Új Ifjúság, 1965 (14. évfolyam, 1-53. szám)
1965-12-07 / 49. szám
> a felszerelés egy része elévült ■ A szállítás tervét is eltúlozták i nem gondoskodtok előre elegendő raktárhelyiségről. A gyár i dolgozói részére készített lakó I sokat s az egész építkezést két • évvel ezelőtt a helyi nemzeti g bizottságnak kellett átadni & most az ide érkező dolgozók i lakásügyei körül nehézségek vannak. Amikor M. Chlebovský, az üzem igazgatója végigkalau- ! zolt bennünket a gyárban, azt láttuk, hogy az építészek nem nagyon iparkodtak, a dolgozók számára kellemes környezetet i teremteni azokon a helyeken, ahol amúgy is por és piszok van. Búskomor szürke falak, meredek lépcsők, kevés higiéniai berendezés, s ráadásul a Keramoprojekt még a vészkijáratot is elfejtette felépíteni. De azért az itt dolgozók tervei és távlatai árnyékot vetnek a meglevő fogyatékosságokra. A munka valóban sokoldalú: teljesen automatizált égető-kemencék, több mint 160 méter hosszú, csatornacsöveket szállító szalagok. E munkahellyel szemben a tanoncok agyagedényeket formálnak, kézzel, akárcsak a kézművesség korában Habár a munkálatok nagy részét idővel automatizálják is, a termelés bizonyos százalékát, főleg egyes megrendelt árut, mégis kézzel kell előkészíteni. M Chlebovský igazgató megnyugtat bennünket, hogy egyes újítások, újdonságok bevezetésével itt is könnyítenek a dől- gon Külön munkacsoportok végzik el majd az egyes feladatokát, növekszik a specialigát, de aem sikerült. Michalovský mérnök, a technológiában szeretett volna dolgozni, és a normaképző csoportban kapott beosztást. Nagyon bosz- szantja, mivel a munkáját egy Ipariskolás is elvégezhetné. Sokan beszéltek arról, hogy a fiatal mérnököket nem használják ki eléggé. Magyar mér- nöknő kifejtette, miiyen nehéz helyzetük van az üzemben a nőknek. Nem szeretik őket, mert előreláthatólag gyakran betegek, sok gondjuk van a gyermekek betegségeivel és csak azért dolgoznak, hogy kiegészíthessék férjük fizetését. Ne csodálkozzanak rajta, hogy őszintén sajnálja a technikai főiskolán töltött időt. A fiatal műszaki dolgozók és mérnökök sokat foglalkoznak a szakosítás kérdéseivel is. Az egyik elvtárs elmondta, hogy milyen módon megy véghez a szakosítás a kapitalista államokban. A szakemberek mellé kisegítő embereket osztanak be, nehogy fölöslegesen megterheljék a szakembereket. A főiskolákon és a kutatő- intézetékben is olyanok a körülmények, hogy a diákok csak nehezén mélyíthetik el szaktudásukat. Sándor mérnök megemlítette, létezik egy tervezet, mely szerint a fiatalokat szakosítani kellene, de ez a terv eddig még csak terv maradt. Még sosem fogtak hozzá a megvalósításához. A beszélgetés folyamán a felszólalók igyekeztek összhangba hozni egyéni vágyaikat az üzem szükségleteivel. Nagyon jó lenne kivizsgálni,' hogy vajon a gazdasági dolgozók — akik többnyire nem rendelkeznek főiskolai végzettséggel, teljes megértéssel fogadják-e mindenütt a fiatal szakemberek igyekezetét. Jozef Vadina elvtárs rávilágított arra, hogy újévtől kezdve már érvénybe A hlohovéci Kozmetika n. v, dolgozói 80 százalékban nők. Az üzem kozmetikai cikkeket és gyertyát termel. A CSISZ üzemi szervezetének elnöknője Nevidalová rendkívül szorgalmával tűnik ki, jelenleg távúton még a gazdasági iskolát is látogatja Autóbuszunk vidáman, surrogva szeli a kilométerek sokaságát. Magunk mögött hagytuk már Prága külvárosának gyárkéménykáoszát, melyek egymást túllicitálva öntik magukból a haragos, sötét füst- gomolyagokat. Kisvárosokon és a fejlett ipar jegyét magukon viselő, városias jellegű falukon robogunk keresztül. Az út egyik oldalán cukorrépa és krumplitáblák váltogatják egymást, a másik oldalon a Jizera folyócska folydogál. Stará Boleslav, Benátky, Brodce jelzőtáblái suhannak el melléttünk. Közeledünk utunk végállomásához. A Jizera itt kétágra szakad. Egyik ága a Doksy, másik a Jičíni Dombvidékbe nyúlik. A két ág által körülölelt háromszögben az autók városa, Mladá Boléslav panorámája tárul elénk. Balra az ősrégi ódon vár uralja a vidéket, jobbra az új lakónégyed toronyházai. A kettő között, az autógyár hatalmas szerelőcsarnokainak üvegteteje villog az őszi napsütésben. Ez az a város tehát, ahol annyi ember , álmainak netovábbja, a Skoda MB-1000-es személy- gépkocsi, 1964-ben meglátta a napvilágot. Lapozzunk bele egy kicsit a város életrajzába. Keletkezése ezer évre nyúlik vissza, amikor 974-bén felépült, akkor hfres, ma már csak romantikus emlékeket őrző vára. Fejlődésé azonban csak 1334-ben, várossá nyilvánításának évében indul még, amikor is égy sor privilégiumot is kapott az akkori uralkodótól. A fehérhegyi csata után Bolesiavot is elérté végzete. Átvonuló katonaság és járványok tizedelték lakosságát. Házainak kétharmadát tűzvészek pusztították el. A pusztítás okozta tetszhalálból száz éve éledt újjá. 1825-ben ugyanis megépítették a várost átszelő Prága—Turnov közötti császári utat, majd később Í864-ben a Prága—Turnov-i vasútvonalat. Gazdasági szempontból azonban sokkal fontosabb szerepet játszott az a tény. hogy 1894-ben megalapították a városban az első motorkerékpár-gyárat. mely pár év múlva autógyárrá alakult át. Fejlődésének szocialista korszaka 1960-ban kezdődik. Ebben az évben kezdik meg az új autógyár és ezzel párhuzamosan a város építését. Ma éz a gyár hazánk legnagyobb és Európa legmodernebb gyárai közé tartozik. A Keletszlovákiai Vasművek után a legnagyobb állami beruházással épült üzem. Itt vannak Középeurópa legnagyobb szerelőcsarnokai. Területük háromszor akkora, mint a prágai Vencel téré. Európa minden jelentősebb gépgyára képviselve van itt. 14 állam 134 üzemé szállította és szerelte fel a gyár berendezését. Ebben a gyárőriásban több mint 12,500 ember dolgozik. Évi kapacitása jelenleg százhúszezer személy- gépkocsi. Termékeinek 75 %-a export célra készül, értékes valutát szolgáltatva népgazdaságunknak, tiszteletét és megbecsülést világszerte a csehszlovák munkáskezeknek. A gyár alkalmazottainak túlnyomó többségé fiatal, s ezek közül is meglepően sok a nő. Ezta nagyfokú automatizáció teszi lehetővé. Kíváncsiskodó kérdéseinkre, hogy szeretnek-é itt dolgozni, a válaszok határozottak és egyöntetűek: nagyon. A fizetésünkkel is kijövünk, még azután jó is itt dolgozni. Végigjárva a gyár- őriásí nem is kételkedünk válaszaik őszinteségében. Az öntödében a nagynyomású prések mellett, csillogó szemű lányok állnak. Apró. villamos kemencéikben szürkésfehérén izzik az anyag. Majd gombnyomás és három másodperc múlva füstölögve csendül a gép mellé helyezett ládába egy új alkatrész, a leendő autó egyik nélkülözhetetlen darabja. A nagyobb méretű alkatrészek születése is hasonló, azzal a különbséggel, hogy a jóval nagyobb gépek mellett férfiak nyomkodják a távvezérlő berendezés színes műanyag aombjait, és néhány másodperccel tovább kell várni, amíg az óriásprés szájából a szállítószalagra hull a kész darab. Ezek a nagy gépek zaj nélkül működnek. Kivételt csak a karosszéria-prések képeznek, amik több lóerővel dübörögve formálják a karosszéria egy- egy darabját. A szomszédos szerelőcsarnokban már tarkább kép fogad. A francia Renault cégtől vásárolt modern, több emeletes futószalag zaj nélkül végzi körforgását. A futószalag elején csak egy láncra függesztett vasdarabot látunk, de néhány perc múlva az óriási szerelőcsarnok másik végén a futószalagról a próbahengerekré gördül egy szürke, kék. vagy éppen pirosszínű autó, majd 20-25 kilométeres próbaüzemeltetés után születési bizonyítványába beírják adatait, hogy azután valahol a Tátra alatt, vagy a Duna mentén, vagy talán egy távoli földrészen valósággá váltson egy régen dédelgetett emberi álmot. Héger Károly Bfeclav mögött, álig egy jó hajításra terül el Postorná. Az erdő alatti temető mögött a posiornat Kerámia üzemet láthatjuk Régi gyár, az utóbbi időben korszerűsítették, a 01 üzem központja, ahol a környék agyagéból csöveket s más kerámiai tárgyakat készítenek amit az ország több részében már jól ismernek. A magas kéményekből felszálló füst lehet, hogy éppen abból az égető-kemencéből ered, ahol jó! ismert képzőművészeink, — mint a Vaculek- házaspár, Stábla, Fridrich és mások — kidolgozta készítmé nyeit égetik ki. Közvetlenül e mellett az üzem mellett, úgyhogy egymástól külön sem lehetne őket választant, van a 02 üzem Csakhogy ez vadonatúj. A betonpadlózatról a habarcsot még le sem vakarták. Most folyik a próbaüzemeltetés. Igaz, csaknem kéthónapi késéssel, de mégis. Ebben a gyárban mindössze 220 ember dolgozik, mégis egyedülálló hazánkban. S ha az Ostrava melletti Hrusovon beszüntetik a termelést, valóban egyedülálló lesz Hrusovról átkerül az éveken át felgyülemlett tapasztalat ebbe az új üzembe, a szakmunkások jó része is ideköltözik, hogy megvédjék a gyár jó hírnevét, termékeik márkáját. Mindezt komoly nemzetközi versengésben kell elérniük. Az tizem felépítésére már öt évvel ezelőtt tervet dolgoztak ki. Arra számítottak hogy 1063 ban már termeim fognak De nem így történt. S közben \ poštornái kerámiai üzem világpiacra termel Az autók városa és eddig tulajdonképpen még keveset tudnak róla. Nagyon fontos pedig, hogy megbecsüljék a fiatalok igyekezetét, mert csakis akkor lehetnek a termékek olyan tökéletesek, hogy megüssék világviszonylatban is a mértéket. Ezért feltétlenül lehetővé kell tenni, hogy a fiatalok érvényesüljenek az üzemekben, kezdeményezésük pártfogásra találjon — mondották. Az üzem — a fiatalok üzeme, de jól megértik egymást az idősebbekkel is. A problémák főleg azért keletkeznek, mert általában rossz a munkabeosztás. A fiatal műszaki dolgozók a beszélgetésen őszintén elmondták véleményüket. Most már arra van szükség, hogy a vita nyomán kiküszöböljék az eddigi hibákat és a. szavak tettekké váljanak. Michal Havran V •■"•mm-.1: '/• W' ■ »MWHAz érsekújvári Elektrosvit gyárban már szintén javában fo» Ívik a karácsonyi hajrá A gazda szemével Szervezés Ä" vérátömlesztés? Amíg a napsütötte földek között Kosút felé vitt a vonat, arra gondoltam, hogy a forradalmi múlttal rendelkező faluban bizonyosan nagyon aktív fiatalok élnek és hogy éppen a munkásmozgalmi múlt tettekre serkenti a falu ifjúságát. Várakozásomat, elképzeléseimet azonban a tények nem igazolták, mert Kosúton a CSISz szervezet semmiféle tevékenységgel nem járul hozzá a falu életének szépítéséhez. Egyes vezetők véleménye szerint a tétlenség oka az, hogy a faluban élő fiatalok jelentékeny része a falu határain kívül dolgozik, viszont büszkén hivatkoztak arra, hogy azért Kosúton is találhatunk tettre kész ifjúságot — az Állami Gazdaságban. Az Állami Gazdaságban valóban 3 alapszervezet működik és a pártszervezetek és üzemi bizottság mellett ezek az a- Iapszervezetek Igen értékes, gazdasági és politikai szempontból Is hasznos munkát végeznek. Az egyik alapszervezet éppen a közelmúltban rendezte meg a „Párt beszél a fiatalokkal“ akciót és felszólalások Is bizonyították, hogy az Állami Gazdaságban dolgozó ifjúság élénk figyelemmel kiséri napjaink kül- és belpolitikai eseményeit, pártunk politikai irányvonalát, az előttünk álló rendkívül jelentékeny népgazdasági feladatokat. Az Állami Gazdaság egyik vezetője megemlítette, hogy a CSISZ kerületi szervei a gazdaságban működő három alapszervezetből szeretnék kialakítani (egy) falusi szervezet magvát, hogy ezáltal aktivizálják a gazdaságon kívül álló fiatalokat. Az Állami Gazdaság vezetői és az alapszervezetek tagjai tiltakoznak a javaslat ellen, mert joggal feltételezhető, hogy ilyen esetben nem a falusi fiatalok Iktivitá- ;sa növekedne, hanem a jól működő alapszervezetek — a párt és a szakszervezetek nevelő hatása nélkül — ugyancsak tétlenné válnának. A tárgyilagos szemlélő kénytelen igazat adni az Állami Gazdaság tiltakozó érveinek, mert hiszen meggyőződhet arról, hogy a falusi tömegszervezetek egyike sem tud valami értékes többletet kimutatni, tehát nem valószínű, hogy egy ilyen szellemi vérátömlesztés meghozná a kívánt eredménye, két. Véleményünk szerint egy i- Iyen javaslat azt bizonyítja, hogy a kerületi szervek leegyszerűsítik a problémát és a kényelmesebb megoldást keresik. Ogy véljük helyesebb és célravezetőbb lenne, ha akár a járási, akár a kerületi szervek vállalnák a szervezés tagadhatatlanul nehezebb munkáját, megismerkednének a helyi adottságokkal és problémákkal és emberközel módszerekkel, hatékony és vonzó eszközökkel igyekeznének aktivizálni a falusi alapszervezet tagjait Ez nem jelenti azt, hogy az Állami Gazdaság fiataljai nem nyújtanának segítséget egy már működő falusi szervezetnek, sőt bizonyos, hogy azokkal összefogva társadalompolitikai szempontból rendkívül fontos munkát végeznének, amely jelentékenyen megváltoztatná a falu mai, kissé bizony egyhangú szeltem) arculatát. Viszont az Állami Gazdaságban működő és gondos irányításban részesülő szervezeteket ne vonjuk ki a fejlődést biztosító elsőrendű tényezők hatása alól és az újraszervezés munkáját ne akarjuk szellemi vérátömlesztéssel helyettesíteni! Péterfi György A dubnicai Gépipari és Me1 tallurgiai üzemben a Pár beszél a fiatalokhoz mozgalotr keretén belül „Álmok — Va- tóság“ címen érdekes beszélgetés zajlott le e napokban. A fiatal műszaki dolgozók é< mérnökök arra a kérdésre adtak választ, hogy milyen célkitűzéssel és eszményképekkel léptek be az üzembe, elégedettek-e és mi a véleményük az üzem vezetőiről. A beszélgetésen a CSIS7 munkájával is foglalkoztak és sokat vitatkoztak arról, ‘tíogj a fiatal dolgozók helyesen osz- szák-e be szabad idejüket. Érdekes, hogy a fiatalok többnyire gazdasági szempontból figyelik a dolgokat. Több fiú és leány elmondta, azzal az elhatározással léptek be az üzembe, hogy valami újat, nagyot alkossanak. Ján Komár mérnök elmondta, a fiatalok igyekezete odairányul, hogy visz- szaadják a társadalomnak azt, amit kaptak. Jozef Sándor mérnök olyan munkabeosztást kapott, amely tökéletesen megfelel számára. Sajnos, többen kijelentették, hogy más beosztást szerettek volna. Uhrin mérnök, a hidraulika terén szerette volna kiképezni mazálás, s a termelési folyamat , az új gazdasági irányításra kapcsol rá. A poros helyiségekbe szellöztetöket szerelnek be. s az üzem pár éven belül kielégíti a hazai keresletet, utat tőr a világpiacra, ahol jelenleg Ausztria érdeklődik termékei iránt. (Á) A k%ľets'2Tbvákiai Lemešany és Munkács között megindul? a 400 kw-tos áram átvitelé. Képünkön a villanyáram vezeték egyik részét látjuk
