Új Ifjúság, 1965 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1965-08-31 / 35. szám

Nyilatkoznak

A most Induló tanév kezdete előtt szerkesztőségünk levéllel fordult néhány magyar iskola igazgatójához, amelyben megkértük őket, hogy nyilatkozzanak lapunk számára iskolájuk, pedagógusaik és diákjaik problémáiról, terveikről gondjaikról.

L Milyen változásokat hoz a most kezdődő tanév iskolájuk életében? (az iskola anyagi és személyi ellátottsága, létszámbeli fejlődése).

2. Mit vár mint igazgató és pedagógus az iskola- ügy felelős szerveitől, m inek a megoldását szeretné?

3. Miben segíthet az űj Ifjúság oktatói és nevelői! munkájukat?,

4. Egyéni tervei és sz emélyes vágyai?

Lapunk következő számaiban folyamatosan helyet a-! dunk a szerkesztőségünkbe befutó további válaszoknak is.

az iskolaigazgatók

ONDRÔ ERNŐ, BÜCS

1. Az 1950-és évékben részt vettem a magyar iskolaügy _ megszérvezéséb'en ée egyben kineveztek égy IpóJy-mentl községbe középiskolai Igazgatónak. Hogy a fejlődést kellőképpen érzékeltethessem, szükségesnek tartom megjegyezni, hogy 'égy oszt. 72 diákot tanítottam, amelybe az felső három évfolyam tanulói voltak beosztva. A jelenlegi iskolám még az 1870-es években épült, úgy, hogy állandóan karbantartási munkát kell végezni rajta. Két épületben tanítunk,. 9 évfolyamban, önálló osztályokban, 13 tanerővel. Tantestületem túlnyomó többsége fiatal. Nagyon kedvelem őket, mert meggyőződésem, hogy igen jó tanerők. Milyen változásokat várhatunk? Személyesen a- zon dolgozom, hogy a tantestület egysége megmaradjon és a két kartársnő helyettesítésével megbízott ismeretlen tanerők is bekapcsolódjanak a jó! bevált tanári kar közösségébe. Nagyon szeretnék egy természettudományi tantermet berendezni, de sajnos, így is kevés a' helyiségünk, tehát ez bizonyos nehézségekbe ütközik. Segédeszközeink túlnyomó része megfelel a modern pedagógia követelményeinek. Van két magnetofonunk, televíziónk, hanglemezjátszónk, magne- ses tábláink és rádiónk. Tavaly kísérletképpen bevezettük a televíziós órákon való részvételt. Már a harmadik éve tanítjuk a német nyelvet mint nem kötelező tantárgyat és komoly érdeklődés mutatkozik iránta. Már második éve, hogy bevezettük az ötödik évfolyamban a szakosított oktatást és a negyedik évfolyamban a testnevelés szakoktatását. Végeredményben minden dicsekvés nélkül elmondhatjuk, hogy az 1965-66-os tanév nálunk már nem hozhat semmi rendkívülit, mert tantestületünk kellő tapasztalattal rendelkezik a differenciális oktatásban. Szeretnénk még a negyedik évfolyamban bővíteni a szakosított oktatást és az eddig bevált munkamódszereket tovább fejleszteni.

2. Az iskolaügy felelős szerveitől már évek óta sürgetjük egy zenepedagógus beosztását, vagy legalább olyasvalakit, aki valamilyen hangszeren játszani tud. Nálunk nemcsak a diákok, hanem a szövetkezeti klubok i" szeretnék megfelelő zenés műsorokkal megörvendeztetni a község szorgalmas lakosságát. Szeretném az elkezdett javítási munkálatokra szánt összeget legalább 130 ezer koronára növelni, mert bizony iskolánk olyan rossz állapotban van, hogy javítására minden összeg kevésnek

vbizonyul. Nagyon üdvösnek tartanám, ha az iskolaügyi osztályt kivéve a járás többi szervei is észrevennék a fejlődést a vidéki iskolákban.

3. Általános megállapítás, hogy az Oj Ifjúság nemcsak a fiatalság, hanem a felnőtt nemzedék tetszését is megnyerte és nálunk a 9. osztályban minden diák rendszeres előfizetője a lapnak. A tanári szoba asztaláról sem hiányzik az újság. Jómagam is olvasói közé tartozom és minden elismerésem a szerkesztőségé. Az újság nagyon változató« és sokoldalú. Néha 8z az érzésem, hogy e szerkesztőség tagjai között pedagógusok Is vannak, any- nyira nevelő jellegű a lap. Nálunk évek óta minden hétfőn az 5-9. évfolyam sajtószemlét tart. Diákjaink szinte versenyeznek abban, hogy ki mennyit és mit olvasott már el az Oj Ifjúságból, a Pionírok Lapjából. Irodalomszakosaink gyakran a felhívják a figyelmet a lapban megjelent irodalmi cikkekre, amelyeket esetleg csak évek múlva kaphatnánk meg a könyvkiadóban. Azt szeretném, hogy egyre jobban kidomborodj on a lap nevelő jellege — és a pedagógus szemével nézve itt arra gondolok, hogy nagyon üdvös lenne ilyen és ehhez nasonló ankétok megszervezése és a tanulók megszólaltatása is.

4. Egyéni terveim szorosan összefüggnek a közösség követelményeivel. A német szakot most fejeztem be és remélem, hogy ezzel is iskolánk hasznára leszek. Kislányom segítségével pedig zenekart szeretnék összehozni azokból a diákokból, akik a zeneiskolát is látogatják. Személyes vágyam csak annyi, hogy a kővetkező vakációt a német tengerparton tölthessen), hogy ezzel is — e kellemeset' a hasznossal összekötve — bővítsem nyelvtudásomat.

VARGA ISTVÁN, LÉVA

1. Minden tanév rendszerint változásokkal jár. Ez lehet anyagi, de lehet szellemi természetű is. Az anyagi feltételek szabják meg a szellemi fejlődés ü- temet. Iskolánk az utóbbi két évben intenzívebb támogatásban részesült a fel-1 sőbb szervek részéről. A- zonban még így is hiányaink vannak alapvető segédeszközökben. mint például laboratóriumi mikroszkóp, egy rendes zongora, tűzálló üvegek, szekrények stb. A hiányokat fokozatosan, saját erőnkből kell pótolnunk. Ezúton is köszönetét mondok a szülői munkaközösségnek az eddigi hathatós támogatásért. Az iskola 17 osztályos, 25 pedagógus gondoskodik az oktató-nevelő munkáról. A 6- 9. évfolyamokban a képesítettség azonban nem haladja meg a 60 százalékot. Az iskola létszámbeli fejlődése csökkenő jelleget mutat. A következő tanévben már csak 16 osztályunk lasz s utána állandóan eggyel kevesebb.

2. Mint az iskola felelős vezetője. azt szeretném, hogyha hatáskörömbe tartozna — természetesen a szükséges alapos kivizsgálások eredményeként — a tantestület kialakítása. Azt javasolnám, hogy a SZNT iskolaügyi osztálya olyan

rend életet ad jön ki, amely felölelné a pedagógus kötelességeit és jogait a munkába való belépéstől — a nyugdíjazásig. A változásokat a rendtartásba mindig be lehet illeszteni. így minden szükséges adat, a- mely a pedagógus iskolai tevékenységét megszabja — birtokunkban lenne. Szükséges lenne, hogy — jóval a tanév megkezdése előtt — a legfelsőbb iskolai szervek az igazgatóságra írásban megküldjék azokat az irányelveket, amelyek a tanévre jellemzőek. Az i- rányelveket rendszerint szóbeli utasítások formájában kapjuk — s így bizony előfordulhat, hogy ezek lejegyzésénél valamilyen lényeges rész kimarad. Bár már most is i kevesebb az adminisztrációs munka — még mindig elég sok és az én véleményem az. hogy egy! iskola igazgatója elsősorban! pedagógus legyen — és| csak aztán tisztviselő.

3. Megfigyeléseim alapján! merem állítani, hogy az Üj| Ifjúság munkaközössége felszínen tartja a lapban a nevelési kérdéseket. Például a Megírom én is című róva? szorosan hozzákapcsolódik a mi munkánkhoz. Szerintem szükség lenne még több magyar nyelvű folyóiratra, vagy arra, hogy minden magyar tannyelvű iskola külön, önálló egység legyen. Az összevont iskolák ritkán váltották be a hoz-| zajuk fűzött reményeket', önállótlanokká váltak. Ad-* minlsztrációs úton nem lehet' a munkásnemz'etköziség szellemét lángra gyújtani. Ehhez nagyfokú műveltség és megértés kell. Azt javasolnám, hogy az Oj Ifjúság szerkesztősége iktasson a lapba pedagógus rovatot, ahol a reális meg-B látások helyet kapnának.

4. Egyéni terveim szóró-1 san összefüggnek a mun-S kámmal. Ebben a tanévben! több szaktanteirmet szeret-l nénk berendezni. Szüksé-R günk lenne azonban bizonyos anyagi támogatásra, amit mi — sajnos — magunk nem tudunk biztosítani. Szeretném, ha a magyar ajkú pedagógusok szétnézhetnének a nagyvilágban, hogy más iskola- rendszereket, más formákat is megismerhessenek. Szeretném, ha a magyar nevelők évente legalább egyszer összejönnének s megvitatnák egymással specifikus problémáikat. Igaz, hogy ezt már egyszer kilátásba helyezték az SZNT felelős dolgozói — de azóta 13 esztendő telt el. Végül még egy vágyam: hogy minden tehetséges növendék megszerezhesse magának a főiskolai műveltséget — de anyanyelvén. Ez természetes és jogos emberi vágy egy modem világ megteremtésének hajnalán. Ezért folyt munkásvér a múltban

s ez nem kevés.

Ü.IVÄRY LÁSZLÓ, CSATA

1. Különösebb változások a mi iskolánkban nem várhatók. Még az anyagi ellátottság terén sem. Tökéletesíteni szeretnénk a már meglévő szaktantermeket (zenei, irodalmi, geometriai — matematikai, első osztályos), s két újat (földrajzi -történelmi és fizikai-biológiai) szeretnénk berendezni. Ami új és számunkra nagy- fontosságú, az a 6. évfolyam tanulóinak differenciálása. Különféle szempontok szerint már beosztottuk a tanulókat A és B osztályba — azaz zenei és neim zenei osztályba. Zeneszakos tanítónkkal, Molnár András barátommal alaposan msghánytuk-vetettük a dolgokat. Tisztán látjuk a célt

és a feladatokat. Ebben az évben már bizonyítani akarunk. Reméljük, sikerül.

Az alsó tagozatos „félszakosított tanítástól“ sokat várunk, hisz már egyéves tapasztalattal rendelkezünk.

2. A felelős szervekkel mindmáig jó viszonyban vagyunk, reméljük a jövőben sem lesz panaszunk. Nagyobb anyagi «segítségre lenne szükség, úgy vélem azonban, ez már inkább a pénzügyi szervekre tartozik.

3. A szerkesztőség rendszeresíthetne hetenként vagy kéthetenként, esetleg havonként egy riportot hazánk magyar nyelvű alap- és középiskoláiról, amelyben reálisan ismertetnék az e- redményeket, hiányosságokat, nevelői és oktatói eljárásokat stb. Ezúton legalább informálódhatnánk, hogy milyen körülmények között dolgoznak kartársaink más iskolákban, mit miért, hogyan csinálnak. Ezt azért is szükségesnek látom, mert aránylag nagyon kevés jó tapasztalatot közölnek az egyetlen magyar pedagógiai folyóirat, a Szocialista Nevelés hasábjain. így talán a riport felszínre hozná s az illetőt ambicionálná az eredményes módszerek közlésére az említett lapban is. Sok érdekeset és hasznosat hozhat magával a riportok bevezetése. A soro- zatot a diákok tömege szívesen fogadná, de kedves olvasmány lenné a pedagógusok, sőt' az iskolán kívüliek részére is.

4. Szeretném, ha az 1965- 66-os tanév nyugodt légkörben, eredményes munkában zajlana le a rámbi- zott iskolában, s boldog lennék, ha a tanítók nagy családjának munkája nekünk tekintélyt s a tanulók számára az érvényesülést, s a magyar iskoláknak a biztos jövőt eredményezné.

SOMOGYI VINCE, DUNASZERDAHELY

1. A CSKP KB-nek 1964. október 21-én az Iskolaügy és az ifjúság neveléséről szőlő határozata értelmében mindenekelőtt az általános középiskola küldetése tisztázódott. A határozat értelmében az általános középiskoláknak kell előkészíteniük az ifjúságot a főiskolai tanulmányokra. Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, részben meg kellett változtatni az iskolák összetételét. Az első évfolyamban két tagozat in- dui: természettudományi és humán. A 2-3. évfolyamban átmeneti tantervek alapján fogunk tanítani. Más, sokkal mélyebb értelmet nyer majd az Iskola és az élet kapcsolata. Ennek biztosítása a tartalmában átformált termelési gyakorlatokon és a természettudományi tantárgyak keretében végzett gyakorlatokan fog történni. A biológia keretében fogjuk oktatni a geo_ lógiát' és mineralőgiát, fokozatosan bevezetjük a polgári neveléstan helyett a tartalmában más társadalomtudományi tantárgyat. Mindezek a tények az egyes tantárgyak óraszámainak megváltozását vonják maguk után s ha ezekét a gyakorlatban biztosítani a- karjuk, akkor sürgősen meg kell oldani az iskolák káder- és anyagi problémáit. (Szakképesített tanerők, biológiai, kémiai, fizikai és nyelvi szaktantermek létesítése — ez egyben felveti a helyiséghiány kérdését is — valamint ezeknek s szaktantermeknek kellő felszerelése.)

2. Az iskoláknak elsősorban új tanmenetre lenné azíiksége, amely megfelel az

Új koncepciónak. Ez az I- gény szinte maga után hozza a másik követelményt, az új tanmenetnek megfelelő. végleges tankönyvek, kiadását. A laboratóriumi gyakorlatok biztosításához az általános iskoláknak elsősorban helyiségre (tanteremre) és a szükséges berendezésre lenne szüksége. Az iskolák ezen a téren nem állnak a legjobban, s az iskolaügy felelős szerveitől ezen a téren várunk a legtöbbet. Pillanatnyilag mint pedagógusnak az a leghöbb vágyam, hogy időben kézhez kapjuk az új tanmeneteket, és berendezhessük legalább a fizikai és a biológiai szaktantermet. Némi berendezéssel és felszereléssel már rendelkezünk, de ez korántsem elég a cél megvalósításához.

3. Ügy gondolom, hogy szükséges lenne a sajtó hasábjain részletesen elemezni, boncolgatni az új. tartalmilag magasabb szintű általános iskolák gyakorlati

problémáit, annak' küldeti-3 sét és azt, hogy mik az űj követelmények az ifjúsággal szemben (például: ki tanuljon tovább az általános középiskolában, a leánytanulók problémái a továbbtanulással kapcsolatban az érettségi után, a főiskola és az élet milyen követelményeket támaszt az ifjúsággal szemben, stb.) A lap foglalkozhatna az új struktúra problémáival is — a fiatalok szemszögéből nézve.

4. Legközelebbi terveim közé tartozik a szaktantermek berendezése, hogy a- zok minden tekintetben megfeleljenek az oktatás követelményeinek. Szeretném, ha a tanári kar minden egyes tagja teljes odaadással segítene a cél megvalósításában. További vágyam az, hogy a ránk bízott fiatalok olyan tudással hagyják el iskolánkat, amely megfelel minden tekintetben a követelményeknek..

Újabb ifjúsági falu...

FIATALOK SEGÍTENEK AZ ÁRVlZSÜJTOTTA FALVAK ÚJJÁÉPÍTÉSÉBEN 0 CSILIZRADVANYON OKTOBER ELEJÉBE TETŐ ALA KERÜL 45 ÜJ CSALÄDI HÄZ

...Van elég erünk ahhoz, hogy Gúlán kívül más fál- veäc újjáépítésében is kivegyük részünket — mondotta Bélán Rudo, a CSISZ nyugat-szlovákiai bizottságának elnöke. A vezetőség többi tagja, a járási bizottságok elnökei is egyetértettek ezzel. Először felmérték a helyzetet Bratislavá- ban, Trnaván és más járásokban. Vajon hányon is jelentkeznének brigádra egy-két napra, esetleg egy hétre? Az eredmény bíztató volt. A trnavai ipariskola vállalta, hogy tanulói szeptembertől egyhetes ingyenes építő-brigádra mennek. A bratislavai iskolákból, üzemekből hasonló felajánlások érkeztek. Ezután a CSISZ vezetők útja a du- naszerdahelyi járási pártbizottságra, majd Csilizrad- ványra vezetett. CsiUzrad- vány a dunaszerdahelyi járásban, Tósziget-Csilizköz- ben terül el. Nem nagy, de nem is kis község. Közel 250 háza van, jól működő szövetkezete, 9 éves iskolája s új kultúrháza. Határa mindig mocsaras, vizenyős volt, a talajvíz évről évre kárt okozott a termésben. Az utóbbi években megváltozott a helyzet. Több millió korona befektetéssel csatornázást hajtották végre. Az idei árvízkatasztrófa azonban Radványt sem kerülte el, sőt a járásban ezt a falut sújtotta a legjobban. Nem beszélve arról, hogy a szövetkezet az idén nem aratott, s a termés az utolsó szemig elpusztult, a faluban 73 családi ház összedőlt, több mint 45 megrongálódott és sürgős tatarozásra van szükség. Nem csekély ez a kár.

Radványon a fiatalok kezdeményezését kissé gyanakvóan fogadták. — Öt- venen, sőt százan is. jönnének? Városiak? Nem lesz abból semmi. Tárgyalnak, í- gérnek. azután elmarad az egész — gondolták egyesek. De azért beleegyeztek. Mód József, a HNB elnöke valahogy jobban hitt az ígéretnek, söf örült is neki.

„Gyertek" — bíztatta a

CSISZ vezetőségét. — Van itt munka elég. A legtöbben önsegéllyel akarják házukat újjáépíteni és itt szükség van a dolgos kézre. Elsősorban az idősebbeknek, az özvegyeknek, a rászorultaknak jogtok segíteni. S ilyen épp elég van a károsultak között." — Papír, szerződés nélkül megkötötték a szövetséget. A brigádosok ellátását a falu vállalta magára.

Vasárnapra, augusztus 8- ára várták az első csoportot Csitízradványon, 10-ére a brigádosokat a dunaszerdahelyi Jednotában. Mind a két csoport időben megérkezett. A nemzeti bizottságon készen várta ókét a rászorultak névsora és már - H is munkához láthatták. .41 városi fiatalok — szakmun- 1 kásák, hivatalnokok, diákok |

— egy sorba állták Csibá- ékkai, Mészárosékkal meg a többiekkel, keverték a betont, dobálták a kavicsot, oltották a meszet, ásták az új alapokat. Közben ismerkedtek, barátkoztak. Pohár sör mellett még össze is tegeződtek. A munka gyorsan összehozza az embereket, Nem baj, hogy áz e- gyik kevesebbet ért magyarul — a másik szlovákul. Megértették egymást. Az első brigádnap befejeztével a rádványiak „viszontlátásra" — szóval búcsúzták az újdonsült barátoktól.

Azóta már negyedszer voltak szombat - vasárnapi é- pítö-brigádon Csilizradvá- nyon.

Hogyan vélekedtek róluk a faluban ? Özvegy Mészáros Andrásnénál heten dolgoztak eddig. Házát, melyei elvitt a víz, 1933-ban építették, nagyobbára mórtég- lából. Most újat épít. Nyolcszor küenceset. Mészárosáét főzés közben találjuk az új háznál, ntelynek kész már az alapja. „Jó napot" — köszöntjük „Adjon isten! — Mi jóban járnak?" — „A brigádosok? — Azok bizony nem lopták ingyen az isten napját. Jaj, de szépen és lelkesen dolgozták!

Csiba Istvánná hasonlóképpen nyilatkozott a fiatalokról. „Sokat segítettek, jaj, de aranyosak voltak. Meg is hívtuk őket, ha kész a ház, el kell jönniök látogatóba." S mosolyogva hozzátette: Hiszen egy kicsit övék is — dolgoztak rajta..

Még a jövő hétre is eli- gérkeztek a brigádosok. A megbeszélés szerint rendbehozzák a kultúrházat, mert itt fognak lakni azok. akik Tmaváról egy hétig segítenek a falu újjáépítésében.

Hogy a faluban tovább megy az élet, azt a látottak, hallották biznoyítják. Készek az alapok, szomszéd a szomszédnak. barát a barátnak segít. Tóth elvtárs, a JNB építkezési osztályának dolgozója szintén csupa jó hírrel lepett meg bennünket. Ha az anyagellátás folyamatos lesz, akkor szeptember végére, október elejére tető alá kerül a 45 új családi ház. Csak az anyagellátással ne legyen baj! Mert gyakran előfordul, hogy mikor téglára van szükség, fát hordanák, s mikor fára — akkor viszont téglát. Reméljük, hogy minden rendjén fog menni s a telel mindenki a saját lakásában tölti. Akkor aztán nyugodtan megyek szabadságra.

Az irodába visszatérve Mód elvtárs után érdeklődünk.

— Jóska, az elnök, hol van? — Pszt. Nagy munkában. — A házát építi? (Ö is a károsltak között van.) — Dehogy! Visszahozták a háztáji süldőket s a telepen segít a szétosztásban. Ez már igen !

—sz —f