Új Ifjúság, 1965 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1965-08-31 / 35. szám

Univer siade Nemcsak azzal a célzattal indultam útnak, hogy jegyez - gessem az eredményeket. Nem­csak a győztesek nevét és eredményét igyekeztem megje­gyezni. Más volt a célkitűzé­sem, A világhírű főiskolás ver­senyzőkben az embert keres­tem. A sportolót is, de főképp az egyént. Azzal a szemüveg­gel. amelyen át a jellemet ku­tathatjuk. A főiskolások a sportolók élcsoportját jelentik — tudás szempontjából. Sokan állítják, hogy a sport elvonja a fiatalokat a tanulmányoktól, elvonja tudásszomjukat. — A sportolók faragatlanok, szellemi képességük korlátolt... Az első olimpiai játékok ide­jén komoly tudósok, egyetemi tanárok is ilyen véleménnyel voltak. A sportolóban cirkuszi erömüvészt vagy ehhez hasonló csodabogarat láttak. Ezek a né­zetek már a múlté, de még nem olvadt fel teljesen az el­fogultság jégrétege. — Én még nem láttam tudós sportolót — mondta egyik is­merősöm. A másik is megje­gyezte: — Művészt sem találni köz­tük. Aztán kiderült, hogy a mű­vészek is sportolnak, a sporto­lók közt is akadnak tudósok. Az egyik hatósági személy sta­tisztikai adatokkal igazolta, hogy a kihágásokat és tör­vénysértéseket elkövető huli­gánoknak csdk elenyésző töre­déke foglalkozik aktív sporto­lással. Vajon mi okozza azt, hogy a sportolókról általában nem túlságosan jó a vélemény? Ennek egyszerű a magyará­zata. A sportolók közül sokan tettek szert világhírre testi adottságuk miatt. A népszerű­ség, az érdeklődés előterébe állítja a vüág legjobb ökölví­vóit, atlétáit, futballistáit még akkor is. ha hiányzik belőlük a társadalmi élet formáinak az ismerete. — Darabos, nyers, faragatlan — hallatszik nyomban a köz­körséta vélemény ítélete. A sportolókon kívül egyéb téren tehetséges, nagy tudású, világhírű emberek kerülnek az érdeklődés közép­pontjába. Olyan személyek, akiknek van előképzettségük, iskolai végzettségük, társadal­mi csiszoltságuk. Még a kis moziszinésznők is megtanulják, miképpen kell ügyesen úszni az árral és hogyan kell leplezniök fogyatékosságaikat. A sportolók többnyire csöppet sem törőd­nek a formaságokkal. Az 5 ele­mük a medence vize, a szorító kötelei közötti légkör vagy n futballpálya. Így aztán hamar megtörténik az általánosítás: faragatlan, tuskó népség. Az Universiade versenyzői között sok a világhírre szert tett sportoló. Lynn Davies, az olimpiai játékok távolugró aranyérmese például. Szerény, udvarias fiatalember. Dél-Wa- lesben egy kis falu tanítója. Mehetne Londonba. Az olimpiai játékok után kitárult előtte az érvényesülés kapuja. — Maradok a tanítványaim­nál, nekik nagyobb szükségük van rám, mint nekem London­ra. Miroslav Cerar nemcsak a jugoszlávok legjobb tornásza, hanem a világ egyik legjobbja. Olimpiai bajnok. Amellett jo­gász. — Még egy főiskolát tervez­tem be. A jó pap holtig tanul — mosolyog az olimpiai arany­érmes. Úgy látszik, a tanulás nem okoz nehézségeket neki. Figuerola a kubaiak legnép­szerűbb sportolója. Tucatjával kínálták neki a jobbnál jobb állásokat a fejlődés útjára lé­pett szigetországban. — Először befejezem a fő­iskolát, de addig még sokat szeretnék sportolni. Az amerikai sportolók közül sokan csengő aranyakra vált­ják tudásukat. De nem mind. Az aranyérmes Uayest, Carrt a szükség kényszerítette rá, hogy átálljon a hivatásosak tá­borába. Mills, Schul, Saari a- zonban maradt. Főiskolások. — Először befejezzük az is­kolát, aztán majd meglátjuk. Számukra is létezik más hivatás. A szovjet sportolók is e- löbbre helyezik az iskola be­fejezését. Brumel, Tér Ovanesz- jan, Tamara Press. Sokan kö­zülük azért fejezik be a főis­kolát, hogy aztán a sport te­rén teljes tudással felvérte­zetten szolgálhassák a fiatalok nevelését. A lengyel Irena Kir­szenstein másodéves közgaz­dászhallgató. Amilyen népsze­rű, még talán a filmnél is el­helyezkedhetne, bár szépsége nem vetekedik Sophia Lorené- val vagy Lis Tayloréval. Vá­ratlan világcsúcsai sem tánto­rították el, pedig neki is tet­tel néhány kecsegtető ajánla­tot a jövőjét illetően. — Szeretnék jól vizsgázni... A jó sportoló jó tanuló is egyben. Mills, Cerar, Kirszen- stein hazájában talán nem tűz­ték ki ilyen jelszót, de ezek a nagyszerű sportolók tudják, hogy az élethez valami több kell. Nemcsak sportsiker, ha­Az Universiade két legnépszerűbb atlétája Makray Kati a gerendán nem még valami. Az ő egyé­niségük megítélésekor nem hangzik el az a vélemény, hogy műveletlen sportolók. A világ­csúcsok elérése közben nem ha­nyagolják el az értelem pallé­rozását sem. Sőt éppen annyi­ra örülnek a tanulás terén el­ért sikereiknek, mint azoknak, amelyeket a sportpályákon a- ratnak. Olyan sportoló is akad, aki jobban drukkol a vizsgája előtt, mint a nagy versenyei előtt. — Szeretném az életben is felvenni a versenyt a többiek­kel. A nevét nem árulhatjuk el, külön megkért rá.. Mint mond­ta, még el sem hinnék neki, hogy a vizsga előtt remeg. A versenyek előtt is lámpalázas. Pedig világcsúcstartó. A sport- szakát nálánál senki sem tud­ja jobban. Abban ő az egyete­mi tanár. Rabotaji Gejman! Lassan végéhez1'közeledik a szünidő A Margit-szígeti uszoda el­ső számú meglepetése a szov­jet: Belie 'Gejman volt. Ami-1 kor Katona J. Európa-csúcsát megjavította az 1500 m-en, már tudtuk róla, hogy jó úszó. Mégis meglepetésként hatott az Universiade úszóversenyén a- ratott győzelme a 400 m-en. Imponáló fölénnyel előzte meg az úszás első számú nagyha­talmának, az Egyesült Álla­moknak képviselőjét, a külön­ben kitűnő Saarit. Az úszók általában izmos, erős fickók. Nos, ez a Gejman nem az. Vé­kony, csapottvállú legény, in­kább bélyeggyűjtőnek nézné bárki. Az Universiade-döntő to­vábbi két résztvevője szinte vasgyúrónak látszott mellette. Amikor beugrottak a vízbe és elindult: a mezőny még ak­kor sem tettek volna sokan — még magam sem — egy lyukas garast a győzelmére. Mint valami törött szárny, úgy csapódik balkarja a vízbe. Su­tán, erőtlenül. Aztán Belie mégis az élre vágott és bizto­san győzött. Ha nem is utca­hosszal, de jelentős fölénnyel. A legyőzőitek közt volt Saari is, az amerikaiak egyik büsz­kesége. Gejman diadala teljes volt. Győzelme után az 1 500 m- en is ő lett az esélyes. A nyolc úszó a döntőben fáradhatatla­nul rótta a medencehosszakat. Mikor Belie lankadni kezdett, felzúgott a bíztatás: — Rabotaj, Gejman! A bíztatásban élenjárt Gej­man édesapja, sőt a szovjet tábort is serkentette, buzdít­sák a fiát. Kórusban zengett: — Rabotaj, Gejman! Gejman igyekezett is, de túl sokat vállalt magára. Győze­lem a 400 m-es gyorson, pom­pás úszása a váltóban és rá­adásul az 1500 méter — sok még a vasgyúrónak is. Wall az élre tört, győzött, az ezüst Gejmané lett. Az ilyen ezüst is felér az aranyéremmel. I f A BRATISLAVAI TV MŰSORA Kedd: 17.45 Értékes álla­tok. Riport a prágai állat­kertből. 19.00 TV Híradó. 19.30 A gyermek nemzeti­sége. Film-fejton, 20.00 Hogy szolgál az egészsége. II. rész, 21.00 A fehér gé­mek és a gyermekek. Ja­pán film, 21.40 TV Híradó, Szerda: 10.00 Közönséges falu, dokumentumfilm, 19.00 TV Híradó, 19.30 Nyomok a határon. Riport a határ­őrökről, 20.00 J. Havliček: A láthatatlan. TV játék. 21.45 Beszéljünk a filmről, 22.00 TV Híradó, Csütörtök: 9.30 Angol nyelvlecke, 10.05 A csillag délre utazik. Ze­nés komédia. 11.45 TV ér­dekességek. 16.30 Kicsinyek műsora. 17.00 Podoli-i ta­lálkozás, 17.45 A kiberneti­kus professzor, 19.00 TV Híradó, 19.30 Kamera az ú- ton, 20.10 A hosszútávfutó magányossága. Angol film, 21.50 Sporthíradó, 22.05 TV Híradó, Péntek: 18.00 Csi­nálja meg egyedül. 18.10 A technika estje, 19.00 TV Híradó 19.30 Élek. Partizán emlék, 20.00 Dabacs kapi­tány. Szlovák film, 21.45 TV Híradó. Szombat: 10.00 A gyermek nemzetisége. 10.30 Filmhíradó, 10.40 Óvodások műsora, 11.10 Élek. Parti­zán emlék. 15.00 A VII. bra- tislavai nemzetközi tenisz- verseny közvetítése, 15.55 Sparta Praha ČKD — Slávia Praha, 17.50 Fecske, 19.00 TV Híradó, 19.20 Nemzet­közi kérdések, 19.40 Tarka dallamok, 19.50 Kanadai ú- tijegyzetek, 20.35 Karel Ča­pek: Hirsch úr eltűnése, III. rész, 21.00 Húsz év ritmu­sa, 21.40 TV Híradó, 22.00 Tánc a tánc körül. Vasár­nap: 9.00 Sport, 10.15 Tér­zene. 11.00 Látóhatár, 14.00 A bratislavai nemzetközi te­niszverseny közvetítése, 15.55 Magyarország — A- usztria nemzetközi labda­rúgómérkőzés, 17.50 Az a- ranytrombitás elefánt. Báb­játék, 19.00 TV Híradó, 19.30 Sportműsor, 19.55 A vasárnap vqjrse, 20.00 Anna Zachevo vőlegénye. Olasz film, 21.50 Kulturális élet. 22.10 TV Híradó. A BUDAPESTI TV MŰSORA: Kedd: 17.45 Hírek. Kukkan­tó, 18.55 A hírnév alapja: Közvetítés a szombathelyi Cipőgyárból, 18.55 Esti me­se, 19.05 Sardou: Szókimon­dó asszonyság. A közvetí­tés I. szünetében: TV Hír­adó — Napi jegyzetünk, 21.45 Mozivízió, Rejtvény- műsor, 22.10 TV Híradó, Szerda: 17.50 Hírek, 18.10 Visszapillantó tükör, 18.25 Kezdődik a tanítás, 18.45 Vas megyei gondolatok, Be­szélgetés Dr. Qonda V.