Új Ifjúság, 1965 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1965-11-23 / 47. szám

A CSISZ kassai járási és városi bizottsága, a Magasépítő Vállalat 05 számú igazgatósága, a Kertészeti Vállalat és Technikai Szolgáltatások segítségéve] „Kassa-Üjváros lakónegyed rendezése és begyepe- sítése — a kassai járás ifjai ajándéka hazánk felszabadításának 20. évfordulója tiszteletére“ jelszó alatt minél előbb rendezni szeretnék a Kassa- Ojváros negyedét. Csaknem 40 hektáron 1 millió 260 ezer korona értékben rendezik a terepet, amelynek 1967-ben kellett készen lenni.

A felajánlás időpontjától itt több mint 4800 fiú és lány 35 000 brigádórát dolgozott le. A munka értéke 800 000 korona. Többek között a teraszon áthelyeztek 40 000 köbméter ; földet rendeztek és 16 hektárt ' begyepesítettek, további' 12 hektár befejezés előtt van és 6 hektárt most rendeznek. 9 000 négyzetméter területet asztfal- toztak, 7 km hosszú járdát, továbbá utakat, csatornázást, közvilágítást, sportpályákat.

játszótereket létesítettek. Á példás munkáért dicséretet érdemelnek az éttermek, a zdroj- odevy, posta és vasmű tanonc- intézet, építészeti középiskola a Kovács és Srobár utcai általános műveltséget nyújtó középiskola, az egészségügyi iskola, a középfokú ökonómiai iskola tanulói, a kohóépítő vállalat, magasépítő vállalat és vasutak szaktanoncintézeti növendékei, Prefa, Drevovýroba, Kovoslužba, Keletszlovákiai Gépgyárak, Járási Építő Vállalat, Csehszlovák Autójavító Üzemek és Módna tvorba ifjai sem.

A CSISZ kassai járási bizottsága dicsérő levelet küldött a legjobb kollektíváknak a város csinosításán való részvételért és a jó munkáért. A Vasmű szaktanoncintézetéböl a 20-24. sz. csoport végzett legjobb munkát Rychvalszky mester vezetése alatt és a 22- 23. számú csoport Beer mester vezetése alatt. Knyizso László és Kendra Milan voltak a legjobbak. Mató Pál, Kassa

A leghivatottabbak nyilatkoztak

Gerhard Opitz és Hans Münchov, keletnémetországi vendégek a göhleni szénkombinát vezető dolgozói, ellátogattak a bratislavai Figaro üzembe. Képünkön a vendégek Hudec Auréljával, az üzem dolgozójával beszélgetnek

Ismeri önmagát?

E módszerrel megismerheti

A kérdésekre a legjobb belátása, lelkiismerete szerint, őszintén válaszoljon. A köz'

...

szöveg egyúttal lehetővé teszi, hogy ön állapítsa meg, pszihológiailag melyik alaptípusba, az elmélkedő (introvert), vagy a cselekvő (extrovert) típusba tartozik.

Felvilágosítás: Az elmélkedő egyén. Jung svájci psziholőgus szerint az az ember, akit inkább a saját érzelmei és gondolatai . érdekelnek, mintsem a külvilág. Olyan típus ez, amely inkább a saját gondolataival van elfoglalva, mint a konkrét tevékenységgel.

A cselekvő típusú egyén személyisége inkább a külső világra irányul, mindenekelőtt a környezetére. Amíg az elmélkedő típus magábamélyedt, e cselekvő típus gyakran a tett embere. A nőket természetesen nem zárjuk ki a fogalmak köréből

A kérdések a következők:

1. Ha valaki valamit kérdez öntől, vagy valakivel beszélget, rögtön válaszol-e a kérdéseire?

a) rögtön válaszolok, b) nagyon keveset gondolkodok, c) egy kissé elgondolkodom a kérdésen, d) lassan reagálok a kérdésekre, e) igen lassan reagálok a kérdésekre.

2. Szereti-e a gyorsan elintézendő ügyeket?

a) nagyon szeretem, b) szeretem, c) nekem mindegy, d) nem szeretem, e) utálom az ilyen ügyeket.

3. Temperamentumosnak, élénknek tartja-e magát?

a) nagyon temperamentumos vágjuk, b) temperamentumos vagyok, c) ahogy vesszük, d) nem vagyok temperamentumos, e) nem szeretem az ilyen embereket.

4. Első szóra elhisz mindent, avagy gondolkodik a dolgokon?

a) erősen gondolkodom, b) gondolkodom, c) kissé gondolkodom, d) ritkán gondolkodom, e) egyáltalán nem gondolkodom, hanem cselekszem.

5. Tudja-e a társaságot szórakoztatni?

a) nagyon, b) tudom, c) mikor hogy, d) nem tudom, e) semmilyen körülmények között sem.

6. Szeret-e vicceket mondani, főleg pikánsakat?

a) imádok viccelni, b) szeretek viccelni, c) mikor hogy,

d) nem szeretek vicceket mondani, e) ki nem állhatom az ilyen szórakozást.

7. Szereti-e a pikáns ételeket?

a) ki nem átlhatom, b) nem szeretem, c) egyiket-másikat,

d) nekem mindegy, e) szeretem őket.

8. Figyelmetlen és könnyel- mű-e?

a) nagyon, b) igen, c) íélig- meddig, d) nem, e) komoly és óvatos vagyok.

9. Borúlátásra, vagy derűlátásra van-e inkább hajlama (optimista—peszimista).

a) kimondottan borúlátó vágjuk, b) inkább borúlátásra, mint derűlátásra van hajlamom, c) mikor hogyan, d) nem vagyok borúlátó, e) kimondottan derűlátó vagyok.

10. Ha valaki durva Önnel szemben, viszonozza-e azt?

a) minden esetben, b) .igen, c) akárcsak mások, d) nem viszonozom, e) sohasem viszonozom.

11. A tettet, vagy az elgondolást értékeli inkább?

a) mindenekelőtt az elgondolást, b) az elgondolást, c) egyformán, d) a tettet, e) mindenekelőtt a tettet.

12. Lobbanékony természetű-e?

a) nagyon lobbanékony vagyok, b) az vagyok, c) e téren átlagos vagyok, d) nem vagyok lobbanékony, e) egyáltalán nem vagyok lobbanékony.

13. Szeret-e új ismeretségeket kötni?

a) nagyon, b) szeretek, c) hébe-hóba, d) nem, e) egyáltalán.

14. A komolyabb akcióhoz, mint a szabadság, hosszabb utazás, készít-e tervet, s általában az élete, munkája, terv szerint zajlik-e le?

a) gondos tervet készítek, b) foglalkozom a dologgal, c) akárcsak mások, d) nem tervezem a dolgokat, e) egyáltalán nem tervezek.

15. Durva vicceket szokott-e csinálni?

a) nagjun szeretem azokat, b) szeretem őket, c) akárcsak mások, d) nem szeretem az

A csehszlovákiai magyar iskolaügy leghivatottabb dolgozói nyilatkoztak az Üj Ifjúság hasábjain iskolájukról és egyéni vágyaikról, a felettes szervektől és a sajtótól, pontosabban, az egész társadalomtól várt segítségről. Summásan összegezni ezt a széles skálájú, sok gondolatot felvető ankétot csak azzal az örvendetes ténymegállapítással lehet, hogy pedagógusaink teljes egészében tudatosították: minden iskolai oktatás köznevelési méretekben csak akkor eredményes, ha a tanulókat a célhoz vezeti. Ebből a szempontból keli minden oktató-nevelő munkát értékelni, és ez a mérce a nemzetiségi iskolák számára — minden objektív nehézség és esetleges akadály ellenére is — még fokozottabban érvényes. Ezt a végeredményt követelő, a be- érést sürgető társadalmi igényt éreztük az ankét minden résztvevőjének minden mondata mögött. Az elmúlt évek verba- lisztlkus, deklaratív - demonstratív hangvétele helyett a hozzászólások alaphangja az eredmények számszerű és kézzelfoghatóan meggyőző érveinek felsorakoztatása volt. Többen, mint például Ondró Ernő Búcsról, Varga Béla Köbölkút- ról és mások is, — éppen ezért visszapillantottak iskolájuk 15 éves múltjára. És ez így van rendjén, mert ha csak egy kissé is érzékeltetni akarjuk a fejlődés ütemét, ha meg akarjuk érteni az ebben az évben éppen 15 éves csehszlovákiai magyar tannyelvű szocialista iskolaügy problémáit, akkor ezt — úgy véljük — csak a közelmúlt és a jelen összevetésének ötvözete nyújthatja. Csak ez festhet a csehszlovákiai magyar tanítóság munkájáról, annak eredményeiről egy szerény, vázlatos képet.

Nem szívesen emlékezünk a második világháború véres kavargó képeire és a csehszlovákiai magyar dolgozók áldatlan helyzetére a háborút követő években. A csehszlovákiai magyar iskolaügyi szocialista időszámításának kezdete az 1948- as februári események utáni időre, az 1949—50-es tanévre esik. A politikai fiatalom átvételével hazánk népének évszázados szabadságvágya teljesült, s nekünk csehszlovákiai magyaroknak meghozta a nemzetiségi jogok szabad gyakorlását. A kizsákmányolás és osztály nélküli társadalom építésének és a magyarul szólásnak boldog érzése hatalmas ösztönző erővel sarkallta munkára a csehszlovákiai magyar dolgozókat.

Ma már büszkén megállapíthatjuk, a csehszlovákiai magyar pedagógusok megtették, amit a munkásosztály, dolgozó népünk, egy hősi kor megkövetelt. Szinte egyik napról a másikra csaknem a semmiből hozták létre Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével, a munkásosztály első korilyesmit, e) irtózom az ilyesmitől

A válaszok értékelésének módja

Az alább közölt táblázat segítségével megismerheti önmagát. Számok vannak rajta, amelyek az egyes válaszok pont- értékelését adják.

1. a—5, b—4, c—3, d—2, e—1

2. a—1, b—2, c—3, d—4, e—5

3. a—5, b—4, c—3, d—2, e—1

4. a—1, b—2, c—3, d—4, e—5

5. a—5. b—4, c—3, d—2, e—1

6. a—5, b—4, c—3, d—2, e—1

7. a—1, b—2, c—3, d—4. e—5

8. a—5, b—4, c—3, d— 2, e—1

9. a—1, b—2, c—3, d—4, e—5

10. a—5. b—4, c—3, d—2, e—1

11. a—1, b—2, c—3, d—4, e—5

12. a—5, b—4, c—3, d—2, e—1

13. a—1, b—2, c—3, d—4, e—5

14. a—1, b—2, c—3, d—4, e—5

15. a—5. b—4. c—3, d—2. e—1

Az eredmény

Ha kevesebb, mint 24 pont jön ki az értékelésnél, akkor (In nagjun elmélkedő típus. Ha 24—34. pont jön ki, akkor elmélkedő típus. Ha 35—49 pont jön ki, akkor az átlag típusú emberek közé tartozik, akikből a legtöbb van a világon. Ha 50 —64 pont jön ki, akkor ön a tettek embere. S ha 64 ponton felül jön ki, akkor ön kimondottan cselekvő típus.

(A)

mányának segítségével a szlovákiai magyar tannyelvű iskolákat. Mindezek illusztrálására íme egy-két statisztikai adat:

1949- ben 154 osztályban 5100,

1950- ben viszont 1268 osztályban már 34.200 magyar gyermek tanult anyanyelvén.

Ez tehát az indulás. Ezért

1965-ben, amikor hazánk népe két évtized munkájának ünnepi számvetését végzi, mi e nagyszerű ünnepségek keretén belül a csehszlovákiai magyar iskolaügy másfél évtizedét is értékeljük.

Az ankéton minden hozzászóló megállapította: a csehszlovákiai magyar tannyelvű iskolaügy szép eredményeket ért el. Népünket a három-négy elemis szintről ezalatt a rövid idő alatt a korszerű kilencéves alapiskola szintjére emelte. Tanulóink kezébe Európa-szerte megcsodált és megdicsért tankönyveket, tanítóink kezébe pedig jól használható módszertani segédkönyveket adott.

Iskolaügyünk gyorsan terebélyesedett és természetesen magán viselte a gyors növekedés minden törvényszerű következményét. Az egyik leg- nagjubh problémát a tanítóhiány okozta. Éppen ezért az 1950-es évek elején százával képeztük a tanítókat a ma már megelégedéssel állapíthatjuk meg:

a csehszlovákiai magyar iskolák személyi ellátottsága

terén elértük az országos

szintet.

Persze mindemellett látnunk kell a hiányokat is: kevés a szlovák, az orosz-, a német-, az angolszakos, a zene- és a képzőművészeti, valamint a középiskolákon a matematikaszakos tanár. A tanítók módszertani felkészültségében is akadnak fogyatékosságok — mindez azonban olyan „hiány", mely az állandó növekedés következménye. Olyan „hiány", mely csak a jövő követelményeihez mérve az, a múlthoz viszonyítva — hatalmas vívmány. Hiszen gondolt-e valaki arra húsz évvel ezelőtt, hogy a mindenki számára kötelező népiskolában a magyar és a szlovák nyelven kívül még két világnyelvet tanítsunk? S ma persze „hiány“-ról beszélünk akkor, ha ezen a téren még nem értük el a kívánt eredményeket.

A csehszlovákiai magyar tannyelvű iskolák magyar és szlovák nyelvtudással, a magyar, a cseh és a szlovák nép haladó kulturális örökségével, tehát több tananyaggal látják el növendékeiket, mint a szlovák tannyelvű iskolák. Mindez természetesen elsősorban a pedagógustól követel meg több tudást, nagyobb hozzáértést. A magyar tannyelvű iskolák tanítói nagy lelkesedéssel vállalják ezt a többletmunkát. Vállalják, mert a csehszlovákiai magyar iskolaügy 15 éve egj’bee§ik a magyar tanítóság

döntő többségének tanítói pályafutásával. Értékelni a 15 éves hazai magyar iskolaügyet, egyben a legproduktívabb életkorban levő tanítóság munkájának értékelését is jelenti.

A szakmai értékelés helyett ez alkalommal érjük be csupán egyetlen adattal: az 1965 jubileumi évben 3352 osztályban közel 100.000 gyermek és ifjú tanul hazánkban magyar nyelvén. Ez pedig a legfényesebb bizonyítéka, hogy a csehszlovákiai magyar dolgozók bíznak tanítóikban, mert tudják, hogy alapos tudású, boldog embereket nevelnek gj’er- mekeikböl.

Mindenütt ott, ahol az emberek felismerik lehetőségeiket és szubjektíve is mindent elkövetnek ezek hiánytalan érvényesítése érdekében, ott a fejlődés üteme lényegesen meg- gj’orsul. Ezért volt érdekes a hozzászólók egyéni vágyaival, terveivel is megismerkedni. A vágyak között szerepelt az az igény is, hogy a tanítói munka megítélésében ne uralkodjék a szubjektivizmus, vagy az elfog- gultság. Sok helyütt még nem tudatosították maradéktalanul, hogy az oktatás-nevelés sikere érdekében feltétlenül szükséges a tanító és a szülők közti jó viszony megteremtése. Annak ellenére, hogy a tanítói tevékenység fontosságát ma már mindenki elismeri — hiszen a nagy gazdasági feladatok teljesítéséhez, a tudományos. a műszaki és a kulturális színvonal állandó emeléséhez a művelt, kultúrált dolgozók sokasága szükséges, — valahogy még mindig kevés szó esik arról, hogy milyen élet- körülményeket tudunk teremteni faivainkon tanítóinknak. Van-e megfelelő lakásuk, kosztjuk, nincs-e szükségük időnként segítségre, stb. Mindez jogos igény,, melyről szólni kell, s melyről tanítóink is említést tettek. Jogos igény mindez — éppen úgy — mint a több tanterem, a több szakképesített pedagógus, a több modern, audiovizuális segédeszköz szükségessége is. Hazánk szocialista társadalma mindent megtesz. hogy ezeket a jogos igényeket a lehető legrövidebb időn belül anyagi és szellemi erőnkhöz mérten kielégítse.

Reméljük, hogy a csehszlovákiai magyar pedagógusok egyre jobb és lelkiismeretesebb oktató-nevelői tevékenysége — mint azt Ojváry László a Csatái Kilencéves Alapiskola igazgatója írta — a tanulók részére boldog érvényesülést és ezzel a magyar tannyelvű iskoláknak biztos jövőt, a tanítók számára megbecsülő tekintélyt és a csehszlovákiai magyar dolgozók teljes megelégedettségét teremti meg már ebben a jubiláló iskolai esztendőben is.

M ó z s i Ferenc,

az SzNT Művelődésügyi

megbízotti hivatala nemzetiségi osztályának vezetője

Gerhard Krüger Nyugatnémetországbői medvevadászatra jött hazánkba. Rögtön első nap egy 200 kg-os medvét sikerült'leterítenie a Žiar nad Hronom-i járásban, Sliač Iť'zclében