Új Ifjúság, 1965 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1965-03-02 / 9. szám

Nemcsak az iskola, de a régebben végzett diákok is segíthetnek fiata­labb társaiknak a pályaválasztásban T anár — Ismerősömhöz gyakran visszajárnak az évekkel ezelőtt érettsé­gizett diákjai. Örömmel újságolják, hogy a pá­lyán, amelyre az osztály­főnökkel való közös beszélge­tés alapján mentek, jól ér­zik magukat. Még azok is szí­vesen visszatérnek, akiket osz­tályfőnök-ismerősöm annak i- dején lebeszélt az egyetemi továbbtanulásról. Felelőssége teljes tudatában tette, mert 4 éven át megismerte diákjait. Népszerűtlen feladatot válalt. Egyszerűbb lett volna a rossz nyelvérzékű fiúknak azt mon­dani: jelentkezz bátran angol szakra, az olvasni nem szere­tő kislánynak pedig azt, hogy légy pedagógus. A pedagógus azonban nem javasolta a sely­pes lánynak a színművészeti főiskolát, a magyar nyelvtant is rosszul ismerő fiúnak az angol szakot. És ő sem járt rosszul. Mert a diákok egy ré­szé csak egyszer haragudott meg reá — ha egyáltalán meg­haragudott, — amikor őszin­tén elmodta véleményét. De ezzel az őszinteséggel elke­rülte a későbbi — tartősabb — neheztelést, hogy annak idején nem beszélt nyíltan egy- egy pálya nehézségeiről és a- kadályairól. Ma már senki sem vitatja, hogy az Iskolának nagy sze­repe van a- fiatalok pályavá­lasztásában. Ha pedig ez így van, akkor azt is mondjuk meg nyíltan, kertel és nélkül, hogy még nem minden iskola végzi el ezt a munkát teljes felelősséggel. A nevelés ered­ménye nehezen mérhető. Am az iskolában előkészített pálya- választás sikere — a nagy szá­mok törvénye alapján, — e- lég könnyen értékelhető. A mi az iskolát illeti, he­lyes lenne egyszer-egy- szer a nevelési értekez­leten is napirendre tűz­ni az osztályfőnökök és a szaktanárok pályavá­lasztási tanácsadó munkáját'. Minden iskolának van bizonyos kapcsolata a korábban vég­zett diákokkal; az ő beszámo­lóikból, valamint az egyete­mek és főiskolák jelentései­ből könnyen kiderül, hogy a tavaly, tavalyelőtt végzett fia­tal miképpen választott pályát. Az osztályfőnökkel való beszél­getés, a pedagógus tanácsai a- lapján vagy sem? Az ilyen ér­tekezlet nem növelné az isko­lai megbeszélések számát, csu­pán tartalommal töltené meg az eleve adott kereteket. Š ez a vita rávilágítana az is­kola eredményeire, és felfedné a fogyatékosságokat is a hi­vatali nevelésben és a pálya- választási tanácsadásban. a már egyre nyilván­valóbb, hogy a helyes pálya megválasztása az egész ország, az egész közösség érdeke. És ér­deke annak a sokezer ifjúnak is. aki most fejezi be ÚJDONSÁG az általános és a középiskola legfelső osztályát. A diákok számára szakmát, hivatást, perspektívát kell adni. az üze­meknek pedig új szakmunká­sokat. Gondoskodjék arról az iskola és a társadalom, hogy ez a kettős óhaj megnyugta­tóan teljesüljön. M. N. Harcoló diákok Madridban összecsapott a rendőrség a tüntető diákokkal. Mintegy 1500 diák rögtönzött gyűlést tartott az egyetem te­rületén, hogy tiltakozzék an­nak az előadássorozatnak az elmaradása ellen, amelyet az egyetem két professzora a bé­ke és a demokrácia problémái­ról tartott volna. Az egyetem rektora ugyanis az utolsó pil­lanatban mégsem engedélyez­te az előadások megtartását. Amikor a diáktüntetésnek híre ment, gumibotokkal fel­fegyverzett rendőosztagokat küldtek az egyetem területére. A madridi diákság körében nagy az elkeseredés a fran- coista hatóságok önkénye miatt. Egyre erősödik a diá­kok körében az a törekvés, hogy egységes frontot hozza­nak létre a hatóságok önké­nyeskedéseivel szemben. Március 8. Ez a nap az élők lelkiismeretét, az asszonyok szívve­rését, leányok szerel­mét, gyermekek ka­cagását állítja szembe a harci dobokat per­gető kalandorokkal. Az élet hordozóit, az anyákat köszöntjük szívünk minden mele­gével. A kép M. Bur­ján felvétele. Antalfy István: Te mindig lemaradsz Ebédhez ülünk nagysietve. — Épp most elkapod csóko­mat... — Rövid az idő: jönni-menni, s enni is harminc perc alatt. A levest tányéromba méred, majd a gyerekét, s magadét. Mire leülsz, tányéromon már van is, nincs is, csak maradék. Állsz fel máris, és újra kezded. Készíted a másodikat. A levest még be sem fejezted, már kéri jussát a fiad. S míg előlünk elfogy az étel mindig lemaradsz az ebéddel... a 2 VITA INDlTÖ • VITA INDlTÖ • C H a z < H > § a z < H VITA INDÍTÓ • VITA INDlTÖ • VITA INDlTÖ • VITA liNDlTÖ • VITA INDlTÖ • VITA Ez év februárjá­ban indult az év első új nemzetközi autóbuszjárata Bu­dapest — Komá­rom — Dunaszer- dahely — Somorja között Az autó- buszjegyek azoda- vissza utazáshoz elővételben is meg­vehetők a MAVA­UT, az IBUSZ és a ČEDOK irodái­ban, valamint az autóbuszjáratok kalauzainál. A je­gyek Csehszlová­kiában koronáért, Magyarországon forintért válthatók. Az első új jára­ton kívül, május 30-tól — a nyári mentrend életbe­lépésétől — Buda­pest — Ipolyság — Léva között is új nemzetközi autó­buszközlekedés lesz. Megindul Bu­dapest — Banská Bystrica irányában is a forgalom. A MAVAUT autóbu­szai szerdán és szombaton egészen Tátralomnicig köz­lekednek és onnan csütörtökön, illet­ve vasárnap ér­keznek vissza Bu­dapestre. A cseh­szlovák autóbu­szok az üdülési idény alatt Buda­pestre és Balaton- földvárra indíta­nak járatokat. Pompás hajko­ronák, estélyi ruhák. Mosoly és izgalom. Bá­li bemutató. A lévai fodrászok bálján nem ma­radhat el a hajviselet- bemutató. A legújabb divat szerint fésült szőke, barna és fekete hajcso­dák. Szinte el sem hisszük, hogy Léván va­gyunk. Akarat­lanul is Pá­rizs, Prága, Bécs vagy Bu­dapest jut e- szünkbe. Pedig csak Léva. A lé­vai dolgozó asszonyok és lányok is ha­ladnak a fejlő­déssel, még a hajviselet terén is. Képünkön Gergely Anna, a bemutató e- gyik sikerült .alkotásával". Mondd meg véleményedet A Smena és a Mladá Fronta február 27-én kö­zölte a CSISZ KB elnök­ségének levelét, amelyben felhívást intéznek hazánk fiatalságához. Vitára hívják fel őket, amely majd a két napilap hasábjain a CSISZ tevékenységéről folyik. Kétségtelenül helyes, hogy amikor a CSKP KB legu­tóbbi ülésén a társadalmi szervezetek tevékenységé­vel foglalkozott, a CSISZ KB elnöksége a fiatalság­hoz fordult, hogy mondják és írják meg nyíltan a te­vékenységre vonatkozó né­zeteiket és javaslataikat. Helyénvaló lenne, ha az in­dított vitában nemcsak a fiatalok, hanem a névelők és a szülők is részt ven­nének és konstruktív ja­vaslatokat tennének. A CSISZ KB a vita le­zártával közös megbeszélés­re hívja majd a vitázókat és felkéri őket arra, hogy a további tevékenységre vonatkozó javaslatokat kö­zösen dolgozzák ki. FIÓK ÉS LÁNYOK! Hazánk felszabadításának 20. jubiláris évében alka­lom nyílik arra, hogy visz- szatekinthessünk és lemér­jük az eddig megtett utat. Nem arra kérjük fel a fia­talokat, hogy felidézzék az ifjúsági szervezet dicső és nehéz napjait, hanem arra, hogy tudatosítsák milyen mértékben vették ki a fia­talok részüket az építő mun­kából. Igaz, amikor a köztár­saság építéséről volt szó, nemcsak nézők voltunk. Semmiképpen sem szégyen­kezhetünk, hiszen a CSISZ mindig aktívan tevékenyke­dett, a CSKP politikáját követte és a fiatalokat a párt politikájának megvalósításá­hoz vezette. Most, amikor végigné­zünk az ifjúsági szervezet eddigi tevékenységén és át­tekintést nyerünk az eddig alkalmazott módszerekről, gondoljunk arra hogy akad olyan munkamódszer is, a- melyet már elvetettünk ab­ban a hitben, hogy már el­évült. Idézzük fel a legjobb tapasztalatokat és mondjuk meg a véleményünket azok­ról a munkamódszerekről, amelyek sikerre vezették. Sokféle kérdéssel fordu­lunk hozzátok legyetek 15, 20 vagy 30 évesek, kérjük, adjátok meg a választ. Ab­ból az elvből indulunk ki, hogy a társadalomért vég­zett munka az ifjúság ne­velésének alapját képezi. Az ifjúsági szervezet ke­belén belül eddig már sok kiváló munkást, szakembert, tudósokat és közéleti dol­gozókat neveltünk. Ez a- zonban még nem jelenti azt, hogy a munka önmagá­tól nevel. Jelen időszakban arra volna szükség, hogy nyíltan megmondjuk: mi­vel járulhatna hozzá a CSISZ a gazdasági problémák megoldásához? A CSISZ szervek milyen mértékben törődjenek a munkaterme­lékenység, a gazdaságosság emelésével, a minőség ja­vításával? Ezekről a kérdésekről nemcsak a fiatalok körében folyik élénk vita. Ne gon­doljuk azonban, hogy visz- sza szeretnénk térni a ré­gi vitákhoz, amelyeket a CSISZ már lezárt. A prog­ramunk és célunk világos. A CSISZ IV. kongresszu­sa már kifejtette, hogy a szervezetek tevékenységé­ben mi az oka a formaliz­musnak és a CSISZ szer­vezet tevékenységével szemben még nagyobb igé­nyeket támasztott. A CSISZ tevékenységére vonatkozó kérdések közül sok már megoldódott. Az ideológiai nevelés terén is határozot­tan rugalmasabb nevelési rendszert vezettek be. A CSISZ szervezetekben való­ban pezsgő élet indult meg, de vajon mindenütt? Ha összehasonlítjuk a CSISZ régebbi és mai tevékenysé­gét, akkor megállapíthatjuk, hogy az bizony sokban meg­változott. Sokan azt állít­ják, hogy régebben a CSISZ szervezetek és a tagok ak­tívabbak voltak, a fiatalok te is! jobban lelkesedtek. Vajon valóban helyes-e ez a megállapítás? A CSISZ szervezet csak­is akkor lehet valóban szi­lárd és aktív szervezet, hogyha minden egyes CSISZ tag és minden alapszerve­zet, minden járási és ke­rületi szervezet aktív lesz. Mit tegyünk, hogy minden tag és minden szervezet aktív legyen? Az a vélemé­nyünk, hogy több figyel­met kell szentelni a 14-18 éveseknek, hiszen ebben az időszakban alakul ki a fia­talok világnézete és a tár­sadalomhoz való viszonya. Vajon a CSISZ iskolai szervezetéi és a szaktanu­ló -otthonokban működó szervezetek megfelelő mó­don gondoskodnak-e a fia­talokról? Komoly kérdés. Az a körülmény, hogy ezek a szervezetek csak formáli­san tevékenykednek, később a főiskolai szervezetekben és a fegyveres erők ifjú­sági szervezeteiben is meg­nyilvánul. Az utóbbi időben több fi­gyelmét szentelünk annak is, hogy a fiatalok hogyan töltik el szabad idejüket. Vajon az ifjúsági klubok miért nem lettek népsze­rűek a fiatalok körében? Össze tudják-e egyeztetni a CSISZ tagok érdeklődését, amikor vannak közöttük o- lyanok is, akik még nem szolgálták le katonaidejü­ket, vannak, akik már csa­ládot alapítottak és gyer­mekeik neveléséről gondos­kodnak. Kívánhatjuk-e, hogy a CSISZ tagok részt ve­gyenek a szervezet min­den akciójában? Eddig eze­ket a szempontokat elha­nyagoltuk. De vajon a fia­talok problémáival nem kel- lene-e a nemzeti bizottsá­goknak, a szakszervezetek­nek és egyéb társadalmi szervezetnek is többet fog­lalkoznak? Természetesen Özeket és a CSISZ tevékenységére vo­natkozó más kérdéseket' is fel lehét vetni. Arról is ta­nácskozzunk, hogy milyen módon lendíthetnénk fel a kultúrát, a turisztikát és testnevelést, mit tehetnénk az üdülések és a külföldi utazások érdekében. Hogyan segíthetnénk jobban a pio­nírszervezetet, hogyan e- melhetnénk a pionírtábo­rok színvonalát és hogyan készíthetnénk elő az érdek­köröket. Gyakran vitatko­zunk arról, hogy a CSISZ tevékenysége túl terjedel­mes. Vajon nem volna-e he­lyesebb, ha korlátoznánk? De hogyan? Vajon ez a sokrétű tevékenység még- felel-é a CSISZ felépítésé­nek? Elégedjünk-e meg az­zal, hogy a CSISZ-tagok kö­zül sokan nem aktívak? Ho­gyan bírjuk rá a fiatalo­kat arra, hogy érdeklődés­sel végezzék feladataikat, a- nélkül, hogy az előnyöket biztosítana számukra? Ezekre a kérdésekre a- karunk választ. A CSISZ- nek ma több mint egymil­lió tagja van, mindenki mondja meg nyíltan a vé­leményét. Vitatkozzunk, hogy si­kerre vigyük ügyünket. A CSISZ KB elnöksége < 7. C H © H > *■3 > 7. O H © < 2 3 MMi H © < > 2 O © < H > 2 s H O • < H > H © VITA INDlTÖ • VITA INDlTÖ • VITA INDlTÖ •. VITA INDlTÖ • VITA INDlTÖ •. VITA INDlTÖ • VITA INDlTÖ • VII

Next

/
Thumbnails
Contents