Új Ifjúság, 1965 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1965-02-23 / 8. szám

Szálkái Az időnkből nem nagyon fu­totta, az elnök megbeszélésre készült. Így mindjárt a tárgy­ra tértem. — Fiatalt, szakem­bert, fontos beosztásüt... egy­szóval fiatalokkal szeretnék beszélgetni. — Szüksége van valakire? — elengedjük — hangzott a gyors válasz. Ez persze meg­lepett. Nem azért, mert várat­lanul jött, hanem mert külö­nösnek véltem. Vagy talán mégis annyian lennének itt fia­talok? A magyarázat, melyet kaptam megnyugtatott. Persze nem a fiatalok számát illetően. A tréfa után az EFSZ elnöke mindjárt neveket említett. — Kint vannak a telepen — mon­dotta. Délután hatig ott talál­ja őket Elég messze a falutól, csak­hamar rá is akadtam a telepre, sőt nemsokára Tóth Juliskára is, a fiatal sertésgondozóra. Nem volt nehéz őt megtalálni. Hozzá hasonló fiatal alig dol­gozik az EFSZ-ben. Négyen-ö- ten az állattenyésztésben, má­sutt sem nagyon többen. Ta­lán a kertészetben van még néhány fiatal, de ők is inkább az idényben. Számomra eléggé érthetetlen a EFSZ-ben dolgozó fiatalok a- lacsony száma azután, hogy el­beszélgettem egynéhány fiatal­lal. De azt' talán hagyjuk ké­sőbbre, Mindenesetre Juliska semmiben sem különbözik a hozzá hasonló fiataloktól, még a szalkaiaktól sem. Vidám, jó­kedvű, mint minden 18 éves. Szereti az életet, dolgozik mint legtöbben ebben a korban, sze­reti a táncot és udvaroltat ma­gának, mint más lányok, csak éppen... Talán jobban számol, mint a legtöbb szálkái fiatal. Igaz. hogy ezt én állítottam és nem ő. És ha minderről nem tudnak a szálkái fiatalok, az az ő szerénységéből ered. Bi­zonyára úgy véli, munkaered­ménye miért is érdekelne má­sokat? De a szövetkezet veze­tősége mégis több figyelmet fordíthatna munkájára. Mért Tóth Juliska nemcsak jó dolgo- ,zó, de jól is keres Talán ha tudnák ezt a szálkái fiatalok is, többen követnék a példát. És ez jól jönne nekik is, és a szövetkezetnek is. Mégsem le­het mindegy vándormadárként járni az országot, heteken, hó­napokon. sőt éveken is át. kü­lönösen akkor, hh ez nem je­lent anyagi többletet, nem is beszélve a fáradságról. Mert ami igaz, az igaz. E táj nem nagyon bővelkedik munkalehe­tőségekben. Tudót dolog, hogy a környék legjobb dolgozói tá­voli tájakon kénytelenek mun­kát vállalni, pedig az itteni szövetkezetek egyáltalán nem bővelkednek munkaerővel. Per­sze kettőn áll a vásár. Példa erre a bajtai szövetkezet. Nem egy életerős fiatalember dön­tött már a szövetkezet javára. Igaz, hogy a jőszándék magá­ban még nem elég. Ez általá­ban függvénye annak, hogy milyen is a szövetkezet. A szálkái szövetkezet elju­foíí oda, hogy a községbélfék már inkább a szövetkezetét választják, ha egyelőre nem is többért, mint a távoli építke­zéseken. Tehát a két Tóth kislány nem választott rosszul. Sőt, fe­lesleges is lenne megkérdezni tőlük, miért is választották a falut, a szövetkezetét. Talán azért, mert jól számoltak a le­hetőségekkel és valószínűleg édeklődtek azok helyzete iránt, akik máshol vállaltak munkát. Ezt már ők tudják. Mindene­setre nem vágynak máshová. Mindennek ellenére mégis mi­ért kevés a fiatal a szövetke­zetben? Talán azért is. mert az otta­ni fiatalok keveset tudnak ar­ról az egynéhány Tóth Julis­káról. Pedig komoly érveik vannak, melyekkel megdönt- hetnék azoknak az állítását, a- kik szerint még mindig kifi­zetődik az utazgatás. Persze végső soron ezek a fiatalok az anyagiak miatt hagyták el a falut és mentek máshavá munkát keresni. Nem lebecsü­lendő azonban az a tény sem, hogy sok helyütt becsületét vesztette a mezőgazdasági munka a fiatalok körében. Számtalan példa bizonyítja, hogy ezen csakis a szövetke­zet vezetősége változtathat és erre minden lehetőség meg­van Szálkán is. (ny—d) A februári hideg még keményre fagyasztja a talajt, de <1 modrany üzem textil részlegében már a tavaszi idényre ké­szülnek. Szorgos női kezek serényen munkálkodnak, hogy a természetjáróknak legyen elég6átor és fekvőzsák. MINDEN TAG magáénak érzi a szövetkezetét! kultúr— és egészségügyi in­tézmények, a közszolgáltatá­sok épülete, a nemzeti bizott­ság, a posta, a közétkeztetési üzem s az iskolás gyerekek külön konyhája kapnak majd helyei, körülbelül 2 500 négy­zetméteren. Szomszédságában lesz a mezőgazdasági tanoncis­kola az internátussal, a kilenc­éves általános iskola és az ő- voda. A tervrajzokon nyolcemele­tes lakóházak mellett egyeme­letes családi házak is szere­pelnek. A falut zöldövezet ve­szi majd körül. A kert-telep a lakóterületek mellett lesz. S e modern falu lakói? Túlnyomórészt mező— és er­dőgazdasági dolgozók, továbbá a környéken lévő nyolc faluból ideköltöző lakosok, olyan fa­lukból, amelyeket már nem a- karnak tovább építeni. A Karlovy Vary-i Magasépí- tészeti Vállalat dolgozói új mezőgazdasági üzemet is léte­sítenek ebben az új faluban. Az üzemet a lakóteleppel mindössze egy gyalogút köti össze, míg a járművek szá­mára a főútvonaltól kocsiút é- pül. Ez a termelőüzem,. amely már nem sokban különbözik az Réveden E napokban ad iák át a bécsi nemzetközi virágkiállítás díjait. Csehszlovákia összesen húsz külön jutalmat kapott, 49 aranyérmet és 127 ezüstérmet. A legnagyobb sikert a bratis- lavai városi kertészet aratta. ☆ A zólyomi gyufagyár egy év alatt 14 láda gyufát gyárt. Egy láda 10 ezer gyufaskatulyát tartalmaz Szlovákia napi szük­séglete 520 ezer gyufaskatulya. Szőke András, a sajógö- möri szövetkezet agronómu- sa. 1958-ban, Leleszen vé­gezte a mezőgazdasági mű­szaki középiskolát. Tavaly nősült. Felesége a fügéi Ä1-1 lámi Gazdaság könyvelője, nemsokára kismama lesz... 1. HÉTFŐ: Fél ötkor már talpon vagyok. Sietek a szö­vetkezet irodájába. Elkészí­tem a napi munkatervet. S mint általában ünnepnap u- tán — későn kezdünk. Bosz- szankodom. Kert alatt a ta­vasz, s rengeteg a munka. Felnyergelem, a „szürkét“, körüllovagolom a határt. Késő délután térek vissza. Megfeledkeztem a reggeli­ről és az ebédről is. Még jó, hogy nincs idehaza a fe­leségem. mv HÍJ AZ ÍIEIÍMBÖI szony észrevesz, zsörtölő­dik. Igyekszem megbékíte­ni: Eldicsekszem, hogy munkaegységenként nyolc korona lesz az osztalék. ban kelek a szokottnál. Az adminisztrációs munkában akarok rendet teremteni. A- lig fogok hozzá, amikor a járási kiküldött és a HNB elnöke megzavar. Rövid eszmecsere után hármas­ban ellenőrizzük az őszi vetés telelését. Hazafelé tartva születik meg bennem a gőndolat: a kukorica alá tíz hektáron a hóra perme­tezzük a gyomírtőszert. Az irodámban nem soká időzök. Gyorsan megvacsorázom. Nagy buzgalommal látok hozzá a vegyszeres gyomir­tásról szóló szakkönyvek 2. KEDD: Mindjárt reggel az évi termelési terv elkészí­téséhez kezdek. Estére sze­retném befejezni Hét óra felé kerülök haza. Az asz- szony sokatmondó mosoly- lyal teszi elém a vacsorát. Fúrja áz oldalam a kíván­csiság, de nem árulom el. Cigarettára gyújtok, amikor a szoba egyik sarkából zajt hallok... Odanézek... A kép­ernyőn épp akkot jelenik meg a bemondó. Ez aztán meglepetés. Tudtom nélkül televíziót vett a párom. I- gaz, kölcsönre, de így is_ nagyon örülök. 3. SZERDA: Ma ismét koráb­tanulmányozásához. Osztok, szorzók, jegyzetelek. Éjfél is elmúlik, mire lefekszem. 4. CSÜTÖRTÖK: A korai au­tóbusszal a járási székhely­re, Rimaszombatba utazom, A termelési tervet muta­tom be. Megdicsérnek. Nem vagyok hiú, de jólesik az elismerés. Jókedvű leszek. Délután végigjárom a mun­kahelyeket, később elkészí­tem a másnapi munkabe­osztást. Megvacsorázom, u- tána pingpongozom a fia­talokkal. Hazamenve a fele­ségemet szorgos munkában találom. A havi zárlatot ké­szíti. Segítek neki. Végül vitatkozunk. A nyomtatvá­nyok adnak erre okot. Hiá­ba, a papírmunka is bonyo­lult. 5. PÉNTEK: ötkor kelek. Este vezetőségi gyűlés lesz, így mindjárt a jelentés el­készítéséhez kezdek. Egész délelőtt senki sem zavar. A délutáni- órákban áz egyik traktor felmondja a szol­gálatot. Estére megjavítjuk. A veztőségi gyűlés igen é- lénk, csak tizenegykor ér véget. De haza még nem megyek, kóstolgatjuk a múlt évi szőlő levét. Éjfél felé vetődöm haza, lábújjhegyen megyek a szobába. Az asz­6. SZOMBAT: Ma sok a mun­kám. Egész délelőtt a ta­karmány bekészítésénél va­gyok. Az ebédről visszatér­ve a traktorok karbantar­tását ellenőrzőm. Vacsora előtt a televízió-műsort böngészem. Nincs kilátás jó szórakozásra. Ha lenne szö­vetkezeti klub, kultúrház... Vacsora után elugrom egy sörre. A söntés tele fiatal­lal, elbeszélgetünk. A töb­biekkel én is morfondíro­zom, mlyen unalmas az a falusi téli est. Ez ellen a- zonban egyikünk sem tesz semmit. Jómagam sem. 7. VASÁRNAP: Ma tovább alszom, mint máskor. Reg­geli után fát vágok. Nincs nyugtom. Körülnézek a gazdasági udvarban. Ebéd után a sógorékat látogatjuk meg. Beszélgetés, poharaz- gatás. Ennél jobb megoldást a vasárnap délután eltölté­sére nem tudok. Azaz, hogy mégis. Ha a „régi“ zene­kar újból életre kelne... va­sárnap délutánonként jót lehetne táncolni. Este elbe­szélgetek a feleségemmel. Sokáig nem jön álom a sze­memre. S holnap újból vár a munka. (Lejegyezte: -né-) ■■■■ A közelmúltban a terebesi, nagymibályi és kassai járásban megkezdték az őszi vetés fej trágyázását. Terv szerint 10 e- zer hektár területen végzik el ezt a munkát. Képünkön Palovcsik Mihály és Kočkoš Pál traktorosokat látjuk munka közben. Naponta 30 hektáron végzik el a fej­trágyázást. A Karlovy Vary-i építészeti tervező irodában a „Rovná“ címszó alatt a dossziéban e- gész halom tervrajz, számítás található. E tervrajzok, számítások egy új falu alapjai, persze még papiroson. Ez lesz az első szo­cialista falu hazánkban. Az é- pítkezés néhány hónap múlva megkezdődik. E szocialista falu központja a terjedelmes építkezéshez ipari üzemtől 450 szarvasmar­hát tart majd. Az építkezés első részét 1967-ben kellene befejezni. Az első szocialista falunkban 218 lakás lesz, körülbelül 800 la­kos számára. Egészen bizo­nyosan felkelti majd mind a hazai, mind pedig a külföldi szakemberek figyelmét, s ér­tékes tapasztalatokkal szolgál a vidéki lakótelepek továbbfej­lesztéséhez is. (Á) Miiven lesz a jövő faluja? űzi a Kijelentést az ötvenes években csaknem minden gon­dolkodó, józan ember kétel­kedve, gyanakodva fogadta volna. Hisz egy ilyen közhely­nek abban az időben nem volt reális alapja. Én azonban 1965 januárjában hallottam a Légi Egységék Földművesszövetke­zet elnökétől, M i h a 1 i k Ist­vántól. ÉVZÁRÓ KÖZGYŰLÉS: Az EFSZ irodaépülete ósdi, alacsony, kisablakú házikó. Ha­talmas. régimódi kerékasztal­nál ülünk az elnökkel. Az el­múlt év eredményeit értékelő gyűlésről folyik a szó. Az évzáró közgyűlésre feb­ruár elején kerül sor. Előre­láthatólag 6-7 dolgozó kap ki­tüntetést. Mindon munkasza­kasz eredményeit külön érté­kelik. A kitüntetettek persze nemcsak dicséretet kapnak, hanem pénzjutalmat is. A közgyűlés különben ügy folyik le, mint másutt, éppen csak az eredmények nem egy­formák. Légen például van mit felsorolni, a szövetkezet nem mindennapi eredményeket ért el. Az áttekintéshez elegendő néhány adat: a zoiasegtermeiest 130 ezer, a dohánytermelést 94 ezer, az állattenyésztést 160 ezer koro­nával lépték túl, s a tejtöbblet 48 ezer liter. A közgyűlést megelőzően az osztalék kiosztására is sor ke­rül. Olyan család is lesz, amely 12 ezer koronát kap ... Ezek tények! Olyan tények, melyeket sem­miféle gyanakvó fejcsóválás nem ingathat meg! Mihalik István a szövetkezet megalakulása óta, tehát 15 éve elnök. Nemcsak pénzért csinál­ja, amit csinál, hisz is benne! Mihalik István kommunista. Még 1926-bán lépett be a párt­ba, cseléd-kocsis korában. Na­gyon sokat köszönhet neki a szövetkezet... Ügyesen, hozzá­értéssel, de mindenekelőtt nagy előrelátással vezette a közös gazdaságot számtalan nehézsé­gen és buktatón keresztül. Kezdetben — a földet leszá­mítva — 500 ezer korona volt a szövetkezet vagyonértéke, ma 23 millió. A FIATALOK TÉLI FOGLALKOZTATÁSA: Köztudomású, hogy télen a mezőgazdasági dolgozók szá­mára kevés munkaalkalpm adó­dik, s ezért a keresetük is ala­csony. A fiatalokat többek kö­zött ez is elriasztja a falutól. A légi szövetkezet részben megoldotta a fiatalok téli fog­lalkoztatásának problémáját. Három, maguk készítette üvegházzal rendelkeznek, s itt télente huszonkét leány dolgo­zik. Az 52 tagú traktoros-brigád kétharmada a fiatalabb kor­osztályhoz tartozik. A trakto­rosok egész télen alig fogynak ki a munkából, tőzeget, trágyát hordanak. De az útépítő válla­lat is foglalkoztatja őket: ka­vicsot fuvaroznak. A légi szövetkezetnek saját erdeje is van, igaz, nem sok, mindössze húszegynéhány holdnyi, de azért itt is el lehet dolgozgatni. Légről nemhogy elszöknének a fiatalok, hanem még azok is visszatérnek, akik néhány évvel ezelőtt itthagyták a falut. — Minek menjek a városba — mondják. Hisz annyit, de tán még többet is, idehaza is megkeresek. A szövetkezet 19 koronát fizet egy munkaegy­ségért. GÉPJAVÍTÁS: Csak nemrég jutottunk túl a tél derekán, mégis minden olyan gépet, amire tavasszal szükség lesz, már megjavítot­tuk. A 26 kerekes traktor közül mindössze négy vár javításra. A négy lánctalpassal s a kom­bájnokkal sincs baj. Csak a gépalkatrészhiány okoz gyak­ran fennakadást. A javítás különbén tervsze­rűen folyik. Német Lajos­nak, a körzeti technikusnak éppen az a feladata, hogy el­lenőrizze, mennyire haladt elő­re a javítás, teljesítették-e az előre kiszabott feladatokat. MI LESZ ITT HÚSZ ÉV MÚLVA...?! Lég felé utazva, a vonaton egy 65 év körüli bácsika köze­lében ültem, aki nagyhangosan azzal „fenyegette“ útitársait: „Mi lesz itt 20-30 év múlva?!“ — Sajnos — mondta — én akkor már nem leszek az élők között, de azért felkelnék a sírból, hogy szétnézhessek!... S ha egyre több olyan szö­vetkezet működik majd, mint a légi, akkor nem kell attól tartanunk, hogy mi lesz itt 20-30 év múlva .. Sződy Viktor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents