleteknek az a több mint másfél évtizedes sorozata, amelyet a moszkvai atomcsend-szerződés szakított meg. A radioaktív szénnel, továbbá a stroncium 90-nel és a cézium 137-tel történt szeny- nyeződés 1961-62-re olyan fokot ért el, hogy a moszkvai egyezményt nemcsak történelmi-politikai eseményként, hanem ténylegesen világ-egész. ségügyi beavatkozásnak is tekinthetjük. amely máris és a következő években, évtizedekben milliók életére, egészségére lesz jótékony hatással. A szovjet tudós szerint az úgynevezett rövid életű fertőző

Izotópok átlagos elnyelése máris lényegesen csökkent az emberi szervezetben s ennél jóval lassúbb, de kétségtelen javulásra lehet számítani a stroncium 90 és a cézium 137 tekintetében is.

Az atomfegyver-kísérletek és a nukleáris háború veszélyeinek felidézése után az UNESCO folyóirata egy másik izgalmas kérdést vet fel: hogyan hasznosíthatná a világ a leszereléssel megtakarított kiadásokat. A fegyverkezési verseny pazarlását több példával szemlélteti: Hat és fél milliárd dollárt emésztenek fel egy ultramodern, szuperszóni. kus vadászrepülőgép tervezési, elkészítési és kipróbálási költségei .Ebből az összegből 600 ezer tízezer dolláros lakást lehetne építeni, vagyis mintegy 3 millió embernek lakást biztosítani. Képekkel is illusztrálja a Courrier ezt az egyenletsort: egy új bombázó prototípusának (berendezéssel együtt) költsége egyenlő 250 ezer tanító egyévi fizetésével, vagy 30 — ezerszemélyes — egyetemmel. vagy 75 százágyas kórházzal, vagy 50 000 traktorral, vagy 15 000 aratógéppel.

MI TÖRTÉNIK, HA ...

A leszerelés gazdasági és társadalmi kihatásait a Courrier főként az ENSZ szakértő bizottságának 1962-ben erről készült tanulmánya alapján ismerteti. Emlékeztet arra, hogy a világ mai katonai kiadásai „minden javak és szolgáltatások évi világtermelése 8—9 százalékának felelnek meg“. Ez az évi 120 milliárd dollár valamennyi fejletlen ország globális összjövedelme pénzbeli értékének legalább kétharmadát jelenti. Körülbelül egyenlő a világ évenként exportra kerülő összes termékének értékével.

Át lehetne-e állítani a gazdasági életet nagyobb megrázkódtatás nélkül kizárólagos békegazdálkodásra? — kérdezi a folyóirat A szocialista országokra vonatkozóan erre egyértelműen igenlő választ ad: „A tervgazdálkodásű országokban a tényleges kereslet fenntartása, a katonai kiadások csökkentése mellett csupán a tervezési technika hatékonyságának egyszerű kérdése volna“. A „szabadvállalkozás! gazdaságú“ (értsd: kapitalista) iparosodott országokban a kérdés már bonyolultabb, de nem reménytelen: ,,A háború utolsó éveiben a világ erőforrásainak csaknem felét fordította a rombolásra. A katonai kiadások összege és a katonaruhát öltött emberek száma körülbelül a négyszerese volt a mostaninak. E nehézségek ellenére a tömeges és gyors leszerelés anélkül ment végbe, hogy a munkanélküliek száma jelentékenyen növekedett volna a legtöbb országban“.

A másik kérdésre: volna-e helyük s mire lehetne fordítani a leszerelésen megtakarított összegeket — még könnyebb a válasz. A volt gyarmati országoknak nyújtandó segítségen kívül, a leszereléssel felszabaduló anyagi forrásokat, főként ilyen célokra lehetne fordítani:

Felemelni a javak és szolgáltatások egyéni fogyasztásának színvonalát; új beruházásokkal növelni vagy korszerűsíteni a termelő kapacitást, elősegíteni a lakásépítést, a városi megújhodást és a falu fejlődését; megjavítani és fejleszteni a közoktatást, a közegészség- ügyet. a társadalombiztosítást, a kulturális lehetőségeket, a tudományos kutatást stb.

A folyóirat tanulmánya jogosan állapítja meg: „Ha az emberi leleményesség alig néhány év leforgása alatt ilyen fokra tudta emelni a pusztítás képességét — e leleményesség bizonyára hatalmasan járulhatna hozzá a pozitív vívmányok megvalósulásához is! „Amire szükségünk van, az a bátorság egy általános leszerelés elfogadásához“ — állapítja meg R. Calder. az angol leszerelés gazdasági problémáit elemző tanulmányában.

„A VILÁG DALA“

Elismerésre méltó az UNES- CO-nak az a kezdeményezése, hogy — ha az okok és a felelősség mélyebb elemzésétől eltekint is — ilyen közérthetően és meggyőzősen tárja fel a fegyverkezési verseny. az atomfegyver-kísérletek ôs s nukleáris háború végzetes veszélyeit. Pozitív eredményre jut a béke és a társadalmigazdasági haladás összetartozásának boncolgatásában is. A szocialista szellemű olvasónak e tekintetben kevésbé mond újat — annál fontosabb a leszerelés melletti ilyen kiállás a nyugati országok olvasótábora előtt. Az UNESCO folyóiratának ez a száma is tükrözi a maga módján a világhelyzet és az erőviszonyok változását, s tükrözi e fontos nemzetközi szervezet fejlődését is. amely mostani új főigazgatójának ösztönzésére is, remélhetően végleg szakítani fog a régebbi vezetés hidegháborús vonalán val.

A fegyverkezésről és leszerelésről szóló írásokat a háborút és a békét megjelenítő, szuggesztív illusztrációk tarkítják. Lenyűgözően szépek azok az oldalak, amelyeken Jean Lurcat. a szőnyegfestés ihletett művésze újabb alkotásainak reprodukciói láthatók. „A világ dala" sorozatnak a képei ezek — s nyíltan választás elé állítják a• mai nézőt, a huszadik század emberét; nukleáris iszonyat vagy a békében élő ember dicsősége? A nukleáris robbanás borzalmának illusztrációival a francia művész szembeállítja a győzedelmes béke képeit — hatalmas erővel ösztönözve embertársait, ébredjenek tudatára a veszélynek és kötelességüknek.