-.-.V.V.V.V.V.V.V.V.V.V.V.V Györggyel. 19.00 Agostonék egy napja. Riportfilm, 19.20 Esti mese, 19.30 TV Híradó 19.50 Napi jegyzetünk, 19.55 Mese a 12 találatról. Ma­gyar film, 21.25 Napló 21.30 Barangolás évezredek or­szágúján, 22.30 TV Híradó Csütörtök: 9.30 Vasmegyei riportfilm, 9.45 Agostonék egy napja. 10.05 Mese a 12 találatról. Magyar film, 17.55 Hírek, 18.05 Barango­lás a kék úton, Magyar kisfilm. 18.40 A TV-bébi, 18.55 Telesport, 19.20 Esti mese, 19.30 TV Híradó, 19.50 A Vietnami Demokratikus Köztársaság nemzeti ünne­pén. Hoang Loung rendkí­vüli és meghatalmazott nagykövet beszéde 20.10 Ha igazad van. Szovjet film, 21.25 Van kedve táncolni? 21.55 TV Híradó. Péntek: 9.30 Ha igazad van. Szovjet film, 10.40 Telesport, 18.55 Kapcsoljuk a Rádió 6-os stúdióját. Az MRTV szim­fonikus zenekarának nyil­vános hangversenye. Szom­bat: 17.30 Hírek, 17.40 Főz­zünk okosan! 18.10 Modern postaüzem. Francia kisfilm: 18.25 Robinson Crusoe ka­landjai, 18.50 Fából faragott emberek, 19.20 Esti mese 19.30 TV Híradó, 19.50 Hét­ről hétre... 20.00 Magazin, 20.20 Morál 1963. Nyugatné­met film, 22.00 Heine ver­sek, 22.30 TV Híradó. Va­sárnap: 9.30 Bábfilm, 10.00 Hétmérföldes kamera, 10.15 A fáraók országában, 10.30 .VA’.V.ViW.’.V.V.V.W. Látogatás a Mezőgazdasági Múzeumban, 11.30 Rejtett arany. Kanadai kis játék- «J film, 14.35 Nyári mezőgaz- "» dasági szakfilmsorozat, 15.45 ;• Magyarország — Ausztria labdarúgó VB selejtezőmér- *■ kőzés, 17.55 Nagy felfedező- I* sek. Az utolsó kaland, 18.30 Öltözködjünk ízlése- J* sen. 19.30 TV Híradó, 19.30 Esti mese, 20.00 Sporthírek. 21.10 Az új Edison. Ameri- .* kai film, 21.35 Macskazene. Zenés magazin, 22.00 TV Híradó. A Bratislavai Rádió magyar I" adásából: Kedd: 12.10 Szovjet és ku- bal esztrádzene, 12.30 Egy \ hazában. Irodalmi műsor. ,• Szerda: 12.30 Faluról — fa- ■! lura. Csütörtök: 12.30 Tudó- J» mány és technika, 17.00 Az »J iskolások és pionírok mű- sora. Péntek: 12.35 Belpoli- / tikai műsor, 17.00 Táncze- ■, ne. Szombat: 14.10 Leo Wei_ ^ ner: Csongor és Tünde. Me- seszvit, 15.50 Zenei kaiéi- J* doszkóp, 16.20 Női szemmel .* 16.30 Szülők iskolája, 16.50 J. Táncparádé. Vasárnap: 9.10 I* Lakatos Sándor és népi ze- nekara játszik. 10.50 Ami- J- ről beszélni kell, 11.00 Is- merd meg hazádat! — Re- J. gélő utcasarkok... 12.00 Pil- lantás a nagyvilágba! 12.15 •! Zenés köszöntő, 14.00 Dá- vid Teréz: Az asszony és a Halál, 16.00 Tarka zenés S műsor, 17.00 Századunk ze- néje. ‘.•.V.ViV.V.V»V.V.V.v.T. Két név, két fogalom. A vé­letlen játéka folytán azonos versenyszámban, az atlétika legnépszerűbb viadalában, a vágtázásban. A 100-es síkfu­tás a férfiak és nők versenyé­ben egy villanás csupán, a né-1 hány másodperc színes moz­zanata azonban mégis a főis­kolás világbajnokság legnép­szerűbb versenyzőjévé avatta a két győztest, a japán Idzsi- mát és a lengyel Kirszensteint. A nőké az elsőség, kezdjük te­hát Irena Kirszensteinnel. Talán nem is keld őt bemu­tatnunk, hiszen világcsúcstar- tó a világ leggyorsabb női ver­senyzője. Már az atlétikai ver­senyek megkezdése előtt neki volt a legmagasabb „ázsiója". Ha fogadást kötnének az át- léták versenyére, a lengyelek büszkeségét tíz az egyhez fo­gadták volna. Szinte mindenki meg volt győződve róla, hogy amelyik versenyszámban elin­dul, abban győz. A 100 és 200 m-es távon és a távolugrás­ban. A 100 m-en győzött. Saj- nos a távolugrást egyidőben rendezték a 200 m-es futás é- lőfutamával és Irena csak az egyikben indulhatott.1 A 200 métert választotta. Azon is győzött. Imponáló fölénnyel. A 100 m-es táv rajtja előtí még a kubai Cobiannak is ad­tak némi esélyt. Amikor azon­ban eldörrent a rajtpisztoly, nyomban nyilvánvaló volt, hogy Irenának jelenleg nincsen e- gyenrangú versenytársa. Mint a szélvész tört előre, karcsú teste szinte átviharzoft a pá­lyán. Első győzelme után akadt egy kis ideje, hogy ellátogas­son a többi sporteseményre is. Éppen az USA — Szovjetunió kosárlabda-mérkőzést játszot­ták, amikor Irena néhány len­gyel társa kíséretében megér­kezett a Kis-stadionba. A pá­lya szélét elkerítő kőperemre telepedtek le. A nézők sorain végigfutott a hír: — Itt a Kirszenstein... Ami azután következett, az szemléltetően bizonyítja rop­pant nagy népszerűségét. A mögötte lévő padsoron szo­rongtak a nézők, mégis vala­melyik kiadta a jelszót: — Nocsak, fiúk, szorítsatok helyet a lánynak... Pesti „vagányók", nem a si- mamodorúak fajtájából. A hely mégis egy pillanat alatt meg­ürült és az egyik máris gá­láns mozdulattal invitálta a lengyelek büszkeségét. Buda­pest elsőszámú kedvencét, Ire­na nem sokáig kérette magát, átbillent a korláton és leült a fiúk közé. Az addig zajos tá­bor elnémult. Mint Eton ne­veltjei, úgy ültek Irena pad­társai. A kosárlabdamérkőzés szünetéig. Akkor aztán az e- gyik megszólalt: — Apafej, adjál egy darab papírt, hadd kérjek tóle au- togrammot! Előkerültek a noteszek, pa­pírlapok, ceruza is akádt, és Irena megkezdte az auto- grammosztogatást, Még a tize­dik padsorból is lemásztak a fiúk, pillanatok alatt papírlap­erdő vette körül a mosolygó lengyel lányt. Irena pedig csak írt, rendületlenül. Volt aki jobb híján újságot nyújtott át, I- rena arra is ráírta a nevét. Fáradhatatlanul, kedvesen mo­solyogva. Az odasereglő fény­képészek hiába akartak róla felvételeket készíteni, az auto- grammkérők száma nem csök­kent. Irena szerencséjére foly­tatódott a kosárlabdamérkőzés és ez véget vetett a nagy ro­hamnak. Népszerűségének másik nagy jelenete a Népstadion sajtó* központjában zajlott le. A ver* seny után a rendezők felkísér* ték őt és Cobiant a kivilágított terembe. A kubai lány leült egy székre és egy kissé szomorúan nézte, hogy az érdeklődés kö* zéppontjában legyőzője álf. I* renát az újságírók is megró* hanták. Kérdésekkel ostromol­ták, Cobian magára maradt Persze nem sokáig, mert hl* szén azért a kubai rakéta iá népszerű az Universiade váro­sában, ám Kirszenstein jelen­létében az ő csillaga halvá­nyabban ragyog. Kirszenstein állta a kérdések zuhatagát, fá­radhatatlanul válaszolt a már sokszor feltett kérdésekre. Már szinte gépiesen válaszol­ta, hogy apja Jakob Kirszen­stein, lengyel, anyja, orosz hogy 6 Kijevben született és Leningrádban, majd Varsóban laktak. Olyan kérdésekre is válaszolnia kellett, hogy mi­képpen lett ilyen gyors. Moso­lyogva válaszolta, hogy már gyerekkorában soka? szaladgált, örömet szerzett neki a moz­gás. Az egyik újságíró meg­kérdezte, mikor javítja meg a távolugrás világcsúcsát: — Szívesen mégtenném, de egyelőre nem sikerült — hang­zott derűsen a válasz. Kirszenstein nemcsak a vi­lág leggyorsabb női vágtázója, hanem roppant rugalmassága révén esélyes a távolugrás vi­lágcsúcsára is. Talán még az idén, talán csak jövőre, de a világcsúcstartők egyik újabb listájára is feliratkozik még. Legjobb úszóink, ők sem ha­nyagolják el tanulmányaikat A japán Idzsima az Univer­siade egyik nagy szenzációja lett. A japán bajnokságon már 10.1 mp alatt futotta a 100 m-t, a főiskolás világbajnokságon a. zonban elsősorban Figuerola. Jerome és Anderson volt az aranyérem esélyese. A kubai Figuerola már előfutamának megnyerése után berándult és kiesett a versenyből. A rossz nyelvek ugyan azt rebesgetik, hogy siet haza, mert közvetle­nül a verseny előtt nősült és szeretné folytatni a mézeshe- teket. Ez azonban csak szó­beszéd. A kanadai Jerome is peches versenyző, a római o- limpián izomgörcs miatt volt kénytelen feladni a versenyt és most is bekötött lábbal je­lent meg a rajtnál. Anderson győzelmét jósolták sokan, de a jóslat nem vált be. A japán táj­fun elsöpörte Anderson győ­zelmi esélyét. Idzsima fergeteges iramban száguldott az egyes pályán. Már a rajttámláról úgy robbant ki. hogy nyomban az élre ke­rült. Tavaly még azt mondták róla, hogy a világ leggyorsabb futója lehetne, ha végig bírja „szusszal" a 100 m-t. A 75 méternél azonban már csök­ken az irama. Ezúttal bírta szusszal is. Hiába zárkózott fel hozzá egyre veszélyesebben a néger Anderson, Idzsima erősí­teni tudott és győztesként sza­kította át a célszalagot. An­derson és Jerome a vert me­zőnyben. Idzsima szinte gyer­mek módjára örült a győze­lemnek. Amikor felvitték a saj­tóközpontba tolongtak kerülőt, te az érdeklődők. Idzsima ja­pánul válaszolgatott. Az egyik japán angolul tolmácskodott. — Igen, boldog vagyok, hogy sikerült legyőznöm, Andersont. és Jeromét. Azt pedig sajná­lom, hogy Figuerola sérülése in. iiiiiiiminir miatt nem jutott tovább az e­Cerar, a jugoszláv tornászfe- löfutamokből, mert úgy érzem nőmén őt is sikerült volna legyőznöm.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents