Új Ifjúság, 1965 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1965-02-02 / 5. szám

A Szlovák Tudományos Aka­démia régészei történettudo­mányi és archeológiái szem­pontból nagy jelentőségű ása­tásokat végeztek Zemplén köz­ség határában, amelynek ered­ményeként a legnagyobb honfoglaláskori lelet került napvilágra. Álmos fejedelem megöletéséről eddig csak írá­sos forrásokból tudtunk. Az a fejedelmi sír. amelyet Vojtech Budinszky-Krička egyetemi ta­nár, régész fedezett fel a hon­foglaló magyarság történeté­nek véres iniciáléja: a fölte­vések szerint a kivégzett Álmos fejedelem sírja. Zemplén község határában évek óta folynak ásatások, amelyeknek a színhelyén nagy áldozatkészséggel külön ré­gészotthont és műhelyt építte­tett a Szlovák Tudományos Akadémia. A feltárások során Budinszky-Krička professzor 1958-ban fejedelnji sírra buk­kant, és mert a csupán muzeo- Iőgiai értékelést nem tartotta 'elegendőnek, a feltárt anyag történeti értékelésére Fetticb Nándort, a honfoglaláskor is­mert kutatóját kérte fel. — Bonyolult és felelősség­teljes feladatot kaptam. — ál­lapítja meg Fettich Nándor. — A zempléni fejedelmi sír mu­zeális leltáranyaga, bár önma­gában is rendkívül értékes, de első pillanatra nem ígér szen­zációt. Mit találtak a sírban? Egy sima, aranylemezekkel ki­vert kardutánzatot majd nyolcvan ezüst övveretet, 172 darab bőr ruhaveretet, öt aranydrótból készült kar-, láb- és nyakperecet, öt nagy ezüst korongot, amelyből csak kettő volt ép, a többi töredékes, aranydrót fülbevaló karikákat, bronz vagy ezüst kabátgombo­kat, tőrkést, tüzcsiholót. a szo­kásos kengyelpárt és zablát, 235 darab lószerszám-veretet, 4 szép ezüst csengőt és végül egy palmetta-díszes és füles ezüst csészét, amelynek mű­vészi mintái vetekszenek a legszebb tarsolylemezeinkkel. — Amikor a zempléni feje­delmi sir történeti értékelésé­nek elvégzésére felkértek, igye­keztem behatolni a maga ne­mében egyedülálló régészeti és történeti rejtélybe. Fantaszti­kus leletek kerültek elő, ami­lyenekkel a, honfoglaláskor ré­gészetében még nem találkozz tunk. Ilyenek voltak például 8 női viselethez tartozó varkocs- leszorltő ezüst korongok, férfi sírban, vagy a csupán a teme­tésre rögtönzött kardutánzat, markolatával a láb felé. amely a bécsi kincstárban őrzött kard másolata. Az eredetiről már több mint húsz évvel eze­lőtt megírtam egy tudományos munkámban, hogy az Álmos fejedelem kardja, amely 875 körül készült számára Kijev- ban. Elgondolkoztató volt a „tele marék köles" is, amit a koporsóban találtak. Szaktu­dósokkal régészeti és történeti problémákat vitattam meg, to­pográfiai és antropológiai ada­tokat tanulmányoztam, szak­emberekkel konzultáltam. Vé­gül is arra a megállapításra jutottam, hogy a zempléni sír Árpád fejedelem atyjának, Al­mosnak a sírja és hogy Álmos fejedelemet nem „szent áldo­zatként“ ölték meg, hanem szó szoros értelmében vett politikai gyilkosság áldozata volt. Álmos temetésének két fel­vonása lehetett: az egyik a reiravataiozas es eisiratas, anu a tájból jól kiemelkedő föld­várban történhetett, és a te­metés a közeli Szélmalomdom­bon. A kicserélt eredeti mél­tóságjelvények, amelyeknek utánzata valószínűleg Ungvár- ról hozott aranyakkal készült, világos utalás arra, hogy a fe­jedelemnek kijáró, sátor alatti felravatalozást, és a nép bú­csúzását a halottól, az elsira- tással együtt, a földvárban legalább látszat szerint meg­tarthatták. A család nőtagjai itt vágták le varkocsukat a szép ezüst korongokkal