Új Ifjúság, 1965 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1965-10-05 / 40. szám

A sport legalább olyan f nagyszerű találmánya az emberi elmének, I mint a gőzgép, a rakéta vagy a penicillin. És léga- j lább olyan régi is. mint a mai óriásrakéták apró elő- | dei, a kínai tűzi játékröp­pentyűk. Ám akár a rakéták, í a sport is ebben a században $ kezd csak igazán a porond­ra lépni. Egyre inkább tö- „ megjelenséggé válik, milliók i életelemévé. Van egy rend- u kívül fontos küldetése is: ' összekapcsolni a világ legtá­volabbi népeit, országait. A sportolók utaznak és örökké ’ tartó barátságok jönnek lét- f re az ellenfelek között. A súlyemelő-dobogón vagy a gyepen, a medencében vagy a salakon ellenfelek, kemé­nyen küzdenek, de egyéb- j ként igazi barátok. Remél- j fűk, egy század sem telik bele. s végleg pótolja majd a puskát a labda, a gerely, a diszkosz. Kanadai útjára ebben a szellemben készüli f Csap Sándor is, válogatott vízilabdázónk, aki visszatér­te után örömmel bocsátja közre élményeit, megfigye­léseit. Vízilabdával a világon ál dent láttunk. Többek között 1 is gyérebbek. A milliomos a tengerparti Madonna-szob- meghívta csapatunkat egy rőt, a dánok büszkeségét, | amely körül nem is olyan | régen annyi izgalom akadt . a világsajtóban. Egy isme- [ rétién barbár személy ugya- 1 nis ellopta a gyönyörű szó- I bor fejét. Egy képzőművész aztán megpróbálta a lehe- ' tétlent: fényképek és film- š felvételek alapján új fejet jj megmintázni. Munkáját si- 1 kerrel hajtotta végre, s most j ismét teljes egészében pom- i pázik a tenger sellöje. Má- | sik nagy dániai élményünk a repülőtér volt. Európa egyik legszebb légiállomása ez. Innen vezetett tovább utunk a messzi Montrealba, ŕ az amerikai fedettpályás pólóbajnokságra. Az időelto- I lódást hamarosan megérez- tük. Ugyanis aznap este ki­lenckor vízbe kellett száll- \ nurík. Egy kicsit fáradtak voltunk, de így is négy-né­kis sörgyári látogatásra. Mindenkivel külön kezet fo­gott. Egy tizenegy emeletes épületben kaptunk szállást. Kanadában egy bizonyos idő óta minden új házhoz uszo­dát is építenek. Az úszás a legegészségesebb sportok egyike. Minden országnak érdeke, hogy fizikailag is kiegyensúlyozott, embereket neveljen. Nálunk sem ártana ezen elgondolkozni, hiszen minél egészségesebb az em­ber, annál bonyolultabb fel­adatok megoldására képes. A vízilabdatornán a kez­deti döntetlen után győzel­met győzelemre halmoztunk. Valamennyi ellenfelünket megvertük, csak a végén szenvedtünk csekély, egy gó­los vereséget. Így a második helyen kötöttünk ki, ami feltétlenül komoly, szép si­Montreal, ahol mérkőzéseinket látszottuk ielött erről az osrzág- j ról szólnék, mondok néhány szót az előz- t ményekről is. A kassai ČU < vízilabda-csapata, Csehszlo- \ aákia háromszoros bajnoka meghívót kapott Montrealba. az USA vízüabda-bajnoksá- ! gára. Mondanom sem kell, ;; mennyire örültünk mind- ; annyian ennek a tengeren­túli portyának, amely min­S denféleképpen érdekesnek ígérkezett. Kanadát csak a földrajzkönyvből ismertük. Prágából röppent fel gé­pünk és Koppenhágában ért földet. Ez volt a légiút első fele. Koppenhágában egy teljes napot töltöttünk, s innen egyenesen Montrealba szállított egy ultramodern SAS gép. A dán fővárosban húszon- * négy óra alatt is sok min­gyes döntetlent harcoltunk ki. Furcsa egy meccs volt. jj Az ellenfél a Montreal esa- I pata volt, amely egy sörgyá- ju ros-milliomos tulajdonában van. Kanadában a sportléte- | sítmények és intézmények \ magántulajdonban vannak, hasonlóan a Real Madrid vagy más világhírű klubhoz, i; A Montreal Kanadians, a világ talán legjobb profi | jégkorongcsapata is M on- i sennek, egy a dúsgazdag milliomosnak a tulajdonát • képezi. A bevételből persze jókora hasznot húz és a já­tékosokkal teljhatalmúlag ő jj rendelkezik. A jégkorong Kanada nemzeti sportja, a többi sportágat szinte csak passzióból művelik. A vizi- j labdát is. A kanadai és egy­általán az amerikai pólósok kevesebbet edzenek, mint mi 5 és nemzetközi kapcsolataik kér. Annál is inkább, mert — mint később kiderült — csaknem valmennyi ellenfe­lünk csapatában három-négy külföldi játékos szerepelt, többnyire magyarok és ju- goszlávok. Még így is úgy érezzük, hogy ha nem az alapozás kellős közepén me­gyünk portyára, hanem a jó idényben. Okkor ma a CH Košice az USA bajnoka. De sebaj! Itthon is, ott is nagy elismerést szereztünk szép szereplésünkkel. Nevünk be­került Montreal díszköny­vébe és csapatunk vala­mennyi tagját a város dísz­polgárává avatták. A Ta­nácsházán maga a polgár- mester fogadott, és elisme­rését fejezte ki játékunkért. Montreal, de a többi kanadai nagyváros is rendkívül forgalmas. Nagy a dollár utáni hajsza Elmélkedés a számok fölött A számok nemegyszer - többet mondanak, mint a beszéd. Szemléltetően mu­tatja ezt a mezőgazdasági termelés intenzitása és I struktúrája fejlődésének nemrég történt elemzése, amelyet a Központi Népi * Ellenőrző és Statisztikai Bi­zottság készített el. Megái- lapították, hogy nálunk ta- j valy a mezőgazdasági tér- | I melés a legmagasabb volt. ľ E növekedést az állatié- H nyésztés tette lehetővé. Je- 1 lentősen szaporodott a ser- I tésállomány, egy év alatt I 295.000 darabbal. Javult a haszonhozam is, az állatok : súlygyarapodásával, a tej- 8 hozam és a tojáshozam nö- vekedésével. Tavaly a tej- | hozam átlagosan 0,41 liter- rel emelkedett. Mezőgazdasági üzemeink, v persze az állattenyésztéssel nem lehetnek elégedettek. f 1936-ban a szarvasmarhate- ; nyésztés az állattenyésztés­ben 62,47 százalékkal szere- ' pelt tavaly azonban már f, csak 44,54 százalékkal. A szarvasmarhatenyésztés fej­lődése nem felel meg a nö- u vénytermesztésben történő ň változások miatt sem. Itt | ugyanis az utóbbi években Jelentősen bővült a szántó­földi takarmánytermesztés. ' j Ezt az egyenetlenséget meg i kell oldani, mégpedig az­ért, mert a szarvasmarha a szántóföldi és réti takarmá- \ nyok mellett a legelőn ter­melt takarmányok fő fo- j gyasztója. A szaporodó sertés- és baromfiállomány több sze­mes takarmányt fogyaszt. Ezt a mennyiséget a nö­vénytermesztés jelenleg nem tudja fedezni, ezért a Jsehozatal egyre inkább nö- I vekedett az utóbbi években. Szem előtt kell tartani. I hogy a takarmányok hiá­nyában az állattenyésztési J termelés fejlődése teljesen más irányú lenne. Bizonyos különbségek mutatkoznak * itt. amelyeket az elkövetke- j; zó években gyorsan meg kell szüntetni. Márcsak az- | ért is, mert a hazai szán­tóföldi és réti takarmányo­kat, habár vetésterületük egyre gyarapszik, mégsem használják fel kellőképpen. Kissé eltérő a helyzet a növénytermesztésben. 1963- hoz viszonyítva a növény- | félék túlnyomó részénél j csökkent a fogyasztási ér­ték, mégpedig a begyűjtés miatt. Az aszály okozta ezt, ami tavaly jó néhány járást érintett. Főleg a gabonafélék, ipari nö- ’ vények. a takamányfé- !ék és a gyümölcs : sínylette meg a szárazsá- g got. A burgonyatermesztés azonban jól sikerült s 1963- hoz viszonyítva a hektárho­zam átlagosan 26,4 mázsá­val emelkedett. Ezenkívül ta­valy a szőlő is rekordter­mést adott. A növénytermesztésről, hogy helyes képet alkothas­sunk, ismernünk kell az in­tenzitását is. Az bizony az utóbbi húsz évben bizonyos fokú csökkenést mutat. Az áttekintésből világos, hogy az egy hektár szántó­földre számított növényter­mesztés a háború előtti i- dőszakot figyelembe véve egészében növekedett s általában hasonló mennyisé­gű termést mutat ki. Erő­sen csökkent a komló ter­méshozama, a rétek és a legelőké is. Természetes, hogy mindez károsan befo­lyásolja a növénytermesz­tés színvonalát is. Tény, hogy a mezőgazdasági ü- zemeknek e téren van még mit behozniok. Igaz, tavaly a háború előtti helyzethez viszonyítva sikerült egyrészt több gabonafélét, kapásta­karmányt és burgonyát ter­melni. Másrészt viszont 1963-hoz viszonyítva 1950- 64-ben 24,2 százalékkal ke­vesebb ipari növény és 25 százalékkal kevesebb takar­mány termett. Ez már je­lentős csökkenés!. Nagy szerepet játszik eb­is. Elég talán egy itt na­gyon divatos közmondást idéznem ezzel kapcsolatban: Az Isten magasan van, de a dollár háromszor olyan magasan. A heti murika vé­geztével, pénteken délután, a lakosság szinte kivétel nélkül kivonul a kanadai tavakhoz kirándulni, cam- pingezni. Szombat-vasárnap jóformán egy lelket nem ta­lálni a milliós városban. A boltok, színházak, mozik be­zárnak. Megtekintettünk egy sport - kiállítást is. Legnagyobb örömünkre jó néhány cseh­szlovák készítménnyel is ta­lálkoztunk. Nagy sikere volt a 1awa-motorkerékpárnak. Gondos vendéglátóink az egész csapatot elvitték Montreal egyik szigetére, ahol 1967-ben világkiállítást rendeznek. Már javában foly­nak az előkészületek. Híd­hálózat köti össze a szigetet a partokkal és a most épülő autósztrádákkal. Magát a szigetet is bővítik, rengeteg homok kerül oda erre a cél­ra. Kilátótorony is épül. Nem akarnak Brüsszel mö­gött a montrealiak sem le­maradni. K anadában láttuk az első igazi indiánt. Teljes díszben pompázott és törzsének hagyományai sze­rint megáldotta egész együt­tesünket. Egyik legnagyobb élmé­nyünk a Niagara-vízesés megtekintése volt. A vízcso­da a kanadai-amerikai hatá­ron fekszik. Tulajdonképpen kettő van belőle. A kanadai az impozánsabb. Este szinte minden irányból megvilágít­ják. A kanadaiaknak nagy ! gondot okoz, hogy előrelát­hatólag körülbelül száz év múlva összeolvad a közelé­ben lévő tóval, ha nem ta­lálnak ki valamit a meg­mentésére. Olyan szédületes erővel zúdul alá a víz, hogy jókora darab föld is lemál- lik ugyanakkor a partból. Minden bizonnyal majd meg­oldják a problémát. A Nia­garát örök pára burkolja, mely fölött állandóan szi­várvány ragyog, mint egy ; csodálatos természet-alkotta ívfény. A kanadai utazás lassan végére ért. Az eredmények, az élmények azonban meg­maradnak. Vissza Párizson át jöttünk. Itt is töltöttünk ! egy fél napot. A montreali száguldás, hatalmas