Új Ifjúság, 1965 (14. évfolyam, 1-53. szám)
1965-12-21 / 51-52. szám
Minden két másodpercben földünk lakossága három új emberrel gyarapszik, ami továbbá azt jelenti, hogy a szaporulat percenként 90, óránként 5 ezer, naponként 130 ezer és évenként közel 50 millió új lakost jelent. Továbbá ez gyakorlatban azt is jelenti, hogy csaknem nap mint nap egy közepes nagyságú város lakosságának számával gyarapszunk, és földünk évente egy 50 milliós nemzettel több embernek kénytelen kenyeret adni. Ennek a hatalmas arányú ember- szaporulatnak igen nagy jelentősége van a világ fejlődése szempontjából. Határozottan befolyásolja majd a világ politikai fejlődését. Az emberszaporulat a múltban természetes kiválasztás, a környezet-változtatás, a születés és a halandóság közötti arány alapján fejlődött. Nagy hatással voltak a múltban az emberiség fejlődésére a különböző járványok, éhínségek és háborúk. A modern társadalomban felteszik a kérdést, szükséges-e az emberszaporulat tudatos korlátozása. A tudósok véleménye szerint a jelenlegi emberszaporulat további fejlődését, háromféleképp lehet irányítani: 1. a születés szabályozásával, ez az úgynevezett demografikus módszer; 2. gyorsabb élelmiszer-produkcióval — úgynevezett közgazdasági megoldás; 3. Az e- lőző kettő összevonásával és politikai módszerrel. Mind a három megoldás a- látámasztására egy-egy világkapacitásnak számító tudóst szólaltatunk meg, természetesen nem közvetlenül, hanem tudományos munkáik, könyveik, cikkeik alapján. Az úgynevezett demograf ikus módszer hirdetője Alfréd Sauvy a College de France tanára; a közgazdasági megoldás hirdetője Fritz Baade nyugatnémet közgazdász és a harmadik, a politikai megoldás híve John Desmond Bernal angol tudós, a Béke-tanács elnöke. Elég hely van a földön... kor az orvostudomány fejlődésnek indult. Európában ez körülbelül a XVI. század derekán kezdődött. 1480 és 1579 között Franciaországban ezer 15 éves gyermek közül csak 77-nek (8 százaléknak) volt esélye arra. hogy a 70 éves kort elérje. 300 évvel később már 352-nek, azaz 35 százaléknak. Európából eltűntek a pusztító járványok, az utolsó kolera 1854-ben volt, az úgynevezett spanyolnátha pedig 1918-ban. Alfred Sauvy véleménye szerint az orvostudomány sikeres haladása folytán előállott helyzettel szembenézve a javak termelése és a szaporulat közti elentmondást négyféleképpen lehet megoldani: 1. A lakosság egy részének áttelepítésével; 2. a születés szabá- lyozásával; 3. az élelmiszer- cikkek gyorsabb termelésével; 4. a halandóság fokozásával. A professzor azonban mindjárt hozzáfűzi, hogy az első és az utolsó megoldás, tehát a nép. ... vándorlás és a halandóság fokozása nem jönnek számításba. ALFRED SAUVY a malthusiani elmélet híve Thomas Malthus (1766-1834) angol közgazdász véleménye szerint az emberiség geometriai sorozat szerint szaporodik, míg a közszükségleti cikkek csupán a számtani sorozat szerint. Ebből arra a következtetésre jutott, hogy az emberiséget éhínség fenyegeti, különösen akkor, ha az állam a népszaporulatot támogatja. Alfred Sauvy véleménye szerin Malthusnak igaza volt. mikor e tételt felállítota. Az emberszaporulat három alapvető korlátja a múltban az éhínség, a pusztító járványok és az erőszakos halál volt. Ez a három tényező befolyásolta az emberiséget abban, hogy nem szaporodhatott úgy. ahogy erre a feltételei meglettek volna. Az ember átlagkora a közelmúltig 30 év körül mozgott. Az átlagkor akkor kezdett hosszabbodni, amiFöldünkön nincs már hely na- gyob népcsoportok letelepítésére. A halandóság fokozása szintén nem jön számításba, egyrészt, mert a járványok ellen megvannak a kellő védőeszközeink, és a háborút mint módszert a tudós szintén elveti. Ezért véleménye szerint már csak két megoldás jön számításba: az egyik az úgynevezet közgazdasági — tehát az élelmiszer többtermelése, a második a születés szabályozása. Sauvy a születés szabályozást tartja a legjobb megoldásnak, megjegyzi azonban, hogy főleg Ázsiában, Afrikában s egyes latin-amerikai országokban a fogamzásgátló szerek egyáltalában nem ismeretesek, A fejlett országokban az ideiglenes sterilizációt úgynevezett antibaby pasztillákkal érik el. Használatuk fő feltételei közé tartozik, nem szabad hogy ártsanak á szervezetnek, és a szexuális élvezetet se csökkentsék. Az ezeket a feltételeket teljesítő első anti- baby-pasztilla, Enovid név alatt, 1960-ban az Egyesült Államokban került forgalomba. A csehszlovák tudományos dolgozók is Antigest elnevezésű, igen hatásos és a szervezetre nem ártalmas fogamzásgátló szert fejlesztettek ki, amelynek használata csak szakorvos beleegyezésével és bizonyos feltételek teljesítésével lesz lehetséges. Kínában 1953-tól 1958-ig kísérlet folyt a fogamzásgátló szerek elterjesztésére, de 1958- ban ezektől a kísérletektől elálltak, és azóta semmiféle hír sincs a népszaporulat korlátozásával kapcsolatban ebben az igen nagy országban, Kína kíAnyaság sérletei tehát valószínűleg kudarccal végződtek, és ugyancsak felhagytak minden kísérlettel Indiában is. Alfred Sauvy egyik cikkének befejező mondatai foglalják ősze talán a legtalálóbban a demografikus megoldás híveinek álláspontját. Véleményük szerint a népszaporulat minőségi fokozását tartják szem előtt úgy, hogy a szaporulat az ész és a tudatosság ügyévé váljék. Egy kínai népi (Balia D. felvétele) mondással zárja gondolatait: „Ha egy évre tervezel, vessél rizst, ha tíz évre tervezel elő- re — ültessél fákat, ha 100 évre tervezel — tanítsd az em- bereket!“ FRITZ BAADE a közgazdasági megoldás híve Mind egyjormák vagyunk.. MSllÉájis (Foto: archív) Baade elveti a malthusi elméletet, s véleménye szerint közel sem igaz az, hogy az emberiség a mértani sorozat, a javak pedig a matematikai sorozat szerint szaporodnak. Az élelmiszertermelés az utóbbi 150 évben megkétszereződött, a lakosság 1:2 arányban növekedett, az élelmiszertermelés 1:2,5 arányában. A világon óriási tartalékok vannak, fokozni lehet a vetésterületeket, a hektárhozamokat és a tengerek halállománya is rengeteg tartalékot rejteget. Elméletileg a jelenlegi körülmények között is 12 milliárd em- bert képes eltartani a világ mezőgazdasága, természetesen akkor, ha az új technikát és a legkorszerűbb termelési módszereket mindenütt a világon elsajátítják. Indiában például, ahol a teheneket szent állatként tisztelik és ezért le sem vágják, lényegében a tehenek is hozzájárulnak az éhínség fokozásához. A Ford alapítvány dolgozói kiszámították, hogyha Indiában a tehenek számát egyharmaddal csökkentenék, a megmaradt tehenek annyi tejet adnának, hogy ez minden gyerek számára fél litert biztosítana naponta. A vallási előítéletek ezt a megoldást azonban még akadályozzák. A lakosság számának növekedése természetes következménye az úgynevezet szaporulati törvényeknek, amelyek Baade szerint négy fázisban érvényesülnek. Az első fázis az ipari forradalom előtti időszakot öleli fel, és erre jellemző a magas szaporulat, magas halandóság, aminek folytán a lakosság száma csak kevéssé emelkedik. A második fázisban a halandóság csökken. a szaporulat emelkedik, a lakosság száma lényegesen növekszik. A harmadik fázisban a halandóság és a szaporulat is tovább csökken. ,A negyedik fázisra jellemző a nagyon alacsony halandóság és ugyancsak igen csekély számú szaporulat. Ez azt jelenti, hogy az egyes fázisok a különböző népgazdasági színvonallal hozhatók összhangba. Eszerint minél előbb érik el a nemzetek a jólét és tudás magas színvonalát, annál hamarább gátolják majd meg az igen gyors és ésszerűtlen szaporulatot. A jelenlegi viszonyok közepette a nemrég szabadult gyarmati népek lakossága Baade szerint az említett törvény második fázisát éli át. tehát abban az időszakban találjuk őket, amikor a népszaporulat még igen magas. Európa és Amerika fehér lakossága viszont a fejlődés harmadik és negyedik fázisában van, mivel a második fázist még a múlt évszázadban fejezte be. A számítások szerint 2000- ben Földünkön 6—6,5 milliárd ember él majd. Körülbelül 3 milliárd ember dolgozik ebből aktívan a különböző munkaszakaszokon. 1950-ben földünkön 2,4 milliárd ember élt, s ebből 1 milliárd volt a munkaerők száma, s ebből is csupán 0,4 dolgozott a mezőgazdaságban. A lakosság számának növelése kedvezőleg hathat munkatermelékenységének fokozására is. Az Egyesült Államokban a mezőgazdaság egy dolgozója körülbeül 25 embert lát el élelmiszerrel. A század végére egy ilyen munkaerő már 70—90 embert is elláthat. Még nagyobb tartalékai vannak a Szovjetuniónak, mert itt egy mezőgazdasági dolgozó csupán hat embert lát el élelmiszerekkel. Az emberisége fejlődése szempontjából igen sok érdekes és tanulságos adatot sorolhatnánk még fel, például az energia-gazdálkodás szakaszáról és máshonnan is. Ez azonban felesleges is, zárjuk ezt a részt Baade professzor azon meggyőződésével, hogy a jelenlegi és a jövendő népeknek megvan minden feltételük ahhoz, hogy az emberszaporulatból eredő problémákat sikeresen oldják meg. JOHN BERNAl a Vtlágbéke Tanács elnöke a marxista megoldásról Az egyenlőtlen fogyasztás a világon tarthatatlan állapot. Az Egyesült Államok átlagpolgára százszor nagyobb jövedelemmel rendelkezik, mint például egy indiai. Az életszínvonal fő mutatószámai a csecsemő-halandóság, az átlag-életkor, a napi kalórlafogyasztés, az orvosok száma, az analfabéták aránya igen torz képet nyújt, ha összehasonlítjuk a legfejlettebb országokat a fejletlenekkel. Meg kell találni tehát az egész világot felölelő civilizáció kiépítésére azt az utat, amely hozzásegítené az emberiséget a jelenlegi helyzet megváltozásához. Hacsak öt olyan nagy országot, mint az Egyesült Államokat, Nagy-Bri- tanniát. Szovjetuniót, Francia- országot és Nyugat-Németor- szágot veszünk számításba, akkor azt látjuk, hogy ezek évente körülbelül 80 milliárd dollárt szentelnek katonai kiadásokra a kevésbé fejlett országok megsegítésére pedig 1,2 milliárd dollárt. Ahhoz, hogy aj fejletlen országoknak legalább 20 milliárd dollárt juttassanak, elég lenne a katonai kiadások egynegyedével való csökkentése. Az emberiség fejlődése szempontjából természetesen igen fontos az élelmiszertermelés megoldása is. A világ lakosságának háromnegyed része dolgozik még a mezőgazdaságban. Ez lényegében véve így van már évezredek óta. Még mindig a régi önellátó mezőgazdasági termelés van túlsúlyban a világon, kivéve néhány fejlett országot, ahol nagytermelékenységü mezőgazdasági üzemek működnek és ahol a termelés már el van választva a fogyasztástól. A jól mechanizált és viszonylag kevés embert foglalkoztató, nagy területeket megművelő mezőgazdasági üzemek jobban el tudják látni az iparközpontok és városok lakosságát, mint a kistermelők. Az önellátó termelés elvei szerint dolgozó kistermelők csak húszán képesek egy városi család élelmiszerszükségletét biztosítani, míg a nagyüzemi termelés viszonyai közepette egyetlen egy mezőgazdasági dolgozó, megfelelő gépekkel húsz városi dolgozó élelmiszerszükségletét képes kiprodukálni. A modern mezőgazdaság problémája azonban még közelről sincs megoldva, mert a termelés fokozása nincs még mindenütt arányban a lakosság számának növelésével. I Bernal professzor mint marxista. a megoldást tehát a leszereléssel összefüggő politikai kérdésekben, a fejletlen országok iparosításában és a mezőgazdasági termelés fokozásá- ban látja. Végül is tehát elmondhatjuk, hogy az emberiség számára biztosítani kell a békés fejlődést, mert békés viszonyok közepette megoldhatók a legnagyobb problémák is, amelyek közül semmiképp sem lebecsülendő a következő évtizedekben várható hatalmas méretű embersza- oorulat sem
