Új Ifjúság, 1965 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1965-09-07 / 36. szám

Száz eve halt meg Semmelweis Ignác

Semmelweis Ignác Fillöp a kultúrtörténet kimagasló alakja, száz éve halt meg, és három év múlva, 1968-ban lesz százötven éve, hogy született. Az UNESCO az 1965. évet Semmelweis Ignác emlékének szenteli. Az egész világon méltóképpen emlékeznek meg a nagy magyar szülészorvosról, az orvostudomány egyik legnagyobb alakjáról, akit az anyák megmen- tójének neveznek, őt tekintik az aszeptikus sebészet megalapítójának.

Pályája küzdelmes és tragikus volt, mint a legtöbb olyan emberé, aki nagy lépéssel viszi előre az emberiség ügyét s közben összeütközésbe kerül saját korával. Élete és munkássága új korszakot nyitott az egyetemes orvos- tudomány történetében.

Semmelweis a bécsi szülészeti klinikán ütközött kora gyógyászatának legnagyobb problémájába, a járvány szerűen jelentkező gyermekágyi lázba. E félelmetes betegség keletkezését a legkülönbözőbb elméletekkel próbálták magyarázni. Semmelweis tanítása óta az aszeptikus szülésvezetés a gyermekágyi lázas eseteket a minimálisra csökkentette. 1964-ben Magyarországon 129 590 szülés közül 5 eset volt halálos — az esetek 0,04 százaléka.

A Budapesten rendezett ünnepségek során az Apród utca 1-3 számú ház udvarán helyezték nyugalomra Semmelweis Ignác földi maradványait s egyben leleplezték Borsos Miklós szobrász művész Anyaság című szobrát. —sz—

Szeptember eleji

Már-már ősinek mondható szokás, hogy szeptember elsején berregni kezdenek az iskolacsengők és a lurkók bevonulnak a padok, kréták, vonalpók közé, Szeptember a közép-európai államokban is nyár még. Nem kániku- Iát-gyártó, hőgu- tát-előállító évszak, hanem valamiféle csodálatos átmenet az őszbe. Még nem ősz és talán már nem is nyár? Illyés Gyula írja ezzel kapcsolatban egyik útikönyvében, a Balaton címűben, a külföldieknek: „Legszebb és legsajátosabb évszakuk beköszöntésekor a magyarok sietve elhagyják illatos erdeiket, kékselyem vizeiket, gondosan kiterelve onnan gyermekeiket is. Hasonló égtájú országokban az iskolák október-november közt nyílnak. Diákjaink a hajdani Habsburg birodalom központi éghajlaténak megfelelően, fejtetőre állított monarchikus ragaszkodásból, a szeptemberi forró napokban irkákra hajolva verejtékeznek, s csak ablakon át bámulhatják az eget, várván. hQgy legalább az óraközi szünetekben focizhassanak egyet az iskolaudvaron, félmeztelenre vetkőz- ve •

Ennyit mond Ily- lyés Gyula, s bár mondanivalóját a

magyar éghajlatra, a magyarországi meteorológiai viszonyokra érti. nyugodtan tanulhatunk belőle mi is. hiszen nagyjából ugyanez érvényes nálunk is.

Nyúlfarknyi életem során készítettem már űrha- jösnővel, világcsúcstartóval és világhírű labdarúgóval is interjút. Akivel most beszélgetek, külön kategória lenne korát tekintve, (mindössze hétéves), de őszinteségét szemlélve viszont bátran egyenrangú társa akár a világcsúcs- tartóknak is. Petikének hívják és néhány napot töltött már az Iskolában. Elmondta, hogy a tanító néni nagyon jó és az iskola is nagyon jó. mert a szünetben lehet az udvaron focizni (pontosan úgy, ahogy az

Illyés-idézetben szó van róla) és a könyv, amit kaptak, nagyon érdekes és még ott van Pityu is és ez is jó.

Feltűnt, hogy ez a nebuló mindent dicsér, minden „nagyon jó". Azt is kinyomoztam, hogy első nap sem sirt! Csakhamar

megtaláltam rá a magyarázatot. C ugyanis kortársai- vel együtt kerek egy éve minden nap az iskolaudvarra járt focizni akkor Is, mikor még javában tartott a többiek számára olyan becses szünidő, s amikor még piros megygyek csüngtek az iskolaudvar három meggyfáján. így már értem. Bőven volt ideje akklima- tizálódni!

Az egyik csöpp kislányt tolókocsin tolják naponta az iskoláig. A szünetben sem futkos a többiekkel, de azért nem keseredik el. Jócskán akad barátnője, s a táskában lapuló babák sem panaszkodhatnak, gonddal törődik velük, öltözteti, fésüli éket. Lehet, (mi is hinni szeretnénk), hogy mire füzetébe kerül első önállóan pingáit mondata, egy tudós bácsi már ki is találta azt a gyógyszert, amely őt Is a többi futkosó társához küldi.

Bottá György

jegyzetek

Hallatnak

Az ipolyfalusl CSISZ szervezet fiataljai a közelmúltban nagyszabású szabadtéri eszt- rádműsorral szórakoztatták a falu lakosságát.

A sok esős nap után végre

magukról

kedvezett az időjárás is. Egy- égy jól sikerült müsorszám után a hálás közönség hosz- szantattó tapssal jutalmazta a fiatalok Igyekezett.

Kiss György, Ipolynagyfalü

Rimini... Ez az olasz városka egy újabb fesztivál színhelye Jász. Különlegessége abban rejlik majd, hogy itt nem fÄnversenyek és sztárparádék Jinsnfek, hanem évente egy- fegy nagy filmalkotó életművét mutatja be a fesztivál anyaga. Az első — idei — fesztivál 'elnevezése FFF — Festival Federico Fellini! Természetesen, nemcsak azért lett az első ri- mini-i fesztivál FFF. mert itt született a különösképpen kedvelt és szeretett rendező — hanem "elsősorban, mert Pederted Fellini korunk egyik legtöbbel vitatott és — bátran hozzátehetjük — egyik legna- gyobb művésze.

„Alapjában örökké egy és u- gyanazt a filmet csinálom, a-\ mennyiben végsősorom mindig az érdeke], az ihlet meg, az kelti fel a kíváncsiságomat, hogy elmondjam az önmagát kereső ember történetét azét, áld igazabh, teljesebb életre törekszik, olyan magatartásra, amely jobban megfelel személyisége valódi gyökereinek.”

Elég itt felidézni Fellininek csak azon filmjeit, amelyeket ml is láthattunk és mindjárt megértjük és elfogadjuk kijelentését Mind az „Országúton" című filmben, mind a „Csalók-han, a „Cabiria éjszakái"- b«n, vagy akár az „Édes élet“- b'en, de legfőképpen a — nálunk még be nem mutatott — „8 és l/2“-ben a vergődő, szánalmas kisemberek nyomasztó harcaival Ismerkedhetünk meg, kik többéi és jobbat keresnek, mint amennyi a társadalomtól adatott nekik és habár ezt a több t és jobbat nem érik el, mégis nagyobbak lesznek az önmegtisztulás erejétől. Ettől az őrzéstől a Féllinl-filmek nézője sem szabadul. Itt kell keresnünk a művész zsenialitáFellini - a lUm Danléja

„Bár filmjeim legjellegzetesebb mozzanatai mindenkor a kon- vendó-ellenes- ségében fejeződnek ki, mélyebb és leglényegesebb értelmük az, hogy az ember túl tudjon lépni a megkövesedett beidegzettsé- geken. Ez egyben kísérlet arra is, hogy óira rátaláljunk az életforma hitelességére, amely szemben áll a mai meghamisított életünkkel."

FF 1920-ban született. Kisgyermekkorában elszökött hazulról egy vándorcirkusz

társulattal (Érdekés megfigyelni, hogy szinte valamennyi Fel- lini-filmben megtalálható a cirkusz-motívum.) Iskolái után egy híres komikus, Macario ötletmestere lett. Később Firenzében és Rómában karikaturistaként és trükkfilm-raj- zolóként működött Újságoknak, folyóiratoknak és a rádiónak is ír. A harmincas évék végén kerül kapcsolatba a filmmel. Előbb mint ötletadó, forgató- könyvfró, majd mint neves rendezők asszisztensé szerepel.

„Mindlen az életemben gyermekkori élményekhez nyúlik vissza. Aki ismeri eddigi almmmM®

Mié’v í

ftl

kotásaimaí, tudhatja, hagy a misztikus, a fantasztikus, a ki nem mondott, ha úgy tetszik, a tudat alatti mindenkor menynyire izgatott és ugyanakkor mennyire megrettentett.“

A leírtak — sajnos — szinte törvényszerűén vonják maguk után, hogy Fellini alkotásai

nem az úgynevezett „közönség-filmek". Egy példát szeretnék megemlíteni: annak Idején Bratislavában az „Édes filet" bemutatásakor verekedések folytak a jegyekért. Nyilvánvaló volt, hogy az

„Édes éléť'-éť megelőzte a híre. Nos, á vagy, tizenötezer

főt számláló tömeg jelentős része lógó orral hagyta fel a helyét. A várt .teljes testi 15- meztfelenftés helyett teljés lelki és csak részleges testi le- méztelenltést kaptak! Fellini saját magát és ezáltal az absztrakt émbSrt akarja meg- közéliteni — pszichológiai, metafizikai, biológiai, Szfekszuális, és esztétikai szempontból, és — ezekfen fúl megismerni íz igazságot.

„Azt I labirintust kívánom érzékeltetni, amelybe az ember belebonyolódik, a sok tévelygést, keresést, amelynek árán igyekszik az igazságot megközelíteni."

Fellini most fejezte bfe a 9 és 1/2-fet. Ugyanis a „8 és 1/2“ fura címé egyenlő a rendező azideig készült müveinek számával. Félnek a „Bocaccio” egyik epizódját számítja, a többi hármat más-más rendező készítette. A 9 és 1/2 címe: „Giuliefta és a szfellömfek." A velencei éa a rimirtl-í fesztiválon kerül először bemutatásra és ez lesz Fellini felső színes filmje. Főszerepben — Fellini több filmjének felejthetetlen hőse, és egyben a művész feleségé — Giulfétta Masina! A filim — Fellini szavai szerint — vidám, krónikus mesefilm lesz.

„A képszerűség a trükkök, a játék lehetővé teszi, hogy tetszésünk szerint egy pillanat alatt kilépjünk a valóság köréből, majd ugyanolyan hirtelen visszatérjünk óda. A film e tekintetben minden más művészetnél szabadabb."

Vavreczky Gáza

Ói film a „Nylonholď' i

Jaroslava Blažková Nyiomhold című elbeszélése először 1961- § ben jelent meg, Érdekes és kor szerű mondani válójával a fiatalság I körében osztatlan sikert aratott. {

A magyar olvasó Ordódy Katalin fordításában, először ez ét | tavaszán Ismertette meg J, Blažková immár népszerűvé vált mű- ! vét, Talán a fordítással egyidőben született Eduard Grečnemek | az az ötlete, hogy a Nylonholdból filmet készítsen. Habár a je-: R len leg még forgatás alatt álló film mondanivalója megegyezik az § eredeti műével, az alkotás még is tartogat valami újat számunkra. I A rendező, Andrej és Vanda, illetve Andrej és Dnaha kapcsola- ! tából igyekszik kidomborítani mindazon vonásokat, melyek ko- | runkra legjellemzőbbek. Eduard Greener, mint ahogy már első ■ filmjénél Is tapasztalhattuk, a fő szerepeket most is protogonls- g tűkkel játszatja el. így találkozunk ismét František ,Velecky-vel, ■ Andrej szerepében, Dagmar Do Unokával mint Drahával és a haj- J dani kis statisztával — Helena Šmihuiovával, Damda alakjában. I František Velecky a Nylanholdon kívül jelenleg Prágában fii- ! mezlk, így elfoglaltsága miatt szinte képtelenség volt Pozsony,- | ban megtalálni. *

Helena Smlhulová, azaz Vanda szerencsére odahaza tartézko- | dott. Egy halom tankönyv között találtam rá. Vizsgára készült, R Napirenden — Az állam és jog című fejezet alapos áttanulmá- J nyoeása. Az első kérdést abban a reményben tettem fel, hogy R Ids kikapcsolódás jőt fog tenni tanulás közben. J

Gondolt arra valamikor, hogy filmezni fog? i

— Nem, soha. Gyerekkoromban először zongorista sze- ■ rettem volna termi, majd a balett vonzott egy ideig a és mi tagadás, imádtam a cirkusy fényeit is, mindazt R a szinte misztikusnak tűnő ragyogást, amely az dkro- J baták, klaunok és egyéb attrakciók világát vette körül, r

Hogyan jutott Vanda szerepéhez? ’

— SorbanűHás közben! No, ne értsen félre, a diák* |

menzán éppen ebédre vártunk, amikor Eduard Greff- J ner asszisztense kiszôlított a sorból és... ,

Mindenesetre nagyon meglepődtem. Persze a végső • döntés csak a sikeres próbafelvételek után hangzott i el. Talán mondanom sem kell, mennyire izgultam. ;

Ml a véleménye Vandáról? .

Szerintem Vanda azok közé tartozik, akik számára R nem az a lényeg, hogy „elvegye“ valaki, hanem első- j söröm boldog akar lenni... Vanda azonban úgy látszik r irtózik a „végáüomásoktór; a monoton egyhangúság- ! tói, és úgy érzem, ebben nagyon is hasonlítunk egy- ■ másra. *

Egyetért a Nylonholddal — mint az emberi vágyak a és elképzelések elérhetetlen szimbólumával? '

— Azt hiszem, hogy mint egyén — igen! Hisz olyan j sokszor törekszünk elérhetetlen magaslatok vágy kétes ■ eredetű fény felé, mely a valójábm egy általunk kita~ i Iáit nyloriholdtól származik.

Véleménye szerint a Nylonhold jé vagy mindössze r Időszerű film lesz? »

„Nyugtával dicsérd a napot!"... Hogy időszerű lesz. S az nem kétséges, s valószínű, hogy a bemutatót nem R kis vita követi majd. A különböző nézeteket kiváltó J filmek azonban többnyire maradandók, s talán nem ■ vagyok túl elfogult, ha azt mondom; ez is lényeges. 1

További tervei ? J

Valódi jogász szeretnék lenni. Gerstner István J

Búcsúzáskor a Jépesőházban Andrej ridegen magához vonja Vandát... Andrej:. Tetszel nekem... hol fogunk találkozni?. Itt?,

Zoša — Vanda húga nem ért egyet Andrej és nővére barátságával. (Zoša: Eva Fialová).

Vanda számára azonban nem az a lényeg, hogy „elvegye" őt valaki, hanem az, hogy mint ember valóban boldog legyen.