Új Ifjúság, 1965 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1965-09-14 / 37. szám

Nyilatkoznak A most induló tanév kezdete előtt szerkesztőségünk levéllel fordult néhány magyar iskola igazgatójához, amelyben mégkértük őket, hogy nyilatkozzanak lapunk számára iskolájuk pedagógusaik és diákjaik problé­máiról, terveikről, gondjaikról. 1. Milyen változásokat hoz a most kezdődő tanév is­kolájuk életében? (Az iskola anyagi és személyi ellá­tottsága, létszámbeli fejlődése.) 2. Mit vár mint igazgató és pedagógus az iskolaügy felelős szerveitől, minek a megoldását szeretné? 3. Miben segítheti az Üj Ifjúság oktatói és nevelő! munkájukat? 4. Egyéni tervei és személyes vágyai? Az alábbiakban további négy iskolaigazgató válaszát közöljük. az iskolaigazgatók SZABÓ IMRE, VÄGSELLYE 1. Az új tanévben emel­kedett iskolánkban a tanu­lók létszáma és szaktaní­tókkal gyarapodott a tan­testület is. A kilencedik osztályban bevezetjük a bel­ső differenciációt magyar nyelvből, szlovák nyelvből és matematikából. Á tanév folyamán különös gondot fordítunk a tanulók szlovák nyelvi kifejezőkészségének fejlesztésére. Természettu­dományi tantárgyakból a fontosabb szakkifejezéseket szlovák nyelven is megta­nítjuk tanítványainkkal. K 2. Az iskolaügy felelős szerveitől azt várom, hogy a közeljövőben oldják meg a magyar nemzetiségű dol­gozók egyik égető problé­máját, a magyar nyelvű szak- és iparitanuló-isko- lák hálózatának bővítését. Elgondolkodtató dolog, hogy a magyar kilencéves alap­iskolák tanulói még az ipa- ritanuló-iskolák nagy részé­ben sem folytathatják ta­nulmányaikat anyanyelvü­kön. (A galántai járás la­kosságának 50 százaléka magyar és csak mezőgaz­dasági iparitanulőiskolája van magyar nyelven). Sok­szor a felvételi vizsgákon nem a tanu'ők tudása, ha­nem a nyelvi kifejezőkész­sége a döntő. Tanulóink a szlovák nyelvű szak- és iparitanulö - iskolákon is megállják helyüket, de ha anyanyelvükön folytathat­nák tanulmányaikat, tudá­suk mélyebb és átfogóbb lenne és kevesebb nehézsé­gük lenne a szakma elsa­játításában- A szak- és ipa­ritanuló iskolák hálózatának bővítése tényekkel bizonyí­taná a magyar iskolák jö­vőjét és a magyar nemze­tiségű dolgozók jogainak gyakorlati megvalósítását is jelentené. 3. Az Oj Ifjúságot a pe­dagógusok és a tanulók is szívesen olvassák. Segítsé­güket az ifjúság felvilágosí­tásában a anyanyelvi okta­tás jelentőségéről és a szo­cialista erköÜsi normák ki­alakításának elősegítésében látom. Javasolnám, hogy lapjuk hasábjain szólaltas­sanak meg olyan fiatalokat, akik anyanyelvükön szerez­ték meg a szakmunkás ok­levelet (például a komáromi hajógyár tanulóját) és olya­nokat, akik szlovák nyelvű iparitanuló-iskolákban vé­geztek vagy tanulnak. 4. Egyéni terveim: jelen­leg katonai gyakorlatra vo­nulok be, utána teljes erőm­ből azon szeretnék dolgoz­ni, hogy tanulóink a felvé­teli vizsgákon jól szerepel­jenek és az életben is meg­állják helyüket. Vágyaim: már 12. éve Sellyén tanítok — hat éve mint iskolaigaz­gató — és családommal együtt egészségtelen kis szobában lakom (konyha, kamra és más mellékhelyi­ség nélkül). Várom, hogy végre én is megfelelő kö­rülmények közt lakhassam. Az őszre a Nemzeti Bizott­ság lakás ígért, remélem.v hogy az ígéret valóra Is válik. l.ÁTHÉ RÓBERT, SZEPS1 1. Az új tanévben iskolánk tovább fejlődött. Az osztá­lyok száma eggyel növeke­dett, így jelenleg 25 osztá­lyunk van. A mintegy 700 tanuló oktatásáról és neve­léséről 35 pedagógus gon­doskodik. A tanerők száma is hárommal növekedett. Ki­lencéves alapiskolánk igaz­gatósága közös az általános műveltséget nyújtó középis­koláéval. A személyi ellá­tottság jó A többségében fiatalokból álló tantestület példás kollektívává kovácso- lódott pár év alatt. Bízom benne, hogy az új tanévben reánk váró feladatokat is sikerrel elvégezzük. 2. Annak ellenére, hogy új iskolaépületünk is van, még más két épületben, sőt fa- barakban is tanítunk. Ha figyelembe vesszük városunk többi iskolájának igényét is, akkor két év múlva — a la­kosság nagy arányú növeke­dése miatt — a jelenlegi két műszak helyett három­ban jogunk tanítani. Az is­kolaügy felettes szerveitől a régen tervezett szaktan­termes iskola felépítését és a jelenleginek a kor pedagó­giai és technikai követelmé­nyei szerinti felszerelését várjuk. Az építőipari üze­meknél szeretnék elérni, hogy a Jcarbantartási mun­kákat időben és kifogástalan minőségben végezzék el. 3. Az Oj Ifjúságot rend­szeresen olvasom. Nagyon tetszenek a fiatalság prob­lémáival foglalkozó cikkei. Fontosnak tartom a nevelő hatású cikkek megjelenteté­sét, de persze a fiatalok érdeklődésének megjelelő formában. A tudományos vügy világirodalmi híradó is érdekli iskolánk tanulóit. Ha fel tudjuk kelteni az érdek­lődést, lesz olvasó is és elő­fizető is. 4. Szeretném, ha minél előbb felépülne a sokat ígért új, szaktantermes iskola, amely segítene a második műszak felszámolásában. Komoly és sikerekben gaz­dag munkával szeretném is­kolánk jó hírnevét öregbí­teni és ezáltal létszámbeli, valamint osztálybeli fejlődé­sét fokozni. Nemcsak saját, de tantestületünk és diák­jaink nevében is kívánom, hogy az árvízkárosult vidé­kek tanulói minél előbb visszatérjenek otthonukba és megszokott, kedves isko­lájukba. SZÁRAZ ELEK, 1. A modern pedagógia követelménye az, hogy a nevelő-oktató folyamatban az Iskolákon állandóan űj. bevált pedagógiai és mód­szertani formákat vezes- i’ sünk be. A most kezdődó tanévben nálunk is válto­zások történnek, egyrészt a nevelő-oktató munkában, másrészt a szervezés terén. Megvalósítjuk a belső dif- ferenciáciőt, amit az 1.—5. évfolyamokban félszakosí­tott tanítással, a 6—9.' év­folyamokban pedig a tan­anyag szétosztásával - egyes osztályokon és tantárgya­kon belül, a tanulók érdek­lődésének megfelelően — hajtunk végre. Az a tény, hogy iskolánkban különvált a szlovák és a magyar ta­gozat, sok előnyt biztosít. | többek között a kétváltá- 8 sós tanítás, valamint az osztályok létszámának csök­kentését. Az iskolának kü­lön költségvetése van, a- mely magasabb a tavalyi évnél, s ezt a tervezett megrendelések alapján bár­mikor kimeríthetjük. 2. Minden nehézséget, problémát igyekszünk saját magunk orvosolni. Vannak azonban olyan dolgok, ame­lyeket a járás felelős sze­mélyeivel karöltve oldha­tunk meg. Példának emlí­tem, hogy mint a nyitrai Pedagógiai Főiskola gya­korló iskolája, még mindig nem rendelkezünk tornate­remmel, hiányzik az étkez­de is, pedig sok a bejáró vidéki tanuló* A járási irányszám miatt nem vá­laszthatunk szét magas lét­számú osztályokat, habár a feltételek megvannak. Meg­győződésem, hogy ha ezen kéréseinket a felelős szer­vek teljesítenék, sokkal jobb eredményeket érnénk el. 3. Az Oj Ifjúság közked­velt folyóirat és sokat segít­het nemcsak a mi iskolánk­nak, hanem valamennyinek a nevelés terén. Ankétokat szervezhet az ifjúság neve­léséről, tapasztalt pedagó­gusokat szólaltathat meg általános nevelési problé­mákról stb. Szerintem he­lyes lenne egy űj rovat be­vezetése, például „nevelők figyelmébe" címmel, ahol röviden ismertetnék a leg­újabb pedagógiai műveket, valamint egyes intézmé­nyek és iskolák pedagógiai munkáját, értékes eredmé­nyeit. Ez is növelné a lap olvasottságát. 4. Terveim az iskolával kapcsolatban? Szeretném a munkát úgy irányítani, hogy minden kitűzött feladatot teljesítsünk és minél jobb eredményeket érjünk el. Személyesen pedig: Szeret­ném folytatni pedagógiai ta­nulmányaimat a bratislavai Komenský Egyetemen. BAUER KÁROLY, POZSONYPÜSPÖKI 1. Iskolánk az 1949—50. tanévben alakult meg 50 ta­nulóval. A következő évek­ben gyorsan emelkedett a tanulók száma, s így 1961 szeptemberében elértük a hatszázat. Az új iskolai évet is 601 tanulóval kezdjük Az iskola anyagi ellátása terén nincsenek hiányaink, mind a HNB, mind a JNB bizto­sítja a szükséges pénzügyi fedezetet. Ennek köszönhe­tő. hogy az utóbbi években nagy részben beszerezhettük mindazokat a tanítási se­gédeszközöket, amelyek az újszerű oktató-nevelő mun­kában nélkülözhetetlenek Nehezíti munkánkat az c körülmény, hogy növendé­keink 3 épületben tanulnak s az 1-4. osztályokban a ta­nítás két műszakban folyik A 6-9. évfolyamokban immá> a harmadik éve kísérlete­zünk a szaktantermes okta­tással. s mondhatom, hogy ez az oktatási forma igazán célra is vezetne, ha minden egyes szaktanteremhez meg­tennének a megfelelő mel­lékhelyiségek. Oktató-nevelő munkánk­ban nagy segítséget jelent a számtalan jól vezetett ér­dekkör, az aktív úttörőszer-~ vezet és a Szülők Munkakö­zösségének tevékenysége. 2. Az iskolaügy szerveitől azt várom, hogy anyagi tá­mogatásával tegye lehetővé iskolaépületeink átalakítását a szaktantermes tanítás cél­jára. Bázis-iskola lévén, forró óhajunk a módszertani- és a tantárgy-bizottságok mun­kájának olyan célszerű meg­szervezése, amely lehetővé teszi a járásunk területén lévő magyar tannyelvű isko­lák pedagógusainak azt hogy tapasztalataik, tanul­mányaik az oktató-nevelt munkánk színvonalát haté­konyan tápláló nagy folyam­ban összpontosuljanak. 3. Az Oj Ifjúság a peda­gógusok és az ifjúság igen kedvelt lapja, ló lenne, ha a most megkezdett rovat állandósulna, s keretében a pedagógusok, vcdamint az ifjúság rendszeresen beszá­molna mindennapi életének problémáiról, a munkában felmerült nehézségekről és sikerekről. 4 Mi, pedagógusok min­den év szeptemberében újra kezdünk. Oj tervekkel, gaz­dag reményekkel indulunk útnak. Ebben az iskolai év­ben szeretnők az úttörő- szervezet munkáját igazán örömtelivé, vonzóvá termi. Jelszavunk: Ki a természet­be! Itt végezzék foglalkozá­sukat a lombhullató erdőben, gyűjtsék herbáriumuk szá­mára a hulló faleveleket. Közösen szedegessék kézi­munkájuk számára a vad- gesztenyét, a makkot. Vi­gyék ki a műhelymunkán készített etetőiket az erdők didergő lakónak. Eregessék sárkányukat a tavaszi szél­ben, építsék sátortáborukat a nyár hevében. Mit tegyenek. a locskos időben? Éppen most van kezemben Grötzer József könyve/ címe: Sicc... — szórakoztató időtöltések, csalafintaságok Karinthy Frigyes azt mondja e könyv­ről: foglalkozzatok vele na­ponta legalább — negyven- nyolc órát! Az úttörő fog­lalkozások tarkítására mele­gen ajánlható. Szeretném, ha a tanítás differenciálásával, az érdek, körök munkájával megtalál­nánk a módot tanítványaink képességeinek kibontakoz­tatására, hogy majdan hasz­nos alkotó polgárokként há­lával gondoljanak öreg is­kolájukra, s benne mind­azokra, akik értük annyit tamtltak, fáradoztak. Szembesítés... Fiatalok, lányok és fiúk, ipari tanulók és szakmabe­liek, középiskolások és egyetemisták, a szakma mesterei és diplomások vallanak magukról és szólnak egymás­hoz. Véleményt mondanak munkájukról, örömeikről és gondjaikról, terveikről és céljaikról. Az itt következő sorokban is két pedagógus válaszol a feltett kérdé­sekre. MIÉRT VÁLASZTOTTA A PEDAGÓGIAI PÁLYÁT? A pedagógus pályát azért választottam, mivel tanítói családból származom és é- desapám munkáját látva, megszerettem ezt a foglal­kozást. A feltett kérdésre szivem szerint azt válaszolhatom, hogy sem családi hagyo­mány. sem gazdasági érdek nem ösztönzött a pedagó- gógus pálya választására. S hogy mégis ezt a „görön­gyös“ élethivatást válasz­tottam, azt kizárólagosan humanizmusommal, gyermek — s emberszeretemmel tu­dom magyarázni, amely ben­nem már középiskolás kor­ban kialakult. MILYEN FELKÉSZÜLTSÉGGEL LÉPETT AZ ÉLETBE? Az iskolában nagyszerű tanerők voltak és útrava- löul ezt mondták: „Aki a ta­nítóságot hivatásból válasz­totta pályának, az meg is állja majd a helyét. Munkám elején azzal az elhatározással indultam, hogy az előírások szerint tartós és mély tudást ad­jak a tanulóknak, a szülők megelégedésére is. Tervem tulajdonképpen valóra vált: képesítésemnek megfelelően, az általános iskola felső tagozatában ta­nítok a Nagvcétényi Álta­lános Iskolában, amely egy­úttal a PF gyakorló iskolá­ja. CSALÖDOTT-E ELKÉPZELÉSEIBEN AZ ELSŐ TANÍTÁ­SI ÉV ELTÖLTÉSÉVEL? Hogy a tanítói pályát »vá­lasztottam, még ma sem bántam meg. A tanító legyen állandó kapcsolatban a falu lakos­ságával, a fiatalsággal is. ott segítsen, ahol szükség van rá. különösen a kultu­rális munkában. Munkámat mint egytane- rős iskola tanítója a nyug­díjazásig folytatom, tehát még 2-3 évig. Válaszom erre a kérdésre egészen tömör: a pedagó­gus magánélete legyen er­kölcsös, diákjaival szemben legyen igazságos mind a büntetésben, mind a Jutái»- mazásban, s végül, de nem utolsósorban, a pedagógus álljon küldetése magaslatán. TOVÁBB! CÉLJAI? Szeretnék olyan általános iskolai tanítónő lenni, aki­vel mind a szülők, mind az iskolai hatóságok meg van­nak elégedve. MIT VÁR AZ 1965/66-OS ISKOLAÉVTŐL? Az 1965/66-os iskolaévtől azt várom, hogy zökkenő- mentesen folyjon le s a ta­nulók. a szülők és a tanító is meg legyen vele eléged­ve. Mindenekelőtt szeretném, ha fáradságos munkámnak meglenne a kívánt gyü­mölcse. Remélem, hogy egyre több megértést és se­gítséget kapunk a szülőktől. MI A VÉLEMÉNYE A PEDAGÓGIAI HIVATÁSRÓL? Célját csak az a tanító éri el, aki a foglalkozását örömmel végzi és azt hi­vatásnak, nem kenyérkere­setnek tekinti. Rummer József. Szemet Erre a kérdésre tulajdon­képpen az első kérdésre a- dott válaszomban feleltem, csupán annyit tennék még hozzá, hogy ez a pálya nem­csak göröngyös, hanem igen­igen felelősségteljes; min­den túlzás nélkül mondha­tom, hogy minden más hi­vatásnál nagyobb felelőssé­get igényel. Révész Bertalanná, Nagycétény / Nézetem szerint a hiva­tásra való felkészültség mindig relatív. A hézagok, a fogyatékosságok csak a gyakorlatban mutakoznak meg. 1984-ben végeztem a nytt- rai Pedagógiai Főiskolán, s bár e fiatal főiskola első abszolvensei közé tartozom, oktatói-nevelői gyakorlatom bizonysága szerint az ott szerzett felkészültségem­mel meg leltetek elégedve. MIK VOLTAK A TERVEI AZ ISKOLA ELVÉGZÉSE TI­TAN? Ha nem is csalódtam, de az bizonyos, hogy a főisko­la padjaiban szőtt terveim féltve őrzött elképzeléseim nem mindenben nyertek I- gazolást. MUNKÁJÁBAN milyen különösebb problémák MERÜLNEK FEL A SZÜLŐKKEL KAPCSOLATBAN? A szülők támogatnak munkámban, mert tudják, hogy a pedagógussal együtt ök is felelősek a gyermek jövőjéért. A pedagógiai gyakorlatban ez az úgynevezett „rázós" kérdés. A szülői értekezle­tek évek óta legtöbbet vita­tott problémája, mégsem sikerült maradéktalanul megoldani. Nevezetesen a tanulók mulasztására gon- . dolok. különösen az őszi­tavaszi mezőgazdasági mun­kálatok idején. VÉLEMÉNYE SZERINT Ml A TITKA A PEDAGÓGUS TEKINTÉLY MEGSZERZÉSÉNEK?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents