Új Ifjúság, 1965 (14. évfolyam, 1-53. szám)
1965-03-09 / 10. szám
NT Jelenként gyülekezett a kijelölt Néhány héten belül a mező- helyen s a hadianyagot is éjjel két szinte áttekinthetetlen löszállitották. Az ágyúkat és a tankokat a Garam mellett gondosan álcázták. Az Esztergomtól északra lévő területen, ahol színlelt támadást szándékoztak indítani, 100 fa-tankot és 60 fa- ágyút készítettek. Néhány „vánvészárok-hálózat, tüzérségi állás és parancsnoki táborhely lepte el. Az elkövetkező támadáshoz szükséges volt, hogy a szovjet parancsnokság Ismerje, hol milyen mély a Garam vize s hogy az átkelés a legmegfeleKölcsönös segítséggel A Losonc környéki harcok titán a román „Tudor Vladime- rescu“ hadosztályt feltöltötték, amely azután a Bohuniee - Jab- loňovce frontszakaszon támadásba Indult. A hadosztály március elején a Jabloňovce - Žarnovica vonalon kezdett támadni. E támadás a szovjet harciegységek támadó hadműveletének szerves része volt, amelynek célja az volt, hogy a Garamnál megtörjék a németek ellenállását. Az 568-as magaslat elleni támadás soA TAVASZI TÁMADÁS ELŐKÉSZÍTÉSE Léván a járási nemzeti bizottság csak március 7-ig töltötte be hivatali szerepét, aztán Bétovcena költözött. Már egy nappal előbb megkezdődött a polgári lákosság általános átköltöztetése Léva és a Garam közelében lévő községekből. A katonaság a nagy tavaszi támadás előtt széleskörű álcázási műveletet hajtott végre. Az utakat több kilométer hosz“ a legkülönbözőbb had- Iőbb helyen történhessen meg. Imrich Ivan, veterán kommunista, a milícia akkori parancsnoka segített ebben. A lévai halászok néhány órán belül elkészítették az általuk ismert fo- lyo-szakasz vázlatát. (A) állásokból lövöldözött, hogy azt a látszatot keltsék a védelem szilárdan felkészült a harcra. A színlelt támadásnak az ellenség beugrott. Március 21-én Komárom Irányából várta a támadást s haderejének zömét is ott összpontosította. • • A m RÖVIl J OUTI KAI OL KULI rán hősi halált halt Constantin szúságban a sző szoros értelmé- Godeanu tizedes, a Garammen- ti Munkásőrség Központi Bizottságának tagja. E magaslat elleni támadás alkalmával Con- 6tantin Godeanu megsemmisítette a németek védőállását, a- mely akadályozta a század előnyomulását Március elsején hajnalban a harmadik ezred harmadik százada azt a feladatot kapta, hogy Bohuniee előtt törje át az ellenséges vonalat. E harcokban Ion Denghel közkatona vitézül küzdött. Mindig az élen járt, áttört az aknamezőn, résztvett a német parancsnoksági csoport felszámolásában, a 496-as és az 566-os magaslat elfoglalásában. E harcok ugyanazon a helyen dúltak, ahol fél évvel azelőtt a szlovák felkelő katonák, a Topl'a zászlóalj egységei harcoltak. Vysoká mellett Ion Danghel közkatona hősi halált halt. E harcokban Ion Parcaru és Josif Petru közkatonák is vitézül küzdöttek. A márciusi támadásnál a kilencedik román lovashadosztály Kozárovcenál átjutott a Gara- mon és Volkovce irányában támadott. PARTIZÁNOK A SZOVJET HADSEREGBEN 1945 február közepén Inovec környékéről egy partizáncsoport átvágta magát a német vonalakon. Čajkovban, Devičany- ban és Podlužanyban pihentek pár napig, majd február 18-án újból támadásba indultak. A „Nagynémetország“ SS-hadosz- tály Kozárovce, Kusá Hora és a rybníčka! szőlők felől támadásba indult és egész Cajkovig jutott el. Az 53. szovjet hadsereg első gárdahadosztályával együtt a 600 főnyi partizáncsoport is ellentámadásba ment át. A német támadást visszaverték. Az első gárdahadosztály keretében a partizánokból megalakult az első csehszlovák partizánzászlóalj, amely néhány hétig