méretek után Párizs csupa-fény, csu- pa-szín világába csöppen­tünk. A franciák nagyon fi­gyelmesek, kedvesek voltak. A légitársaság alkalmazot­tainak különösen hálásak vagyunk. Félórán belül útle­velet állították ki a csapat valamennyi tagjának. Nagy utunk befejeződött. Sok is­merőst, sok új barátot sze­reztünk. A sport országokat, népeket köt egymáshoz, s jó tudni, hogy mi, vízilabdázók is eredményes munkát vég­zünk ezen a téren. BATTA GYÖRGY ff™1 —amammmm Szembesítés... Fiatalok, lányok és fiúk, Ipari tanulók és szakmabe­liek, középiskolások és egyetemisták, a szakma meste­rei és diplomások vallanak magukról és szólnak egy­máshoz. Véleményt mondanak munkájukról, örömeik­ről és gondjaikról, terveikről és céljaikról. Az alábbiak­ban két egymástól távol eső falusi vendéglő vezetője válaszol kérdéseinkre. ----................ ............... IIP*'­Kovács Jolán, Eberhard MIÓTA DOLGOZIK A VEN-' DÉGLÄTÔIPARBAN? K. J.: Tizenhárom éve G. P.: Hat éve A FALUSI VENDÉGLŐK VALÓBAN „A VENDÉGLŐ“ SZEREPÉT TÖLTIK BE A FALUN? K. J.: Nagyon szeretném, ha már így lenne. Nálunk a- zonban inkább még csak a kocsma szerepét tölti be. Egy, aránylag nagy helyisé­günk van, ám csupán az, e- gyéb mellékhelyiségek nél­kül, alig alkalmas a korsze­rű vendéglátói szolgálatra. Ez különben is meglátszik a vendégek magatartásán. Egy helyiséget úgy beren­dezni, hogy mindenki jól é- rezze magát és kellemesen szórakozzék is közben, na­gyon nehéz. G. P.: Nálunk már alig emlékeztet valami a régi kocsmára. És ha igen, az csupán az esti órákban fi­gyelhető meg, amikor a vendégek hazamenetel előtt vagy éppen vacsora után megállnak egy pár percre. Ilyenkor természetesen a söntés körül fogyasztják el innivalójukat. Három helyi­ségünk van, ahol terített és virággal díszített asztalok körül szórakozhatnak ven­dégeink. Ezenkívül kerthe- lyiségünk is van. ami egy­magában is kulturáltabbá teszi a vendéglőket. MILYEN A VENDÉGEK KOR SZERINTI MEGOSZLÁSA? K. J.: Valószínűleg más falun is hasonló a helyzet, mint nálunk. Ugyanis nap­közben inkább a faluban dolgozók, főleg az idősebbek, a szövetkezetbeliek vannak itt. A délutáni órákban a- zonban megélénkül a forga­lom. Ezt főleg a Bratisla­va felől jövő autóbuszjá­ratokon lehet lemérni. Az esti órákban már nehéz lenne eldönteni, kik vannak többen: a fiatalok vagy az idősebbek. Sajnos, azt is el kell mondanom, hogy a fia­talok számára más szórako­zási lehetőség — a tava­szi és a nyári hónapokat kivéve — alig akad. G. P.: Inkább a szövetke­zeti dolgozók s a munkások alkotják vendégeink több­ségét. A felnőtt férfilakos­ság általában ellátogat, hoz­zánk. Az idősebbek (főképp a mezőgazdaságban dolgo­zók) mindjárt nyitás után és csak a megszokott reg­geli fogyasztás után men­nek munkába. A többiek in­kább délután, munka után. Ez természetesen főképp a fiatalokra vonatkozik. A NAP VAGY A HÉT ME­LYIK SZAKASZÁBAN LÁTO­GATJA TÖBB FIATAL A VENDÉGLŐT? K. J.: Ezt így hirt'eiené- b'én nagyon nehéz lenne megállapítani. Ügy vélem, azonban, hogy a fiatalok in­kább az esti órákban for­dulnak itt meg többet. Ter­mészetesen más a helyzet szombaton és vasárnap. Az iménti oknál fogva ezen a két napon ők vannak több­ségben. Más esetben fordí­tott a helyzet. Gáspár Péter, Nagyabony G. P.: Nálunk általában az Idősebbek mindig többségben vannak. Szombatonként és vasárnapokon azonban ki­egyenlítődik a helyzet. A fiatalok azonban in­kább csak a szórako­zás kedvéért jönnek hoz­zánk. Különösen a labdarú­gó-mérkőzések előtt és u- tán akad sok megbeszélni valójuk. KIK OKOZZAK A LEGTÖBB BAJT? K. J.: Nálunk általában az idősebbek koccannak össze a leghamarább. Sajnos, ne­héz erről leszokniok. A fia­taloknál ez nem áll fenn, de sok esetben nagyon is ci­nikusak (egyébként ez az idősebbek véleménye is ró­luk). G. P.: Már csak az időseb­bek között akad itt-ott han. gosabb szóváltás. De ez is egyre ritkábban. Az a régi szokás, hogy az idegenekei és főképp a szomszéd falu­siakat más szemmel nézték, már eltűnt. MEGFELE-E A VENDÉG­LÁTÓI SZOLGÄLTATÄS A HELYI KÖRÜLMÉNYEK­NEK? K. J.: Mindenť megteszünk annak érdekében, hogy tö­kéletesen kielégítsük vendé­geink kívánságait. A kész­letek minőségében és a vá­lasztékban nincs hiány. Más a helyzet azonban a helyisé­gekkel. Kulturáltabb ven­déglátásra nem nagyon al­kalmas. G. P.: Ügy vélem, nagyjá­ból eleget tudunk tenni a körülményeknek. Különösen a tavaszi és a nyári hóna­pokra vonatkozik minden. A kerti helyiség elősegíti a kényelmes szórakozást. A többi három helyiségre sincs különösebb panasz. A FIATALOK MENNYIRE TARTJÁK BE A TIZENNYOLC ÉVEN ALULIAKRA VONAT­KOZÓ ELŐÍRÁSOKAT? K. J.: Nálunk ilyen prob­lémák nincsenek, s ez fő­képp a szülőknek köszönhe­tő. G. P.: Ügy vélem, nálunk betartják az erre vonatko­zó előírásokat. Mind a fia­talok, mind a személyzet. De azt is el kell monda­nom, hogy ebben nagy se­gítséget nyújt a fiataloknak Mark Sándor labdarúgó ed­ző. aki ügyesen kézben tart­ja őket és nagy tekintély­nek örvend körükben. HOGYAN LEHETNE KUL­TURÁLTABBA ÉS FŐLEG szörakoztatObb.A TEN­NI FALUSI VENDÉGLŐIN­KET? K. J.: Azt hiszem, hogy nagyjából már erre is vá­laszoltam, de talán még annyit erről, hogy ez első­sorban anyagi kérdés. G. P.: Véleményem sze­rint még mindig sok javí­tani való akad falusi ven­déglőinkben. Szerintem el­sősorban is a személyzettől függ, hogyan érzi magát a vendég és nem utolsósor­ban attól, hogyan használ- | ják ki a helyi lehetősége- ^ két. Beszélgetett: Sárkány | Árpád ben a termelésre szánt me­zőgazdasági földterület, fő- | leg a szántóterület roha- $ mos csökkenése. A növény- | termesztés intenzitásának [ lassú növekedését többek között a strukturális válto­zások is előidézik. Olyan , növényfélék termesztése ■ bővül, amelyeknek általában alacsony és nagyon bizony- i tálán a hektárhozama. így például az olajos növények, '{■ egyéves takarmányok, stb. E mellett az utóbbi évek- : ben csökkent a kiegyensú­lyozottabb és nagyobb ter­mést hozó növényfélék, mint í a búza és a lóherefélék ve- ; tésterülete. Több más do- | loggal is lehetne érvelni, a- 8 melyek károsan befolyásol- « ják a növénytermelést. E fogyatékosságokat fo- !; kozatosan eltávolítjuk. E- mellett világos, hogy ha a növénytermelésre több fi­gyelmet fordítunk, a mező- s gazdasági termelés intenzi- ; tását továbbra is jelentősen növelhetjük. A mezőgazda- sági termelés fejlődését ká- ' rosan vagy hasznosan befo­lyásoló tényezők tökéletes ismerete teszi lehetővé szá­munkra, hogy az elkövet- kező években nagyobb si- r; kereket érjünk el. (A)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents