Új Ifjúság, 1965 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1965-10-05 / 40. szám

KÜLFÖLDI KÖRÚTON A MAGYAR DAL- ÉS TÁNCEGYÜTTES TAGJAIVAL {Második folyťatás) A Bakonyban Sobri Jóska szűrét sem viselik már az em­berek. Pedig valamikor nélkü­lözhetetlen volt ezen a vidé­ken. Eötvös Károly ezt írta ró­la: “A bakonyi cifra szűrt e- gész Veszprém-megye erdős tájain viselték a nyájörzó embe­rek, munkára járó zsellérek, duhajok, útonálló és szegény legények. A válla, háta, ujja szélei be voltak födve barna­piros posztóval, s ez a posz­tó ékes varrással, zsinórozás­sal volt erősítve a szürposztó- ra. Ezért nevezték a bakonyi szűrt egyúttal cifra szűrnek is." A bakonyi népdal, ame­lyet már'annyiszor eldúdoltam, így szól a szűrről: Cifra szűröm szegre van a- kasztva. Gyere babám, akaszd a nya­kamba.. így is, úgy is, ott annak a helye, Sej, még az éjjel betakarlak vele. Nincs idő tovább dúdolgatni a dalt, mert vonatunk megér­kezik Veszprém külső pálya­udvarra. Mi is áldottuk azokat a honatyákat, akik úgy dön­töttek, hogy Veszprémet üzle­ti szempontból elkerülje a vas­út, mért zsúfolt autóbusszal kellett bemennünk a városba. A hosszú utazás után föllé­legezve leraktuk csomagjain­kat a Vegyipari Egyetem Diák­otthonának társalgójába. Meg­érkeztünk utunk első állomás­helyére. Itt szállásoltak el bennünket, innét járunk majd le a Balaton partjára fellépni és fürödni. De nyakunkba vettük a várost is, hogy megis­merjük Veszprémet, Bakony fővárosát. Azt írtam, hogy Veszprém a Bakony fővárosa. Igen. így élt és így él ma is a nép aj­kán. Thaly Kálmán igy éne­kelt Veszprémről és a Bakony- ról: Német sas vert fészket már Sümeg várában, Verdét kiáltanak Vég-Slmon tornyában. Veszprém vára volt még, áll­va utoljára, Azután szorultunk sűrű Ba­konyságra, Sárgul már leve az sűrű Ba- konynak. Hervadt szerencséje szegény kurucoknak... Valamikor a végeláthatatlan érdőrengetegben leltek búvó­helyre, szállásra a bécsi udvar s a helyi kiskirályok elől buj­káló szegénylegények, politi­kai üldözöttek. Nem véletlen, hogy Ady Endre, amikor meg­bújt a nyugati házrengetegben, így írta: „Páris az én Bako- nyom“. Hagyjuk az érdőrengeteget, térjünk visza a városba. Nem melegszünk bele a városláto­gatásba, mert Veszprémben ál­landóan fúj a szél. Mondják is gyakran, hogy „Veszprémben vagy harangoznak, vagy fúj a szél“. Esténként hangfoszlá­nyokat hoz a vár teraszáról, ahol a fiatalság ropja a táncot az ódon falak között a husza­dik század modern zenéjére'. Ritkán láttam olyan szépen szórakozni a fiatalokat, mint itt. Különcködés és feltűnés Veszprémi képeslap nélkül. Ügy tíz órakor véget vetettek a zenének, és haza­mentek. (Ebben azért nem va­gyok egészen biztos). Meg- megálltak a Kossuth Lajos ut­ca kirakatai előtt és a par­kok tagjai is megteltek üldö­gélő fiatalokkal. A József At­tila szobor mellett haladva le­het, hogy a nagy magyar költő Öda című versét szavalta a fiú a lánynak: Szeretlek, mint anyját a gyermek. mint mélyüket a hallgatag vermek. szeretlek, mint a fényt a termek, mint lángot a lélek, test a nyugalmat! Szeretlek, mint élni szeret­nek halandók, amíg meg nem halnak. Az a látogató, aki Veszprém múltjával akar megismerkedni, elmegy a bakonyi múzeumba, ahol 21000 természettudomá­nyi, 25 000 régészeti, 3 000 néprajzi. 2 400 iparművészeti, 400 képzőművészeti és 1000 darab helytörténeti tárgyat ta­lál. A múlt gazdag tárháza ez a múzeum. És a jelen? Csak az utcákat kell járni, lépten- nyomon a két évtized alatt föl­épített házak dicsérik az em­ber alkotó munkáját. Veszprém ma a fiataloké. 22 iskolája van, köztük a Műsza­ki Egyetem Nehézvegyipari Ka­ra gyönyörű előadótermeivel és impozáns diákotthonával, a-' melyet egy héteg a Magyar Dal- és Táncegyüttes tagjai is birtokukba vettek. A diákott­hon szobáiról egyszerűen csak azt állapľtottuk meg: Itt azu­tán lehet tanulni. Napról nap­ra épül, szépül az egyetemi vá­rosnegyed. Menjünk még vissza a város központjába, mert valamit el­felejtettünk megnézni. Indul-' junk el a Kossuth Lajos ut­cán, de vigyázzunk, mert ez az utca olyan hirtelen lejt, hogy gyalogszerrel is elég be­venni a kanyart, és ha neki­lódulunk, csak a Petőfi nevét viselő színház ódon épülete e- lőtt állunk meg. Érdemes is megállni. Hatalmas plakátok hirdetik az 1965-1966-os évad műsortervét, amelyet följe­gyezni is megéri: Sardan — Csanak: Váljunk el (zenés ko­Madách Imre: Az ember tragédiája a veszprémiek előadá­sában. A főszerepben Fogarassy Mária, Bicskey Károly és Szabó Ottó, Jászai-díjas színészek média), Jókai — Török: Sze­gény gazdagok (romantikus játék), Tolsztoj — Székely: Feltámadás (dráma), Kincses — Swinarski: Szüzek lázadá­sa (zenés komédia), Gyárfás Miklós: Hosszú élet titka (víg­József Attila szobra Veszprém­ben játék), Madách Imre: Mózes (drámai költemény). A felso­rolt műsorterv 1966 február­jáig szól. Lesz mit nézni a veszprémieknek. Nem hagyha­tó említés nélkül, hogy ta­valy nagy sikerrel mutatták be — Magyarországon először — Peter Karvaš szlovák szerző Diplomaták című darabját Nagy sikert értek el Madách Imre „Az ember tragédiájá“- va! is. Álljunk meg egy pillanatra a Népművelési Otthonban is. Csaknem minden este itt pró­bál a „Kiváló Együttes“ cím­mel kitüntetett „aranykoszo- rüs" Veszprém város Vegyes­kara. Együttesünk tagjai is meghallgatták e kiváló ének­kart. Munkájuk jelességét leg­jobban bizonyítja az a tény. hogy többször jártak külföl­dön (Csehszlovákiában is). A- mikor náluk voltunk, az Are- zzói XIII. Nemzetközi Kórus- versenyre készültek. Zambö István karnagy vezetésével próbálták azokat a kórusmü­veket, amelyekkel nemcsak az olasz közönség elismerését, ha­nem a zsűri elismerését is meg akarják nyerni. Az énekkar tíz éves múltra tekint vissza. Fennállásuk óta számtalan kó­rusművet mutattak be a rene­szánsz, a barokk, a klasszikus és a romantikus korból, va­lamint a XX. század zenéjéből. Feledhetetlen este volt együt­tesünk számára végighallgatni a próbájukat. Néhány napos veszprémi tar­tózkodásunk alatt nem hallot­tuk a vonatkerekek egyhangú zakatolását. Egy reggel azon­ban hatalmas Ikarus autóbu­szok várakoztak ránk a Diák­otthon előtt. Elindultunk a „magyar tengerhez", a Bala­tonhoz. elindultunk az új élmé­nyek felé, illetve az első fel­lépésre, Balatonfüredre. (Folytatjuk) AVAVAV.VAV.V.V,V.,AVAV.VV.V.V.V.,AVV,V.W.V.,/AV.WAVAV,V.VAV.WW.V.V.V,V.,AV.\mWWA\m\,,V.Wé Újra külföldön Múlt héten, csütörtökön, a kora reggeli ó- rákban újra külföldi körútra indult a Magyar Dal- és Táncegyüttes tánccsoportjának 12 tán­cosa. Kvocsák József, az együttes koreográfusa magyar, román, bolgár, szlovák és ukrán tán­cokból állította össze a műsort. A táncszámo­kat Farkas Jenő népi zenekara kíséri majd. Két hónapig tartózkodnak Nyugat-Németországban. Ezalatt az idő alatt több mint félszáz fellépé­sük lesz. Meglátogatják a legnagyobb nyugat­német városokat. Ezenkívül föllépnek két sváj­ci és két- holland városban is. Ez a kéthóna­pos körút a Magyar Dal- és Táncegyüttes ú- jabb sikereit bizonyítja. (esi) Ejy érieket kiállítat elé Komárom a város alapításá­nak hétszázadik évfordulóját ünnepli. Az ünnepi események sorában rendezik meg a buda­pesti Tankönyvkiadó reprezen­tatív kiállítását. A magyarom szági kiadó az új reformtan­könyvek kiadásának befejező szakaszába jutott, és így való­ban a legújabb és grafikai szempontból is legérettebb al­kotásait mutathatja majd be Az ünnepélyes megnyitó októ­ber 9-én délelőtt 10 órakor lesz a hajógyári szaktanintézet Steiner Gábor utcai nagyter­mében, a kulturális élet vezető személyiségeinek jelenlétében. Az általános-, közép- és szak­iskolai reformtankönyveken kí­vül, módszertani és pedagógiai irodalom, nemzetiségi tanköny­vek, nyelv- és egyetemi tan­könyvek kerülnek bemutatásra, összesen mintegy hétszáz kö­tet. A Dél-Szlovákia magyar pedagógusainak érdeklődését bizonyára a sokrétű módszer­tani segédkönyvek keltik majd fel, egyes kiadványokat már évek óta használnak. A Tan- könyvkiadó könyvei ugyanis a két ország csereegyezményének keretében jelentős számban jutnak el hozzánk is. A nagy- közönség főleg a nevelési iro­dalom és egyes népszerű mü­vek érdeklik majd. A tanköny­vek színesek, szépek, külsejük­kel az esztétikai nevelést segí­tik elő. Az ábécés könyv külö­nösen figyelmet érdemel, hi­szen a jövő év szeptemberétől már ebből tanulhatnak a mi gyermekeink is. A kiállítást elkísérik Komá­romba a Tankönyvkiadó vezető dolgozói, ismert magyar neve­lésügyi szakemberek, Szabó Kálmán igazgatóhelyettes és H ino r a Sándor főszerkesztő is. H. L. A Rimaszombati Járási Nem­zeti Bizottság szomszédságá­ban szerény, egyemeletes épü­let húzódik meg. Azok közül, akik naponta elhaladnak előt­te, csak kevesen tudják, hogy az épület emeleti részén a gö- möri Honismereti Múzeum van. E létesítménnyel kapcsolatban Vladimír Kmeť elvtársnak, a múzeum igazgatójának tettünk fe! néhány kérdést. — Milyen múltra tekint visz- sza a' múzeum? — Mintegy 83 évvel ezelőtt, 1882-ben Fábry János alapítot­ta, s ő volt a múzeum első i- gazgatója is. Jelenlegi helyére 1910-ben került, ugyanis akkor vásárolták meg az ezelőtt ka­szárnyának szolgáló épületet. 1951-ben államosították, s rá hét évre sor került a múzeum átrendezésére is. A látogatók részére 1960-ban nyílt meg. Jelenleg a 11 teremben és a raktárakban mintegy 6000 tárgy van. — Megfelelöek-e a jelenle­gi helyiségek? — Minőségre igen. mennyi­ségre azonban nem. Sok érté­kes tárgy helyszűke miatt a raktárban nyert elhelyezést. Ez vonatkozik a régi festmé­nyekre s a múzeum tulajdo­nában lévő 30 ezer kötetes könyvtárra is, amelynek nagy. része nincs is feldolgozva. A könyvtárat is a látogatók ren­delkezésére akarnánk bocsáta­ni, helyiségekre volna szüksé­günk. Tudom, hogy Rimaszom­batban is probléma, ennek el­lenére azonban a múzeum fej­lődésére is gondolni kellene. Az épület föidszintjén a járá­si könyvtár, szabóság s más egyébb intézmények vannak elhelyezve. Ha ezeket folya­matosan a múzeum rendelke­• • •» GOMORI MUZEUM zésére bocsátanák, raktárain­kat kiüríthetnénk. — Mi a múzeum küldetése? — Megismertetni a látoga­tókkal Gömör múltját, jelenét. A 800 négyzetméternyi terüle­ten megtalálhatók a gömöri vidék ásványkincsei, termé­szetvilágának gazdagsága, kö- bronz és vaskorszakból ere­dő tárgyak. A látogató a mú­zeumon végighaladva mégis­merkedik a vidék népvándorlá­sával, életével, a feudalizmus­ban és kapitalizmusban, a ka­pitalizmus ellen vívott harcá­val, partízánmozgalmával és jelenlegi szociális és kulturá­lis eredményeivel. — Felsorolna néhány érté­kesebb tárgyat? — Nem is tudom, hol kezd­jem el, melyiket említsem. Le- nártfalváról került hozzánk né­hány mammutcsont. Sok-sok kitömött madár a vidék gaz­dagságáról tanúskodik. Több török és huszita fegyver áll rendelkezésünkre. A partizán­fegyverek és emléktárgyak mellett megtalálható itt egy 1848-as honvédruha. Tompa Mihály íróasztala. valamint egy, az 1800-as évekből eredő szövőszék, nagyabonyi népvise­let, falusi bútordarabok, céhek és mesterek címerei. A mú­zeumban van elhelyezve az az írógép is, amelyen a rimaszom­bati kommunisták a röpcédu­lákat készítették, valamint Ré- ty elvtárs ruhája, amelyen négyszer hatolt át a csendőr­szurony az egyik kihallgatás alkalmával. 1905-ben Sütő Ist­ván a múzeumnak egy 3000 é- ves egyiptomi múmiát is aján­dékozott. — Hogyan gyarapítják a mú­zeumi tárgyak számát? — A múzeum számos tár­gyát ajándékozás útján kap­tuk. Ez a hagyomány a mai na­pig fennáll. Vagy ajándékba kapunk tárgyakat vagy meg­vesszük. Az erre a célra meg­alakult bizottság dönt afelől, mi kerül megvételre. A helyi­ségek hiánya azonban megköti a kezünket. — Milyen a látogatottság? — Alig két hónapja dolgo­zom csak itt. A bejegyzések és a látottak alapján nem a legjobb. Az iskolák gyakrab­ban felkereshetnék a múzeu­mot, s itt nemcsak a helybeli iskolákra gondolunk. Meglátják, hogy nem fölösleges fáradsá­got jelent majd számukra, ha­nem gazdag élménnyel térnek haza a gömöri múzeumból. —né— Louif Fafteur Ma már egészen termé­szetesnek találjuk, hogy a gyümölcsöt meg kell mos­ni, mielőtt megesszük és ét­kezés előtt kezet kell mos­nunk. Elvárjuk, hogy az or­vos minden beteg megvizs­gálása után ugyancsak fer­tőtlenítse a kezét és felhá­borodnánk, ha ugyanazzal az injekciós tűvel adna injek­ciót, mint az előző páciens­nek. Persze Pasteur, aki fel­fedezte a mikróbák létezé­sét, csak 10 évvel ezelőtt, 1895. szeptember 28-án halt meg. Ma úgy emlékezik meg róla az egész világ, mint az emberiség jótevőjéről, o- lyan tudósról, aki legalább négyszer érdemelné ki a halhatatlanságot. Életrajz­írói megemlékeznek arról, hogy müyen ádáz harcot kellett folytatnia az embe­ri tudatlanság, csöteönyös- ség és bizalmatlanság ellen, amíg nagy felfedezéseit tu­dós körökben elismerték. Ma az egész világ tudja, hogy Pastuer felfedezése nélkül ezer és ezer ember halna meg kolerában, ve­szettségben, pestisben és más járványos betegségben. Pasteur fedezte tel az em­beriség láthatatlan millió és millió ellenségét és azt, hogy ezek olyan szédületes gyor­sasággal szaporodnak. Ha e- gyetlenegy baktérium csak 50-szer szaporodik, akkor kvadrillió 126 trillió utóda lehet. Ma már ezt ilyen pon­tosan tudjuk, de előtte a sötétben tapogatóztak. Pas­teur új korszakot nyitott a kutatásokban. Nehéz utat tett meg, míg az egyszerű börcserző mester fiából a Francia Tudományos Akadé­mia tagja lett. Közvetlen, egyszerű embernek írják le, aki nem ismerte a fáradt­ságot. Négy gyermekét ra­gályos betegség ragadta el. Családi körülményei is arra késztették, hogy egyre mé­lyebben hatoljon be a lát­hatatlan apró ellenségek vi­lágába. 1883-ban pestisjár­vány pusztított végig Euró­pán, de ez volt az utolsó tömeges járvány. A kutyák tömeges veszettségének Pasteur vetett véget. Meg szervezte a párizsi intézetet, amelyben már rendszeresen végezték a veszettség elleni oltásokat. Az intézet már Pasteur nevét viselte és ta­nításai bejárták az egész világot. Ő maga agyvérzés következtében 20 évig bé­nán kutatott és harcolt. 72 éves korában érte el a ha­lál. Munkás életéről kötete­ket írták már, tanítása• ö- rök forrásul szolgál a to­vábbi tudományos kutatások­hoz. M. M. FELHÍVÁS „A CSISZ SZKB Magyar Dal- és Táncegyüttese, Bratislava felvételi pályázatot hirdet ének-, tánc és zenekarába, valamint szólóénekesek­re. Felvételi megbeszélés az együttes összes cso­portjaiba 1965. október 7-8-án és 20-án, 18.00-22.00 óráig lesz a Május 1. tér 28. szám alatti balett-te- rembenC“ Főiskolások, fiatalok! A József Attila Ifjúsági Klub minden szerdán es­te 19 órai kezdettel műsoros klubestet rendez a Má­jus 1. tér 30. szám alatt (Csemadok terem, a Hviezda mozival szemben). Szeretettel várunk minden fiatalt. A József Attila Ifjúsági Klub vezetősége

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents