Új Ifjúság, 1965 (14. évfolyam, 1-53. szám)
1965-08-17 / 33. szám
Édes-aranyos napsugár Vége lesz az aratásnak Dél-Szlovákiában befejezéshez közeledik az aratás. Nehéz heelyzet volt az idén a gabonabetakarítással. A nagy nyári munkákra ugyan mindenhol felkészültek, a gabonatáblák szélein sorakoztak a gépek, de a kedvezőtlen időjárás miatt nem dolgozhattak velük. Süly- lyedt a talaj a kombájnok a- latt, ledűlt a gabona, nem tudták vágni az aratógépek. Elővették tehát a kaszákat. Fölmentek értük a padlásokra, e- lőkotorták a fészerekből, megkalapálták s velük arattak. Az volt a baj, hogy ma már faluhelyen is kevesen tudnak kaszálni. A fiatalok pedig egyáltalán nem értenek ehhez a szerszámhoz. És mégis a legtöbb EFSZ-ben, állami gazdaságban a fiataloknak köszönhető, hogy nem ment tönkre a termés. Megtanultak kaszálni, sőt kaszát kalapálni is, ami nehéz dolog, sokszor nehezebb, mint az aratás, De mégsem a kaszák győztek, hanem a gépek. Az időjárás úgy fordult, hogy a kombájnok tesznek pontot az aratás végére. A CSISZ járási vezetőségei nők és más gabonabetakarító fiatalokat a nehéz aratásra. A dűlt gabonában sok volt a géptörés, üzemzavar. Készenléti csoportokat szerveztek tehát a gépek javítására, ami döntő volt az aratás kimenetelére, így aztán működtek a kombájnok és más gabonabetakarító gépek. Minden kombájnos 100 hektárt arasson — vált jelszavukká a fiatal kombájnosok- uak. Ez történt Szőgyénben is, ahol a különben gazdag gabonatermést igazán szervezetten gyűjtik be. A nánai állami gazdaságban cseh kombájnosok segítenek s minden percet kihasználnak a termés megmentéséért. A kézzel való aratás mellett tehát mindent felülmúló akaraterővel — ha lassabban is a szokottnál — egész lehetetlen helyzetekben, kombájnokkal aratnak. Az anyagi érdekeltség elve sok helyen érvényesül. Muzs- lán például két és fél mázsa gabonaterményt adnak egy hektár learatáséért. Kaszát ragadtak olyan emberek is, a- kik különben nem arattak volna. Vasutasok, iparosok, üzemi munkások, stb. így használnak ki minden lehetőséget a szövetkezetben a jó termés megmentésére. Az aratás vége- felé járunk, de az idő még mindig közbeszólhat, még igy is elehűzód- hat a nagy nyári munkák ideje. Mindent latba kell vetni tehát a termés betakarításáért. B. L. Tiszteled-e a főnöködet? A barátnők találkoztak MEGÍROM ÉN IS _________________________ M. P. mémöknő levelében ezt írta: „A mai ifjúságnak nincsenek érzései, nem is tudják, mi a gyöngédség, csak az erőszakot és a brutalitást ismerik... Néha azonban mégis akadnak kivételek és találkozunk olyan fiatal emberekkel, akik igazán szeretik egymást. Mély érzés köti őket össze és sokszor nehezen viselik el, hogy a társaságuk, a fiúk és a lányok gúnyos megjegyzéseket tesznek rájuk és ezért inkább nem járnak együtt, alkalmazkodnak a többiekhez, a többséghez. Gyakran előfordul, hogy a fiatalok egyenesen megfosztják saját magukat attól. ami a legszebbet nyújtaná életükben, kitérnek a szerelem elől." V. M. katona ezt írta: „A nagyok sorába lépni komoly megrázkódtatást jelentett számomra. Egyenesen szörnyű volt hallani, hogy milyen hangnemben beszélnek a fiúk és leányok közötti kapcsolatról és gyakran még a saját feleségükről is. Lerombolták bennem az ideálokat, az eszményképeket. Minden jobb érzés kihalt belőlük. Engedjék meg. hogy most feltegyek egy kérdést: ki vezeti azokat a fiatalokat akik nem járnak magasabb iskolákba ahhoz, hogy legalább alapjaiban megismerkedjenek a zenével, irodalommal és a művészetekkel? Ki igyekszik a fiatalokban felkelteni az érdeklődést az élet szépségei i- ránt? Ki gátolja meg a fiatalokat abban, hogy ne üljenek órák hosszat a kocsmákban, ne fecséreljék el az időt ostobaságokra, hiszen sokkal kellemesebben és hasznosabban is eltölthetnék az idejüket. Ki engedi meg, hogy a 15 évesek olyan mozielőadásokat nézzenek meg, amelyek valójában nem nekik valók? Ki írja a forgatókönyveket ezekhez a filmekhez, amelyek csak rombolást idéznek elő a serdülő fiatalok Ielkületében és nem nevelik őket, nem nyújtanak nekik semmi olyat, ami neme- sítőleg hatna rájuk, lelkesítené őket és tartalmat adna az é- letüknek. Az éretlen serdülő ifjúság még nem rendelkezik annyi kritikai érzékkel, hogy önálló véleményt alkosson a negatív hősökről, pedig ezek- bői a filmekből csak azt ragadják ki, ami számukra a legártalmasabb. Hasonló kérdésekkel egész íveket írhatnának tele. És milyen következtetésekre jutnánk? Csakis arra, hogy ezekért a jelenségekért egyedül a felnőtteket vonhatjuk felelősségre." A mai fiataloktól csak úgy várhatjuk el, hogy becsületes és felelősségteljes polgárok legyenek, ha valóban ilyen személyiségeket nevelünk belőlük. A pedagógusok már sokszor elismételték: Szülök, hogyan akarhatjátok hogy a gyermekeitek ne lopjanak, amikor minduntalan csak azt látják, hogy ti magatok loptok?" Ehhez azt is hozzátehetjük: „Szülők, hogyan akarjátok a gyerekeket arra nevelni, hogy komoly erkölcsi alapokra építsenek és alapítsanak családot', amikor ti magatok felforgatjátok a család békéjét?" (Megjegyzés: Csehszlovákia azokhoz az országokhoz tartozik, amelyekben a legmagasabb a válások száma.) Valamit tennünk kellene ez ellen. A katonai szolgálat Idejét sokkal, de sokkal hasznosabban lehetne felhasználni. A felnőttek sorába lépni mint ahogy ezt tesszük. Az is a negatív jelenségek éltávoli-» sősorban sohase romboljuk le igaz azonban, hogy két év a- tásában. Rá kell mutatni arra, a fiatalok eszményképeit. Tűz- latt nehezen lehetne rendbe- hogy tulajdonképpen miért po- zünk ki célokat számukra. Min- hozni azt, amit előzőleg már 18 zitív és miért negatív vala- dig mutassunk rá példákra és éven keresztül elhanyagoltak, mely jelenség. Meg kell ma- arra az útra. amelyen a fiata- De azért próbáljuk meg. A ka- gyarázni, mi a becsületesség lóknak haladniok kellene. Tá- tonai parancsnokra hárulna az és tisztesség és mi az,’ amit volítsuk el a negativ jelensé- a feladat, hogy a katonákat nem lehet összhangba hozni egy geket, de ne rendezzünk kinevelje és a nemi élettel, az igazán szilárd jellemmel, és rakat" bemutatásokat. Hiszen emberi kapcsolatok elmélyítő- nem lehet összeegyeztetni az a parancsnoknak sok alkalma sével összefüggően is irányít- emberi méltósággal. nyílik g^ra, h0gy négyszemsa és felvilágosítsa. Segíteni kell Hogyan lássunk hozzá? El- közt beszéljen a katonákkal, nem fontos, hogy mindig a nagy nyilvánosság előtt folyjon le minden párbeszéd, minden irányítás. Gyakran elég egy kis megjegyzés, de a megfelelő helyen és a kellő időben. Ki vezeti azokat a fiatalokat. akik nem látogatnak magasabb iskolákat, oda, hogy megismerkedjenek a zene, a képzőművészet szépségeivel. Milyen nagyszerű alkalom nyílik arra, hogy a katonákat szabad idejükben megtanítsuk arra, mennyi élvezetet nyújt egy hangverseny, egy képkiállftás látogatása. Ismételten hangsúlyozzuk: nem tartjuk helyesnek. ha fiatalemberek a katonai szolgálat előtt nősülnek. Ezzel a problémával most külön nem kívánunk foglalkozni. A nős katonák, amint látjuk, gyakran kerülnek konfliktusba önönmagukkal és olyan helyzetbe, amelyet nehéís megoldani. De ha mégis akadnának nős katonák, akkor a parancsnokság, részéről feltétlenül megértetést kellene tanúsítani a helyzetükkel szemben. A tapasztalatok azt mutatják, hogyha nős katonáknak külön figyelmet szentelnek, ha észszerűen vezetik őket, akkor abból a többiek, a nőtlenek is sokat nyernek. Hasonlóképpen foglalkozni kell azokkal is, a- kiknek komoly ismeretségük van. Jól kell ismerni minden egyes katona magánéletét hogy egyéni módon foglalkozhassunk külön-külön mindenkivel. Igazságtalansággal mindenütt találkozunk, mindig fakadnak majd egyének, akik a katonai szolgálat idejét megzavarják, mindenütt akadnak aszociális elemek és ezek a társadalomnak sok bajt okoznak. Hasonlóképpen, mint a- hogy nem szüntetjük be a szeszes italok gyártását, amiért léteznek olyan egyének, akik nem ismerik a mértékletességet, mi sem általánosíthatunk és az ilyen aszociális egyének szerint néni ítélkezhetünk az, egész mai fiatal nemzedék felett. Nincs értelme, hogy e- gyes fegyelmezetlen elemek miatt szigorítsuk a katonaság rendszerét és elkeserítsük az életüket. Másrészt viszont elmondhatjuk. hogy a legpéldá- sabb katona is botlásokat követhet el. Lényeges azonban az, általánosságban milyen é- letet folytatnak a fiatalok, ha valaki valami helytelent követett el„ nem biztos, hogy máskor is hasonlóképpen cselekszik. A nemi élet szempontjából fontos, hogy mindkét fél megegyezően helyes nézeteket valljon. Arról van szó. hogy meg tudjuk kü- iönböztetni a helyes nézeteket a helytelenektől. Ne támogassuk azokat a felfogásokat, a- mel.yekről azt hirdetik, hogy azok a modernek és a haladók. Fontos, hogyha valamit helytelennek tartunk, akkor ismerjük azt el és lássuk ba. hogy valóban helytelen. Ford.: M. M. Főnökömben nemcsak fél-* jebbvalómat szeretném tisztelni és becsülni, hanem olyasvalakit is. aki tudásban, emberi magatartásban, modorban felette áll beosztottjainak. A szülők és az iskola után példaképemet kívánnám benne látni. Kiábrándító és fájó, hogy másképp kell nyilatkoznom. Főnököm, aki nős, 30 éven a- luli női beosztottjainak egyértelműen udvarol, kétértelmű tréfákkal fűszerezve. A gyűlések alkalmával sem átall kacérkodni a nőkkel. Pletykák szóvivője, mások megszólója. Nőben is elítélem az ilyen jellemet, de férfiben egyenesen visszataszítónak találom. Hiába szónokol munkafegyelemről és példás munkáról, senkisem ü- gyel rá, mert a hivatalos iratok garmadával fekszenek valahol, de hogy hol, azt sajnos maga sem tudja. Megneveljük?. Ez a kísérlet a teljes csődön tűi kötekedést és bosszúállást váltott ki belőle. Engesztelhetetlen ellenségévé válik annak, aki tiltakozni próbál magatartása ellen. Ezt az alapvető hibáját nem tudja ellensúlyozni. Egész lénye nem férfias, nem vezető pozícióba való. Elszeretnék máshová menni dolgozni. indoka az itteni rossz légkör. „Lelki csömör“ Mint adminisztratív munkaerő mentem állásba. A kezdet nagyon nehéz volt. Magyar anyanyelvű vagyok és iskolámat is ezen a nyelven végeztem. Munkahelyemen azonban nagyon fontos szerepet játszik a szlovák nyelv, s így elővettem minden tudásom, hogy kellőképpen el tudjam végezni a munkám. Sokat segített a magyar-szlovák szótár. Ezenkívül segítőtársamul szegődött a főnököm, aki nem tudott magyarul, de mindent megmagyarázott annyira, hogy megértettem. Sokszor helyettem végezte el a nehezebb munkát és átadta, tanulmányozzam át, hogy a jövőben egyedül is el tudjam végezni. Mivel nehéz helyzetemben is segítőtársat, barátot találtam benne, tisztelem és becsülöm őt. Körülbelül egy éve másik főnököm van, aki ellenkezője az előzőnek. Már az első napokban megkezdte munkám lebecsülését. Megtörtént nem egyszer, hogy feladatom elvégeztem, aszerint, mint eddig és ô újból átdolgoztatta velem. Engem ez nem bántana, ha megmondaná, milyen hibát követtem el, s hogyan dolgozzam át, mert a közmondás is azt tartja: Aki dolgozik — hibát is elkövet. Mégis, amikor hozzáfordulok, nem tud válaszolni, sőt durva, goromba hozzám. Azt hisszük, nem ért a szakmájához. Sokszor fordulok előbbi főnökömhöz egy-egy ilyen eset után, aki a szomszéd faluban dolgozik. Még most is szívesen útbaigazít. Látom, hogy mostani főnököm egyáltalán nem értékeli munkámat, ezért többször összeszólalkozunk. aztán én vagyok a rossz. A járási nemzeti bizottságon azonban jó munkásként ismernek, hiszen a versenyben, amelybe bekapcsolódtam, a harmadik, negyedik helyen mindig megállóm a helyem. Talán ennek köszönhetem, hogy eddig nem tudott ártani. Bizony, ilyen főnök nem érdemli meg a tiszteletet, megbecsülést. Ha erre a kérdésre egy évvel ezelőtt kellet volna felelnem, határozott igent mondtam volna: tisztelem és becsülöm a főnökömet. Az indokolás is rövid. Rendes, becsületes, jó szakember, pontos és megbízható. Ugyanezt követeli a beosztottaktól. de nem zsarnok- alapon. Ha valaki valamit nem ért, bizalommal fordulhat hozzá, türelmesen megmagyarázza. Ha vitára kerül sor, elismeri a beosztott jó javaslatát, de ha neki van igaza, határozottan kiáll mellette, s megfelelő magyarázatot is ad, hogy mindenki megértse. Tisztelettel viselkedik, mind az alacsonyabb, mind a magasabb beosztású munkatársak iránt. A sors különös játéka folytán azonban gyakori az egyes üzemek átszervezése. így a közelmúltban én is új főnököt kaptam. Sajnos, a kérdésre most már nem válaszolhatok olyan határozottan. Mostani főnököm éppen ellentétje az előzőnek. Zsarnokoskodik a beosztottak felett. Nem ismeri a beosztottak munkáját, ezért segíteni sem tud az esetleg felmerülő problémák megoldásában. Igaz, erre nem is igen van ideje, mert szerintem a mellékfoglalkozás, ha így lehet nevezni, nála sokkal több, mint a beosztásával járó tennivaló. Ezért kérdem én, hogyan végezheti el az olyan főnök a munkáját', aki az összes tömegszervezetben funkciót vállal, intézi a város közügyéit mint 'népbíró, utcabizalmi, a lakáselosztó bizottság tagja stb. Dolgozik az állami biztosítónak, a vízműveknek, a meteorológiai intézetnek és így sorolhatnám tovább. Ez a vállalkozó szellem szép, de nem lehet egy embernek mindent elvégeznie. És különösen nem a munkaidő a- latt. Mindig csak neki van i- gaza, jóllehet maga sem gondolta meg, amit olyan határozottan bizonyít. Még ennél csúnyább, hogy egy másik alkalommal határozottan letagadja állítását. Miképpen lehet az olyan embert tisztelni, aki maga is tiszteletlenül viselkedik. nemcsak a beosztottakkal szemben, de még a feletteseivel is. Nem lehet az o- lyan embert tisztelni, aki, hogy a saját hibáti eltakarja mind a beosztottak, mind az ügyfelek előtt, lebecsüli felettesei munkáját. „Alkalmazkodó" azon a pAlyän működsz-E, AMELYIKHEZ KEDVED VOLT? Adminisztrációs munkát végzek. Feladatomat a legnagyobb odaadással és lelkiismerettel látom el, de nem szeretem. Megtanultam azt, hogy az a- dott körülmények között találjam meg egyéni boldogulásomat. De nem tagadhatom meg álmaimat és fájó vágyakozásomat. Pszichológus szerettem volna lenni, egyszerűen azért, meri ezt a hivatást tartom a legszebbnek. Az ember lelkivilágát tanulmányozni, feltárni, gyógyítani a sok lelki betegséget. kiküszöbölni az emberek szívéből a közönyt, egyszóval harmonikus embertípust nevelni a lélektan segítségével. Szabad időmben sok pszichológiai tanulmányt olvasok. Figyelem önmagamat és az embereket. Otthonomban és munkahelyemen a tapintatosságot és az udvariasságot tartom legfontosabb kötelességemnek. Ismerd meg önmagadat- — mondották a régi görögök. Ezután következhet az összehasonlítás másokkal. Mindenkiben van valami jó, ezt kellene összesűríteni magamban és másokban, hogy teljes értékű emberek kovácsolódjanak. Sokszor tapasztalom, hogy egy kedves szó vagy egy mosoly elűzi a gondfelhőket embertársaink arcáról. Nem sopánkodom, amiért életkörülményeim sem a múltban, sem a jelenben nem engedik meg. hogy vágyam valóra válhasson. Mint műkedvelő nézem végig a lélektan fejlődését. „így is lehet élni“ A következő kérdésekre várjuk a válaszokat: 1. Miért szereted vagy miért nem szereted testvéreidet? 2. Hogyan képzeled el az érvényesülésedet, karrieredet? A beküldött válaszokat közöljük és honoráljuk.