együtt, és ezzel díszítették a ravatalt. A sírban talált egyik korongon az Árpád család Turul totem­őse látható. A ravataltól keletre és észak­keletre a „felsőtábor“ és a „táboralja'’, északra pedig a „rihó-tábor" (rlvó-tábor) helyezkedett el. Krónikákkal és régészeti leletekkel egyen­rangú forrásnak bizonyul a néphagyomány, amely a tragi­kus sír közelében levő helyne­vekben. mint Felsőtábor-dűlő, Táboraija-dűlö, Rihótábor-dűlő és a szláv nevű Szomotor, az ősi, „zomorú-tor” nevében még ma is őrzi a tragédia emlékét. A földvári elsiratás után a súlyos, nyers tölgyfakoporsót a közeli Szélmalomdombra vit­ték, és mert a sírnál igen véres és szörnyű dolgok kö­vetkeztek, az asszonyok bizo­nyára már nem lehettek jelen. A sír körül nagy kört ástak és a körön belül állók hajtották végre a fősámán utasításait. A halottról az összes aranya­kat levették a varkocsokkal együtt, és ezeket félretették, csak a szablya és a tüzszer- számos tarsoly maradt rajta. Ezután levágták a fejét. Ekkor következett a legnehezebb mű­velet: a szűk tölgyfakoporsó­ban a hatalmas termetű feje­delem hasrafordítása. A fösámán közben, vagy ez­után végezte el a szertartást, feláldozta a felszerszámozott lovat, majd visszarakták az aranyakat, ezüstöket és min­den más jelvényt a koporsóba. A levágott fejnek a jobb váll külső oldalán jutott csak hely, a teknőszerű, szűk koporsóban. A szablya a legszélére szorult, fogójával a láb felé, hogy a régi néphit szerint a halott ne tudja ártó szándékkal kihúzni. Ekkor helyezték el — valószí­nűleg facsészében — a kölest; ez, ahogy elképzelték, a halott visszatérését akadályozza meg. A koporsót nagy sietve leta­karták és elföldelték. A tölgyfa koporsó és a sír- gödör elkészítőit, a temetés körül tevékenykedőket — szám szerint tizenegy szláv helybeli férfit — a temetés után lemé­szárolták és hitük szerint el­hamvasztották. A három tábor a fejedelmi sír őrzésére a he­lyén maradt, nehogy valaki kincsszerzési vágyból bosszú­ból a sírt felforgassa, és ezzel az amúgy is megbántott feje­delem szellemét nyugtalanítsa. — Ha egy fejedelem vagy más magas rangú és rendű személy természetes halállal halt meg, az óvintézkedések­nek ezt a sorát nem szokták megtenni. A zempléni halottal valami igen nagy méltányta­lanság történt, ami miatt ala­pos ok volt félni, hogy bosszú­álló szelleme visszatér. A XIV. századbeli krónikásainkat iga­zolva látom. Álmost megölték. Ennek több oka volt A be­senyők támadása elöl a mene- külésszerü nagy út Kijevtől Ungvárig a 76 éves fejedele­met nagyon megviselte. Tett- erős utód kellett, de a méltó­ságjelvények nélkül nem lett volna mágikus ereje. Hiába mondatták le Álmost és hiába esküdtek fel Árpádnak, a jel­vények az öreg fejedelemnél voltak, aki életfogytiglan bírta a hatalmat. Ezeket tehát el kellett venni tőle. — A gyilkosságnak politikai oka is volt. Az írott, és a ré­gészeti forrásanyagból egya­ránt kitűnik, hogy Almos Ki- jevben párthíveivel egy mo­dern feudális állam terveit szövögette. A balkáni és mor­vaország! háborúkon kívül a széthúzás hozzájárult a bese­nyők vértelen győzelméhez, akik elfoglalták a kereskedel­mi utakat, a csomópontokat, a téli szállásokat, az egész éven át gyűjtött takarmánnyal együtt. Tovább kellett állni. Emberek és állatok egymás után kidőltek az erőltetett menetelésben. A kérődző álla­tok etetése után legalább négy órai pihenőt kellett tartani és ezt az időt a ménét elésben kellett behozni. Az út megvi­selte a népet és az öreg feje­delmet. Almos tragédiája az volt. hogy megelőzte korát. Felis­merte: a törzsi szervezet ide­jét múlta. Árpád és Kurszán a pusztai életformát kivánp törzsi szervezet hívei voltak. Ha Álmossal szakrális, tehát áldozati gyilkosság végez, az Ungváron is megtörténhetett volna, de mert Zemplénben ölték meg. ez azt bizonyítja, hogy nem szakrális gyilkosság történt. Kazár, kagán feláldo­zását sem titkolták. A közép­kori krónikások, köztük Ano­nymus is, megírhatták volna, ha szakrális gyilkosság történt, de Álmos megöletését akkori­ban nem volt szabad szellőz­tetni; Árpád első fejedelem volta mellett kellett a közvé­leményt kialakítani. Anonymus elismerte Árpád érdemét, de igazságszeretete nem engedte meg, hogy Álmos fejedelemsé­gét eltüntesse a honfoglalás történetéből. Jól ismerte az Árpád-ház titkos hagyomá­nyait, tisztában lehetett az Álmos halála körül történtek­kel is. Ha Zemplénben a most napvilágra került sírba nem Álmost, hanem más vezéri vagy fejedelmi személyt temettek volna, Anonymus feltétlenül megírja, mert kisebb jelentő­ségű epizódokat is feljegyzett, mint például Ketel vezér bal­esetét. Feltevésem szerint Álmos megöletését véglegesen Ungváron határozták el. Ide várták Alpárról a Zalán feje­delemtől visszaérkező Ound és Ketel követeket. Az előkészü­leteket a várakozás ideje alatt tették meg. Árpád huzamosabb zempléni tartózkodás után szintén Ungvárra érkezett. Álmos hívei, a tarsolylemeze­sek, nem sejtették, hogy mi készül, őket a zempléni akció­ból kihagyták, a Bodrogközbe irányították. Az Árpád-család pedig Álmossal együtt, és a megbízható harcosokkal Zemp­lén felé letért az útról. — Zemplénben máshová nem mehettek, mint a jókarban levő földvárba, amely bizton­ságot nyújtott a gyilkosság végrehajtásához, a temetést ceremónia elvégzéséhez, a te­metési fegyverek és jelvények arany másolatainak elkészíté­séhez. Valószínűnek látszik, hogy a fősámán, aki vallási szempontból fontos tennivaló­kat, kezdve az óvintézkedés! eljárásoktól, a felkantározott ló feláldozásáig végezte, már az előkészületek idején együtt lehetett Árpáddal és nem is Árpád, hanem a fősámán in­tézkedett Árpád nem egyedül ítélkezett a törzsi szervezet­ben, többen döntöttek — fe­jezte be érdekes fejtegetését Fettich Nándor. Az ezüst áldomás-csésze, amellyel nyilván a fejedelem arany áldomás-csészéjét kicserélték A büntetőtörvény külön ren­delkezéseinek értelmében az a fiatalkorú, aki tette elkövetése alkalmából már túllépte a ti­zenötödik évet, de még nem töltötte be a tizennyolcadikat. Ezen esetekre, külön intézke­dések vonatkoznak. Tehát a bűncselekmény, mely egyébként kimerítené a bünte­tőtörvény kritériumát, kisebb jelentőségű, ha fiatalkorú kö­vette el. Bár a büntetőtörvény általá­ban kilencféle büntetésnemet ismer, a fiatalkorúakra csak négyféle büntetést lehet ki­szabni; szabadságvesztést, va­gyon- elkobzást, s ha a fiatal­korú már keres, úgy javító in­tézkedést vagy pénzbeli bün­tetést, A javító intézkedés tulajdonképpen különálló faja a pénzbüntetésnek, és abban áll, hogy az alkalmazásban lé­vő elítélt fizentésének 10-20, esetleg nagyobb százalékát ha­vonta büntetésként levonják a bíróság ítéltete által megsza­bott időn keresztül. A fiatal­korú büntetése szabadságvesz­tés esetében fele annyi, mint a nagykorúak büntetése vol­na. általánosságban a felső ha­tár nem haladhatja meg az öt esztendőt. Ha a fiatalkorú cse­lekményéért halálbüntetés jár­na, úgy ez az időtartam tíz évre is emelkedhet. A CSISZ, esetleg más tár­sadalmi szervezet is szava­tosságot vállalhat a fiatalkorú bűnözőért. Ennek alapfeltétele azonban az, hogy az elkövetett bűncselekmény ne legyen sú­lyos. A CSISZ szervezetnek fe­lül kell bírálnia, vajon a vád­lott a szavatosságot megér- demli-e, bűncselekményét meg­bánta-e, jelentkezik-e nála a javulásra irányuló törekvés, megtérítette-e a kárt vagy e- gyéb más módon igyekezett-e a tettét jóvátenni. A szava­tosság-vállalást nem a választ­mánynak, hanem a taggyűlés­nek kell megszavaznia éa az erről készült jegyzőkönyv ki­vonatát kell beterjesztenie a bíróság elé. A bíróság a körül­ményeket mérlegelve enyhébb intézkedéseket hozhat, sőt a büntetés kiszabásától el is te­kinthet. A fiatalkorú bűnöző minden esetben ügyvédi védelemben részesül. Ha maga nem foga­dott ügyvédet, úgy hivatalból neveznek ki számára védőt. Eltérő intézkedéseket tartal­maz a büntetőtörvény a felté­teles szabadonbocsátás eseté­ben is. Ha az elítélt a bünte­tés kitöltése idején mintasze­rűen viselkedik, úgy már előbb is, feltételesen szabadon bo- csájtható. Fiatalkorú esetében ez már a kiszabott szabad­ságvesztés egyharmadának le­töltése után is megtörténhet E néhány kivonatosan Ismer­tetett intézkedés is mutatja, hogy a büntetőtörvény bizo­nyos tekintetben előnyöket biztosit a fiatalkorú bűnözök számára. Ez természetes is, hiszen a fiatalkorú gyakran még nincs is egészen tisztá­ban cselekményének követ­kezményeivel. A szocialista társadalom pedig külön gondot fordít arra, hogy jő útra té­rítse őket, elsősorban nevelés­sel, nem pedig büntetéssel. Természetesen a törvény gon­dol arra is, nehogy a fiatalkorú bűnözők újabb bűncselekmé­nyeik során ezekkel az elő­nyökkel visszaéljenek. Vissza­eső bűnösökkel már keményebb kézzel bánnak, büntetésük a megszabott határ fölé is emel- kedhetik. A büntetőtörvény akkor lép közbe, ha már bűncselekmény történt. A főhangsúly a meg­előző intézkedéseken nyugszik, az iskolai nevelésben és a tár­sadalmi szervek munkáján, ezek feladata úgy irányítani a fiatalokat, hogy köztük minél kevesebb legyen a bűnöző. Mártonvölgyi László Végre elké­szült a várva várt kultúrház, az első mulatságok nagy­szerűen sikerültek A Pető- fi-estie a szomszédos fal­vakból is sokan eljöttek. Reméljük, ezentúl is majd sok szép műsorral várhat­juk a kultúrházba a közön­séget. Iker Adéi énekszáma. A vi­dám jelenetekben nagy si­kere volt Zsák Editnek, Supená Ilonkának, Telkesí Józsefnek és Molnár Iván­nak. A műsorban a helyi iskola is közreműködött. A CSISZ sókszelőcei tagjai el­határozták. hogy ezentúl gyakrabban tendeznek eszt- rádmúsorokat. Kiss Sándor, Komárom ÚJ ZENEKAR IPOLYVISKEN M! IS IGYEKSZÜNK Dunamocson nagysikerű esztrádműsort rendeztek a fiatalok. A közönség hálá­san fogadta a szereplőket. Sajnos, csak egy tanító fog­lalkozik ezzel a kis műked­velő csoporttal. Jó volna, ha még több öntudatos fia­talra találnánk és a többi tanító is részt venne a kul­turális munkában. Bauer József. Dunamocs VALÓRA VÁLT VÁGYUNK Már van magnetofonunk és szavalóink csak most tudják értékelni, hogy ez milyen segítséget jelent a szavalatok betanulásánál. Nagy Izabella. Pozsonypüspöki GALÄNTAI LEVÉL ^^ . A hidaskürti V?) tx iskola pionír- csapata és a CSISZ szerve- WfT j . zet eddig ke­' ' veset hallatott magáról. Mindkét szervezet igen kedvezőtlen körülmé­nyek között működik. A ta­nulók nagy része a szom­szédos falvakból jár be. Király tanítónak nagyon hálásak, mert sokban segíti a szervezet tagjait. Végre tavasszal már Hidaskürt is új iskolát kap, akkor majd több lehetőség nyílik a ta­nulók számára, hogy az if­júsági szervezetek még ak­tívabb tevékenységet fejt­senek ki. Keppert József, Galánta ZSÉRI HÍRADÁS Az újonnan alakult tánc- zenekar rövid idő leforgása alatt olyan gazdag műsort tanult be, hogy nyugodtan kiállhatnak a nyilvánosság elé. Nagyon hiányzik, hogy nincsen a faluban még kul­túrház. Reméljük, hogy rö­videsen majd mi is kapunk. Zuzik József, Párkány NAGYMÁCSÉDRÔL JELENTIK A nagymácsédi AKI mel­lett működő CSISZ-szerve- zet tánccsoportja jelent­kezni szeretne az ifjúsági alkotőversenyre. Reméljük, hogy tanítóink segítségével ez idén is sikerül majd olyan eredményt elérni, mint tavaly. Gál Mária, Nagymácséd MINDENT LEHET, CSAK AKARNI KELL A CSISZ eperjesi szerve­zete már a múltban elhatá­rozta, hogy politikai okta­tásban részesíti a tagságot. Az oktatás iránt nagy az érdeklődés. Mókusz Éva, Malinovo JÖL SIKERÜLT ESZTRÄDMÜSOR A CSISZ sókszelőcei szer­vezete nagysikerű esztrád- müsort rendezett. A műsor keretén belül táncdalok, operettrészletek, vidám je­lenetek kerültek előadásra. Legnagyobb sikert az ének­számok arattak, főleg Far­kas József, Kulina Gyula és A régi zenekart feloszlat* ták. mivel a mai modern zenét nem tudták megfele­lően előadni. A fiatal CSISZ tagok örömmel járnak a zehekörbe nagyon hálásak vagyunk Pintér Lajosnak, aki betanítja a zenekart. Rövidesen már fellépünk. Pompos Árpád Ipolyvisk IFJÚ SZÍNJÁTSZÓK A ruszkai CSISZ-tagOk (kassai járás) kihasználták a hosszú téli es­téket és gon­doskodtak a helyi lakosság szórakozásáról. Sztaurovsz- ky Emil. a HNB iskolaügyi bizottsága elnökének veze­tése alatt begyakorolták Csizmarek Mátyás: Bujócs- ka című színművét. Az elő­adást meg kellett ismétel­ni. A közeljövőben majd a szomszédos falvakban Is fellépnek. A tiszta bevételt a Lokomotíva Ruszkov TE részére ajándékozzák. Mató Pál, Kassa SZERKESZTŐI ÜZENETEK: Spiegel: önkritikája he­lyes. az írást nem közöl­hetjük. Melinda: Csak az idő hoz­hatja meg a döntést. Sorai nyomán azt hisszük, hogy csak futó érzésekről van szó. B. J.: Forduljon a követ­kező címre: Krajský výbor odborového svä’zu zamest­nancov v strojárstve, Bra­tislava, ul. Obrancov mieru č. 39. Színek: Elbeszélését nem közölhetjük. Szlmeth Erzsébet: írja meg pontos címét! Tanácstalan: Becsülje meg a mostani foglalkozását. Az igazgatóságon kérjen eset­leg más beosztást. Csilla: írjon a Film, szín­ház, muzsika című lap szer­kesztőségének, Budapest. Galamb és Rózsacsapat: írásukat nem közölhetjük. SZÍVESEN LEVELEZNÉNK: Beke Magdolna, Szőcs Magda, Székely Éva, Voss Berta. Román Népköztársa­ság, Sc. Medic Dr. Petru Groza, Odorhei, Rai: Odor- hei Reg: M. A. M. R. P. R. — (Valamennyien 16 évesek). Siklósi Miklós, Mátravidéki Erőmű, Zagyvái Vízmű, (17 éves). Nagy István, Lőrinci, Kossuth u. 32. sz„ 17 éves; Szabó Gábor, Nagykökényes, Bem János u. 3. sz„ 18 éves; Kovács Rozália, Aszód, Fa­lujárók útja 5/17, 17 éves; Koszó László, Subotica, Ju­goszlávia, Kizur Istvana 48. sz., 18 éves. (Németül és horvátul is); Böor Ágota. Gétye (Zala-megye), Kos­suth u. 12. sz; Gecse Zsu­zsa, Székesfehérvár, Hosszú sétatér u. 24. sz. (lehetőleg Érsekújvárról). TÖBBEKNEK: A Magyar Ifjúság szerkesztősége Bu­dapestről értesített ben­nünket, hogy közöljük ol­vasóinkkal, hogy finnorszá­gi fiatalok címe nem áll rendelkezésükre, kéri tehát, hogy ebben az ügyben ne forduljanak hozzájuk. \ * Hogyan halt meg Almos]

Next

/
Thumbnails
Contents