Új Ifjúság, 1965 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1965-02-02 / 5. szám

Chilei tanulságok Chilében — a világbajnoksá­gon már szereztünk tapaszta­latokat. de akkoriban a tapasz­talatok mellé ezüstérmet is osztogattak a csehszlovák lab­darúgóknak. Most egyelőre nem adnak semmit a tapasz­talatok mellé, tapasztalatszer­zésre viszont igen jó volt a tengeren túli portya. A santia­gói tornát még nem fejezték be, a csehszlovák Vigaváloga- tott azonban már különösebb eredményt nem érhet el. Az utolsó ellenfél az Universidad Catolica, ellene kedden játszik a csehszlovák gárda. Az Uni­versidad Catolica nem jelente­ne különösebb feladatot Jíra doktor csapatának, ám nem szabad elfelednünk, hogy a dél-amerikai kánikulában még a gyengébb csapatok sem le­becsülendő ellenfelek. Hazai környezetben, megszokott ég­hajlati viszonyok közt az Uni­versidad Catolica is veszélyes ellenfél. Mint ahogyan veszélyes el­lenfélnek bizonyult az argentin River Piate is. A River Plate legyőzte az FC Santost, Pelé csapatát. A River Plate győzel­me jelezte már,, hogy kemény küzdelem várható, a Santos legyőzése után ugyanis a Ri­ver Plate átvette a vezetést, s mint az egyedüli veretlen csapat a torna megnyerése „kartávolságra“ került a szá­mára. Talán ezért alkalmazta ■líra doktor jsmét a védekező taktikát, a csatársor tengelyé­ben Masopust jutott szóhoz — Kvašňák helyett Az ötösfogat játéka nem volt kielégítő, mert bár a csapat fölényben ját­szott. ez a fölény gólokban nem jutott kifejezésre. A ve­zetést ugyan megszerezte Mráz, de a River Plate egyenlíteni tudott, sőt egy vitás tizene­gyesből a győzelmet is kihar­colta. A két vereség ellenére is kedvező a chilei lapok bírálata, sőt ami mindennél többet mond, igen nagy a nézők szá­ma. Ez még mindig a chilei ezüstérem hatása. A Santos el­len jó! játszottak a csehszlo­vák játékosok, a River Plate elleni mérkőzésen is egyen­rangú ellenfélnek bizonyultak, a góllövéssel, az eredménye­sebb játékkal azonban még mindig baj van. Ha párhuza­mot húzunk a chilei világbaj­nokság és a santiagói torna között, meg kell állapítanunk, hogy a csatársor a világbaj­nokság során sem játszott e- redményesebben, a védelem viszont szilárdabb volt A san­tiagói torna tanulsága: gólké- pesebb csatársort kell kialakí­tani. Gólok nélkül nincs győzelem. Bezzeg sok gólt lőtt a VB se­lejtező-csoport várható legve­szélyesebb ellenfele, a portugál válogatott. Nem barátságos ta­lálkozón, hanem az első VB se­lejtezőn. Az ellenfél a törökök voltak. A lisszaboni mérkőzé­sen a házigazdák feltálalták a „fekete levest", alaposan rá­vertek a törökökre. A portu­gálok rajtja jól sikerült, most még veszélyesebb ellenfelek lesznek, mint ahogy azt gon­doltuk. A magyar válogatott egy csoportba került a NDK válo­gatottjával és az osztrákokkal. Az NDK válogatottja elég jól Készülődünk a spartakiádra de azért a szertornát sem ha­nyagoljuk el. szerepelt a tengeren túli por­tyáján. Sós Károly edző kije­lentette, hogy elégedett csa­patával, az osztrákok viszont csak most jelentették be a 28 játékosból álló keretet. Früh- wirth edző a következő játéko­sokat szemelte ki: Pichler. Glechner. Skocik, Hasil, Grausam. Flögel, Wolny. Seit! (valamennyien a Rapid játékosai), Fraydl. Hlrn- schrodt. Binder, Nemec, Parits, Buzek. Fiala (Ausztria játéko­sok), Koller, Giesel, Cejka (Vienna játékosok), Szanwald, Windlsch, Hörmayer (Sport­klub játékosok), Kaltenbrun- ner II., Skerlan (Admira E- nergie). Ludescher, Pumm Wacker-Innsbruck). Viehböck (LASK), Schneider (Wiener Neustadt), Eder, (Wattens). Az oszták válogatott febru­ár második felében Firenzében készül fel a tavaszi idényre. Frűhwirth edző bizakodó, bár elismerte, hogy a magyar vá­logatott a legesélyesebb csa­pat, sőt az NDK is meglepe­tést okozhat. A magyar csapa­tok az idén nem vettek részt hosszabb téli portyákon, csu­pán a Vasas alkot kivételt. A labdarúgás érdekes fordu­lata a felmerült újítási javas­latok. Változás készül a les- rendszeben, módosítják a les­szabályt, bár igen sok szakér­tő a módosítás ellen van. Ér­dekes nyilatkozatot olvastunk a Népszava hasábjain. Bukoví Márton, a magyar válogatott egykori szerencsés kezű edző­je szerint a lesszabály módo­sítása csak visszavetné a lab­darúgást, a lesszabály eltörlése még nagyobb tömörülést okoz a kapu előtt. Bukoví Márton szerint a bűvös négyszög után most majd a bűvös trapéz kö­vetkezik. A korszerű játék fel- lődése oda irányul, hogy a fe­dezetek és a szélsők közremű­ködése révén a széleken in­dítják el a támadásokat, s ez­által gólratörőbb a játék, a csapatok széthúzzák a mezőnyt s már ezzel is jóval érdeke­sebben alakul ki a játék. Eh­hez a játékhoz elsősorban ki-, tűnő szélsőkre van szükség, már pedig ma talán egyik or­szág sem bővelkedik klasszi­kus szélsőkben s ez alól a ma­gyar válogatott sem jelent ki-, vételt. — 'A kitűnő szélső játéko­sok nevelése elsőrangú fela­dat — jelentette ki Bukovi Már­ton. s ezt célszerű volna ná­lunk is érvényesíteni. Góllövő Kvašňák a kassaiak egykori „Fülese", még mindig nagy át­tekintéssel irányítja a válo­gatott csatársorát — ha he­lyet kap a csapatban. belső csatár sincs sok, de ka­pura törő és gólveszélyes szél­ső még annyi sincsen, mint a- mennyi eredményes belső csa­tár. A magyar válogatottban Sándor Csikar óta nincsen klasszis szélső. Még Fenyve­si Máthé sem az. A belső hár­mas kialakítása folyamatban van. a legesélyesebb formáció a Varga — Bene — Albert összetétel, de ezt a kétség kí­vül eredmnyes hármast köny- nyen megbonthatja a fiatal Puskás, a Vasas balösszekötő­je. A fiatalok felfrissítik a ma­gyar labdarúgást. Sajnos, a chilei újabb tapasztalatok azt mutatják, hogy a csehszlovák válogatott felfrissítése nehe­zebben oldható meg. Jíra dokj tor valamiféle kényszer hatá­sa alatt minduntalan vissza­tér az eredeti elgondolásához, Masopusttal tölti be a közép­csatár posztját. Elgondolása e- gyelőre nem sokban különbö­zik Vytlačil megoldásaitól, és ami a legérdekesebb, amennyi­ben újít Jíra edző, az új játé­kosok többnyire a védelemben játszanak. A korszerű labdarú­gás viszont elsősorban a csa­társor játékfelfogásának a for­radalmasítását igényli. Jóval merészebben fiatalítják csapatukat a szovjet labdarú­gás vezetői, főt az angolok is. Pedig Ramseyt. az angol válo­gatott „tábornokát", számos támadás érte már eddig is, ki­vált az 1964 évi sikertelensé­gek miatt Ramsey azonban kö­vetkezetesen halad a maga út­ján. a támadások egyelőre le­peregnek róla. Már pedig azt senki sem állíthatja, hogy nin­csenek gondjai, hiszen közvet­lenül a VB éve előtt elég ko­moly botrányok zaklatják az angol válogatott zavartalan ki­alakítását. .V.V.V.VAV.VA,,VAV.,.,.V.,.V.,.,.V.,.V.,.\%V,V.V.V.VV.V.V.VV.V.VV.V.\V.V.%\V/.V.,.,.V.V.V.,.V.,.,,y A BRATISLAVA! TV MŰSORA % Kedd: V. Dyk: A nagy bű- .* vész, 10,30 Mama ne sírj..., 11.00 TV érdekességek. 17.30 I* Angol nyelvlecke, 18.00 Az ■I Ifjúság műsora. 18.35 Kér- dések és nézetek. 19.00 Tes­aj la Pardubice — ZKL Brno. J» Jégkorongmérkőzés, 21.15 A »J minőség olimpiája. 22.45 TV J. Híradó. Szerda: 9.15 Ipari .* diszpecsing, 9.45 Beszélünk •J a filmről, 10.00 Űt az élet- J* be. 10.25 Strahovon találko- zunk. 11.20 A. Matz: Simon ’• Mac Keevera vándorlása. TV-játék. 16.00 Matemati- % kát tanulunk. 16.40 Cseh- szlovák nemzetközi asztaü- *! tenisz bajnokság. 18.00 I* Strahovon találkozunk 19.00 •J TV Híradó. 19.40 Kérdések J* és nézetek. 20.10 Mestermfl- •) vek. 20.20 J Sauders: Vég- J« állomás. Angol TV-film •J 21.20 Božena Nemcová. 21.35 Beszélünk a filmről 21.50 J‘ TV Híradó. 22.05 Angol ■I nyelvlecke. Csütörtök: 9.00 I* Orosz nyelvlecke, 9.30 K. ■J Kupka: Picassiáda Szimfo- J» nikus költemény Picasso íj rajzaival, 10.00 Ballada a ■, hősiességről és az árulás- I» ről, 10.40 TV érdekességek, •J 17.00 Kicsinyek műsora. I* 17.30 Orosz nyelvlecke, 18.00 •J Ifjúsági műsor. 19.00 TV J. Híradó. 1930 Vercors: A i* ten-er csendje. TV film. ■I 20.** Dokumentumnlm a I' hegymászókról, 21.00 Kis •I filmtörténet. A német film Já 30 évvel ezelőtt, 22.05 TV Híradó. Péntek: 9.25 Angol nyelvlecke. 10.25 Matemati­kát tanúink, 17.50 Tudo­mány és technika, 18.20 Ki hogyan csinálja. 18.30 Ri­portfilm Decínből. 19.00 TV Híradó. 19.30 Kamera az ú- ton, 20.05 Gong. 21.15 Ri­port a brnói könnyűbúvá­rokról. 2145 A só drágább mint az arany, 22.10 TV Híradó Szombat: 10.00 A só drágább, mint az arany, 10.30 Filmhíradó. 10.40 Óvo­dások műsora, 11.10 A ti­tokzatos Zsuzsánna. Szóra­koztató műsor. 18.00 Fiata­lok szemével. 19.00 Spartak Praha Sokolovo — ZKL Brno Jégkorongmérkőzés, 21.20 Filmdalok. 21.40 TV Híradó. 21.55 Ján Werich estje. Va­sárnap: 10.00 Gyermekmű­sor, 11.00 A hosszú árnyé­kok földjén. Riport az An- tarktiszról. 14.00 Síverseny, .16.10 Jaroslav Ježek, 17.00 A cirkusz jön... Az Inter- vízió műsora. 17.45 Bábjá­ték, 19.00 TV Híradó. 19.30 Sportműsor, 19.55 A vasár­nap verse, 20.00 Rembrandt. Angol életrajzi film. 21.30 Mesterművek, 21.40 Irány Prága. 21.55 TV Híradó. A BUDAPESTI TV MŰSORA: Kedd: 17.45 Száz kérdés — száz felelet, 18.15 Üttö- rőexpedíció a jövőbe, 18.35 Csak egy kicsivel jobban, 19.05 TV-bébi. 19.30 TV Hír­adó. 19.50 Napi jegyzetünk. 19.55 Nincs többé válás. Ma­gyarul beszélő lengyel film, 21.35 Érmek és érmesek. Visszapillantás a tokiói o- limpiára. Atlétika, 21.55 TV Híradó. Szerda: 9.30 Tole- dói szerelmesek. Magyarul beszélő francia film, 10.55 Barátság sarka. Szovjet Kis- film, 17.25 Falusi dolgok­ról, 17.30 Bagolyvár (6-9 é- veseknek). 18.00 Gyűjtőú- ton. Fiatal néprajzkutatók. 18.30 Könyvismertetés. 18.35 Visszapillantó tükör. 18.55 Ungváry Tamás színházi jegyzete. Kö.zvetités a Thália Színházból. Levitt: Parancsra tettem. Dráma 2 részben. A közvetítés szü­netében: TV Híradó — Na­pi jegyzetünk, 22.15 TV Hír­adó. Csütörtök: 18.05 Az orvos válaszol, 18.20 Könyv- ismertetés. 18.25 Mezőgaz­dasági szakfilmsorozat, 18.55 Telesport, 19.30 TV Híradó, 19.50 Napi jegyzetünk, 20.10 Július Caesar. Magyarul be­szélő amerikai film. 22.10 TV Híradó. Péntek: 9.45 Telesport, 10.15 Klassziku­sok a képernyőn. Július Caesar. Magyarul beszélő a- merikai film, 18.30 Téli fa­lusi esték. Szombat: 17.20 Mezőgazdasági Könyvhónap, 17.40 Rajzolj velünk! Láto­gatás egy szobrász műter­mében, 18.40 Barangolás 19.30 TV Híradó, 19.50 Hét- ről-hétre..., 20.00 Melódia­magazin. Az Intervízió mű­sora Bitterfeldből, 21.00 „Csak a szépre emléke­zem..." I. 1900-1920-ig, 22.15 TV Híradó. 22.35 Geszty Szilvia énekei. . Zongorán kísér Freymann Magda. Vasárnap: 10.00 Ifjúsági filmklub. Az Epios akció c. TV film. 11.30 Nyitánytól az oratóriumig, 16.15 Falusi jegyzet. 16.25 Mezőgazdasá­gi szakfilmsorozat. 16.55 Cirkusz-kocsi. Az Intervízió műsora Katowicéből, 17.55 Egyéves az Isko!a-TV 18.55 Illusztrációk az irodalmi lexikonhoz. Dutka Ákos 19.30 TV Híradó, 19.50 An- .J gyal kalandjai. A kék liba. J» Magyarul beszélő angol film, .* 20.40 A TV túlsó oldala. Szilveszteri paródiák. 22.10 J» Telesport. 22.30 TV Híradó. «J ■* A Bratislavai Rádió magyar íj adásából: jj Kedd: 12.30 Operettzene, «J 15.00 Hírek, 15.10 Táncra, muzsikára. 15.30 Egy hazá- .J ban. Szerda: 12.30 Színes ", népdalcsokor, 15.00 Hírek. I* 15.10 Operettzene, 15.30 Fa- *J luról falura, 15.50 Hírek. J* •Csütörtök: 12.30 Filmzene. «J 12.40 Oj könyvek, 15.00 Hí- J* rek, 15.10 Iskolások műso- .J ra, 15.35 Szlovák nyelvtan- Ji folyam gyermekeknek, 15.45 .* J. Dlouhý: Suita. Péntek: *J 12.30 Ritmus és melódia, J" 15.00 Hírek, 15.10 Esztrád- -J zene, 15.35 Belpolitikai mű- J« sor, 15.50 Hírek. Szombat: »J 12.30 Tánczenei revű. 13.00 “■ A hét kommentárja. 13.10 aj Szórakoztató zene, 13.40 1- J. rodalmi műsor, 14.00 Zene- »■ kari hangverseny, 14.50 *. Összeállítás, 15.20 Női I* szemmel. 15.30 Szülők isko- «J Iája. Vasárnap: 8.00 Hírek. J» 8.15 Mese a gyerekeknek. *J 8.25 Barangolás zeneország- J» ban, 9.00 Bálint bátyó be- .J szél, 9.10 Magyar népdalok ■. és táncok, 9.40 Tudomány I" és technika, 10.00 Szóra- "J koztató zene, 10.50 Amiről beszélni kell... 11.00 Is- J« merd meg hazádat, 12.00 »I Pillantás a nagyvilágba, J* 12.15 Zenés köszöntő, 13.10 jj Faluról falura, 14.00 Jack *| London: Amerika útjain, J> 14.30 Bartók műveiből, 15.00 *J Juraj Váh: Harminc lövés „• az éjszakában. Rádiójáték. jl Mesterházi Lajos: Fiúk, lányok szerelem... munka alól mentesítené. De gondolok a társadalmi kor­látokra is. Például arra. hogy bár „törvénytelen” gyerek nincs, de azért a lányanyát ma is furcsálló- an nézi a világ. Vénlány­nak .vagy elvált asszony­nak lenni — ma sem éppen rangos állapot. Ugyanakkor a házasságon kívüli gyerek apját, az agglegényt, az el­vált férfit, semmiféle elő­ítélet nem sújtja. A házas­ság ma is még olyan intéz­mény, amelyben a nő vesz több terhet magára. A köz­felfogás mégis arra szorít­ja, hogy nagyon igyekezzék férjhez menni, hiszen „egy nőnek az a legfontosabb“. Ragadt tehát itt egy és más a múltból, de azért ál­talában mégis az a helyzet: a fiatalok szívük szerint vá­laszthatják a párjukat; egészségük ártalma nélkül, idejében házasodhatnak; nem válik külön életükben a szerelem és a szeretke­zés. Szünőben van már az az erkölcstelen állapot, hogy a nő szolgálója a férfinak. Szünőben van az az erkölcs­telen állapot, hogy szere­lem nélkül, pusztán a ger- jedelem kielégítésére talál­koznak ölelésben férfiak és nők. Ma már az az általá­nos, hogy a fiatalok szerel­mi viszonyra lépnek egy­mással, vagyis olyan kap­csolatba, amelyben ember ez embernek nem az esz­köze csupán, hanem a tár­sa. Amelyben tehát nem 2. A tisztességes lánytői megkövetelték, hogy a há­zasságig orvosilag érintet­len maradjon. Hogy aztán azonkívül mit tett, nem tett, ahhoz senkinek semmi kö­ze, fő az orvosi érintetlen­ség. Az asszony viszont már kirúghatott a hámból, ha vigyázott rá. hogy híre ne keljen a dolognak. A ; férjes asszonynak úgy ud- ;v varoltak a férfiak, ahogyan lányoknak nem mertek vol­na, A fiatal, szép paraszt­lány, munkáslány a földes- úrnak, pénzes gavallérnak, gyárbeli főnöknek szabad prédája volt. igaz, nem úgy, mint a rabszolgakorban, vagy a feudalizmusban: sa­ját akaratból adhatta el magát, nem kényszeritette rá senki, csak épp az élet. Ilyen körülmények között a hajlamon és érzésen ala­puló találkozás és szerelmi házasság - előfordult ugyan, de a polgárság és kispol­gárság körében nem volt általános. A házasságon kí­vüli szerelmet pedig meg­fertőzte az érdek, az egész álszent társadalmi erkölcs. Arról nem is szólva, hogy a testi leiki betegsége­ket milyen mértékben ter­jesztette férfiak és nők kö­zött egyaránt a prostitúció intézménye, az az előbb említett kettőség. Nem hiszem, hogy ezen az állapoton lényegében változtatott volna a modern élet ritmusa, vagy a két háború mindent megemész­tő tüze. Annyit változtatott talán, hogy rombolta az ál­szent. divatjamúlt kategó­riákat. és a fellazult erköl­csök világában a tőkésor­szágok fiatalságának vala­melyest lehetősége van rá. hogy szabadabban élje a maga szerelmi életét. Lé­nyeges változás a múlthoz képest csak ott történt, a- ho! társadalmi változás állt be. Vagyis — például — ná­lunk Olyan lényeges változás, amelyhez hasonló a törté­nelmi emlékezetben még nem volt A prostitúció, az érdekházasság, ha előfordul is még, kivételnek számít. Már nem rendszeres, nem kívánatos és már nem er­kölcsös. Anyagi szempon­toktól függetlenebbek a mai fiatalok. És lényegesen füg­getlenebbek mind anyagi mind jogi szempontból a mai lányok anyáiknál. Igaz, a nók ma sem egyenjogúak még. Pontosabban elvben egyenjogúak, de az egyen-# jogúság gyakorlati megvá- * lósításához még egész sor intézményünk hiányzik, va­gyis hiányos. És itt nem­csak arra i gondolok, hogy nincs elég bölcsődénk, nap­közi otthonunk, háztartási gépünk, takarító vállala­tunk, megfelelő mennyiségű és minőségű készétel- és konzerv-gyártásunk stb., a- mely a nőt a háztartási és gyermekgondozási külön­Szerkesztőségünkbe megérkeztek a Megírom én is rovat számára ez első kérdések. Kivá­lasztottunk közülök kettőt, és itt közöljük, hogy olvasóink kellő időben beküldhessék vá­laszaikat. Kérdéseink: 1. Csalódtál-e már szerelmedben — és miért? (Beküldte Rigó Anna Kassáról) 2. Milyennek képzeled élettársadat? (A kérdést beküldte Nagy Elemér, Nyitra) csupán a hormonok gör­cseinek oldódását keresik, hanem egymás kölcsönös gyönyörűségét, tartós, ösz- szetartó örömét. Persze nemigen tanítjuk meg a fiatalokat szépen szeretni; és sok felnőtt me­reven őrzi még a régi elő­ítéleteket. így aztán az egészségtelen lefojtottság. és álszenteskedés jelenségei megtalálhatók még és el­lenhatásképpen példák van­nak a nemi tobzódásra, ki­csapongásra is (Egészségte­len iefojtottságró! beszélek és nem arról a természetes tartózkodásról, amely meg­van minden jóösztönü ka­maszlány és kamaszfiú vi­selkedésben; hiszen az tu­lajdonképpen a természet védekezése a korai terem­tés ellen). (Folytatás a 8. oldalon) A prágai új fedett uszoda, legmodernebb a köztársaságban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents