Új Ifjúság, 1965 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1965-02-16 / 7. szám

ÜVEG, ÜVEG ÜVEG, Mennyi sok szép holmit varázsolnak elő az üvegipari dolgozók szorgos kezei! Milyen sok örömet szereznek a szépen csiszolt kristály dísztárgyak! Lehet, hogy már tartották a kezükben az ismert Zuzanna jelzésű finom poharakat és gondoltak is azokra az ismeretlen művé­szekre, akik ezeket a nemes, művészi csiszolású poha­rakat készítették. Igen finom munkát igényel az üveg csiszolás, jórészt kézi munkát, a dolgozónak szakisme­rettel és óriási gyakorlattal kell rendelkeznie. ELŐZETES ÖSSZEFOGLALÓ Az üvegipar Szlovákiában már több mint 600 éves hagyo­mányra tekinthet vissza. A majdnem „házi iparként“ űzött üvegipart az utóbbi időben 8 nagyobb üzemben összpontosí­tották. A szlovákiai üvegipar az országos üvegipar 6 száza­lékát teszi ki. Nyíltan megállapíthatjuk, hogy a nehézipar előnyben ré­szesítésének következtében ezt az iparágat huzamosabb idő óta elhanyagoltuk. A beruhá­zások nem fedezhették az ipar­ág fellendítéséhez és kiépíté­séhez szükséges eszközöket. A távlati tervek kidolgozá­sánál már újra előtérbe kerül az üvegipar kiépítése és át­szervezése. Ezerkilencszázhet- venben a termelés — az 1963- as év termelésével szemben 294 százalékkal emelkedik, s emellett lényegesen kiszéle­sítik a félig, valamint a telje­sen automatizált munkamenet alkalmazását is. Az újonnan átépített és felépített üzemek közül csak a legfontosabbakat soroljuk fel: a dubravkai Mű­szaki Üveg üzem, a nagyszom­bati Skloplast üzem, a Katalin huta. a nemšovai Morávia és a poltári Ipari üveg-üzem. JAVÍTSUK a szocialista MUNKAVERSENYT Ha összegezzük az üvegipari üzemek gazdasági eredményeit, akkor valóban meg lehetünk elégedve. Sajnos azonban még mindig sok a selejt. Sokmilliós veszteségről van szó, ennyivel szegényebb a közös asztalunk. A terveket különben a többi mutatószámban pontosan tel­jesítik. A külföldi'megrendelé- sek határidejét mindig ponto­san betartják, és komolyabb panaszok nem érkeznek. Az üvegipar dolgozói ezért dicsé­retet érdemelnek, Ezt főleg annak köszönhetjük, hogy sze­retik a munkájukat és igen szorgalmasak, szívósak és ki­tartóak. A szocialista munka­verseny is sokat segített és hozzájárult ahhoz, hogy a kül­földi rendeléseket pontosan teljesítik, annak ellenére, hogy a szocialista munkaversenyt csak az üzemvezetőség részé­ről benyújtott adatok alapján értékelik ki, mivel a részlegek vezetői nem törődnek a ver­sennyel és az üzemi bizottság sem irányítja azt kellőképpen. Igazságtalanok lennénk, ha nem említenénk meg azokat az üzemeket, amelyek példaadók, mint például a Lednicke— Rovnó-i üvegipari üzemek és a bratislavai Műszaki Üveg üzemek. Ezekben a kollektívák azt az elvet vallják, hogy ami hasznos a társadalomnak, hasz­nos számodra is. A kollektívák teremtsék meg az együttmű­ködés legkedvezőbb feltételeit, törődjenek a minőség emelé­sével, munkájukban a legna­gyobb tökélyre tegyenek szert, művészi szempontból is igye­kezzenek a legszebbet és a legtökéletesebbet termelni. TÖRŐDJÜNK A MUNKAHE­LYEK ÉS A DIÁKSZÁLLÓK KULTURÄLTSÄGÄVAL IS Ezt a két feladatot nem lehet elválasztani egymástól. Ma már mindenki tudja, hogy az emberek a munkahelyükön csakis akkor elégedettek, hogy­ha környezetük kellemes és feladataikat kulturált körülmé­nyek között végezhetik el. Az üvegipari üzemekben még sok probléma vár megoldásra. Zlatnán például az ipari tanu­lók fűtetlen internátusbán lak­nak és nincs vizük. Utekáčon, Malinecen is hasonló a helyzet, Lednicke Rovno kivételével sehol sincsen művelődési ott­hon. Hol töltsék az ipari tanu­lók szabad idejüket? Ilyen körülmények között a fiatalok munkakerülőkké válnak és gyakran változtatják munkahe­lyüket. Kiutat keresnek és oda mennek, ahol jobban és ké­nyelmesebben élhetnek. Ily módon elveszítjük a fiatalokat még mielőtt megmutatták vol­na. hogy mit tudnak. Ezeknek a fiatal fiúknak, akik túlnyo­mó részben még nem töltötték be 19. évüket, szükségük volna egy megértő nevelőre, aki irá­nyítaná őket. A szülői ház helyett a társadalomnak kelle­ne átvenni a nevelés feladatait. Szabad idejükben már senki sem ellenőrzi őket és így ide­jüket sokszor helytelenül elfe- csérlik. Vajon gondolnak-e er­re az üzemek vezetőségei és a társadalmi szervezetek? A középszlovákiai üzemek szá­mára az üvegipari tanulókat a Katalin Hutában képezik ki. A fabarakkokat, ahol ezek a tanulók laknak, senki sem irigyelné meg. Majdnem száz tanulót helyeztek el néhány kamrácskában. Hát hol töltsék szabad idejüket a fiatalok? Az üzem vezetőségét nem okol­hatjuk, dehát hol keressük a hibát? A központi tervhivata­lokban, ott, ahol nem értékelik eléggé az üvegipar jelentősé­gét. Jól ismerjük a helyzetet, az üvegipari vállalatok mellett működő tömegszervezetekben és már megszoktuk, hogy a vezetők milyen kifogásokkal élnek. Minden üzemben van CSISZ-szervezet, de ezek nem teljesítik küldetésüket. Tevé­kenységük útjában nemcsak objektív nehézségek állanak, hanem gyenge munkájukat az­zal is magyarázhatjuk, hogy a pártszervezetek sem törőd­nek velük eléggé. Felszabadulásunk óta 20 év telt el. Az üvegiparban a ne­gatív jelencégektől eltekintve a fejlődés nem állt meg. Ha azonban azt akarjuk, hogy a jövőben még jobb eredménye­ket érjünk el, akkor új rendet kell teremtenünk mindenütt. A felszabadulás 20. évfordu­lójára ez lesz az üvegipari dol­gozók legszebb ajándéka. Vincent Lackó mérnök A bártfai Augusztus 29. üzem főbejárata. Az üzem több mint háromezer embert foglalkoz­tat és évente 4750 ezer cipőt gyárt. Különösen a sportcipők gyártásában vezetnek. A Szov­jetunióba is sokat szállítunk belőle. A múlt év és a fiatalok A 200. HAJO A Komáromi Ha­jógyár az elmúlt év végén adta át a Szovjetuniónak a 200 hajót. Ezek között vol­tak motoros von­tatók, személy- szállító, teher és hűtőhajók. De nemcsak a Szovjetunióba ex­portálták gyárt­mányaikat. Készí­tettek hajókat Ma­gyarország és a Lengyel Népköz- társaság megren­delésére is. A Szovjetunió nemcsak megren­delője, de segítője is volt a Komáro­mi Hajógyárnak, amely ma már eu­rópai viszonylat­ban is a legjobbak közé tartozik. Évtizedes gya­korlattal rendelke­ző, kiváló szak­munkások bizto­sítják a hajógyár­tás sikerét és erő­sítik a gyár jó hírnevét. A 200. hajó át­adása alkalmával több szakmunkást tüntettek ki a „Gépipar legjobb dolgozója" címmel. Papp János A CSISZ-tagok és a nyugat­szlovákiai fiatalok lelkiismere­tes munkájukkal lényegesen hozzájárultak a talaj termelé­kenységének emeléséhez. Nyá­ron 32 járási meliorációs épít­kezésen 1523 brigádos vett részt. Több mint 88 öntözési berendezés felett vállaltak védnökséget, a zöldségfélesé­geken kívül az évelő növénye­ket pl. a lóherét, lucernát is öntözték. Szép eredményeket ért el a Horný Jatov-i gépesí­tett brigád. A többi munka el­végzése mellett még 66 hektár területen a lucernát is öntöz­ték. A tervezett hektáronként) 62 mázsát 14,30 mázsával lép­ték túl és így összesen 393 mázsával termeltek többet. Az öntözőberendezéseket különö­sen a galántai járásban hasz­nálták ki, ahol 450 hektár te­rületen öntözték a növényeket. A kerületben 206 430 köbméter komposztot készítettek. A jó eredményeket a gépesítésnek köszönhetik. A komposzt-ké- szítésben csúcseredményeket értek el a galántai járásban is, ahol 45 ezer köbméter, Érsek- újvárott 48 200 köbméter, Bra- tislava-vidéken 29 600 köbmé­ter komposztot készítettek. Gyümölcsfák ültetésével Is lényegesen hozzájárultak a gyümölcstermesztés emelésé­hez.' összesen 150 707 gyü­mölcsfát, 3115 díszcserjét ül­tettek ki és ezenkívül 25 fa gondozását vállalták. Bratisla­va vidékén 34 167 gyümölcsfát ültettek ki. Értékes eredmé­nyeket értek el a tapolcsányi járásban is, ahol 29 400 fát, az érsekújvári járásban pedig 21 450 fát ültettek ki. A gyü­mölcstermesztés érdekében hirdetett verseny, melyet a CSISZ KB és a KNB mellett működő gazdasági bizottság indított: sokkal hozzájárult a gyümölcstermesztés emelésé­hez. 1480 hektár területen gon­dozták a legelőket és réteket. A fiatalok valóban kitettek magukért és túlteljesítették a tervet. Az „ifjúsági takar­mányalapra“ 99 150 mázsa ta­karmányt termeltek. Ezt a ta­karmányt sikerült behordaniok annak ellenére, hogy az elmúlt nyár rendkívül forró volt. A gazdasági évet a fiatalok jó eredménnyel zárták le. Sípos János, Bratislava 99 Megjövendöltem egy balesetet iá A folyami hajózás történetében szinte páratlanul álló eset­nek voltam szemtanúja. Még az első világháború előtt történt. Enyhe tél volt. Nem messze álltunk az akkor pozsonyi Ferenc József-híd­nak nevezett, ifjú alkotmánytól, amikor egy egykéményes, virgonc kis fehérhajót láttunk közeledni nyugat felől. A nyal­ka vízijármű aggasztó sebességgel száguldott a Óuna-híd felé, pedig régimódi, magas kéménye úgy állt még, mint a cövek. — Mi lesz veled, kéményke — gondoltam magamban — mert a megdagadt folyam szintje és a hídpalló közti ún. szabad magasság egyáltalán nem látszott elégnek ahhoz, hogy ilyen behemót kémény álló helyzetben átférjen rajta. — Ez a hajó kéményestül nekihajt a hídnak! — állapítot­tam meg színlelt egykedvűséggel. — Már miért hajtana neki? Idejében leengedi a kéményt — válaszolta anyám oktatóan. — Minden hajó leengedi a kéményét ? — alkudoztam. — Persze, hogy leengedi — biztosított anyám a felnőttek fölényességével. — Hátha elfelejti?! — csökönyösködtem tovább. — Ugyan miért felejtené el... Éktelen recsegés-ropogás, csörömpölés hallatszott a Duna felöl, mielőtt anyám befejezhette volna dorgálását. A kémény csakugyan nekivágódott a hídpallónak és úgy elgörbült, mint egy ócska kályhacső. A rakoncátlan víziparipa kecsesen meg­fordult tengelye körül, s mint aki jól végezte dolgát, az aka­dály „leküzdése“ után vidáman ringott tovább az ár sodrával. Én pedig visítottam örömömben, amelyet csak anyám erélyes rendreutasítása hűtött le. Máig sem tudom, mit vétettem ellene. K. H. A dél-morvaországi szövet­kezetek 90 millió értékű ló­heremagot szállítottak külföld­re.-O­A bystrice! TON bútorgyár hatféleképpen átállítható ka­rosszékeket gyárt.-O­Havličkúv Brodban most ké­szült el 17 ezer hófehér chem- ton-blúz. A gallérja és a man- zsettája keményített. A blúzok langyosan vasalhatók.-O­Az eperjesi Kpt. Nálepka ru­haüzem a III. Spartakiádára Texas-nadrágokat hoz forga­lomba.-O­Komlót 50 országba szállí­tunk, és külkereskedelmi vál­lalataink már nem győzik a megrendeléseket.-O­Hazánkból hatezer kanárima­darat szállítunk a Szovjetunió­ba.-O­Nemzetközi egyezmény ke­retében villanyáramot szolgál­tatunk Ausztriának.-O­A Bioveta nemzeti vállalat 1600 tonna takarmánypótlék­ként használt antibiotikumot termel a hazai piac számára. Ezenkívül Olaszországba és az NDK-ba is szállítja készítmé­ELÖLJÁRÓBAN: Erdős Ernő jelenleg a H- getfalusi Matador-gyár dol­gozója. Épp a legényszobán találtam, legénymódra fala­tozott füstölt szalonna, bor s már jobb is a kedv, a hangulat. Három hónapja dolgozik a Matador-gyárban az építési szakaszon. Előt­te az Építészeti Főiskolára járt, de nem fejezte be a- nyagi okok miatt. Nemso­kára azonban folytatja az iskolát ahogy mondja: „Csak egy kicsit összeszedem ma­gam". Bw hét Ai Éimmoi jöttem, hogy sokan élnek így, mint én. A rádióban játszák a himnuszt — jó éjszakát. 2. 1. HÉTFŐ: Korán kelek, hat­kor kezdődik a munka. Gé­peket helyezünk el a gyár­ban, kőműves munkát vég­zünk. javítunk. Délután ket­tőig tart a műszak, utána a fáradt test úgy kívánja a hideg sört, mint az oxi­gént. Ezek a legszebb sörös percek. Aztán iramodás a legényszállásra — 15 szo­batársam közül páran min­dig otthon várnak már. Fel- melegítik a konzervet, ki­pakolják az otthonit, a szív- erősitőt. így ízletesebb a koszt, s kiadósabb is. Eset­leg előkerül a kártya, s in­dul a beszélgetés a gyárról, a gyárban történtekről; ar­ról. mi hogyan lenne jobb, célszerűbb. Este felkeres­nek bennünket a kislányok, s mi ha ünnepnap van, azaz előleg vagy fizetés napja, táncolni megyünk, zenét hallgatni, szórakozni. Még hétfőn is. KEDD: Nálunk az egyik nap olyan mint a másik, talán csak a vasárnap kü­lönb — akkor hosszú az al­vás (szombat után kell is). Ha a kislány úgy akarja, színházba megyünk, vagy moziba. Nemrég az Orgona című szlovák filmet láttam Különleges életbölcselet, érdekes meglátások. Haza­felé beszélgetés közben meg is kaptam a kislánytól a magamét: „Alig ismerek rád“ — mondta. 3. SZERDA: Szeretem az életet, a rohanást, minden perc értékes felhasználását. Meghallgattam Chris Bar­ber dzsessz-zenekarát és Elena Blehárovát. Pompás volt. Hazafelé azon vettem magam észre, hogy dudo­rászom. A fényes kirakatok mosolygásom tükrözik. Es­te én voltam a legálmosabb. ők 14-en énekeltek. „altatódalokat“ 6. 4. CSÜTÖRTÖK: Délután felugrottam a főiskolára. Nemsokára folytatom a ta­nulást. A tudásban valami maradandóbb, igazibb élet­célt látok. A régi kollégák is hívnak. Este könyvet ol­vasok A szobatársak kaca- rásznak. ők ritkán nyúlnak könyv után. Szeretem a mo­dern, rövid prózát és a sze­relmes verseket. Jaques Prévert: „Olyan szerelem“ című kötetét olvasom. Még a végén megtanulok igazán szeretni Néha én is firkan- tottam egy-egy verset, csakhogy olyanokat, már bánom is, hogy említettem ezt Elalvás előtt azokra a diáklányokra gondolok, akik csak akkor nem adnak ko­sarat, ha külföldinek becézi magát az ember. PÉNTEK: A tisztítóból előkerülnek az öltönyök, a fehér ing. Holnap szombat. Telefonál a kislány a gyár­ból, hogy jöhet-e. Este a ha- verságot erősítsük erőssel. De ne ítéljenek el érte, ez itt többnyire így szokás. Ha más akarnék lenni, kinevet­nének. Utána következik az élmények elbeszélése. Rá­SZOMBAT: Délután síléc­cel a vállamon indulok a Kamzík felé. Pár óra sízés. Nagyon szeretem a sportot, a friss havat, a lejtőket, he­gyeket. Este természetesen újra tánc. Szombaton a leg­szebb a leendő menyasszo­nyom. Elkísérem: arról be­szélgetünk, hogyha majd pár év múlva mérnök le­szek... Jó reggelt. 7. VASÁRNAP: Szombat es­tén kívül ez a legszebb na­pom. Hosszú az alvás, és utána a Gárda teadélután­ja nagyon rövid. Este leve­let írok haza. Azt írom. amit már elmondtam: Hosz- szúak a délelőttök és szé­pek a délutánok; Pénzt ne küldjétek, nőtlennek még elég az ezer korona fizetés. Jövő héten hazalátogatok.-O­A beszélgetés után kávé­házba hívott, csak úgy el­beszélgetni. Azt mondta, hogy az életről, értelméről csak néha szabad beszélni, mert nehéz azt mondani, hogy a mindennapok mun­kájában található csak. Ben­ne van a folytatásban is, abban, hogy mindig értel­mesebben közeledünk vala­mi felé, új utakon, új esz­közökkel. Lejegyezte: Ginzery Árpád ...............

Next

/
Thumbnails
Contents