Új Ifjúság, 1965 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1965-09-07 / 36. szám

t A napokban hazánkban látogatott a dán külügyminiszter, Pe­ra Heokkerupa, akit Lénárt elvtárs miniszterelnök is foga­dott. A VILÁGSZERVEZET azzal a történelmében ritkán előfor­duló helyzettel találta szemben magát, hogy a vezető nyugati hírügynökségek megjegyezték — az ENSZ befejezi „történe­tének eddigi leghosszabb és legkomorabb közgyűlés-perió­dusát“. __ Köztudott, hogy a jubileumi esztendejébe lépett Egyesült Nemzeteket az amerikai hideg­háborús politika taszította eb­be a kritikus helyzetbe. Éppen ezért egyértelműen Washing­ton nagy nemzetközi vereségé­nek minősítették, hogy az ame­rikaiak visszakozni kényszerül­tek, s ezzel legalábbis a for­mális akadályok elhárultak a normális munka megkezdésé­nek útjából. A francia AFP szerint sok egyéb tényező mel­lett valószínűleg két alapos ok kényszerltette az USÁ-t tarthatatlan álláspontjának feladására: 1. a lehetőséghez képest elegánsan akarta elke­rülni a biztos vereséget, amely a nevezetes 19. cikkely alkal­mazása körül szavazás esetén rá várt volna; 2. az is lehet, hogy felismerte, merevsége el­len fordulhat, ha az ENSZ egy olyan műveletéről lenne sző, amelyet a jenkik elleneznek. A válság azonban — fűzte hoz­zá' a párizsi kommentár — csak elvileg oldódott meg. Az ENSZ-műveletek szervezésének. Irányításának és íinanctrozásá- nak problémája továbbra is fennáll, éppen ezért a 33-as bizottság még nem fejezte be működését. Nemzetközi körökben viszont fontos határkőnek tekintik, hogy 1966, január elsejétől a Biztonsági Tanács tizenegy he­lyett tizenöt taggal, a Gazda­sági és Szociális Tanács pedig tizennyolc helyett huszonhét taggal kezdi meg működését, s ezzel a legfontosabb szervei­ben nagyobb szerep jut az ú- jonnan függetlenné vált ázsiai és afrikai országoknak. Ez a szervezeti változás — ha nem minden esetben hat is majd egyértelműen — feltétlenül az imperialista erők további visz- szaszorulását jelenti a világ- szervezetben. A NYUGATI POLITIKÁBAN két: eseményre érdemes felfi­gyelni. Párizsban véget értek Johnson elnök felderítő meg- bízottainak tárgyalásai de Gaul­le tábornokkal, s ennek nyomán semmivel sem sikerült szívé­lyesebbé tenni a hűvös francia­amerikai viszonyt. Mindazok az alapvető problémák, amelyeket az ellentétek forrásaként te­kintette — NATO-politika, nemzetközi fizetési rendszer — változatlanul megmaradtak, s a közeljövőben nem is lehet módosulásra számítani. A párizsi tárgyalásokat Bonnban is nagy figyelemmel követték, hiszen De Gaulle el­nök egy hét múlva tartja saj­tóértekezletét, s ezen — vélik nyugatnémet kormányzati kö­rökben — olyan véleményekre is lehet számítani, amelyek e- setleg befolyásolhatják a szö­vetségi köztársaság választási kampányát. Adenauer éppen ezért most azt sürgette, hogy a bonni dip­lomácia lépjen érintkezésbe az Elysée-palotával, próbálja meg kipuhatolni, mi várható a saj­tóértekezlettől. E hír érdekes­ségét az adja, hogy Adenauer fellépése a nyugatnémet vá­lasztási kampányban bizonyos politikai módosulásokat hozott A hírnév receptje HOGYAN JUTOTT LÉGGÖMB ÚTJÁN BAJAI KERÉKPÁRHOZ EGY TIZENHÁROM ÉVES O- LASZ KISLÁNY A hírnév receptje ez: égy léggömb, kedvező széljárás és égy kerékpár. Az eredmény: riport a Voce della Dórában egy gimnazista kislány fény­képével, és ajánlat két televí­ziótól, továbbá napi-, és he­tilapoktól. Mindegyik fel akar­ja dolgozni Maria Concetta történetét. Remélem, választ kapok. Kívá­nok minden jót annak, aki megtalálja levelem, címem: Maria Concetta, Perin, Casello 33 — Asolo (Treviso).“ A KISZ-gyülésen a tsz gye­rekei ődaálltak a meghívott felnőttek elé: — Apám, ugye segítesz? Maria Concetta még javá­ban gyalogolt reggelente, a- mikor Földvári Erzsiké, a Vö­rös Fény Tsz 80 fiatal és fel­nőtt tagjának összegyűjtött másfél ezer forintjából meg­vette Baján a Tihany márkájú női kerékpárt. A kísérő levél így szólt: „Maria, Concetta, töltsd nálunk a vakációt. A költségeket vállaljuk.“ A napokban érkezik Bajára a „léggömb kislány“. Egy hé­tig ismerkedik Itália egyik felszabadítója: Türr István tá­bornok szülővárosával. Haza­térve minden reggel bekariká- zik majd az iskolába. A bajai biciklivel. Mária ugyanis az idén ta­vasszal kiállt az asolói falu- szélre és a felhőkbe küldte vágyát. Április 27-én pedig Schäffer Mátyás, a bajai Vörös Fény Tsz KISZ-istája egy lég­gömböt talált a határban. Raj­ta olasz nyelvű levél: „Apa nélküli, 13 éves kislány va­gyok. Mindennap hosszú gya- ’ogutat kell megtennem az is­kolába. Bízom benne, hogy le­velem olyan emberhez kerül, aki egy kerékpárt tud nekem ajándékozni. Édesanyám u- gyanis nem tudja nekem meg­venni, mert két testvérem van. Az egyik 10. a másik 6 éves. A legutolsó nulla ? Amikor Johnson elnök üze­netet intézett a kongresszus­hoz, amelyben a dél-vietnami katonai célokra újabb 700 mil­lió dollár megszavazását kérte, magához hivatta személyi tit­kárát s megparancsolta neki: — Hallja, James, kérje meg az expertjeinket, hogy mennél előbb készítsenek pontos ki-' mutatást, hány dollárt adtunk ki eddig a vietnami háború- ra! Két nap múlva Johnson sze­A színésznők nyelve is éles Brigitte Bardot, ismert fran­cia filmszínésznő Mexikóban fiimézet t. Tiszteletére Cindad de Me­xikóban nagy sajtókonferenciát rendeztek, amelyen több mint 200 újságíró jelent meg. — Még a tavaly itt járt De Gaulle iránt sem volt ilyen ér­deklődés — állapították meg a jelenlévők. Brigitte Bardot-öí az újság­írók a sajtókonferencián kér- désözönnel halmozták él. Film­beli és magánéleté után ér­deklődtek. sőt az egyikük po­litikai kére. jst is feltett a szí­nésznőnek: — Megmondhatná, kedves művésznő, mi önnek a néze­te De Gaulle politikájáról? Brigitte Bardot-ot meglepte a kérdés. Pillanatig gondolko­dott, majd így felelt: — Engedje meg, hogy e kér­désre ne válaszoljak. — De miért?) — erőlködtek az újságírók. — Mégis kell, hogy De Gaulle politikáját il­letően valamilyen nézete le­gyen! Brigitte Bardot mosolyogva válaszolt: — Tudják, az úgy van, hogy amíg nem ismerem De Gaulle nézetét az én művészetemről, nem nyilatkozom De Gaulle politikájáról. Ez demokratikus, nemde?.... "(A) mélyi titkára felkereste az el­nököt. hóna alatt egy vaskos aktacsomőval, majd referálni kezdett: — Aktív harci tevékenysé­günk élső évében a Vietnam' háborúra... — Egy pillanat, — szakítot­ta félbe Johnson. — A rész­letek nem érdekelnek, a vég­összeget mondja meg! A titkár összerezzent s így válaszolt: — Azt kérem... nem leheti Azt a számot nem lehet ki­mondani... A titkár belelapozott az irat­csomóba, kinyitotta az utolsó előtti lapokat, amelyben a vietnami kiadásokról készített jegyzék összege szeVepelt, a papíros mindkét lapján, elejé­től végig. — Tessék, kérem, Itt az ösz- szeg! Jonhson rápillantott a vég­telen számadatra, ahol a nul­lák garmadája követte egy­mást. — Annyi nulla a végén? Hát ez borzasztó! Ennyi nullát még életemben nem láttam! Nem tévedtek az expertjeink? (A) a NATO-hatalmak politikájá­ban. Olyan agresszíven lépett fel a volt kancellár az atlanti szövetségesekkel — és Ameri­kával — szemben is, ami ta­lán már utalást jelent az eset­leges újabb kereszténydemo­krata kormány várható diplo­máciai lépéseire. Ezért fogadják ingerülten sokan még Bonnban is az agg politikus nagy nyüzs­gését és Adenauer legújabb ja­vaslatát kommentálva a Frank­furter Allgemeine megjegyez­te: „A szövetségi fővárosban nem hiszik, hogy de Gaulle hajlandó lenne pontosan közöl­ni, mit mond majd sajtóérte­kezletén." A Japán diákok tüntetését Tokióban a rendőrség verte szét. A diákok heves tüntetése a Japán- Dél Kóreai szerződés megkötése ellen tört ki. .W.SW.VAAVÍAWWJWAW.VAW/AW.V.V.'.V.Y.VWA'.VAYVV.W.'AVAV.V.V.W.'.V.V.V.W.V.V.V.V/AV.W.'AW.V A szenvedélyek fészke Kevgs városhoz fűződik oly tökéletesen megváltozott. A sok romantikus és véres tör- hegyek közé zárt parányi fal- iénet — mint Constantine-hoz, vacskák faekével dolgozó pa- a Földközi-tengertől alig rasztjai helyett széles völgyek- nyolcvem kilométerre fekvő, ben nagy gazdasági épületeken, szíriekre épített városhoz, a- s traktorok megmunkálta föl­mit „a szenvedélyek fészké"- deken pihenhetett meg a szem. nék hív a környező hegyvidék «AprAZATOS VIADUKT nepe. Biskra felöl, a Sahara arany- Az egyik útkanyarulat után kulcsának nevezett oázisból végül kibukkant Constantine, a jöttem. Először sík homok- sziklafészek. Vagy százméteres pusztában száguldott az autó, szakadék felé rohantunk, amit majd El Khantará-nál betör- hatalmas ívvel káprázatos viá- tünk az Aures zord .hegyi vi- dukt szel át. A túlsó oldalon lágába. Kopasz kőhegyek ma- vakítóan fehér felhőkarcolók radtok el az autó melett, egyi- nyújtózkodtak, s lent a mély- kén-másikon még az idegenlé- ben pedig viskók, s egy hajda- gionisfák elhagyott eröditmé- ni rómaikori vízvezeték rom- nyeivel. Batna után a vidék jai. Nekiszaladtunk a hídnak, Belváros csak a közepén láttam, hogy — mint a Margit-híd — meg­törik. Alattunk 170 méternyi­re csordogált a Rhumel. A lé­legzetelállító hid vége Algéria legkalandosabb városának köz­pontja. Aki Algéria históriájával is­merkedik, nem kerülheti el ezt a várost. A történészek szerint a nagy barber uralkodó Massi- nissa uralkodása jelenti az al­gériai nemzet ‘‘kialakulásának kezdetét, S ez a Massinissa is meghódította az akkor még Cirtának nevezett várost. De ahogy a hajdani krónikák fel­jegyzik, nemcsdk a várost vet­te el Sy hax királytól, hanem annak feleségét, Sophonisbé-t is. Az asszonnyal azonban csak rövid ideig lehetett boldog, mert római szövetségesei Sop- honisbe kiadását kérték. Mas­sinissa ekkor mérgezett borral ölte meg szerelmét. De a nagy barber uralkodó sem természe­tes halállal múlt ki. Amikor a római légiók rátörtek a vá­ros népére, a király öngyilkos lett. KAHENA HARCA A rómaiak után — termé­szetesen évszázadokkal később — a bizánciak jöttek, Nagy Konstantin császár hadai. A város ekkor újra virágzásnak indult, hálából változtatták meg a nevét a mai Constanti- ne-ra. Azután az arabok kö­vetkeztek az Észak-Afrika or­szágait végigtipró hódítók so­rában. Ojra folyt a vér Con­stantine-ért. Kahena királynő ekkor ab Aures-hegység tör­zseit hívta fegyverbe a beto­lakodók ellen. A harc hosszú volt és véres. De a próféta hí­vei végül is győzedelmeskedtek a berberek felett, s ettől szá­mítható a mai arab-berber nép kialakulása. Ezt a fejlődési folyamatot zavarták és rombolták szét a- zok a francia betolakodók, akik 1830. június 30-án léptek Al­géria partjaira. Evekig tartott, amíg a francia csapatok Con­stantine alá érkeztek. Az első ostrom kudarccal v{gződött. Véres fejjel vonulták vissza a légionisták a sziklavár falai alól. Csak egy évvel később sikerült elfoglalni a várost, ami aztán több mint egy évszázadon át francia gyarmattá lett. Sétálok a mai városban. Fő­utcája lassan emelkedik felfe­lé, európai izlésüek és stílu­súak a házak, a kirakatokban francia könyvek, olasz cipők, japán tranzisztoros rádiók és nyugatnémet háztartási cikkek. A szenvedélyek fészke európai mércével mérve is nagyváros­sá nőtt. akárcsak Algír vagy Oran. De csak a város egyik része. A Casbah-t nem fejlesz­tették, az arab negyed a hosz- szú rabság időszaka alatt álig változott. Sem külsejében, sem a nép életkörülményei tekinte­tében. Ezért, amikor 1954 ö- szén kirobbant az algériai nép szabadságharca, Constantine a- rab lakói egymás után csatla­koztak a partizánokhoz. Há­nyán voltak? Ki számolta azt! és hogy kik voltak?... SORA. A PARTIZÄNKIRÄLY Cons!antine-ban hallottam, egy történetet. Hőse egy fiatal lány, Sorá-nak hívták. A lány szülei Constantine szélén lak­tak, ahol az apának kis föl- decskéje volt, ennek termését vitték naponta a piacra. A csa­lád feladta már ugyan a no­mád életet, s megtelepedett, méghozzá egy városban, de az otthonon belül az ősi szokások uralkodtak. Sorának 13 éves korában fel kellett öltenie a fátylát, sem írni, sem olvasni nem tanulhatott meg, sőt még arra sem volt joga, hogy a család férfitagjainak jelenlété­ben beszélhessen. A fiatal lány, amikor apjának és bátyjainak szolgálta fel az ételt, hallott első ízben arról, hogy valami­féle harc kezdődött. Egy má­sik alkalommal medikus bátyja diáksztrájkról beszélt. A leg­mélyebb benyomást azonban az tette rá. hogy ugyanaz a test­vére megjegyezte: Jó család­ból származó lányok jönnek az egyetemre és csak azért akar­nak orvosnők lenni, hogy segít­sék a felkelőket, ápolhassák a sebesülteket.“ Néhány nap múlva Sora el­tűnt otthonról, s vidéken élő rokonai segítségével el is ju­tott a partizánok közé. Itt élt azután egészen a felszabadító harc végéig. Ápolta a sebesül­teket, de ha szükség volt rá, maga is fegyvert fogott... Sora és társai nem harcoltak hiába. „A szenvedélyek fészke“ éppen úgy szabaddá és füg­getlenné vált, mint Algéria többi városa, vidéke, s a küz­delem most az emberibb körül­ményekért, a név felemelésért a munkalehetőség biztosításá­ért folyik... önody György Furcsaságok ST. ANSGAR Az Egyesült Államokban nagyon kedvelik az olyan mozikat, ahová autóval le­het bemenni — és az elő­adást az autóból lehet vé­gignézni. Most legújabban már olyan mozikat rendez­nek be, ahová repülőgépen lehet „berepülni". St. Ans- garban (Iowa államban) nyílt meg az első ilyen Fly- in-Kino. A moziépület előtt repülőteret létesítettek. BRÜSSZEL Egy holland turista nem hitt a szemeinek, amikor egy belga folyó partján fel­ütötte a sátrát. A vízből egy gyönyörű szép meztelen lány lépett ki. A szép Éva arra kérte a holland turis­tát, engedje meg, hogy a sátrában felöltözködhessék. A turista természetesen szívesen tett eleget a szép lány kérésének és „illedel­mesen" visszavonult. Kis idő múlva belépett a sátor­ba — de a vendégnek már hült helyét találta — s vele együtt eltűnt a pénztárcája, a fényképezőgépe és még más különböző értéktárgyai is. A 19 éves Danielí Fran­ciska, akit közben a rendőr- I ség kézre kerített — beval- j Iotta, hogy már többször I ért el Eva-kosztümben ilyen „sikereket“. DOVER Robert Platten angol bankhivatalnok már külön­böző csúcsteljesítményeket ért el. Hordóban átúszta a La Manche csatornát, és ugyanezt az utat csónakon és egy rozoga ágyon is megtette már. Most egy hatalmas üvegbe öt lóerős motort szerelt be és ezzel akarja a csatornát átúszni. **» A negyedik emeletről egy asszony ölébe esett Jasna Štrbac hétéves laánkai kis­lány. Negyedik emeleti la­kásuk erkélyén játszadozott és közben keresztülhajolt a korláton. Elveszítette e- gyensúlyát és zuhanni kez­dett. A levegőben megfor­dult és a harmadik emeleti erkélyen olvasgató Zlata Mihajlovič ölébe pottyant. Egyiküknek sem történt semmi baja.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents