Új Ifjúság, 1965 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1965-10-05 / 40. szám

Ix Az élelmiszeripar A múlt heti sajtó tájékoz­tatón V. Krutina élelmiszer­ipari miniszter és a minisz­térium dolgozói az élelmi­szeripar problémáit fejte­gették. A legközelebbi fela­datokkal kapcsolatban Kru- tina elvtárs ezt mondotta: „A párt és a kormány dol­gozóinkat még jobb ered­mények elérésére mozgósít­ja.“ Összehasonlításképpen kijelentette, hogy a terme­lési tervet ez év augusztus végéig a múlt évhez viszo­nyítva Öt százalékkal túl­teljesítették. A termelé­kenység tervét nyolc hónap alatt 2,9 százalékkal, és a nyereség tervét hét hónap alatt 75 millióval szárnyal­tuk túl. Az idén csökkent a cukor­répatermelés. A tervezett­nél körülbelül 34 600 hek­tárral kisebb a vetési terü­let. Ez 14.5 százalékos csök­kentést jelent és hátrányo­san befolyásolja a felvásár­lási és termelési feladatok teljesítését. A cukorrépa veszteség- mentés betakarítása meg­követeli, hogy a kampány az egész ország területén leg­később október 20-ig meg­kezdődjék. A répa feldolgo­zására 86 üzem készült fel. Sokat várunk a rimaszomba­ti új cukorgyár munkájától. Ara 60 f. XIV. évi. - 1965. X .5. A CSISZ SZLOVÁKIÁI KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA • • Pionírok a XIII. kongresszus előtt Önállóan - érdekesen Mit tegyünk? Hogyan üdvözlik a párt XIII. kongresszusát pionírjaink, megjelennek rész­letes irányelvek? Csak az országos akciók lesz­nek, avagy önállóan is kezdeményezhetnek a pionírok? Nem lesz baj, ha... Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket tettek fel mostanában a pionírvezetök, a tanítók és a szakszervezet gyermekekkel együttműködő komissziójának tagjai, az érdekkörök vezetői. A kérdésekkel felkerestük Elena Haniskovát, a CSISZ SZKB titkárát, aki szívesen adott felvilágosítást. A pionírok — ahogy őket is­merjük — gazdag tevékenység­gel igyekeznek majd üdvözöl­ni pártunk kongresszusát. Az idősebb elvtársak ebben szíve­sen segítenek nekik. Milyen te­rületen kell segíteni vélemé­nyed szerint a gyermekek te­vékenységét? — Az elmúlt iskolaévben új tapasztalatokat szereztünk a gyermekek kommunista neve­lése terén. Ezért most a XIII. kongresszus Előkészületéi so­rán tovább szeretnénk folytat'-* ni ezt a munkát, hogy min­dén pionírszervezetben és csa­patban sokoldalúan kifejlődjék a kezdeményezés és a gyerme­kek alkotó tevékenysége, hogy megtanítsuk a gyerekeket ön­állóan dolgozni. A nevelőmun­kában elsősorban a gyerme­kek érdeklődéséből és a szo­cialista társadalom szükségle­teiből akarunk kiindulni. A ta­pasztalatok azt mutatják, hogy ez nem egyszerű, mert a pio- nírszervézet munkájára is hat-* nak azok a szubjektív és ob­jektív tényezők, amelyek fár- sadalmunkban léteznek és a- melyek nem minden esetben engedik fél virág ózni a gyerme­kekkel folytatott munkánkat. Itt csak a szakképzőit vSze­tök hiányára akarok rámutat-* ni, amely nehézséggel már több éve küszködünk. — Sajnos, a gyakorlatban több iskola a jelentősebb év­fordulók, akciók előtt részletes irányelveket vár felülről, Mi a véleményed ezzel kapcsolatban? — Az ifjúsági szövetség szer­vei nem adnak részletes, min­denre kiterjedő irányelveket arra vonatkozólag, hogy mit csináljanak a pionírszerveze­tek. A helyzetükből és a lehe- tőségeikből kellene kiindulni-' ok, amelyek közt dolgoznak és kezdeményezéssel kellene fel-' lépniük a kongresszus előtt. Szívesen fogadnánk és támo­gatnánk az olyan érdekes mun­kaformákat, amelyek során a gyermekek megismernék a (Folytatás a 7. old.)' ŐSZI RANDEVÚ '(Foto: A. Štubňa)1 Több megfontolást, józan tetteket! néré sem állja még helyéi az egyetemen, a hibát nem az új oktatási nyelvben kell keres­nünk. Bizonyára akad a jó nem­zetiségi iskolák mellett még néhány gyengébb is. Ez azon­ban semmit sem bizonyít. Elő­fordul az ilyesmi sokmilliós nemzeteknél is. Hélytélen, s fölöttébb káros dolog lenne ezeket a jelenségeket általáno­sítani. Megértük végre, hogy a té­nyek őszinte, igazságos és tu­dományos felmérésének tükré­ben vizsgálhatjuk fejlődésün­ket. Tegyünk félre minden mel­lébeszélést, önámítást. Lássunk munkához. A valóság tagadása, a dog­matikus elvhirdetések legfel­jebb ideig-óráig vezethetik fél­re az embereket és gerincte- lenséget szülnek, de nem old­ják meg korunk problémáit. Valamennyien egy közös hazái építünk. Ki-ki tehetsége és lelkiismerete szerint. Csak e- gyetlen mérce lehet az érde­mek felmérésére. S hogy így legyen, minden becsületes em­beren múlik. Több megfonto­lást és józan teťteket, hogy nyílt tekintettel nézhessünk egymás szemébe! Szenk Sándor SZEDIK MIHÁLYFÁN Á SZŐLŐT VT;: r(Fotö: Mészáros')' konyhában SZABADSÁG UTÁN Jól tettük, hogy a szabadsá­gunkat két részre osztottuk. Tizennégy nap nyáron fürdésre és tizennégy nap szeptember­ben utazásra, turisztikára. Ez Karót ötlete volt, nem akarok vele dicsekedni. — A nyár mostanában egyre kiszámíthatatlanabb — mondta — ezért biztonságosabb csak tizennégy napot kivenni. Ha éppen esős lesz az idő, nem áztatja el az egész szabadsá­gunkat. Mindezt egyetlen ez idei vic­cel indokolta. — Prágába érkezett egy kül­földi és reszketett a hidegtől. Megállít egy járókelőt és meg­kérdi: Uram. ha a térképre nézek és beletekintek a nap­tárba úgy tűnik mintha itt most melegebbnek kéne len­nie ... Mikor van maguknál in Czechoslovak aj tulajdonképpen nyár? A született prágai így válaszol: Mi, nyár? Hát igen kérem , ebben az időszakban szokott lenni, de hogy ponto­san mikor, azt nem tudom. Tavaly, ha jól emlékszem, keddre esett. és így nagyon örülök, hogy a szabadságunk másik felét ké­sőbbre hagytuk. Szeptember második felében indultunk el Prágából másodszor, de most egy kicsit távolabbra. Hogy ne húzzam a dolgot, pontosan Szlovákiába. — Nézd csak — mondta Karol Kassán — hogy az Ördögben csinálják Szlovákiában a lá­nyok, hogy olyan karcsúak és sikkesek.., Az oldalbordáink éppen be­mentek az egyik cukrászdába krémest falatozni és így telje­sen szabadon beszélhettünk. J — És nemcsak karcsúak, de f ízlésesen is öltöznek. Valahogy i másképp, mint nálunk Prágában 1 — adtam neki igazat. i — Hát, — Karol megfordult l minden nő után, jó, hogy ki j nem csavarodott a nyaka — az t öltözködést még csak értem, t Itt a divatra már Prága nincs hatással, az ülemet Budapest nyújtja. Nézd csak például azt c a tüsarkú cipőt, a sarka léga- j lább tizenkét centiméteres. Valóban, az már nem is jó- , rás, kész akrobacia volt. j — Nézd csak amazt! A dere- ( ka nincs több ötven centimé- , térnél. És az a járás. Valősá- j gos gazella! így hordta magát a francia Nat kisasszony abban ( a filmben ... tudod, aki Gabin- ) nel játszik. Tudtam. Menőként alakít. És tényleg, pontosan úgy járt, mint ez itt előttünk. Vagyis . lebegett — kár is beszélni róla. Amikor a feleségeink kijöt- 1 tek a cukrászdából, kedvük tá­madt vendéglőbe menni. Habár 1 a krémesen kívül volt már bennük olyan is, amit párosa- 1 val mustárral árulnak, és még előtte kakaó süteménnyel, de nem álltunk ellen. Csak olt az 1 étlap fölött értettük meg, mi­ben rejlik a kassai lányok kar- • csúsága. Az étlapon hiába kerestük a disznóhúst káposztával és knédlível, mint ahogy otthon megszoktuk. Mintha a knédlit itt nem is ismernék. A tészta­féle is kevés, és a levesek? Egyik se sűrű, főzelékszerü, hanem mind aranysárga és tisz­ta tyúkleves. Máskülönben — minden csupa zöldség és so­ványhús. Persze a zöldség sem közönséges! Friss, csípős, ma­gyaros, paprikás és fűszeres, mintha az ember nyelvén járná valaki a csárdást. És a körítés — néhány szem burgonya. KaroUal összenéztünk. Min­den megvilágosodott előttünk. Különben Karel Čapek se állí­taná — „És ha ezt az étrendet naponta pontosan betartjátok, kétszáz év múlva ti is és a gyermekeitek is egészségesek maradtak, és a derekunk kerü­lete 50 cm lesz". Nem szívesen árulom el, de a feleségeink együtt alaposan megnyomják a másfél mázsát. £s most itthon elmélkedünk. Taktikával kell menni a feleségeinkre — mondja Karol — Nem szabad észre venniök. hogy megvonjuk tőlük a dupla adag kövér húst és a majonézt és a knédlit a disznöhússal. Egzotikus ételeket kell főzniök, amelyek zsiradék helyett több cukrot és vitamint tartalmaz­nak. Ha azt akarjuk, hogy olyan karcsúak legyenek és úgy hord­ják magukat, mint... . — Tudom, mint ez a francia nő, aki Gabimül játszott... Fordította: sz< Kom'ensky egyetem docensé és Mözsi Ferenc, a Szlovák Nem­zeti Tanács dolgozója a leg­frissebb tudományos felmérés eredményéről tájékoztatták a résztvevő népművelési dolgo­zókat. A szeminárium hasznos munkái végzett. A felszólalók a vitában a szokásos tény­megállapításon túljutva konk­retizálták azokat a gyakorlati feladatokat, melyek valóra vál­tása jelentős javulást hozhat. A legtöbb szó talán a két­nyelvűség kérdéséről esett. A jövőben intézkedéseket te­szünk annak érdekében, hogy a vezető beosztású, nem ma­gyar nemzetiségű dolgozók megismerkedhessenek a magyar nyelvvel, ha. ezt beosztásúk megkívánja. A nemzetiségek közeledése egymáshoz csakis kölcsönösen lehetséges. Ezt kívánja meg az egyenjogúság elve. Aki ezt az elvet figyelmen kívül hagyja, árt a közös ügy­nek. Nekünk nem hídra van szükségünk, hanem a kölcsönös nyelvismeretek széles ország­útiéra. Ez az egyetlen helyes és igazságos perspektíva. Meg­valósulásától várjuk egyéb bo­nyolult kérdések megoldását is. Csupán az egyetemi és fő­iskolai oktatást említem itt. Az érettségizett ember szá­mára, aki jól beszél néhány idegén nyelvet, s megfelelő, korszerű tárgyi ismeretekkel rendelkezik, nem okozhat le­küzdhetetlen nehézséget a fel­sőfokú oktatás nyelve. Az a magyar nemzetiségű tanuló, a- ki középiskolai bizonyítványát becsületes munkával szerezte, rendelkezik azokkal az előfel­tételekkel, melyek prédeszti- nálják a főiskolai tanulmányok folytatására. Ha mégis néhány tanuló jó bizonyítványa eile­Winnetou-nak nem szabad meghalnia! Több olvasónk, különösen a kilencéves iskolák tanulóinak kérésére, akik szenvedélyes gyűjtői a Winnetou-íilmek képeinek, közöljük olvasóinkkal, hogy az Üj Ifjúság 42. számá­tól kezdve képes Winnetou-sorozatot indítunk lapunkban. Reméljük, hogy fiatal olvasóink örömmel fogadják ezt a hírt és értesítik azokat a barátaikat is, akik még nem előfizetői a lapunknak, hogy addig megrendelhessék a postánál vagy a helyi postahivatalban. TEHÁT NE FELEDD, HOGY OKTÓBER 19-ÉN, AZ ÖJ IFJÚSÁG 42. SZÁMÁBAN KÉPES WINNETOU-SOROZATOT INDÍTUNK. ÉRTESÍTSD ERRŐL A BARÁTAIDAT IS! Szeptember 24-25-én erről a kérdésről rendezett a Népmű­velési Intézet és a Cemadok Központi Bizottsága országos szemináriumot Bratislavában. Az előadók — Zvara élvtárs, a Húszéves szabadságunk alatt meg sohasem foglalkoztunk o- ; lyan komolyan, a józan felelősségtudat és az elfogultság je- • gyében a csehszlovákiai nemzetiségű kisebbségek ügyével, i mint napjainkban. A személyi kultusz maradványainak fel- j számolása közben ezen a téren is súlyos hiányosságokra buk- n kantunk. Az élet rácáfolt azokra a dogmákra, melyek a nem- \ zetiségi dolgozók asszimilálődását hirdették, s ezzel eleve el- i zárták sokoldalú fejlődésük, érvényesülésük útját. Ma már ] egyre világosabban látjuk a csehszlovákiai magyarság sa- 1 játos helyzetét, s fokozatosan kibontakoznak előttünk azok 1 a pedagógusokra hárult. Tény.ülményeinkböl adódnak. i Ez a munka a múltban csaknem kizárólag az iskolákra és ] a pedagóguskora hárult. Tény. hogy intelligenciánk lényeges i részét alkotják tanítóink, de rajtuk kívül még nagyon sok < szellemi dolgozó él hazánkban, aki tökéletesen beszéli a ma- i gyár nyelvet, tekintet nélkül nemzetiségi hovatartozására. E- , zek hathatósan elősegíthetnék továbbfejlesztésükben azokat. < akik csupán a szlovák nyelv többé-kevésbé hiányos Ismerete miatt nem kamatoztathatják minden erejüket és tudásukat a t haza, a köz javára. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents