Új Ifjúság, 1965 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1965-11-23 / 47. szám

Kisfaludy Károly A bratislavai Šmeral utcán, a rádió közelében naponta száz és száz ember halad el, de csak igen kevesen ve­szik észre azt, hogy a 16-os számú kis emeletes házon, a széles ablak felett egy tábla van — Kisfaludy Károly 1817-ik évi „itt lakása“ emlékéül. Kisfaludy Károlyt (1788 február 5. — 1830 november 21.) az irodalom- történet a magyar vígjáték atyjának, a magyar novella megteremtőjének nevezi. Mi inkább bratislavai tartóz­kodását idézzük fel, mely felett a lexikonok és iroda­lomtörténetek nagyobbrészt elsiklanak. Pedig ha ez az idő nem is volt nagy, de jelentős volt az író életében. A családjával meghasonlott költő Bécsből jutott Bra- tislavéba. Képeket festegetett, majd egy lépéssel odább próbált szerencsét. Másolási munkát vállalt és a táblá­val megjelölt házban azért lakott, mert nem kellett lakbért fiztetnie. Ballus tanácsos, a ház tulajdonosa maga is tollforgató ember volt, aki szívesen támogatta a fiatal tehetségeket, Kisfaludyt is felkarolta, rendelke­zésére bocsátva a nagyablakos szobát. Ebben annak idején Széchényi is meglátogatta, ki igen sokra tartotta az osztályának hátat fordító költőt. Hogy miért volt Bratislavai tartózkodása jelentős? Mert minden bizonnyal itt kezdett dolgozni leghíresebb darabján, a Kérők című vígjátékán. Itt figyelt fel Csák Máté alakjára, akiről később szín­darabot írt, itt kezdett dolgozni a gömöri témán, Szé- chy Mária murányi várúrnő szerelmi históriáján. Itt figyelt fel a szlovák népmondára is, amely megőrizte a kegyetlen vágvölgyi várúr, Stibor vajda történetét. Kisfaludy feldolgozásában ragaszkodott a mondái anyaghoz, amit a kritika szemére is vetett, sőt a ko­rabeli kritika erősen megrótta azért, mert a jobbágy helyzetét a való igazság tükrében tárta fel. Kortársai többen nehezteltek rá, a darabban kimutatott „irány­zatosságáért“ és szemére vetették, hogy „igazságtala­nul” hirdeti a világnak a paraszt elnyomatását. Ma, ami­kor az irodalomkritika is felszabadult, kár ezen a meg­állapításon elmélkedni, de a jubileumi esztendőben rá kell mutatnunk arra a bátorságra, amellyel Kisfaludy a szlovákiai témájú darabban szembe mert szállni az uralkodó-renddel. A magyar közönség a szlovák témájú színdarabot annakidején nagy szeretettel fogadta. A székesfehérváriak 1817-ben ezzel a darabbal nyitották meg Budapesten az évadot. Kisfaludy szlovákiai vonatkozásai közt befejezésül még azt kell megemlítenünk, hogy a Nyitrai Kerületi Színház 1955-ben szlovák nyelven mutatta be a „Ké­rőket”. „Kérőket” 31-szer adták elő és körülbelül 10 ezer ember nézte meg. Kisfaludy Károly darabja tehát a szlovák-magyar kulturális közeledésnek jelentős állomása volt. 135 év távlatából Kisfaludy Károly neve a szlovákiai vonatkozások fényében is tisztán ragyog. Mártonvölgyi László Közvetlenül Hitler kor­mányalakítása után a német irodalom és művészet leg­jobbjai a szomszédos álla­mokba kényszerültek mene­külni. Életével játszott vol­na az az író, aki addig a nemzeti szocic&ista ideoló­gia ellen írt. Ütjukat a ha­tár felé a német kultúra lángelméi által — Heinétől Thomas Mannon keresztül Johanes Becherig — írt könyvek óriási máglyái vi­lágították meg. De később hasonló máglyák lobbantak jel Madridban, sőt Bécsben, Prágában és Párizsban is. A német irodalom számki­vetettjei közt találjuk Anna Segherst, a Rajna-vidék szülöttét, nagyszerű szociá­lis témák szerzőjét is, aki két gyermekével menekült eleinte a Bodeni tó svájci partjára, majd onnan Pá­rizsba, később Vichybe. Me­xikói hajóútján letartóztat­ták és Martinique szigetén internálták. Onnan sikerült végre hosszas vergődés után nagy nehezen elkerülnie Mexikó-Citybe. Közben az antifazismus harcosaival és a haladó né­met irodalom híveivel együtt e hó 19-én ünnepeltük 65. születésnapját ennek a hófe­hér, hajú, de mindig élénk asszonynak, akinek barátsá­gosan mosolygó szemei már annyi gyötrelmet láttak. Anna Seghers Maimban született. Apja kis üzleté­ben néhány értékes műtárgy között írta első irodalmi munkáit. Érettségi után a kölni egyetemen az orientá- lis képzőművészet történel­mét tanulmányozta és ta­nárnői oklevelét Rembrandt műveinek zsidó modelljeiről írt tanulmányával szerez­te. Már ebben az időszakban kapcsolatba került az euró­pai munkásmozgalom képvi­selőivel, mégpedig a Horthy- fasiszta Magyarországból, Pilsudský Lengyelországából, de Bulgáriából, Olaszország­ból, sőt Kínából is menekült politikai emigránsok révén. Legelső nagyobb irodalmi sikerét A Sankt Barbarai halászok fe'kelése c. regé­nyével a-aria. amelyben a francia her:ngholaszok véres felkelését tárgyalja - nagy realizmussal — kizsákmá- nyolóik ellen. Ez a műve 1928-ban jelent meg és a szerzőt a nagy irodalmi je­lentőségű Kleist-díjjal tün­tették ki. Három évvel ké­sőbb a regényből Erwin Pis- cator, a neves rendező Szov­jetunióban fűmet készített, amelynek nagy sikere volt. Seghers igen sokat dolgo­zott. Ismertebb müvei közül megemlítjük itt az „Otban az amerikai nagykövetség felé" c. novelláját, amelyben Sacco és Vanzetti, a két ártatlanul kivégzett olasz munkás tragédiájával fog­lalkozik, a „Bajtársak"-at, Bulgária, Kína, Magyaror­szág, Hémet- és Lengyelor­szág földalatti kommunista mozgalmainak hőseivel fog­lalkozó regényét. „Az út februáron keresztül" c. mü­vében a bécsi munkások 1934-es évi lázadását ecse­teli. Párizsban került kia­dásra a „Menekülés" című regénye, amely a német bá­nyászok kizsákmányolását és a fasizmus előretörését tar­talmazza. A fasizmus elöl menekülők szenvedéseivel a „Tranzit" c. könyve foglal­kozik. Anna Seghers legis­mertebb és legnagyobb si­kert elért müve a „Hetedik kereszt", — ez a regény e- lőször folytatásokban jelent meg a Moszkvában kiadott „Internationale Literatur" - ban. A könyvet később 19 nyelvre fordították le és e- gyik remekműve a háború utáni antifasiszta irodalom­nak. 1943-ban Hollywoodban meg is filmesítették. A „Hét kereszt“ hét német politikai fogoly szökését tartalmaz­za, akiket aztán rövidebb- hosszabb bujdosásuk után a nácik újra elfognak és ki­végeznek. Anna Seghers a fasizmus összeomlása után hazatért és azóta Berlinben él. Kez­dettől fogva tevékenyen ki­veszi részét az NDK szelle­mi életének fellendítésében. Nagy szerepet játszik a Né­met írószövetségben és igen sokat foglalkozik az ifjú­sággal, mert a fiatalokban látja az új Németország jö­vőjét. Eddigi munkássága és egész élete arról tanúskodik, hogy mindig a haladásért és a világ munkásosztályának békés, jobb jövőjéért küz­dött és azt teszi ma is. Somló Miklós A brnói új Operaház Az ötvenes évek legelején vetődött föl először az a gon­dolat, hogy a technikai okokból lebontásra ítélt színházi épület helyett egy új modern színhá­zat kell létesíteni. A mintegy tizenötéves tervezés és kivite­lezés különböző fázisainak és változásainak eredményeként azonban módosult az eredeti elgondolás, s a prózai színház helyett egy új Operaházat ka­pott a Morva főváros, míg a prózai részleg elfoglalta a most megürült régi Opera épületét. Természetesen Thália isten- asszony új szentélye a nagy morva zeneköltő Leoš Janá­ček nevét viseli, emlékeztetve arra, hogy a szerző színpadi műveinek zöme éppen itt Brünn- ben került bemutatásra. Az ízlésesen parkírozott és impozáns szök^kúttal díszített térség közepén emelkedik — a modern építőművészet elveinek megfelelően — nemesen egy­szerű vonalaival az új épület, mely külső és belső architek- toniájával egyaránt felül múlja lipcsei testvérpárját. A hatal­mas előcsarnokot — melynek közepén két szimmetrikus lép­csősor vezet az emeletre — mintegy negyven különféle ere­detű márvány díszít és szám­talan neoncső áraszt kápráza­tos fényt. Az előcsarnok föld­szinti részének külön remeke az egy darabból álló, mintegy 20 m2 felületű 'tükör. A ruha­tárak a földszinten, míg a büf- fék az emeleten kaptak helyet. Az egész épület stílusának meg­felelően a nézőtér is roppant egyszerű, és célszerűségével biztosítja mind az 1400 ülőhely tökéletes látásviszonyát. A zenekari árok Richard Wag­ner elképzelését valósítja meg modern kivitelezésben, ahol is a zenekar egy része, zenekari összetételének és jellegének megfelelően süllyeszthető. Amennyire egyszeri hallásijei ítélni lehet, az akusztika szu- perlativuszokat érdemel. A játszótér, mely az egész épület nagyobbik felét foglalja el, a legmodernebb gépiberep­dezéssel van felszerelve. Ezt a gépiberendezést az NDK szál­lította, és a lipcsei Opera ta­pasztalatai alapján lett tervez­ve. A játszótér tehát négy szín­padból áll, ami azt jelenti, hogy a főszínpad mellett még há­rom színpad van. Ezek a mel­lékszínpadok arra szolgálnak, hogy azokon előre felépítik a következő felvonások díszleteit, és a változásnál gördülő kocsi­kon tolják be. Ilyen módon a színváltozás nem vesz igénybe sok időt. Különben a főszín­pad közepén egy 17 méter át­mérőjű . forgószínpad van beé­pítve, amiben még négy külön­böző szélességű, süllyeszthető utca van elhelyezve, ami a legbonyolultabb díszletezést is lehetővé teszi. A színpad fölött 24 méter magasan van a zsi­nórpadlás és a világítóberende­zés számtalan reflektorával. A zenekari árok szélén a kar­mesteri emelvénnyel szemben elhelyezett televíziós kamera lehetővé teszi, hogy a kulisz- szák mögött éneklő kórus vagy szólisták — segédkarmestert kizárva — a képernyőn figyel­ve egyenesen a karmester be- intésére lépjenek be. Egy má­sik figyelemre méltó újítás a színpad fényhatásainak kezelé­sét biztosító berendezés, mely a színpaddal szemben, a balkon alatti kabinsorban van elhe­lyezve. Az épület egy elsőosztályű étteremmel és kávéházzal is el van látva, mely a „Bohéma“ ne­vet viseli. A megnyitóelőadás külföldi vendégek népes serege előtt, október másodikén zajlott le, mikor is a névadó Leoš Janá­ček műve a „Huncut rókácska” került színre új rendezésben. Az ünnepi hét műsorának ge­rincét Smetana és Dvorak, va­lamint Bohuslav Martin müve a „Görög passió” képezték. A közeljövő eseménye lesz a Lip­csei Állami Operaház vendég- szereplése, valamint a prágai és bratislavai operaegyüttesek fellépése. Varga József József Attila ifjúsági Klub Az utolsó időben mind gyakrabban jelentek és jelen­nek meg írások a József Attila Ifjú­sági Klub munká­járól. Tehát nem a felfedezés és nem is a bemutatás szándéka íratja ve­lem meg ezt a cik­ket. Sőt, mint klubtagot még az sem vezérel, hogy az írások számát eggyel szaporít­sam. Ami serkent, az elsősorban az Juj tanév kezdete, az elsőéves, új egye­temisták figyelmé­nek a felhívása a klubra. Igen, itt az új tart- év, visszajöttek a vén diákok és ve­lük együtt meg­jöttek az újak is. Az elsőévesek s a még csak most érettségizettek. Lehet, hogy sok közülük ebben az új világban telje­sen társtalanul, idegenül mozog. De akár tudtak, akár nem a klubról, jöj­jenek: Minden szerdán 19.00 órá­tól a Május 1 tér 30. szám alá a bra­tislavai Csemadok helyi szervezete nagytermébe. Hogy mit is szán­dékszik tenni a klub a közeljövő­ben? Természete­sen a szerdák min­denkori műsora az elsődleges. Már most megemlíthet­jük, hogy utibe- számolók Kanadá­ról, Bulgáriáról; beszélgetés a dél­szlovákiai magyar­lakta járások nyelvjárásairól, be­szélgetés továbbá a Sarlós - mozga­lomról, geológiai, orvosi, irodalmi problémákról. Be­iktattunk az újság­író szövetség ma­gyar szekciójának a titkárával, Csik- mák Imrével egy beszélgetést. A leg­fiatalabb költők írásaival is megis­merkedünk. De e- zenkívül indulófél­ben van a szocio­lógiai kör, a fotó­kör és a turista­kor. Szándékunk, hogy még az ősz folyamán ellátoga­tunk egy kirándu­lás keretén belül Szabó Gyula aka­démiai grafikus és festőművészhez Losoncra. Ugyan­ekkor Sztregovára és Szklabonyára is. A turistakor szer­vezésében a kirán­dulásokon kívül egy sportvasárna­pot rendezünk Lá­mádon. És ha min­den jól megy, egy nagyobb szabású rendezvénnyel is megpróbálkozunk! Szeretnénk a kas­saiakkal, prágai­akkal és nyitraiak- kal egy konferen­ciával is megpró­bálkozni. Akkor még nem is be­széltem az irodalmi színpad és klub­újságról, és a klub­estek állandó szó­rakozási lehetősé­géről. Szóval bőven mu­tatkozik munkale­hetőség, program, csak azon múlik a- karják-e amindezt a főiskolások. Per­sze ettől sem fé­lünk, mert hisz olyan tapasztala­tokkal fejeztük be az évet, hogy erre még gondolnunk sem kell. Né. . Szovjet filmek hónapjában A Szovjet kinematográfiát novemberben, a Csehszlovák szovjet barátság hónapjában öt új szovjet fűm képviseli. Grigori] Csuhraj rendezé­sében került bemutatásra az ÉLETEM VELED című szov­jet film. Témafelvetése és a cselekmény bonyolítása igen egyszerű, bizonyos szem­pontból egysíkúnak is mond­hatnánk. A gyermekeitől kü­lönélő öreg házaspárt Nata­sát és Grigori] Guszakovot nagy szerencsétlenség éri, leég a házuk. Elhatározzák, hogy lányukhoz, Ninához költöznek. Ekkor döbbennek rá saját magukbazárkózotl- ságuk ónt örvény szerűségei­re, de egyúttal arra is, hogy a többi élet is bizonyos szempontból sajátos világot rejt magában. Főszereplők: Viera Kuz- nyecenová és Iván Marin. *•* Tamara Szjommová, Di­mitri] Smirnov, J en gény i j Leonov és Szergej Jurszkij színészekkel a főszerepek­ben került bemutatásra Ro­mana Tichomirova nálunk is ismert rendezőnek, ezúttal zenés filmje az UDVARI E- NEKESNÖ. A film a XIX. század elejére vezeti vissza a nézőt. Kujtasov herceg ün­nepi fogadást rendez a si­keres tuméjéröl hazaérkező Anasztázia Batmanovová é- nekesnö tiszteletére, aki az­előtt, a herceg jobbágynője volt. Ennek a találkozásnak az atmoszféráját eleveníti fel a fűm korhűen és meg­győzően. *** Különleges érdeklődésre tarthat számot A NAGY HONVÉDŐ HÁBORÚ című dokumentumfilm, amelyet a különböző frontszakaszokon 236 kameraman filmezett, és akik közül 40-en hősi halált hálták. A film eredeti szov­jet, amerikai, angol, német, francia dokumentumanyag­ból van összeállítva. Időren­di sorrendben mutatja be a Nagy Honvédő Háború tör­ténetét a Szovjetunió meg­támadásától egészen addig a pülanatig, amíg kitűzik a vörös zászlót a Reichstag é- pületére. A fűm egyik nagy erőssége a történelmi hi­telesség. Különben a fiatal­ság számára bír különleges jelentőséggel, mivel a má­sodik világháborúról auten­tikus képet ad. Roman Karmen, a fűm rendezője egyébként a szov­jet dokumentumfümek egyik legszakavatottabb mestere. *•* GONOSZTEVŐ néven ke­rül bemutatásra Nikolaja Rozenceva. új fümje. Témá­ja egy régi háborús bűntett dramatikus leleplezése. A tárgyalóteremből visszaper­getett eseménysor mag óval - ragadó cselekmény szerűség­gel végig lebilincseli a né­zőt. *** Szélesvásznú film a HÍVJA A 03-AT, amely orvosi mi­liőből meríti témáját. A „03" az elsősegély-köz\pont tele­fonszáma. Olga, a fiatal or­vosnő férje halála óta ma­gányosan él fiával. Egyetlen barátja a szomszédban lakó Péter, aki titokban szerel­mes az orvosnőbe. Olga köz­ben megismerkedik egy kol­légájával, akiről azonban hamar kiderül, hogy nem hozzá méltó partner. Ennek a találkozásnak a csa­lódásán keresztül jut el mégis az igazi boldogság felismeréséhez. Az itt felsorolt fümek, ha a művészi megformálás te­kintetében nem is egyszintű alkotások, méltán számot tarthatnák a nézők érdeklő­désére. A Nagy Honvédő Háború még ezenfelül kor­dokumentum is. Monoszlóy Ilona Jelenet a Nagy Honvédi Háború című filmből Robert Fulton 1681-t61 kezdve számos kísérlet történt gőzhajó szer- késztésére, de gyakorlatilag egyik sem vált be. A gőz­hajó tulajdonképpeni feltalálójául Robert Fultont kell tekintenünk, aki kerek kétszáz évvel ezelőtt, 1765 no­vember 14-én született, Little Britain amerikai város­ban. Fulton eredetileg a festészet elsajátítása céljából in­dult tanulmányútra Angliába, ahol mérnök ismerősei korán felkeltették érdeklődését a műszaki tudományok iránt. Attól kezdve a tehetséges fiatalember minden­áron gőzhajót akart szerkesztetni, mert felismerte an­nak kecsegtető jövőjét. Pénze azonban nem volt, a kormány sem támogatta kísérletezéseit. Elkedvetlened­ve tehát Párizsba utazott és Napóleonnak ajánlotta fel szolgálatait. A franciáknak ugyan kapóra jött akkori ellenségeik, az angolok esetleges megelőzése, de a Szajnán 1803-ban próbaútra indított kezdetleges gőz­hajó nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ful­ton patentját elutasították. Amerikában közben Livingstone kapott feltételes sza­badalmat gőzhajó elkészítésére, de egyedül nem boldo­gult tervével. Erre Fulton New Yorkba utazott és tár­sas viszonyba lépett Livingstone-nal, hogy könnyebben elérje célját. Tervei addig elméletileg már elkészültek. A két feltaláló Watt és Boulton angliai gyárából egy hűszlőerős gőzgépet hozatott át az óceánon, és csak­hamar elkészült a Fulton elképzelései szerint szerkesz­tett első gőzhajó, a Clermont, amelyet 1807-ben bo­csátottak vízre a Hudson folyón. A New York és Alba­ny közti távolságot 32 óra alatt tette meg ár ellen. A kísérlet sikerült! Az újvilág vállalkozói „szelet“ kaptak a sokat ígérő üzlettől, egyik hajógyár a másik után toborozta a mun­kások ezreit. Fulton pedig egyre tökéletesítette, javí­totta találmányát. A megánvállalkozők és gyárosok után az amerikai kormány is felismerte a gőzhajók hadászati jelentőségét, és hozzálátott hadihajók gyártásához. Az idők távlatában a Hudson folyón vízre bocsátott első gőzhajó persze kezdetleges játékszernek tűnik a mai „úszó városokhoz“ viszonyítva. Elvitázhatatlan tény viszont, hogy Fulton legalább 10—20 évvel meg­előzte hasonló találmányokban sántikálő kortársait. Ki tudja, vajon halhatatlanná vált-e volna neve, ha törté­netesen megmarad festőművésznek? Fulton 1815 feb­ruár 24-én, 50 éves korában ragadta el a halál. K. E,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents