Új Ifjúság, 1965 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1965-10-05 / 40. szám

I A brit kormány e napokban telfüggesztette Aden alkotmányát s a brit Nemzetközösséghez tartozó gyarmaton a minisztertanács és a törvényhozó tanács hatáskörét az angol főbiztos vette át A londoni manőver korántsem odja meg az ottani nehézségeket. Az angolok gör­csös ragaszkodása Adenhez része az angol támaszpontpolitikának, és a lakosság heves el­lenállását váltja ki, amely joggal a függetlenséget követeli. A nemzetközi érdeklődés é- lőterében Koszigin szovjet mi­niszterelnök beszámolója áll,, amely a SZKP Központi Bizott­ságának plénumán hangzott el. Több rendkívül jelentős intéz­kedést javasolt Koszigin. Cá­folta egyes burzsoá közgazdá­szok állítását, hogy a szovjet népgazdaság fokozatosan visz- szatérőben van a kapitalista vágányokra. Mint mondotta, é- zek az állítások azt mutatják, hogy a tőkés közgazdászok sa­ját ábrándjaikat szeretnék va­lóság gyanánt feltüntetni. A Szovjetunióban a szocialista tu­lajdon, a kommunista tulajdon felé halad. A javasolt gazdasá­gi reform fontos nemzetközi jelentősége abban rejlik, hogy megszilárdítja a szocializmus állásait a két rendszer gazda­A nagy konfliktus Kasmírt a világ egyik leg­szebb országának tartják. Ha­talmas, hófedte hegyei csodá­latos kék tavakkal váltakoznak. Az éghajlata igen kellemes. Ez a körülmény is hozzájárul ah­hoz, hogy olyan nagy az érdek­lődés iránta. Kasmírhoz nem­csak hindu, hanem iszlám ha­gyományok is fűződnek. Pa­kisztán mindig igazságtalannak tartotta India felosztását, In­dia számára pedig Kasmír jel­képezte az erőszakos felosz­tást'. A mai indiai-pakisztáni há­borúnak azonban sok más oka is van. AJUB KHÄN Pakisztán diktátora eredmé­nyeket szeretne felmutatni. A legszebb természetesen az len­ne, ha felszabadítaná Pakisz­tánt Az India-Kína konfliktu­sig Pakisztán minden fegyvert' Amerikából kapott, míg India mint semleges ország nem a- kart amerikai fegyvereket. A kínai konfliktus után azonban revideálta álláspontját és egy­re sűrűbben érkeztek az ame­rikai fegyverszállítmár\yok. Pa­kisztán ezért jutott arra az el­határozásra: most vagy soha. Indiában az a vélemény ural­0 & Bíztató jel Innen - onnan U Thant meghívására VI. Pál római pápa október 4-én re­pülőgépen New Yorkba érkezik és részt vesz az ENSZ köz­gyűlésen. A ritka látogatás vi­lágszerte szenzációként hat, hiszen tudjuk, hogy a pápák évszázadokon keresztül nem hagyták el a Vatikánt'. Az utazás célja az, hogy a diadalmas fogadtatás, amely­ben az Újvilág részesíti a ka­tolikus egyház fejét, a zsinaton résztvevő egyházak szemében megerősítse a pápa tekintélyét. A terv eredetileg úgy hangzott, hogy a pápa a zsinat befejezé­se után lép majd az ENSZ fe­lé és kivonatosan előadja a zsinat határozatait, főleg azo­kat, amelyek az ellenőrzött le­fegyverzésre vontkoznak. Az a körülmény, hogy a látogatást már most, október 4-ére tűzték ki, szorosan összefügg a pa­kisztáni-indiai konfliktussal. A Vatikán igyekezete oda irányul, hogy a pápa békefelhívása, a- mely majd az ENSZ palota szónoki emelvényéről hangzik el, mély hatást gyakoroljon. A közgyűlésen több kormány és államfő vesz majd részt. Haitinak négymillió lakosa van. Életfogytiglani elnöke dr. Francois Duvalier. A létező diktatúrák között határozottan a legérdekesebb. Az ottani la­kosok imája így hangzik: Doktor urunk, aki egész élete­den át a Nemzeti Palotában vagy, neved magasztalja a mostani és a jövő nemzedék, legyen meg a te akaratod Port -an-Princében és vidékén is. A mi új Haitinkat add meg ne­künk ma és ne bocsásd meg soha az emigránsoknak, hogy köpnek a mi hazánkra. Hadd menjenek tönkre cselekedetük súlya alatt és ne szabadítsd meg őket a gonosztól, Amen.“ Konrád Adenuaer, a volt nyugatnémet kancellár most azt a javaslatot tette, hogy a gyors­vonatokon ugyanolyan biztonsá­gi szíjakat szereljenek fel, mint a repülőgépeken. Hajszá­lon múlt ugyanis, hogy nemrég vasúti szerencsétlenség követ­keztében súlyosan megsebesül­jön. Le Havre francia kikötőben repülőszerencsétlenség áldoza­ta lett Marc de Montgolfier sportrepülő. A híres Montgol­fier fivérek a mai aviatika megalapítóinak Uk-ük-Ukuno- kája. A híres fivérek 1783-ban bocsátották útjára az első lég­hajót. „Az amerikai motorizmus fe­kete napjának“ nevezték el az idei július 4-ét, a függetlenség napját. Ezen a napon Ameri­kában 557 ember vesztette az országutakon, autószerencsét­lenség következtében az életét. Az idén eddig összesen 50 e- zer ember esett autószerencsét­lenség áldozatául. Braziliában, a Sao Paolo-I kórházban törött lábbal hoztak be egy gyermeket, aki meg sem mukkant, mialatt a lábát kezelték. A gyermek nem érez­te a fájdalmat. Mivel hasonló esetek gyakrabban előfordul­nak, a kutató orvosok figyel­met szentelnek ezeknek az e- seteknek és máris megállapí­tották, hogy az ilyen fájdalmat nem érző személyeknél egy sejt 46 kromoszóma helyett 47 kro­moszómát tartalmaz. kodik, hogy Kasmír példáját: a SIKK állam és más államok is követnék. A nagai partizánokat már most Kelet-Pakisztánban képezik ki. Nyílt titok, hogy Kasmír viszont a pakisztániak által megszólt területen, az úgynevezett Dardisztanban ké­pezi* ki a partizánokat. AFGANISZTÁN Még egy körülmény siettette a konfliktust. Afganisztán u- gyanis most kevésbé hangos és nem áll elő követeléseivel, pe­dig Pakisztán alapítása óta i- gényt tart Pastunisztánra, Nyugat-Pakisztán északi hegy­vidékére, ahol az afgánok és a patániák laknak, Afganisztán államalkotó elemeihez tartoz­nak. A mai Ázsiában a rokonsági kapcsolatok még ma is a leg-1 erősebbek, Amikor Ajub khán- nak most határoznia kellett bé- két vagy háborút akar-e, akkor Svat uralkodójához, Valihoz vonult vissza tanácskozásra, aki a pakisztáni államon belül a legnagyobb tekintélynek ör­vend. A khán lányai Vali fiai­hoz mentek feleségül. FEGYVEREK ÉS ALAMIZSNA Vali, a svati uralkodó már kimutatta fogafehérét. Mindig akkor lépett fel területi köve­telésekkel, amikor az angolok mással voltak elfoglalva. Igazi keleti pompával veszi körül magát. Amerikai autón megy a mecsetbe. Minden utcai koldus előtt meg akar állni, de a testőrsége ilyenkor mindig gépfegyverekkel veszi körül, amíg alamizsnát osztogat, a- hogy az egy iszlám uralkodó­hoz illik. Ajub khán most is Vali tanácsára hallgatott. JÖVÄHAGYÄS NÉLKÜL Érdekes, hogy Kasmírt, mely-1 nek birtoklásáért olyan súlyos konfliktus keletkezett, ekkor az angolok jóváhagyása nélkül foglalták el és csak száz év­vel később került az angol im­périum fennhatósága alá. Kas­mír akkoriban már mozgalmas múltra nézett vissza. A XII. századig ugyanis hatalmas ál­lam volt, azután jöttek csak a különböző iszlám-hódítók. A népet az iszlám vallásra kény­szerítették, a brahma-kasztok azonban hinduk maradtak. A későbbi iszlám uralkodók, első­sorban a Mogul dinasztia éppen a hindu brahmák útján igye­keztek az országot uralni. ÄRULÄS A XIX. században Jammü hindu herceg árulása folytán került az ország az angolok ke-1 zére, akik azzal jutalmazták meg, hogy 6 lett Kasmír ma-- haradzsája. Ennek a maharad­zsának az őse, Abdullah sejk akarta felszabadítani Kismírt, de a végén azzal is megelégel dett, hogy a fennhatóság alá helyezzék. A vad törzsek azon­ban fellázadtak ellene, úgy­hogy a maharadzsa India se­gítségét kérte. Tulajdonképpen csak 1949-ben húzták meg a demarkációs vonalat Inidia nem tartotta be ígéretét és nem ad­ta meg Kasmírnak az önren­delkezési jogot. Abdullah sej­ket bezáratták, csak később helyezték szabadlábra és ak­kor, mint tudjuk, a kínaiakkal tárgyalt. KÖZÖSEN ANGLIA ELLEN Az évszázados ellentétek 1857-ben tűntek csak el iga­zán, amikor a hinduk és mu­zulmánok az angol gyarmati ha­talom ellen közösen léptek fel. De a béke nem tartott sokáig. A második világháborúban a muzulmán értelmiség látta, hogy a szabad, demokratikus Indiában alulmaradnának: ek­kor született meg a felosztás gondolata. Pakisztán fővárosa Karacsi — egy üres város lett. Az új állam értelmisége hin­dukból állott, mégha mohame­dánok is voltak. A hindu értel­miségiek, de főleg a Nyugat- Pakisztánból származó katonák között egyre jobban kiéleződött a helyzet, Ajub khán katonai diktatúrájának is itt találjuk meg a gyökereit. India számá­ra nagy előnyt jelentett a mo­hamedán értelmiségiek elköltö­zése. 50 millió indiai mohame­dán elvesztette szellemi vezető szerepét. Indiának ez csak jól jött, hiszen elég gondjuk van a mohamedánokkal az ellensé­ges testvérországban. Ezt az ellentétet abból értjük meg a legjobban, hogy a nyugat-pa­kisztániak tulajdonképpen Pa­kisztánt nem is tekintik „in­diai államnak“ hiszen ők ma­guk nem is indiai eredetűek. A kelet-pakisztániaknak pedig ellenére van, ha Pakisztánt nem tekintik indiai államnak. sági versenyében. Kitűzték az SZKP XXIII. Kongresszusának határidejét: 1966. március 29. Élénk diplomáciai tevékeny­ség folyik az ENSZ székhelyén New Yorkban, míg az indiai­pakisztáni határon sorozatosan megsértették a tűzszünetet. A Biztonsági Tanács ezért újabb felhívással fordult Indiához és Pakisztánhoz. Sürgette a fegy­verszüneti megállapodás tiszte- letbentartását. India és Pakisz­tán küldötte kölcsönösen a má­sik országot vádolta a fegyver- szünet megsértésével. Ha a „behatolásokat" azonnal nem állítják meg a helyzet gyorsan tovább romlik és ellenőrizhe­tetlenné válik. A tűzszünet bizonytalansága azonban csak azt mutatja, hogy újabb erőfeszítéseket kell ten­ni ebben a kérdésben is. Az ed­digi eredmények azonban két formában is kedvező hatással lesznek az ENSZ közgyűlés munkájára. A közvetlen hatás az. hogy ez a tűzszünet megnö­velte a békeszeretö erők össze­fogását és az ENSZ tevékeny­ségébe vetett hitet. A közvé­tett hatás pedig az, hogy fel­szabadultak azok az energiák, amelyeket az ENSZ közgyűlés idején az indiai-pakisztáni há­ború lekötött volna, másrészt szabadabban érvényesülhetnek azok a pozitív mozzanatok, a- melyek a megoldás keresésé közben az ENSZ-ben és a Biz­tonsági Tanácsban köztük a Szovjetunió és az USA közöt­ti viszonyban jelentkeztek. Sikeres szabadságharcos ak­ciók Dél-Vietnamban. Az ame­rikai bombatámadások még e- rőteljesebb harcra ösztönzik az észak-vietnamiakat. A bombá­zások csak arról győzik meg a VDK lakosságát, hogy az E- gyesült Államok a vietnami nép igazi ellensége. A Dél-Vietnami Nemzeti Fel- szabadítási Front központi bi­zottságának elnöksége rádiófel­hívásban újból elítélte az ame­rikai imperialisták Dél-Viet­namban elkövetett sorozatos brutális tetteit. A nyilatkozat rámutat, hogy a világ közvéle­ményének tiltakozása ellenére az amerikai imperialisták mindjobban kiterjesztik hábo­rújukat és nemcsak a VDK el­len, hanem szabotáló akciókkal és provokációkkal súlyosan ve­szélyeztetik Laosz, Kambod­zsát, Dél-Kelet-Ázsia egész térségét és a világ békéjét. A Frona közp. bízott, felhív­ta Dél-Vietnam lakosságának minden rétegét fokozzák az el­lenállást, az ellenség barbár mesterkedéseinek meghiúsítá­sára. Felhívta a VDK népét a világ minden népét emelje fel tiltakozó1 szavát az amerikai imperialisták és lakályaik em­bertelen tettei ellen. U Az amerikai haderők egyre gyakrabban veszik Igénybe a Ja­pán támaszpontokat. Az amerikai hadsereget az okinovai dzsungelekben részesítik kiképzésben. Uj ,,Folk.fong Amerikában most egy olyan dal a legfelkapottabb, melynek semmi köze sincs a beat-zené­hez. Angliában, a Beatlesek or­szágában a slágerek versenyén ez a dal csak a 12. helyre ke­rült. A dal szövege háború ellenes és így hangzik: A világ mindenütt robban, peregnek a dobok, elég öreg vagy, hogy ölhess, de nem elég ahhoz, hogy választhass! A legünnepeltebb slágeréne­kes Bob Dylan és Joan Baer, aki az elcsépelt slágerszövegek helyeit, melyek csalódott sze­relmesekről szólnak, most a békéről énekel. Bob Dylan egy amerikai ifjúsági mozgalom élén áll. Ezek a fiatalok bend- zsón és gitárokon kisérik a népdalokat. Mc Carthy, az anti- kommunisták fővezére erőszak­kal elnyomta ezt az ifjúsági mozgalmat. De a „Eolk-song" mozgalom csak terjed, annak ellenére, hogy az Egyesült Ál­lamok és Anglia hadügyminisz­tériuma se szívleli az ilyen megnyilvánulásokat. A fiatalok bátran tovább éneklik a hábo­rú ellenes szövegeket, a népdal- lemezeken feltűnő sokat keres­nek a kiadók, müliós tételekben rendelik meg őket és lassan­ként teljesen háttérbe szorít­ják a beat-zenét. Furcsaságok CALARIA szicíliai városkában, hogy az utcák tisztábbak és jóilla- túak legyenek, a hatóság fertőtlenítő-szereken kívül még parfőmöt is szétpermé- teztéťett. A városatyák azt a határozatot hozták, hogy nyáron: fenyőillatot, télen pedig szagos olajokat és kölnivizet permetezzenek. LONDON Margaret Payne asszony 18 márkára szóló csekket állított ki egy párnahuzaton. Hivatkozott egy 1862-bóí származó törvényre, amely a csekk formájára és külső kellékeire vonatkozólag nem tartalmaz előírásokat. A bankban a párnahuzatot El­fogadták, sót külön ^keze­lési költségeket“ is felszá­mítottak. Tavaly történt, hogy égy újságíró égy ké­mény tojásra Irta rá a csek­kek szokásos szövegét és azt a bankban ugyancsak szabályszerűén beváltották, FRANKFURT Minél feltűnőbb, annál ha­tásosabb — mondja egy gyáros, aki most kőből ké­szít névjegyeket, és remé­li, hogy „bomba“ üzleteket köt majd. Ezekre az ónix­ból készült „névjegyekre" ráírják a nevet, a cégjel­zést és esetleg még kará­csonyi üdvözleteket is. E- zek a „névjegyek" biztos nem vándorolnak majd a papírkosárba. „Nehéz“ dol­guk lesz majd azoknak, akik ezekkel a „névjegyekkel" házalnak. , Mister James Grody és neje „elhatározták", hogy miután eddig már 13-szor estek keresztül az esküvői szertartáson, azt még 37- szer megismétlik. Az Egye­sült Államok ötven országá­ban akarják megtartani es­küvőjüket. Ez majd mege­rősíti frigyünket — mondják Missouri és Kansas államok­ból Iowa, Minnesota, Illinois államba mennek.

Next

/
Thumbnails
Contents