Új Ifjúság, 1965 (14. évfolyam, 1-53. szám)
1965-12-07 / 49. szám
Engels születésének 145. évfordulójára Amikor ma marxizmusról és annak megalapítójáról, magáról Marxról beszélünk, mindig Friedrich Engels nevével kapcsolatban tesszük ezt. Kettőjüket mindig e- gyütt szoktuk említeni. Marx és Engels barátok voltak a szó legszorosabb értelmében. Erről tanúskodik nemcscác közös müvük, hanem kiterjedt levelezésük is. Marx, — a tudományos szocializmus megalapítója — Engels baráti segítségével és anyagi támogatásával alkatta meg művét. Meg volt győződve Engels hű barátságáról, áldozatkészségéről Egyik levelében így írt róla: „Rosszul ismerik Engels- hez fűződő baráti viszonyomat, akit legbizalmasabb barátomnak tekintek. Nincs előtte semmi titkom. Nélküle már talán régen kénytelen lettem volna valamilyen alkalmazást vállalni....“ Vagy egy másik helyen: „Egész Londonban nincs egyetlen ember, akinek mindent o- lyan nyíltan elmondhatnék...“ Friedrich Engels, korának legnagyobb filozófusa, Marx halála után maga lett a világ szocialista vezetőinek tanácsadója, de továbbra is megtartotta ■ önbíráló szerénységét, Azt szokta mondani, hogy Marx mellett csak „másodhegedűs“ volt, és hogy „ő magasabban állott, tovább látott, szélesebb áttekintéssel és gyorsabb fel- smeréssel rendelkezett, mint ni valamennyien. Marx lángész volt, mi többiek legfeljebb tehetségek... Nélküle az elmélet nem jutott volna idáig. Ezért az elmélet joggal viseli nevét..." Mindamellett nem szabad megfeledkeznünk Engels nagy érdemeiről, aki az első vonalban küzdött a munkásosztály és a szociális- ' mus eszméinek megvalósításáért. A tudományos szocializmus társalapítójának élete tehát méltó volt azokhoz az eszmékhez és elgon dolásokhoz, amelyeket hirdetett. Friedrich Engels 1820. november 28-án született a poroszországi Barmenben, timely akkoriban a Rajna - vidéki textilipar központja volt. Apja, egy ottani csipkegyáros, egyúttal társ- tulajdonosa volt az angliai Manchester egyik textilgyárának. Amikor a felette tehetséges Friedrich érdeklődése mindinkább az irodalom, a zene, a művészet és a tudomány felé kezdett irányulni, apja Inem taníttatta tovább, hanem csalódottan vállalatába vette fel fiát hivatalnoknak. Ez azonban nem volt a fiatal Friedrich ínyére. Később újból sikerült az egyetemet látogatnia és akkor fogott hozzá politikai cikkek írásához. írásaiban főleg a munkások nyomorúságos életét ecsetelte a maga meztelenségében. Húszéves korában már erős radikális és demokrata elveket vallott, harcolt a monarchia, az a- risztokráda, az egyház és a reakciós filozófia ellen. Amikor Engels 1843-ban először utazott Manchesterbe, Kölnben megszakította útját és megismerkedett Kar’ Marxszal, akit az ottani szerkesztőségben keresett fel. Marxot később is meglátogatta párizsi emigrációjában. Hosszab ideig Manchesterben tartózkodott, majd 1849-ben két hónapig fegyveresen harcolt a németországi felkelés önkénteseinek sorában. Marx és Engels első talál - hozásuktól kezdve elválaszthatatlan barátokká lettek, és szorosan együttműködtek politikai-publicisztikai téren is. A két barátot csupán Marxnak 1883-ban bekövetkezett halála választotta el egymástól. A „Tőke“ című művét már Engels fejezte be és adta ki Marx több más könyvéhez hasonlóan. De maga Engels is több müvet írt, amelyek ma is még alapját képezik a klasszikus marxista filozófiának és politikai gazdaságunknak. Fegyvertársát, Kari Marxot tizenkét évvel később, 1895. augusztus 5-én követte a halálba. K. E. A Csallóközi Dal-és Táncegyüttesről Nagyon sokan emlékeznek még az 50-es években alakult Csallóközi Népi Együttesre és annak sikereire. Az együttes Felsőcsallóközi Népi Együttes néven alakult Strieženec R. vezetésévél, és fokozatosan került járási székhelyünkre, Duna- szerdahelyre. Előbb Püspökin, majd Somorján és 1961-től a Dunaszerdahelyi Járást Népművelési Otthon mellett működött. Az együttes tagjai részt vettek Szlovákiában minden jelentősebb táncfesztiválon, és nyugodtan elmondhatjuk, hogy a hivatásos.és félhivatásos együttesek között is tekintélyt vívtak ki. Az együttes szétesése 1963-ban fájdalmas veszteség volt az egész szlovákiai magyarság népi kultúrájára. A működése alatt talán kevésbé becsült együttes hiányát akkor kezdtük érezni, amikor már nem volt. Néhány hónap után megkezdődtek a kísérletek, hogy felújítsák a nagymúltú együttest. Stekler Rudolf elvtársnak, a JNO igazgatójának jóvoltából megoldódott a szakember kérdése is. Tánctanárként került a Művelődési Otthonhoz Quittner János, aki mint a csallóközi népi együttes alapító tagja, elsődleges feladatának tartotta az együttes felújítását. A szervezés. a régi tagok felkutatása újak beszervezése sikerrel járt. Újra együtt vannak az együttes tagjai és megindultak a próbák. Talán a kezdet nehéz lesz számukra, ^s lehet, hogy az első bemutató alkalmával még nem rendelkeznek majd azzal a tudással, amellyel a régiek rendelkeztek. Egy bizonyos: újra létezik a most már Csallóközi Dal- és Táncegyüttes néven szereplő együttes. A nagymegyeri vegyeskórus, amelynek országos híre van, szintén egy szerves része lett ennek az együttesnek, és ez megmagyarázza, hogy nem csak az új név jó hangzása miatt lett megváltoztatva az együttes eddigi neve. Hiányosságok vannak az új együttesben is. Kevés a férfitáncos. Reméljük azonban, hogy a szervezés további részében ez a probléma is megoldódik, és az új együttes méltóképpen fogja továbbfolytatni azt a munkát, amelyet 14 évvel ezelőtt kezdtek a régi alapító tagok. A tavaszra tervezett bemutatójukhoz sok sikert kívánunk! Babusek Károly Hiú barkácsolók és technikusok találkozója A bmó! nemzetközi vásár üres pavilonjainak egyikében szerelők dolgoztak. Teherautó érkezett. Közben bent már elkezdték az első ládák kicsomagolását. Az egyikből egy hosszúkás tárgy került elő. Amikor lefejtették róla a rengeteg papírost és szalmát, egy gyönyörű hajőmodel! került a szemem elé. A másik ládából egy televíziós készüléket vettek kt. Mikor egy elektronikus gitárt és egy tranzisztoros rádiót varázsoltak elő a ládákból, nem állhattam meg szó nélkül. — Mi lesz itt? — kérdeztem. — Kiállítás a szlovákiai ifjúsági technikai körök munkáiból az STTM (Ifjúsági Technikai Alkotóverseny) keretén belül. A fiatal barkácsolók és technikusok az egész országból beküldték munkáikat. Ezt például egy bratislavai fiú, a Duna utcai magyar iskola tanulója, Csiszár István készítette — mondja a kezében tartott repülőgépre, miközben igyekszik azt a mennyezetre erősíteni. — Ez a gép az ő konstrukciója. Ha meg akarja tekinteni a kiállítást, jöjjön el szombaton. «** A megnyitó november 20-án, szombaton volt. Százhúsz fiatal jött össze az ország különböző részeiről. Bár már 19-én megérkeztek, nem unatkoztak. A bmöiak változatos programot készítettek elő a szárukra. Az Ifjú technikusok megtekintették Bmo régi utcáit, megnézték a Városházát, a bmöi krokodílust, jártak a Spillberk rideg folyosóin és a város többi nevezetes helyén. Exkuxziöt tettek a traktorgyárban, ahol megfigyelhették a traktor gyártásának folyamatát az elejétől a legutolsó részletekig. A megnyitón a fiúk megtekinthették a beküldött remekműveket. A villanytraktorok. a robot, a számológépek mind mind nagy elismerést és csodálkozást váltottak ki a látogatókból. Egy gyermeksereg áhítattal állja körül és nézi Kolumbus ,,Santa Maria“-jának gyönyörűen kidolgozott kicsinyített másat. Különböző iskolai szemléltetőeszközök és eredményhirdető-táblák között díszeleg az 1. dijat nyert rádió irányítású repülőgépmodell, amelyet a Bratislavai Duna utcai Magyar Iskola modellezői készítettek. A vidáman eltöltött napok után a modellezők és barkácsolók hazautaztak, s bizonyára örömmel emlékeznek vissza a kellemesen eltöltött napokra LŐR1NCZ JÄNOS a Bratislavai Magyar tannyelvű Tizenkétéves Iskola tanulója PERC lean - Michel Kollárral Ezt az inférjút tulajdonképpen egy nemzedékkel „feljebb', Jétm-Miche! Kollár apjával — a vágsellyei származású, szenei születésű, párizsi fényképésszel: Kollár Ferenccel kellene kezdenünk. Kpllár Ferenc, aki 1924-ben hagyta el hazánkat, már a harmincas évek derekán a leghíresebb fotóművészek egyike, pedig felvételeivel a fényképészet addig még járatlan, rögös útjait rója. Fiai közül Jean-Michel volt az, aki a legfogékonyabbnak bizonyult az apa „tanai" iránt. Hamar eltanulta tőle a fényképezés minden csínját-bínját. Kollár Ferenc is gyorsan felismerte fiában a kibontakozó tehetséget és fokozottabb figyelemmel irányította, kísérte Jean-Michel próbálkozásait, aki ma már szintén közismert fényképész. Stílusuk, témaköreik azonban gyökeresen eltérnek egymástól. Míg Kollár, az apa, a minden konvenció nélküli sajátos realizmu^, fia a csendéletek és a reklamáció híve. Ez utóbbit vallja hivatásának is. E két — nálunk eddig érthetetlen módon ismeretlen — fényképész kiállítását rendezték meg a pozsonyi Szlovák Nemzeti Galéria egyik termében, ahol sikerült „ceruaavégre kapnunk“ Jean-Michel Kollárt. egyik, magát a világot (ipari és riportképek), a másik az álmokat (elvont, idealizált témák) ábrázol!ja, A reklámfotó talán épp e két ág határán foglal helyet. — Melyik ágazat iránt érdeklődik jobban a fraticia ifjúság? — Ez szinte napról-napra változik. Pillanatnyilag talán az első iránt mutatkozik nagyobb érdeklődés. — Ez szinte napról-napra változik. Pillanatnyilag talán az első iránt mutatkozik nagyobb érdeklődés. — Mi a fényképészet ..kulcs, problémája"? — Mindenekelőtt az, hogy minden tárgyat, a világot, többféle szempontból lehet nézni. Ezért a helyes .szemléletet eltalálni — az csak az igazi művészet! — Mit kell „keresni" a reklámfotókra kiszemelt alanyokban?, — Sokszor výtatott kérdés — [váltképp a fkgtalok körében -, hogy a fényképészet művé- cet-e vagy „csaV" hivatás. li a véleménye étről önnek? — Megértem, hogy e tény sztázása esetleges kételyek- > adhat okot. mártsak azért i, mert mind a két ..félnek" Izonyos mértékig igaza van. z én véleményem szerint — lind a kettő! Hivatás és mú- észet egyaránt.. — Van a tómakerasésnek va- imi sajátos nyitja ahhoz, hogy i emberek emlékezetében íy-egy fényképész neve „kü- inváljon“ társaiétól? — Bizonyos mértékig igen. iindenekelőtt az emberek lel- ületét, az ahhoz vezető he- ies utat kell megtalálni. — Milyen úton halad pilla- atnyilag a francia fénykép- íűvészet? — Nálunk a fényképészet két rősen elhatárolt ága áll az rdeklődés középpontjában. Az — Alakjuk, méreteik, színük gondos egybehangolásával a lehető legkifejezőbb beállítást kell megtalálni. A technikai siker már a fényképanyag dolga. —És mit kell elérni egy-egy ilyen fotóval? — Azt, hogy az állatkák „jaj de édesek“, az ételfajták „hmm de flnom“-ak, a göndörhajú gyerekek „jaj de aranyosak" és a nők pedig „jaj de vonzók“ legyenek. — Ez lenne hát a siker titka? — Alapjában ez. Mindig ki kell érezni, hogy mit is akar, mire „harap" a vevő. — Egy-egy fiatal művész számára milyenek az érvényesülési lehetőségek Párizsban — a művészek Mekkájában? — Rendkívül nehezek. Párizs — a konkurrencia városa. Mindenki érvényesülni, vagy valami újat akar bevezetni. A város látogatói és a turisták ezt természetesen nem láthatják. Ebben a forgatagban egy ideig élni kell, hogy ezt kellőképpen tudatosítsa valaki. — Fortuna, a szerencse istenasszonyának segítségére nincs szükség? — Mint mindenben, természetesen ez esetben is feltétlenül kell! Sőt! — talán tú! nagy mértékben is! — Tervei, céljai? — Sokat, nagyon sokat akarok még fényképezni. Mielőbb el szeretném én is érni azt a művészi színvonalat, melyet a- pám ért el, bár én nagyrészt a fényképészet más stílusában tevékenykedem. Lejegyezte: — miklósi — Annak ellenére, hogy az árvíz miatt a Csallóközben több kulturális rendezvény elmaradt, a Csemadok szabadtéri bemutatói pz idén is számos sikert arattak. Emlékezetes marad a gombaszögi találkozó, a csehszlovákiai magyar dolgozók tizedik országos dal és táncünnepélye, ahol a kétnapos összejövetelen mintegy 35 > ezer ember vett részt. Egy-két kivételtói eltekintve nem okoztak csalódást a területi és járási rendezvények sem. Köze! harmincat tartottak belőlük. Színvonal tekintetében az előbbi évekhez viszonyítva nem történt lényeges minőségi változás. Ta án csak Gombaszög kivétel, ahol az élegyüttesek és néhány szólista kimagasló műsorszámot Is bemutatott. A területi és járási rendezvényeken átlagos telje« ftmények születtek. Mennyiségileg azonban mindenüt: fejlődés mutatkozott. A sikerben nagy szerepe van az ifjúságnak. Számos helyen sziwel-lélPkkel dolgoztak, hogy a bemutatókon megállják helyüket. Az év elején azt tapasztaltuk, hogy a Csemadok taglétszáma számottevően emelkedik. A nyári bemutatók arról tanúskodtak, hogy fokozódott az érdeklődés a kulturális rendezvények, iránt is. rdén mintegy 200 együttes 500 szereplővel,' több mint 90 ezer ember előtt lépett fel. Tavaly a CSEMADOK rendezvényeit 70 ezer ember tekintette meg. Ezt azért hangsúlyozzuk, mert a Csemadok Központi Bizottsága jóváhagyta az őszi-téli munkát er vet. a helyi szervezetek pedig megkezdték az évzáró taggyűléseket A nyáron született sikerek ösztönzőül szolgálnak mind a terv teljesítéséhez, mind az évzárók sikeres megtartásához. Az őszi-téli munkaterv komoly feladatokat tartalmaz. A Csemadok helyi szervezetei azonban a párt XIII. kongresszusa és a Csemadok IX. országos közgyűlése jelentőségéhez méltó lendülettel dolgoznak. Már az eddigi tapasztalatok is azt bizonyítják hogy a Csemadok az elvégzésre váró feladatok te jésítéséve! nem marad adós. Az évzáró taggyűlésekét a helyi szervezetek október 15. és december 30-a között tartják még. Az esemény ismét erőpróba elé állítja mind a tagságot, mind a vezetőségét. Az össze jövetelek hangnemét a közelgő pártkongresszus és az országos közgyűlés határozza meg. A vezetőség értékeli, hogyan teljesítették a határozatokat, milyen kulturális munkát végezték. A legtöbb helyi szervezet az év folyamán számos bemutatót és ismeretterjesztő előadást tartott. Vannak azonban helyek, ahol az eredmények igen gyérek. A számadáskor rámutatnak arra is. mi a tétlenség oka és mit kell tenni, hogy fellendüljön a munka. A szervezet az évzáró taggyűléseket évek óta kulturális műsorral kapcsolja egybe. Van e inek a gyakorlatnak előnye is. hátránya is. Előnye hogy a gyűlést é- lénkké, változatossá teszi. Hátránya, hogy néha eltereli a figyelmet. Előfordult nem is egyszer, hogy az évzárón a tagság figyelme nem a g /ülésre, hanem a műsorra irányult. Az évzáró taggyűlé seket több helyen ez idén is kulturális műsorral tarkítják. Az elképzelés maga jó. Vigyázni kell azonban arra. hogy a hangsúly ne a műsoron, hanem a gyűlésen, a beszámolón legyen. Annál is inkább, mert az évzáróknak most — jobban mint bármikor — nemcsak az elmúlt év munkáját kell alaposan elemezniük, hanem a pártkomgresz- szus és az országos közgyűlés alkalmából konkrét és részletes munkatervet is kell nyújtaniuk. A sokéves tapasztalat, azt bizonyítja, hogy az évzáró taggyűlés Is és az év közben végzett munka is ott a legeredményesebb, ahol a CSEMADOK helyi szervezetének vezetősége szorosan együttműködik a helyi párt- szervezet, a helyi nemzeti bizottság, valamint az ösz- szes társadalmi és tömegszervezet veíétőségével. A CSEMADOK-szervezetek a most megrendezésre kerülő összejövetelek alkalmából továbbszilárditják a kapcso-1 latokat és a kölcsönös segítségben látják a jó munka biztosítékát. Az eddigi megtartott évzárók mindenütt sikerültek. A jelek azt bizonyítják, hogy a CSEMADOK tagsága tudatában van feladatának és plvégzi a rá váró munkát. Egyedül a komáromi és a duma szerdalt jiyi járásban mutatkoznak nehézségek. A komáromi járásban a CSE- MADOK-nak 37 faluban működik helyi szervezete, e falvak közül azonban 19-et súlyosan érintett az ár. Mi s»m természetesebb, mint az, hogy az árv z sújtotta falvak dolgozói most elsősorban azzal törölnek, hogy mielőbb felépítsék hajlékukat. Ha lesz idejük, nem feledkeznek meg a gyűlésekről, a , kulturális munkáról sem. Jelenleg azonban erejüket az építésre fordítják. _ A járási bizottságok reálisan szemlélik a helyzetet és az említett helyeken az évzáró taggyűléseket későbbi időpontban tartják meg. Az elő cészületeket természetesen már megtették. A járásban működő helyi szervezetek elnökei részére néhány napja összejövetelt rendeztek. Az újjáépítésről, az érvíz sújtotta vidékeken folyó politikái és népnevelő munkáról és a taggyűlések előkészítéséről tanácskoztak. Az évzárók megtartását nem is annyira az embe-ek elfoglaltsága, __ mint inkább az nehezíti, hogy nincs hol összejönni. A ” művelődési otthonok jelenleg lakóhely vagy raktár céljait szolgálják. Más, gyűlés céljait szolgáló terem nincs a falvakon. Természetesen csak átmeneti állapotról van szó és előbb-utóbb ezt a nehézséget is leküzdik. Az építkezés mindenütt rohamos. Kulturális vonalon a helyzet nem rózsás, de bíztató. Annál is inkább, mert a többi problémával párhuzamosan lépten nyomon megoldódik az árvíz sújtotta falvak kulturális életének problémája is. A Csemadok évzáró taggyűléseit általában mifidenütt az elmúlt évben végzett munka tárgyilagos elemzése jellemzi. A tagság megelégedettséggel könyveli el a sikereket, megszabja az elvégzésre váró feladatot és igyekszik leküzdeni a még eredményesebb kulturális munka útjában álló akadályokat. Sok faluban a Csemadok közösen dolgozik a CSISZ- szel. Különösen a színdarab-bemutatók, az előadássorozatok, a társas összejövetelek és íz egyébb kulturális rendezvények szervezésénél tám ugatják pgymást. Mind a Csemadoknak. mind a CSISZ-nek nagy része van az ifjúsági klubmozgalom fellendülésében is. Vannak helyek, ahol a két szerv a gyűléseket is közösen tartja. Bár vannak sajátos teendőik, helyes, ha az e- gyüttműködés nem korlátozódik részfeladatokra. Ebben az esetben is érvényes, hogy nem a forma, hanem a tartalom a fontos. A CSISZ-től, a Csemadoktól, de a lobbi szervtől és intézménytől is munkájuk fellendítéséhez segftséget várnak az ifjúsági klubok. A jövőben — a sok egyéb mellett — erről sem szabad megfeledkeznünk. Balázs Béla Siker, terv, feladat
