Új Ifjúság, 1965 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1965-11-23 / 47. szám

Jozef Lénárt miniszterelnök, a prágai Várban fogadta a Chief Festus Samuel Okotie Eboch pénzügyminiszter vezette ligériai kormányküldöttséget. A beszélgetés igen barátságos légkörben zajlott le. * Érdekes munkakapcsolat A bratislavai új hidat a Vár és a Dévény szálló között el­terülő dunaparti szakaszon magyar mérnökök terve sze­rint építik majd fel. Az új híd kábelhíd lenne, akár a buda­pesti új Erzsébethid. Műszaki megoldásában azonban bizonyos mértékben eltérne a budapesti­től. Magyar mérnökök terve sze­rint épül majd fel Bratislavá- ban egy kongresszusi csarnok is, melynek az 1968-ra kitű­zött építészeti világkongresz- szusig kell elkészülnie. Miután jelenleg nagy befogadóképes­ségű reprezentatív épület Bra- tislavában nem áll rendelkezés­re, határozat jött létre, mely szerint korszerű csarnokot é- pítenek. A nagy objektum tervezésé­ről, építéséről, valamint egyes berendezéseinek szállításáról a két ország között előrehaladott tárgyalások folynak. Innen - onnan Donald Hoster, 39 éves ame­rikai festőművész, új techni­kát alapít: tizenkét darab egy­forma nagyságú gilisztát márt különböző színű festékbe, és azután ráhelyezi őket a vászon­ra — hadd másszanak kedvük szerint. Csak azután kezdődik meg a művész munkája. A szí­nes nyomokat hangzatos ne­vekkel látja el...-O­Joan Lofthouse, 20 éves an­gol fotómodell, nehéz válasz­tás előtt állott. Vőlegénye John íveli kijelentette, hogy vagy 6 — vagypedig részvétel a szép- ségkirálynő-választáson — de akkor nélküle. A fotómodell hosszas vívódás után az utóbbit választotta. A versenyen ’első lett, elnyerte a szépségkirálynő címet — és a díjból, ami ezzel járt sportkocsit vásárolt, így próbálván csökkenteni szívfáj­dalmát az elveszett vőlegény miatt...-0­Hirohito, a japán császár tu­dományos munkát is végez. A tengeri faunát kutatja. Már ha­todik könyve jelenik meg a rá­kok életéről a tenger mélyén. Erről a könyvről írja egy ja­pán kritikus: „Semmi sem mu­tatja jobban országunk demo­kratizálódását, mint az, hogy ezeket a rákokat közönséges rákoknak tekinthetjük. Ha ez a könyv korábban jelent vol­na meg, akkor ezeket a rákokat olyan tisztelet illette volna meg, akár az isteneket.-O­Egy brit kereskedelmi hajó kapitánya öt hónap óta képte­len megszabadulni potyautasá­tól. Az illető májusban lopózott a hajóra. Buenos Airesben és a kapitány azóta nem tudja partra tenni, mert a kikötői hatóságok seholsem adták meg rá az engedélyt, sőt arra köte­lezték, hogy amíg a hajó a ki­kötőben tartózkodik, tartsa zár alatt, nehogy a partra szök­hessen. A potyautasnak nincs igazoló irata, nevét és állam- polgárságát nem hajlandó el­árulni. Az elmúlt öt hónap alatt Argentínából Formósára, onnan Ausztráliába és Olaszor­szágba hajózott, s most Lon­donba érkezett, die a kapitány ott sem kapott engedélyt, hogy partra tegye. Széleskörű nyo­mozást indítottak, hogy kiderít­sék személyazonosságát, de mi­vel a’ hajó csak tíz napig ma­rad Londonban, nem várható, hogy a nyomozás addig ered­ményes lesz, a hajóval együtt a potyautas is útnak indul új­ra ezúttal India felé. A rhodésia kormány önké­nyes intézkedése a független­ség egyoldalú kikiáltásáról — ami azt jelenti, hogy 200 ezer fehér telepes kíván uralkodni több mint 4 millió bennszü­lött lakős felett — világszerte tiltakozást és felháborodást váltott ki. Az ENSZ közgyűlé­se és a biztonsági tanács fog­lalkozott e héten a rhodésiai helyzettel. 47 ország elítélte a függetlenség egyoldalú kikiál­tását, ezt százegy szavazattal kettő ellenében el is fogadták. Az eddigi események után Wilsonnak két problémát kell megoldania: milyen álláspontra helyezkedjen Rhodésiaval kap­csolatban Nagy-Britannia belső politikai egységének magatar­tása végett és hogyan állítsa be nemzetközi téren ezt a válságot. Jelentős mozzanatnak számít, hogy még a konzerva­tív ellenzék is megjegyzések nélkül fogadta Wilson nyilat­kozatát, a megtorlásokról. Le­het, hogy éppen e megtorlá­sok felsorolásában mutatkozik meg Wilson taktikai ügyessé­ge: a szankciók még nem te­kinthetők teljeseknek, illetve nem olyanok, amelyek „meg­fojthatják a rhodésiai kor­mányt“, tehát a konzervatívok­nak nincs okuk tiltakozásra. A világszervezetben az az ál­talános meggyőződés uralko­dik, hogy a legújabb fejlemé­nyek a Dél-Afrikai köztársaság, Portugália és a Salisbury-i kormány régóta fönnálló szö­vetségesének eredménye. Ez a tengely a nyugtalanság új góc­pontját teremtette meg Afriká­ban. Veszéllyel fenyegeti a független afrikai országok biz­tonságát. Első pillantásra azt hihetjük, hogy Santo Domingóban ren­deződött a helyzet'. Amint tud­juk a Dominikai Köztársaság­ban szeptember elseje óta Hec­tor Garcia Godoy ideiglenes kormánya van uralmon. A je­lenlegi kormány az Amerikai Államok Szervezetének bizott­sága juttatta hatalomra. A kormány azonban éppen ennek a bizottságnak az ellenállása miatt tehetetlen, mert az a- merikai államok szervezeté nem hajlandó kivonni a meg­szálló csapatokat. Godoy kor-* mánya két hónapi „uralkodása után is csak papíron létezik. Most az új válságot a Gbdöy iránti bizalmatlanságot a vá­lasztások kiírása és megszerve­zése szülte. Ha a stabilizáció valóban megkezdődött volna, a- hogy ezt az Amerikai Államok Szervezetének Bizottsága ál­lítja, akkor miért nem engedik a dominikai kormánynak, ame. lyet ő juttatott hatalomra, hogy döntsön, mikor vonulja­nak ki a külföldi csapatok? Miért van a külföldi megszálló csapatok jelenlétére még min­dig szükség. Dominikában te­hát még nincs igazi béke az intervenció maguknak az in- tervencionistáknak is új prob­lémákat okoz. Szaporodnak a Johnson-kor- mánv kellemetlenségei a viet­nami háborúban. A katonai helyzet súlyosbodására jellem­ző az a hivatalos bejelentés is, hogy emberéletben az el­múlt héten volt a legnagyobb veszteségük. A gőzhenger al­kalmazása. amit embertelen Massachusetts - Genova Nem mindennapi beszélgetés zajlott le a napokban az egye­sült államokbeli Cambridge (Massachusetts állam) és az olaszországi Genova között. A vonal egyik oldalát egy olasz tolmácsnö és egy híres pro­fesszor tartotta. Nyolcezer km- rel odébb, a vonal túlsó felén egy Mac becenévre hallgató ki­váló elektronikus gép volt a beszélgető partner. A genovai egyetem száz tudósa — ezek­ben a napokban kibernetikai problémákról folyt szimpózium — figyelte a beszélgetést. A tolmácsnö olyan ideges volt, hogy Mac nem értette első sza­vait. Majd arról beszélt, hogy konfliktust érez a francia for­radalom előtt élő őseinek ha­gyományai és a mai modern gondolkodásmód között. Lehet­séges, hogy az elektronikus gép számára ez túl intellektuális probléma volt, s valószínűleg csak a „konfliktust érez" kife­jezést érzékelte, mert ezt kér­dezte vissza: fájdalmai vannak? A tolmácsnő erre közölte, hogy csakugyan vannak fájdalmai: Ez a helyzet Rhodéziában AVAV.V.VV.V.VAWAW^VAVAWA'AV.V.WV.V.V.VW.V.’.W.W.VAW.V.V.V.V.VV.V.V.V.V.V.VAVWAVAV.W.V.V A kragujaváci tanítóképző II. osztályában éppen Milojev Pav- lárics igazgató tartott órát, a- mikor az SS-ek berontottak. — Az Ön diákjai összeját­szanak a partizánokkal — tá­madt rá az igazgatóra az osz­tag vezetője. — Az én diákjaim szeretik a hazájukat. A fehér obeliszk k keskeny autóút szelíd ka­ik nyargással követte a he- gyek vonulatait. Belgrád tói dél felé igyekeztünk, Kragu- jevác felé. A vidék a mi Du­nántúlunk dombosabb-hegye­sebb tájaira emlékeztetett, s semmi sem volt benne a Balkán zordon, haragos fenségéből. Ap­ró falvak, községek maradoztak el mellettünk, de már egyik nevére sem emlékeztem. Egyre az járt az eszemben, amit belg­rádi vendéglátóim meséltek: — Kragujevácon a hősök ez­rei születtek a fasiszták elleni harcban. Ezekhez a hősökhöz indultam találkozóra. lugoszláviai riportok I. tok, hogy esed: állni tudtak. Senki sem hitte, hogy ennyi emberrel végezni mernek. Másnap, október 21-lén te­herautók álltak meg a csarno­kok előtt. Kinyíltak az ajtók. — Felszállni, gyorsan! mégis sikerült elvergődnie a gyilkosság színhelyéről. Az em­berek, akik rátaláltak elbújtat­ták és meggyógyították. Volt olyan, aki a lövések pil­lanatában belevetette magát S velük ásatott sírgödörbe, a Lapunk szamára írta: Szabó Béla, a buda­pesti Magyar Ifjúság főszerkesztője Még 1941-ben történt. A fasiszta megszállóknak sok kellemetlen órát szereztek a Kragufevác környékén működő partizán egységek. Hol egy lö- szerszállítmány robbant fel. hol egy raktár gyulladt ki, hol meg egy fasiszta vezető bukott fel partizán golyótól találva. Októberben a megszállók már estefelé ki sem mertek moz­dulni szálláshelyeikről. De ott sem voltak biztonságban. A partizánok gyakran ugrasztot­ták ki őket melegágyaikból — Le kell számolni az ellen állókkal! - adta ki a párán csőt a megszállók vezetője. SS-büntetőosztag vette blo­kád alá a várost: — Mindenki gyanús! — ez volt az elv S a város 14 éven felüli fér- füakosságát az ágyugyár csar­nokaiba terelték. Annyian vol­Az emberek azt hitték láger­be viszik őket A város határá­ban az autók azonban fékeztek majd megálltak. — Leszállni, gyorsan! Akkor már világossá vált, hogy itt valami borzalmas ké­szül. A város lakosságának e- gyik vezetője elordította ma­gát: — Emberek, fussatok! A fasiszta golyók elől azon­ban nem volt menekülés. A gép­pisztolyok egész nap, a késő éj­szakáig kelepeitek. A kis Er- dogliszki patakban, amelynek partján a tömeggyilkosság vég­bement, estére már vér folyt. Mindenfelé holttestek és vérző, jajgató emberek. A hóhérok végigjárták az embertestekkel befedett lariküs domboldalakat és agyonlőtték azokat, akikben az életnek még lobogott egy kis szikrája. Volt akinek mégis sikerült megmenekülnie. M ilan Lazarovicset arcán találta egy lövedék, Fé­lig holtan, félig vakon, többiek ráestek és eltakarták a kegyelemlövést osztogató fe­nevadak elől. Később aztán a söférség leple alatt megszö­kött. Egy üyen szökevényt az SS­ek Üldözőbe vettek. A sérült, elgyengült ember végső két­ségbeesésében egy házba me­nekült. A házigazda magával vitte és elbújtatta, a fasiszták közben odaérkeztek a házba, a- hol csak a gazda fiát találták, aki a szökevénnyel körülbelül egykorú volt. Azt hitték ő a szökevény. A fiú nem tiltako­zott ellene. Tudta, ha elmond­ja a valóságot nemcsak ő, de apja és a szökevény is halál­lal lakot Meghalt, hogy a má­sik kettőt megmentse. Egyetlen nap alatt 7000 em­berrel végeztek az SS büntető- osztag fasiszta ember szörnyei. Nem kímélték a gyermeke­ket sem. Emlékmű a negyvenkét tömegsír egyike fölött Az igazgatót diákjaival e- gyütt elhurcolták. Az ő útjuk is az Erdogliszki partjához ve­zetett. Az igazgató és a gye­rekek átölelték egymást és úgy álltak a gyilkosok fegyverei e- lé. Az SS-osztag vezetője felkí­nálta Milojev Pablovicsnak, hogy tagadja meg a gyerekek­kel a közösséget és akkor út­jára mehet.. Az igazgató nem fogadta el az ajánlatot. — Löjjetek, én most is órát adok! — kiáltotta és együtt halt meg fiaival. *** A hol a gyilkosság történt ma emlékmű áll. Messzi­ről mint egy hatalmas, szélesretárt szárú V. betű. Fe­héren szikrázva veri vissza a napsugarakat. Ha közelebb lép a látogató, repülni akaró, szár- nyaszegett emberi torzokat lát Megrázó és mégis fenséges. Nagyon szép emlékmű, de még ennél is szebb, ami az embe­rek emlékező szívében él. — Nézze azokat a kis jócs­kákat — hívta fel figyelmemet Sztojknovics Vlasztimír, az if­júsági szövetség járási titká­ra. — Azok ültették, akik el­látogatták a hősök sírjaihoz Nemsokára erdő lesz a kis fák­ból és körülöleli itt a dombo kát, ahogy ápolja, gondozza e zekét a sírokat az emlékezet. szőnyégbombázások egészítenék ki, növekvő felháborodást vált ki az egész világon. Rio de Janeiróban megkez­dődött az amerikai külügymi­niszterek értekezlete. A ta­nácskozáson a 20 tagállam kö­zül 19 képviselteti magát. Több mint kétezer diák tüntetett a város utcáin. Ruskot leköpték, Robert Kennedy szenátort pe­dig a chilei Santiagóban záp­tojásokkal dobálták meg. Hat jelölt verseng a francia­országi köztársasági elnök he­lyének betöltéséért. ' a feje fáj. — írja le fájdalmait és ké­rem ne használjon kérdőjelet — üzente. — Erősen fáj a torkom is — mondta a tolmácsnö. — Értem. Van valami fogal­ma arról, hogy mi okozhatja a fájdalmakat? — így a gép. — Megfázás. Tudna segíteni rajtam? — mondta erre a tol­mácsnő. — Bizonyos abban, hogy tud­nék segíteni önnek? — kér­dezte. — Igen, azt hiszem ön sokat tehetne. A tolmácsnő ezután közölte az elektronikus aggyal, hogy nagyon ideges, mert száz tudós bámulja őt. Mac erre megkér­dezte: Bizonyos abban, hogy mindenki önt nézi? Ezután egy professzor foly­tatta a beszélgetést a gondol­kodó aggyal, megkérdezvén tőle a nevét. A GÉP: A nevek engem nem érdekelnek. A PROFESSZOR: Honvágyam van. A GÉP: Sajnálom, hogy önnek honvágya van. A PROFESSZOR: Maga nem válaszolt a kérdésemre. MAC: Általában elégedett a válaszaimmal ? A PROFESSZOR: Nem. Mire a gép: Talán azért, mert ön szándékosan nehéz kérdéseket ad fel? A PROFESSZOR: Igen. Mire a gép: Akkor azt javasolnám, beszéljen a valódi problémáiról és hagyja abba a viccelődést. A párbeszéd a gép és a tol­mácsnő, illetve a professzor között 32,5 percig tartott. A professzor és társai úgy vélték a beszélgetésből, hogy Mac-nek nincs megfelelő humorérzéke. Lehet, hogy igazuk van, de- mindene még egy gépnek sem lehet ... Furcsaságok A amerikai Colorado ál­lamban mintavágóhidat ren­deztek be, strandfürdővel és klimatizűciös berende­zéssel. Indok: az elégedett állat húsa jobb.-O­Az angol teakereskedők hadjáratot Indítottak a kül­földi nyaralás ellen. Az eu­rópai szárazföldön járt aii- golok kevesebb teát isznak, és több kávét fogyasztanak.-0­KUlönös gondolata támadt egy angol polgárnak, aki 1,93 méter magas és test­súlya 195 kg. Mivel a zsű folt londoni autóbuszokon nincs helye és ha leül, az utasokat kiszorítja az ülé­sekről, kérvényt nyújtott be a városi járművek igazgató­ságához, engedjék meg, hogy mindig két jegyet válthas­son és két helyen ülhessen.-O­Az Egyesült Államokban új hóbort hódít teret: a va­lamikor kedvelt yo-yo vagy hula-hopp helyébe kis, szin­tetikus gummilabda lépett. A labdácska igen magasra ugrik és egymás után tíz­tizenöt percig ugrál egyfor­ma magasságban. Hogyösz- szehasonlíthassuk: a ten­niszlabda csak húsz másod­percig ugrál.-O­A moszkvai Kutuzov Bul­váron forgalmi zavar kelet­kezett: a rajzó méhek épp egy utcakereszteződés pi­ros fényére telepedtek. A fényt így eltakarták, az egész forgalom leállt és vár­ni kellett, amíg egy méhész­nek sikerült a rajt egy lá­dába csalnia.

Next

/
Thumbnails
Contents