Új Ifjúság, 1965 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1965-02-23 / 8. szám

Szaln Gyula akadémiai festőművészt Nem is tudom, mióta ismerem. Csak arra em­lékszem, hogy amióta olvasok, amióta képeket nézek, azóta Szabó Gyula mindig, szinte automatikusan hozzátartozott a világomhoz. Személyes megismerke­désünk, ha jól emlékszem, 1957-ben tör­tént, a bratis- lavai kiállítása alkalmából. Mint elsőéves főiskolások mentünk akkor el csapatostul a kiállításra, s máig elevenen él az emlékeze­temben a ro- busztos megje­lenésű, szenve­délyes hangú, szakállas mű­vész. Mindenben igazolja a művészek egyéniségéről va­ló elképzeléseimet. Szenve­délyben, vitatkozóképesség­ben, külső megjelenésben. Szatfó Gyula 1907-ben szü­letett, Budapesten. Édesap­ja szobafestő volt s a ha­marosan Losoncra áttelepí­tett családban, amit a té­nyek mutatják, öröklődött a festészet iránti hajlam. A mester is így ismerkedik a képzőművészettel — segít az apjának. Am a szobafes­tő fia nem áll meg az egy­szerű ipárnál, neki nagyobb ambíciói vannak, színesebb álmai. 1933-ban (huszonhat éves még csak ekkor) már első díjat nyer Prágában egy plakátjáért. 1937-ben meg­rendezik az első kiállítását Bratislavában a feltűnést keltő fiatal művész Svájc­ban és Párizsban folytatja tanulmányait. 1939-ben a Szinnyei Mer se Pál társa­ság kitüntető elismerését nyeri el, 1942-ben pedig a Nógrádi stipendiumot, 1945-t'pl kezdve aztán már kimondottan csak a képzőművészetnek él. Visz- szahúzódik losonci magá­nyában („alkotni csak ma­gányban lehet“ — mondja), és dolgozik. Ki tudná azt megmondani, hogy mi min­den készült Szabó Gyula műhelyében az utolsó húsz esztendő alatt. Mert igaz, hogy e két évtized alatt nagy sikerek koronázták munkásságát és 'nagy elis­merések (hazai és külföldi díjak), ám a közvélemény csak egy bizonyos részét ismeri alkotásainak (főként a grafikáit )■ életművének tetemes része viszont itt zsúfolódik képekkel tele­teletömött losonci lakásá­ban. Vajon mikor követke­zik el az az idő, hogy ez a mennyiségileg is óriási a- nyag a nyilvánosság elé ke­rül. Mert mihaszna a sok elismerés, mihaszna a sok díjazás, ha a müvek itt poro. rosodnak a szobákban, pad­lásokon. Tudunk-e Minderről? Meg tudjuk-e becsülni mindezt? Megadtuk-e mindazt a tisz­teletet Szabó Gyulának, a mi Szabó Gyulánknak, amit kiérdemelt? Ügy gondolom, sokban adósak vagyunk még nagy művészünknek. Szabó Gyula most ötvennyolc esz­tendős, s van egy jó ma­gyar közmondás: Jobb ké­sőn, mint soha. -csl­Mi történt a fesztiválokon? rövid—, dokumentum—. rajz—, és bábfilmek alkotóit is. Kö­zülük említsük meg legalább a legnagyobb sikert elérő Jan Schmidt és Pavel Juráček ne­veit, akik „A TÁMOGATÁSRA SZORÚLÔ ALAK“ c. rövid já­tékfilmjükkel nemcsak az ober- hauseni fesztiválon lettek el­sők, hanem az év végi ún. fesz­tiválok fesztiváljának nagy­díját is elnyerték, és ezzel az év „legjobb rövidfilm“-je cí-> met is. Mi történt a mozikban? A közönség tódul a hazai filmekre. Vagy csak azok szó­rakoztató jellegű fajtáira? Pl. a legújabb musical a „Hogyha ezer klarinét“ előadásaira két nappal előre kell jegyet bizto­sítani. Hasonló érdeklődésnek örvend a másik zenés film is, az „öregek a komlóföldön“. Persze a fesztiválokon bemuta­tott filmeken kívül még több érdekes filmet vetítenek a mo­zik. Ilyenek a „ Hely a tömeg­ben", „Einsten kontra Babins- ký“, „Köztünk, tolvajok kö­zött“, „Remény“, „Oly közel az éghez“, stb. A csehszlovák filmek tekin­télye külföldön is megnöveke­dett. Érdekes itt megemlíteni, hogy az értékelés a külföldi közönség és sajtó tükrében kissé eltolódott. Pl. az év leg­jobb hazai filmjének tartott „Fekete Péter"-t Magyarorszá­gon sok sok szemszögből érte bírálat, másrészt viszont a fesztiválokon nem szereplő „Oly közel az éghez“ sokkal jobb fogadtatásban részesült. A sort Véra Chy.tilová nyi­totta meg. Első egész estét be­töltő filmjével „VALAMI MÁS­RÓL" nyerte a mannheimi fesz-1 tivál fő diját. Filmjében ügye­sen alkalmazta a cinéma verité módszerét és a „megjátszott“ filmképeket. A cannesi film- fesztiválra (hosszú habozás u- tán) a „SIKOLY“ c. film ju­tott el, ahol mint rendező Ja- romil Jireš debütált. A film az első filmes rendezők díját kap­ta. Locarnőban mint az első, mint a második díjat csehszlo­vák alkotók érdemelték ki. A győztes Forman „FEKETE PÉ- TER“-e, második Kachyňa „MAGAS FAL“-a. Hasonlókép­pen, mint az előzők, e filmek is a fiatalok között keresték hőseiket. A komoly társada- Kopár téli táj Foto R. Noga Filmstúdiókban - fesztiválokon ­A csehszlovák filmművészet az 1963-as évben hívta fel ma­gára a világ figyelmét. Vojtech Jasný „Amikor a macska jön“ c. filmjének eredeti mondani­valója, és az eddig nem hasz­nált hatásos színtechnika al­kalmazása, a cannesi filmfesz­tiválon aratott sikert. A Ká- dár-Klos rendezőpár Moszkvá­ban nyert fesztiváldíjat a „Ha­lál neve Engelchen“ c. Mňačko regény sajátos feldolgozásával. Zbynék Brynych viszont a lo- carnói fesztivál első díját' vit­te el „Transzport a paradi­csomból“ c. filmjével. Ezekután érdeklődéssel vártuk, mit hoz az 1964-es filmtermés? A ki­tűnő filmek csak egy-két ki­ugrást, vagy talán egy maga­sabb színvonalú filmkultúra kezdeteit jelentették? A vá­lasz már mindannyiunk szá­mára ismeretes. A csehszlo­vák film előretöréséről mint a „csehszlovák új hullámról“ beszél a világsajtó. Mi történt a filmstúdiókban? Elsősorban is az, hogy szó­hoz jutottak a fiatal tehetsé­gek. Nem szorították az alko­tókat merev szervezési és gyártási sablonok közé a pro­ducerek, ez megnyilvánult a nagyobb anyagi befektetéseknél is. Nem féltek az esetleges si­kertelenségtől, hiszen nyilván­való, hogy minden igényes el­képzelés a bukás kísértetével jár együtt. Lényegesen kiszéle­sítették és színesítették a té­makört és a formai megoldá­sokat. Igényes eszközökkel nyúltak a „könnyű műfaj“ fel­dolgozásához is. Fiókokban sár­guló forgatókönyvek láttak napvilágot. Persze nem ment (s nem is megy) mindez egy- csapásra és nem lehet felelő­séggel állítani, hogy minden rendben van az alkotómódsze­rek területén, mozikban lomkritikával fellépő „A VÁD­LOTT“ c. film Karlovy Vary- ban nyerte el a legnagyobb ki­tüntetést, a nagydíjat. San Se- bastian-ban második lett a „LIMONÁDÉ JOE“. A humor és az ötletesség mellett itt is egy újszerű színtechnika alkal­mazásával találkozhattunk. Ka­rel Zeman nevéhez sok nem­zetközi siker fűződik. (Több dijat nyert híres „Ördögi ta- lálmány“-ával. és a „Münhau- sen báró“-val is) Legutóbb Vavrecky Géza San Franciskóban „A BOLOND NAPLÓJA“ c. filmje kapta a „fesztivál legjobb filmje“ ki­tüntetést és a legjobb rende­zés díjét is. Egyedülálló stílu­sa, a trükk-film és játékfilm keveréke, nagyban hozzájárul, a csehszlovák film sokoldalúsá­gához. A sort a mannheimi fesztiváljai kezdtük és ezzel is fejezzük be. A különbség csu­pán annyi, hogy a város tíz­ezermárkás nagydíját ezúttal nem Chitilová, hanem a fiatal Ján Nemec kapta „AZ ÉJSZA­KA GYÉMÁNTJAI“ c. igényes filmjéért. Röviden szólni ille­nék még arról, hogy a cseh­szlovák filmművészet ilyen nagyarányú fejlődése nem­csak a hosszú játékfilmek ka­tegóriájában nyilvánult meg. Hasonló babérok illették pl. a hpónika A Magyar Filmkritikusok testületé a filmkritikusok díját a Nehéz emberek cí­mű filmnek. Kovács András alkotásának ítélte oda. Az év legjobb rendezőjének díját Gaál István nyerte, a legjobb női alakítás díját Tolnay Klári és a legjobb férfi alakítás díját Páger Antal. ☆ Ilja Ehrenburg 74. szüle­tésnapjára megjelenik ösz- szegyűjtött munkáinak ki­lenc kötete. ☆ Szabó Magda nemrég hangjátékot írt Kármán Jó­zsef: Fanny hagyományai című regényéből. Az Írónő .most színpadra is feldolgoz­ta és a darab bemutatójára készülnek. \ * Ez évben is május 12-én kezdődik a Prágai Tavasz. A megnyitón Smetana Ha­zám című művét adják elő. A vendégszereplő együtte­sek között ott lesz a Moszk­vai Rádió és Televízió Szim­fonikus Zenekara, a Londo­ni Szimfonikus Zenekar, a salzburgi Mozart Zenekar és a Sandler és a Wells lon­doni operatársulat. ☆ Az irodalmi Nobel-díjra 80 javaslat érkezett Stock­holmba. ☆ Irakban elhatározták, hogy Herodotos leírása alapján rekonstruálják a Bábel-tor- nyot. A tervek szerint az épületet egy hatalmas elő­adóteremmel bővítik, amely­ben nemzetközi fesztiválo­kat tartanak majd. mégpe­dig — nyilván a bábeli zűr­zavar elkerülése végett — a zene nyelvén. ☆ A világ legkisebb köny­vének eddig egy ötször öt mm-es bibliát tartottak. Japánban most olyan ver­ses-kötetet adtak ki, amely 24 oldalból áll, 2,8X4 mm nagyságú és 1 mm vastag. Súlya nem. egészen 1 gr. Minden oldalán 5 japán vers olvasható, persze igen erős nagyítóüveggel. ☆ Jeruzsálemben április első felében rendezik meg a má­sodik nemzetközi könyvki­állítást. ☆ Papp Ferenc, fiatal ma­gyar írónak ítélték oda az 1964-es román állami iro­dalmi díj prózai díját. f ....................................... ig modern művészei' abc-je (7.) Az impresszionizmus A legrégibb modernista irányzatok egyike,v az im­presszionizmus a múlt szá­zad 70-80-as éveiben kelet­kezett és bontakozott ki. Eleinte javarészt a festé­szetre korlátozódott, Az impressziókra, benyomások­ra épülő művészet elsődle­ges feladata az volt, hogy a művészi alkotásokból ki­kapcsolja a tudatot és gon­dolattartalmat. Az impresz- szionista művek valamilyen szirupos édességet és le­hangoló szomorúságot egy­szerre szuggerálnak belénk. Ez az első ľ art pour ľ art művészet, amelynek a festészetben egyik legjel­lemzőbb sajátossága, hogy a szín átvitt értelmet kap, önmagában és elszigetelten is hangulatkeltő eszköz. A francia festők az első kiállítást 1874-ben rendez­ték, s ez nagy kudarccal végződött. A megszokások­hoz és a konvencionális lá­tásmódhoz ragaszkodó kö­L .................... zönség elutasította és kigú­nyolta őket. Ekkor kezdték használni velük kapcsolat. ban az impresszionista el­nevezést és megjelölést, amelynek elterjedésére Claude Monet (1840—1926) NAPKELTE IMPRESSZIÓJA képének címe szolgált ala­pul. Monet-n kívül Edouard Manet volt az, aki az im­presszionizmus fejlődésére művészetével erősen hatott, és Olympia című aktjában látják sokan az új művészet első jelentős alkotását. Ér­demes megvizsgálni FOLIES BERGÉRES c. képét, amely a múló pillanat rögzítésé­nek mestermüve. Ezen is látható a régi és az új közti különbség: a Manet előtti képek az embert, a termé­szetet és az életet állandó­sult és megszilárdított álla­potban tükrözték, míg az impresszionista alkotások az örök mozgás és változás egyetlen pillanatát jelenítik meg. Az előtérbe állított nő szemében a háttérben ösz- szeolvadó társaság értel­metlen mulatozása feletti szánalom, kiábrándultság és szomorúság látszik, de egyúttal azt is kifejezi, hogy a következő percben már ehhez másképp viszonyul­hat, A képen az élénk és sötét színek váltakoznak, mert hiszen a modern em­ber gondfeledtető szórako­zása nemegyszer a vidám­ság mellett lelki fájdalmat is tartalmaz. A francia impresszionista képzőművészek közül még Renoir és Rodin neve ismert világszerte. Az utóbbi érté­kes, erotikával telített szo. borai A CSÓK és az ÖRÖK TAVASZ, amelyek szintén egyetlen erős benyomás szü­leményeiként hatnak. Az irodalomban az im­presszionista művészetre a szagok, ízek, hangok és szí­nek hatáserejének a kihasz­nálása jellemző. Különösen a jelzők árnyalatnyi pon­tossággal történő megvá­lasztása teszi jellegzetessé az impresszionista munká­kat. A magyar költők közül elsősorban Kosztolányi De­zső műveiben lelhető meg, aki prózájában is alkalmaz­ta ezeket a stiláris eszkö­zöket. Az impresszionista költemény valójában olyan, mint egy ínyenc falat: ha ................................................1 megízleljük, finomnak tűnik, « de nincs tartós utóíze. Ha J elolvassuk Kosztolányi De. i zső „Üllői-úti fák" c. versét, * különös, szomorúan édes ■ hangulatot idéz fel bennünk, [ de a benyomástól könnyű | megszabadulni és átváltani. • Idézzük az első strófát: Az ég legyen tivéletek, Üllői-úti fák! Borítsa lombos fejetek Szagos, virágos fergeteg, Ezer fehér virág. Ti adtatok kedvet, tusát, Ti voltatok az ifjúság, Üllői-úti fák. Ezen a néhány soron is i át izzik a költő pillanatnyi hangulatának hirtelenül tör- | tént verssé alakítása. ZS. T. J Következik: A naturalizmus i Alkotóverseny 1964-65 A DUNASZERDAHELYI JÁRÁSI SZAVALÖVERSENYRŐL A körzeti és iskolai szavaló­versenyek után, január 15-én a dunaszerdahelyi Pionírházban találkoztak járásunk legjobb magyar szavaló!. Először a legkisebbek, az első és második osztályosok mutatkoztak be. Közülük, tehát az első kategóriában a követ­kezők értek el első helyezést: Prózamondás: Zakál Ildikó, Nagymegyer. Szavalás: Béke Anna, Nagy­megyer. A második kategóriába tar­toztak az általános iskolák har­madik, negyedik és ötödik osz­tályos tanulói. A résztvevők száma és a művészi színvonal megfelelt a várakozásnak. A verseny győztesei: Prózamon­dásban: Varga Dénes, Alistál. Szavalatban: Kiss Kornélia, Tomháza és Bugár Szonya, Nagymegyer. A harmadik kategória volt talán a legnépesebb, s ez azt bizonyítja, hogy az alapfokú kilencéves iskolák irodalom ta­nárai jó munkát végeznek a költészet népszerűsítése terén. Ennek a kategóriának a leg­jobbjai a következők voltak: Prózamondás: Bankó Gizella, Nagymegyer. Szavalat: Öllé Éva, Alistál. A verseny fénypontja a ne­gyedik kategória szavalóinak fellépése volt. Ebben a kategó­riában a 12 osztályos iskolák tanulói vetélkedtek, s itt már igazi művészi versmondást hallhatott a bíráló bizottság. A sok egyforma tudású szava­ló közül nehéz volt kiválaszta­ni a legjobbakat. Évék óta folyik a dunaszerdahelyi, nagy­megyeri és somorjai iskolák közt a vetélkedés az első he­lyért. Az idei versenyből a nagymegyeriek kerültek ki győztesen. Prózamondás: Zakál Piroska, Nagymegyer. Szavalat: Domonkos Tivadar és Varga Tivadar, Nagymegyer. Sok szép pillanatot adott ne­künk a verseny. Megjegyzé­seink nem akarják kisebbíteni az eredményeket. — A felsőbb kategóriákban kevés volt a férfi szavaló. A két nagyme­gyeri, akik a negyedik kategó­ria győztesei voltak, igazán kitűnően szerepeltek, de hol vannak a többiek? Talán Du- naszerdahelyen és Somorján nincsenek olyan fiúk az isko­lákban akik szeretik a költé­szetet? Reméljük, a jövőben megszűnik ez az aránytalanság. A verseny hivatalos neve: Ifjúság és Dolgozók Alkotóver­senye. A dolgozók azonban hiányoztak. Az ötödik kategó­riában összesen négy szavaló volt. Az első helyet Demecs István szerezte meg. Az ilyen részvétellel nem lehetünk meg­elégedve. A falvakon rendezett irodalmi esteken sokszor lép­nek fel felnőtt szavalok. Meg kell őket győzni arról, hogy az Ifjúság és Dolgozók Alkotóver- senye az ő vetélkedőjük is, s akkor a jövő évi alkotóver­senyen már az ötödik kategó­riában is nagyobb lesz a harc az első helyezésekért. B. K. V»

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents