Új Ifjúság, 1965 (14. évfolyam, 1-53. szám)
1965-02-16 / 7. szám
ÜVEG, ÜVEG ÜVEG, Mennyi sok szép holmit varázsolnak elő az üvegipari dolgozók szorgos kezei! Milyen sok örömet szereznek a szépen csiszolt kristály dísztárgyak! Lehet, hogy már tartották a kezükben az ismert Zuzanna jelzésű finom poharakat és gondoltak is azokra az ismeretlen művészekre, akik ezeket a nemes, művészi csiszolású poharakat készítették. Igen finom munkát igényel az üveg csiszolás, jórészt kézi munkát, a dolgozónak szakismerettel és óriási gyakorlattal kell rendelkeznie. ELŐZETES ÖSSZEFOGLALÓ Az üvegipar Szlovákiában már több mint 600 éves hagyományra tekinthet vissza. A majdnem „házi iparként“ űzött üvegipart az utóbbi időben 8 nagyobb üzemben összpontosították. A szlovákiai üvegipar az országos üvegipar 6 százalékát teszi ki. Nyíltan megállapíthatjuk, hogy a nehézipar előnyben részesítésének következtében ezt az iparágat huzamosabb idő óta elhanyagoltuk. A beruházások nem fedezhették az iparág fellendítéséhez és kiépítéséhez szükséges eszközöket. A távlati tervek kidolgozásánál már újra előtérbe kerül az üvegipar kiépítése és átszervezése. Ezerkilencszázhet- venben a termelés — az 1963- as év termelésével szemben 294 százalékkal emelkedik, s emellett lényegesen kiszélesítik a félig, valamint a teljesen automatizált munkamenet alkalmazását is. Az újonnan átépített és felépített üzemek közül csak a legfontosabbakat soroljuk fel: a dubravkai Műszaki Üveg üzem, a nagyszombati Skloplast üzem, a Katalin huta. a nemšovai Morávia és a poltári Ipari üveg-üzem. JAVÍTSUK a szocialista MUNKAVERSENYT Ha összegezzük az üvegipari üzemek gazdasági eredményeit, akkor valóban meg lehetünk elégedve. Sajnos azonban még mindig sok a selejt. Sokmilliós veszteségről van szó, ennyivel szegényebb a közös asztalunk. A terveket különben a többi mutatószámban pontosan teljesítik. A külföldi'megrendelé- sek határidejét mindig pontosan betartják, és komolyabb panaszok nem érkeznek. Az üvegipar dolgozói ezért dicséretet érdemelnek, Ezt főleg annak köszönhetjük, hogy szeretik a munkájukat és igen szorgalmasak, szívósak és kitartóak. A szocialista munkaverseny is sokat segített és hozzájárult ahhoz, hogy a külföldi rendeléseket pontosan teljesítik, annak ellenére, hogy a szocialista munkaversenyt csak az üzemvezetőség részéről benyújtott adatok alapján értékelik ki, mivel a részlegek vezetői nem törődnek a versennyel és az üzemi bizottság sem irányítja azt kellőképpen. Igazságtalanok lennénk, ha nem említenénk meg azokat az üzemeket, amelyek példaadók, mint például a Lednicke— Rovnó-i üvegipari üzemek és a bratislavai Műszaki Üveg üzemek. Ezekben a kollektívák azt az elvet vallják, hogy ami hasznos a társadalomnak, hasznos számodra is. A kollektívák teremtsék meg az együttműködés legkedvezőbb feltételeit, törődjenek a minőség emelésével, munkájukban a legnagyobb tökélyre tegyenek szert, művészi szempontból is igyekezzenek a legszebbet és a legtökéletesebbet termelni. TÖRŐDJÜNK A MUNKAHELYEK ÉS A DIÁKSZÁLLÓK KULTURÄLTSÄGÄVAL IS Ezt a két feladatot nem lehet elválasztani egymástól. Ma már mindenki tudja, hogy az emberek a munkahelyükön csakis akkor elégedettek, hogyha környezetük kellemes és feladataikat kulturált körülmények között végezhetik el. Az üvegipari üzemekben még sok probléma vár megoldásra. Zlatnán például az ipari tanulók fűtetlen internátusbán laknak és nincs vizük. Utekáčon, Malinecen is hasonló a helyzet, Lednicke Rovno kivételével sehol sincsen művelődési otthon. Hol töltsék az ipari tanulók szabad idejüket? Ilyen körülmények között a fiatalok munkakerülőkké válnak és gyakran változtatják munkahelyüket. Kiutat keresnek és oda mennek, ahol jobban és kényelmesebben élhetnek. Ily módon elveszítjük a fiatalokat még mielőtt megmutatták volna. hogy mit tudnak. Ezeknek a fiatal fiúknak, akik túlnyomó részben még nem töltötték be 19. évüket, szükségük volna egy megértő nevelőre, aki irányítaná őket. A szülői ház helyett a társadalomnak kellene átvenni a nevelés feladatait. Szabad idejükben már senki sem ellenőrzi őket és így idejüket sokszor helytelenül elfe- csérlik. Vajon gondolnak-e erre az üzemek vezetőségei és a társadalmi szervezetek? A középszlovákiai üzemek számára az üvegipari tanulókat a Katalin Hutában képezik ki. A fabarakkokat, ahol ezek a tanulók laknak, senki sem irigyelné meg. Majdnem száz tanulót helyeztek el néhány kamrácskában. Hát hol töltsék szabad idejüket a fiatalok? Az üzem vezetőségét nem okolhatjuk, dehát hol keressük a hibát? A központi tervhivatalokban, ott, ahol nem értékelik eléggé az üvegipar jelentőségét. Jól ismerjük a helyzetet, az üvegipari vállalatok mellett működő tömegszervezetekben és már megszoktuk, hogy a vezetők milyen kifogásokkal élnek. Minden üzemben van CSISZ-szervezet, de ezek nem teljesítik küldetésüket. Tevékenységük útjában nemcsak objektív nehézségek állanak, hanem gyenge munkájukat azzal is magyarázhatjuk, hogy a pártszervezetek sem törődnek velük eléggé. Felszabadulásunk óta 20 év telt el. Az üvegiparban a negatív jelencégektől eltekintve a fejlődés nem állt meg. Ha azonban azt akarjuk, hogy a jövőben még jobb eredményeket érjünk el, akkor új rendet kell teremtenünk mindenütt. A felszabadulás 20. évfordulójára ez lesz az üvegipari dolgozók legszebb ajándéka. Vincent Lackó mérnök A bártfai Augusztus 29. üzem főbejárata. Az üzem több mint háromezer embert foglalkoztat és évente 4750 ezer cipőt gyárt. Különösen a sportcipők gyártásában vezetnek. A Szovjetunióba is sokat szállítunk belőle. A múlt év és a fiatalok A 200. HAJO A Komáromi Hajógyár az elmúlt év végén adta át a Szovjetuniónak a 200 hajót. Ezek között voltak motoros vontatók, személy- szállító, teher és hűtőhajók. De nemcsak a Szovjetunióba exportálták gyártmányaikat. Készítettek hajókat Magyarország és a Lengyel Népköz- társaság megrendelésére is. A Szovjetunió nemcsak megrendelője, de segítője is volt a Komáromi Hajógyárnak, amely ma már európai viszonylatban is a legjobbak közé tartozik. Évtizedes gyakorlattal rendelkező, kiváló szakmunkások biztosítják a hajógyártás sikerét és erősítik a gyár jó hírnevét. A 200. hajó átadása alkalmával több szakmunkást tüntettek ki a „Gépipar legjobb dolgozója" címmel. Papp János A CSISZ-tagok és a nyugatszlovákiai fiatalok lelkiismeretes munkájukkal lényegesen hozzájárultak a talaj termelékenységének emeléséhez. Nyáron 32 járási meliorációs építkezésen 1523 brigádos vett részt. Több mint 88 öntözési berendezés felett vállaltak védnökséget, a zöldségféleségeken kívül az évelő növényeket pl. a lóherét, lucernát is öntözték. Szép eredményeket ért el a Horný Jatov-i gépesített brigád. A többi munka elvégzése mellett még 66 hektár területen a lucernát is öntözték. A tervezett hektáronként) 62 mázsát 14,30 mázsával lépték túl és így összesen 393 mázsával termeltek többet. Az öntözőberendezéseket különösen a galántai járásban használták ki, ahol 450 hektár területen öntözték a növényeket. A kerületben 206 430 köbméter komposztot készítettek. A jó eredményeket a gépesítésnek köszönhetik. A komposzt-ké- szítésben csúcseredményeket értek el a galántai járásban is, ahol 45 ezer köbméter, Érsek- újvárott 48 200 köbméter, Bra- tislava-vidéken 29 600 köbméter komposztot készítettek. Gyümölcsfák ültetésével Is lényegesen hozzájárultak a gyümölcstermesztés emeléséhez.' összesen 150 707 gyümölcsfát, 3115 díszcserjét ültettek ki és ezenkívül 25 fa gondozását vállalták. Bratislava vidékén 34 167 gyümölcsfát ültettek ki. Értékes eredményeket értek el a tapolcsányi járásban is, ahol 29 400 fát, az érsekújvári járásban pedig 21 450 fát ültettek ki. A gyümölcstermesztés érdekében hirdetett verseny, melyet a CSISZ KB és a KNB mellett működő gazdasági bizottság indított: sokkal hozzájárult a gyümölcstermesztés emeléséhez. 1480 hektár területen gondozták a legelőket és réteket. A fiatalok valóban kitettek magukért és túlteljesítették a tervet. Az „ifjúsági takarmányalapra“ 99 150 mázsa takarmányt termeltek. Ezt a takarmányt sikerült behordaniok annak ellenére, hogy az elmúlt nyár rendkívül forró volt. A gazdasági évet a fiatalok jó eredménnyel zárták le. Sípos János, Bratislava 99 Megjövendöltem egy balesetet iá A folyami hajózás történetében szinte páratlanul álló esetnek voltam szemtanúja. Még az első világháború előtt történt. Enyhe tél volt. Nem messze álltunk az akkor pozsonyi Ferenc József-hídnak nevezett, ifjú alkotmánytól, amikor egy egykéményes, virgonc kis fehérhajót láttunk közeledni nyugat felől. A nyalka vízijármű aggasztó sebességgel száguldott a Óuna-híd felé, pedig régimódi, magas kéménye úgy állt még, mint a cövek. — Mi lesz veled, kéményke — gondoltam magamban — mert a megdagadt folyam szintje és a hídpalló közti ún. szabad magasság egyáltalán nem látszott elégnek ahhoz, hogy ilyen behemót kémény álló helyzetben átférjen rajta. — Ez a hajó kéményestül nekihajt a hídnak! — állapítottam meg színlelt egykedvűséggel. — Már miért hajtana neki? Idejében leengedi a kéményt — válaszolta anyám oktatóan. — Minden hajó leengedi a kéményét ? — alkudoztam. — Persze, hogy leengedi — biztosított anyám a felnőttek fölényességével. — Hátha elfelejti?! — csökönyösködtem tovább. — Ugyan miért felejtené el... Éktelen recsegés-ropogás, csörömpölés hallatszott a Duna felöl, mielőtt anyám befejezhette volna dorgálását. A kémény csakugyan nekivágódott a hídpallónak és úgy elgörbült, mint egy ócska kályhacső. A rakoncátlan víziparipa kecsesen megfordult tengelye körül, s mint aki jól végezte dolgát, az akadály „leküzdése“ után vidáman ringott tovább az ár sodrával. Én pedig visítottam örömömben, amelyet csak anyám erélyes rendreutasítása hűtött le. Máig sem tudom, mit vétettem ellene. K. H. A dél-morvaországi szövetkezetek 90 millió értékű lóheremagot szállítottak külföldre.-OA bystrice! TON bútorgyár hatféleképpen átállítható karosszékeket gyárt.-OHavličkúv Brodban most készült el 17 ezer hófehér chem- ton-blúz. A gallérja és a man- zsettája keményített. A blúzok langyosan vasalhatók.-OAz eperjesi Kpt. Nálepka ruhaüzem a III. Spartakiádára Texas-nadrágokat hoz forgalomba.-OKomlót 50 országba szállítunk, és külkereskedelmi vállalataink már nem győzik a megrendeléseket.-OHazánkból hatezer kanárimadarat szállítunk a Szovjetunióba.-ONemzetközi egyezmény keretében villanyáramot szolgáltatunk Ausztriának.-OA Bioveta nemzeti vállalat 1600 tonna takarmánypótlékként használt antibiotikumot termel a hazai piac számára. Ezenkívül Olaszországba és az NDK-ba is szállítja készítméELÖLJÁRÓBAN: Erdős Ernő jelenleg a H- getfalusi Matador-gyár dolgozója. Épp a legényszobán találtam, legénymódra falatozott füstölt szalonna, bor s már jobb is a kedv, a hangulat. Három hónapja dolgozik a Matador-gyárban az építési szakaszon. Előtte az Építészeti Főiskolára járt, de nem fejezte be a- nyagi okok miatt. Nemsokára azonban folytatja az iskolát ahogy mondja: „Csak egy kicsit összeszedem magam". Bw hét Ai Éimmoi jöttem, hogy sokan élnek így, mint én. A rádióban játszák a himnuszt — jó éjszakát. 2. 1. HÉTFŐ: Korán kelek, hatkor kezdődik a munka. Gépeket helyezünk el a gyárban, kőműves munkát végzünk. javítunk. Délután kettőig tart a műszak, utána a fáradt test úgy kívánja a hideg sört, mint az oxigént. Ezek a legszebb sörös percek. Aztán iramodás a legényszállásra — 15 szobatársam közül páran mindig otthon várnak már. Fel- melegítik a konzervet, kipakolják az otthonit, a szív- erősitőt. így ízletesebb a koszt, s kiadósabb is. Esetleg előkerül a kártya, s indul a beszélgetés a gyárról, a gyárban történtekről; arról. mi hogyan lenne jobb, célszerűbb. Este felkeresnek bennünket a kislányok, s mi ha ünnepnap van, azaz előleg vagy fizetés napja, táncolni megyünk, zenét hallgatni, szórakozni. Még hétfőn is. KEDD: Nálunk az egyik nap olyan mint a másik, talán csak a vasárnap különb — akkor hosszú az alvás (szombat után kell is). Ha a kislány úgy akarja, színházba megyünk, vagy moziba. Nemrég az Orgona című szlovák filmet láttam Különleges életbölcselet, érdekes meglátások. Hazafelé beszélgetés közben meg is kaptam a kislánytól a magamét: „Alig ismerek rád“ — mondta. 3. SZERDA: Szeretem az életet, a rohanást, minden perc értékes felhasználását. Meghallgattam Chris Barber dzsessz-zenekarát és Elena Blehárovát. Pompás volt. Hazafelé azon vettem magam észre, hogy dudorászom. A fényes kirakatok mosolygásom tükrözik. Este én voltam a legálmosabb. ők 14-en énekeltek. „altatódalokat“ 6. 4. CSÜTÖRTÖK: Délután felugrottam a főiskolára. Nemsokára folytatom a tanulást. A tudásban valami maradandóbb, igazibb életcélt látok. A régi kollégák is hívnak. Este könyvet olvasok A szobatársak kaca- rásznak. ők ritkán nyúlnak könyv után. Szeretem a modern, rövid prózát és a szerelmes verseket. Jaques Prévert: „Olyan szerelem“ című kötetét olvasom. Még a végén megtanulok igazán szeretni Néha én is firkan- tottam egy-egy verset, csakhogy olyanokat, már bánom is, hogy említettem ezt Elalvás előtt azokra a diáklányokra gondolok, akik csak akkor nem adnak kosarat, ha külföldinek becézi magát az ember. PÉNTEK: A tisztítóból előkerülnek az öltönyök, a fehér ing. Holnap szombat. Telefonál a kislány a gyárból, hogy jöhet-e. Este a ha- verságot erősítsük erőssel. De ne ítéljenek el érte, ez itt többnyire így szokás. Ha más akarnék lenni, kinevetnének. Utána következik az élmények elbeszélése. RáSZOMBAT: Délután síléccel a vállamon indulok a Kamzík felé. Pár óra sízés. Nagyon szeretem a sportot, a friss havat, a lejtőket, hegyeket. Este természetesen újra tánc. Szombaton a legszebb a leendő menyasszonyom. Elkísérem: arról beszélgetünk, hogyha majd pár év múlva mérnök leszek... Jó reggelt. 7. VASÁRNAP: Szombat estén kívül ez a legszebb napom. Hosszú az alvás, és utána a Gárda teadélutánja nagyon rövid. Este levelet írok haza. Azt írom. amit már elmondtam: Hosz- szúak a délelőttök és szépek a délutánok; Pénzt ne küldjétek, nőtlennek még elég az ezer korona fizetés. Jövő héten hazalátogatok.-OA beszélgetés után kávéházba hívott, csak úgy elbeszélgetni. Azt mondta, hogy az életről, értelméről csak néha szabad beszélni, mert nehéz azt mondani, hogy a mindennapok munkájában található csak. Benne van a folytatásban is, abban, hogy mindig értelmesebben közeledünk valami felé, új utakon, új eszközökkel. Lejegyezte: Ginzery Árpád ...............