harcolt a Szovjet Hadsereg soraiban s a márciusi támadásnál a Marušova melletti harcokban kitüntette magát. AZ INDIAI KÜLÜGYMINISZTÉRIUM szóvivője Lenárt csehszlovák és Sasztri indiai ben befedték. A katonaság éj- miniszterelnök tárgyalásai uFebruár 27-én megnyílt a lipcsei mlntavásár. Az idei 800 éves jubiláris vásáron bemutatják, hogyan festett a vásár még a XIX. század elején. tán kijelentette, hogy a tárgyalások a világproblémák megoldásával kapcsolatos nézetek azonosságát igazolták. A két államférfi a vietnami helyzetről, a német kérdésről, a leszerelésről, az atomfegyverek el nem terjesztéséről, az ázsiai atommentes övezetekről, valamint az indiai-csehszlovák tudományos-műszaki és kereskedelmi együttműködés kérdéseiről tárgyalt. Jozef Lenárt miniszterelnök ranchi beszédében rámutatott, hogy látogatásuk folyamán i- gen hasznos megbeszéléseket folytattak India miniszterelnökével és más vezetőivel. Majd Így folytatta: Csehszlovákia őszintén örül India sikeres fejlődésének, az indiai nép valamennyi sikerének. Abból indulunk ki, hogy az Indiai Köztársaság gazdasági fejlődése egyaránt szolgálja az indiai nép javát, valamint a béke érdekét, és hogy hasznos lesz kölcsönös együttműködésünk további elmélyítése is. Ezért örülünk, hogy együttműködhetünk India olyan fontos építkezéseinek megvalósításában, amilyen például ez a ranchi üzem is. ALEXEJEV A PRAVDÁBAN A VDK területe ellen elkövetett új amerikai banditatámadást kommentálva azt írja, hogy az amerikai szoldateszka ilyenfajta akcióit csupán nyílt nemzetközi útonállásnak lehet tekinteni. A legdurvábban lábbal tiporják a genfi egyezményeket, a nemzetközi jogról alkotott minden fogalmat. Washington, miután végérvényesen belegabalyodott népellenes háborújába Dél-Vietnam- ban — ahol ég a talaj a megszállók lába alatt, — bomba- támadásokat hajt végre egy szuverén állam, a Vietnami Demokratikus Köztársaság területe ellen. A Pravda kommentátora emlékeztet arra, hogy a szovjet kormány teljes egyértelműséggel figyelmeztette az Egyesült Államok kormányát, súlyosan elszámítja magát, ha feltéteFelvételek a csehszlovák küldöttség indiai útjáról. Képünkön a híres Tadzsamahál mauzóleum. lezi, hogy egy szocialista állam elleni agresszió büntetlenül maradhat. JOSZIP BROZ TITO, JUGOSZLÁVIA ELNÖKE a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen intézett legutóbbi amerikai légitámadást követően üzenetet intézett Johnson elnökhöz. A jugoszláv kormány mélységes meggyőződése — hangoztatja az üzenet, — hogy a VDK területe ellen intézett ú- jabb amerikái légitámadás a háború kiszélesedésének veszélyével fenyeget. Az Egyesült Államok kormányának az a nézete, hogy a hosszan tartó dél-vietnami válság okát a szomszédos Vietnami Demokratikus Köztársaság beavatkozásában, és nem pedig belpolitikai okokból kell keresni, arra a nyilvánvaló következtetésre vezet, hogy a megoldási csak a szomszédos állam ellen intézett katonai akciókban lehet találni. Ez a következtetés rendkívül veszélyes. A jugoszláv kormánynak az a véleménye, — folytatódik az üzenet, — hogy a háború kiszélesítését célzó akciók beszüntetésével kiutat lehet és kell is találni a délkeletázslaí válságból. Az összetűzés kiszélesedését csak akkor lehet megakadályozni, ha azonnal megkezdődnek az előzetes feltételek nélküli politikai tárgyalások — írja üzenetében Tito elnök, majd befejezésül felszólítja Johnsont, hogy tegyen lépéseket a béke biztosítása érdekében. r..............................................................................................» ; Az évtized legaktívabb megmozdulása j A madridi egyetem diákjai kihívást intéztek a Fran- | co-kormányhoz. Az orvosi kar előadótermében ötezer fő • részvételével egyhangúlag megszavazták azt a határo- J ■ zatot, hogy kilépnek a spanyol egyetemi szindikátusból, i J amely a kormánynak előrendelt hivatalos fasiszta szak- J i szervezetek függvénye. A gyűlés részvevői megalakítot- i ; ták „A tanárok és diákok szabad gyűlését". 1 Az e határozat, amelyet a már megalakított szabad | » gyűlés fogadott el, megerősítette az egyetemi hallga- i J toknak azt az eltökélt szándékát, hogy folytatják a har- ] • cot mindaddig, amfg „meg nem szüntetik a bírósági el- • J járást az utóbbi napok eseményeiben részt vett profesz- * i szórók és diákok ellen.“ Mint a Figaro c. lap tudósítója • írja, „egyetemi fronton“ állandóan éleződik a helyzet. J A madridi diákok Franco-ellenes harca annyira nyug- \ talanítja a kormányt, hogy a minisztertanács ülésén a i közoktatásügyi miniszter részletes jelentést terjesztett J • elő a „kialakult helyzetről“. Külföldi megfigyelők szerint i J a madridi diákok jelenlegi fellépése a fasiszta „szak- [ ■ szervezeti“ rendszer pillérei ellen az utóbbi tíz év egyik í legaktívabb megmozdulása, amely széles körű rokon- • i szenvet élvez. J A Spanyol Kommunista Párt végrehajtó bizottsága — i közli az Humanité — felhívással fordult minden spanyol J • egyetem diákjaihoz és professzoraihoz, hogy fejezzék i ki szolidaritásukat e madridi diákok iránt. [ Az Humanité egy kerülő úton érkezett levél alapján | beszámol a február 23-án Barcelonában lezajlott hatal- • i nas munkástüntetésről, amelyet a francoista cenzúra tel- j [ jesen elhallgatott. Az esti órákban „Sztrájkjogot!" „Sza- ■ J badságot!“ „Amnesztiát!“ kiáltásokkal mintegy 8—10 * i ezer munkás tüntetett a belváros utcáin. i Az Humanité értesülése szerint az egymást követő * • diák- és munkástüntetések, valamint a nemzetközi köz- , vélemény felháborodása nyomán a spanyol kormányon 1 ■ belül ellentétek támadtak egyrészt a fasiszta diktatúra, J I másrészt egy liberálisabb rendszer hívei között. i (2. folytatás)’ „A múzeumok sokrétűen tükrözik vissza, mit éltek meg korok és népek a maguk kultúrájában, a tudományban és a lét jelenségeiben. A Louvre párizsi palotájába szállásolt képtár se legyen szemünkben csupán a művészet legnagyobb kinyilatkozásainak, legváloga- tottabb ékességeinek tárháza hiszen azt a hatalmas müvet mutatja be, szűrve is szerfölött gazdagon és összetetten, amelyet a XIV. sz. elején új életre támadt európai festészet szinte máig egyetemében alkotott. Ezért helyezzük a Louvre gyűjteményét magasan sok nagy múzeum fölé, ahol nagyobbára csak egy-két akad, jó átlaggal egyik-másik kor, egy-két ország, de nem az e- gyetemes fejlődés példálódzik, ezért becsüljük annyira a Louvret az európai festészeti kultúra gyújtópontjaként... Nincs múzeum, ahol jobban meg lehetne ismerni, behatóbban lehetne tanulmányozni az európai festészetet, mint a Louvreban.“ Azért idézik ilyen bőven egy nemrégiben magyarul is megjelent Louvre-album előszavából, mert aligha lehetne mást vagy többet mondani a világnak erről az egyik legnagyobb csodájáról s alighanem a világ legnagyobb vagyonának is beillő kincs-gyűjteményéről. Párizs a Párizsban, a világ J f festők városa — ez is egy el- koptatott közhely, ám ha meggondoljuk, hogy Párizsban van a Louvre, akkor bizony egyáltalán nem csodálkozhatunk e közhelyen s még csak azon sem, hogy aligha nevezheti magát komoly művésznek, különösen a képzőművészet területén az, aki még soha nem tanulmányozta át, de még csak nem is látta ezt a már külalakjában is az építőművészet csodájaként jellemezhető múzeumot. A tanulmányozásról szólottám az imént, de azonnal visz- sza is szívtam volna a kimondott szót, mert mit jelenthet a Louvre áttanulmányozása ? Időben kifejezve legalábbis ? Egy félév? Egy év? Két év? Semmiképpen nem egy-két nap azonban, s főként hogy nem két (írd és olvasd: kettő) rövidke óra Mert a mi csoportunknak bizony hogy csak eny- nyi jutott a Louvreból, s a két és fél évtizedes álom teljesülése közben, hogy végre itt vagyok, hogy végre itt van, bizony csak keserű szájízzel rohangál az ember a hatalmas termekben, a gyöngébb szívüek (főként nők) még egyenesen elpitperednek, mert hát mit is láthat az ember két óra alatt a Louvreban?. Cselényi László A központi terembe minden esetre eljuthat, s ha semmi mást, de ezt aztán alaposan áttanulmányozhatja. Mindenekelőtt a hatalmas csarnok leg- közepén elhelyezett három csodát Raffaello és Tiziano két gyönyörű portréját s közöttük az annyiszor látott, annyiszor elképzelt legszebb mosolyt a világon, Mona Lisa mosolyát. A hideg is végigfut a hátamon az első pillanatban. Mona Lisa. Igaz-e, hogy a világ legszebb képe? Meg lehet-e azt egyáltalán állapítani, van-e rá kritérium, van-e rá mérce, hogy ez a legszebb, hogy ez a legnagyobb? Fogas kérdés mindenesetre, s aligha van ilyen mérce, de igaza van Szerb Antalnak, amikor azt írja az Iliásszal kapcsolatban, hogy hiába írna ma bárki a világon, egy a Homérosz művével felérő költeményt, az Iliász mégis több lenne, mert nemcsak any- nyi van benne, mint amit szerzője belegondolt, hanem mindaz is, amit azóta, évszázadokon, évezredeken keresztül elmondottak, elgondoltak keletkezése idejétől mind a mai napig. S ez így van nyilván a Mona Lisa esetében is. Nem is csak önmagáért a legszebb kép ez, hanem azért is, mert aligha van még egy olyan képzőművészeti alkotás az európai (de talán az egyetemes) festőművészet ben, amely annyi nagy í- rót, művészt ihletett volna meg, serkentett továbbgondolkodásra, tovább-alkotásra. Ennyit hát Mona Lisáról. De mit szóljunk a többi kincsről? A Rembrandt-gyűjteményről? A Rubens-sorozatról? S a nov- gorodi iskola utánozhatatlan ikonjairól? Évszázadok legnagyobb alkotásai mellett csak kutyafuttában rohan el az ember, mert van még egy sarka a Louvrenak, amely talán még ezeknél is izgalmasabb, csodá- latra-méltóbb. Az ókori gyűjtemény? Az őskor, s az Egyiptom — Mezopotámia — Görög Le Louvra ország — Róma ókori gyűjteménye. Olyan alkotások vannak itt, amelyekről elmondhatjuk, hogy egyedülállóak világviszonylatban, s még talán az európai mestereknél is értékesebbek, mert elmúlt évezredek feledésbe vagy majdnem- pusztulásba merült művészetét mentik át az eljövendő korok számára is. Számomra legalábbis ezek jelentették a legnagyobb élvezetet. Az időszámításunk előtti III. évezredből származó Kos, a monumentális Szárnyas bika feje Asszíriából vagy a Perszepoliszból való relief, a Harcos. S ha már a szobroknál tartunk: mär a Mona Lisa esetében is kételyeink voltak, hogy meglátjuk-e vajon? Hosszú i- deig volt ugyanis amerikai körúton, s nem tudtuk, hogy „visszérkezett-e“ már? A Milói Vénusszal azonban valóban nem sikerült találkoznunk. Hírek szerint ugyanis Japánban „tartózkodott“ éppen, s így hiába fentük rá a fogunkat, ez a találkozás valóban elmaradt. S nem sikerült egy másik találkozásunk sem. Az impresz- szionisták terme ugyanis egy külön épületben van s fájdalom, a mi szigorú utiprogramunk- ban ez az újabb múzeum már sehogy sem fért bele. Bíztatjuk magunkat, hogy talán majd legközelebb!!! (Folytatjuk)
